Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-10-01 / 7. szám
Szabad Szó A magyar föurak bűnei Emlékezés október 6.-ra Irta1 Lorsy Ernő Lorsy Ernő, a newyorki “Harc” és a clevelandi “Szabadság” főmunka ársa egyik legkiválóbb publicistája volt az 1918.as forradalomnak és a két emigráció viharaiban kipróbált harcosa maradt a forradalom es zméinek. Károlyi Mihály emlékiratait Lorsy Ernő öntötte művészi formába és az “Egy egész világ ellen” cimii kötet előszavában Károlyi elismerő szavakkal mél'atta Lorsy Ernő tevékenységéi. Lorsy a náciüldözés elöl menekülve Északamerikában talált uj működési teret és jelenleg publi. cisztikai munkássága mellett a clevelandi városi könyvtár háborús osztályának vezetője. Lorsy Ernő cikkeit mint megkülönböztetett érdeklődésre méltó Írásokat ajánljuk olvasóink figyelmébe. Október hatodikén felmerül a fájdalmas kérdés, amely ott fog sajogni a lelkekben, amig múltjával egynek érzi magát a magyar: ki felelős az aradi vértanuk és 1849. más magyar vértanúinak haláláért? A tör éneim! emlékezések, ben a felelősök névsorában megemlítik Ferenc József császárt, Schwarzenberg Kancellárt, Haynaut és Zsófia főhercegnőt. De figyelmem kívül hagyják a “muszkavezetöket.” Már pedig ezek nélkül nem teljes a lajstrom. A muszkaveze öknek nagy részük volt a felelősségben. Kik voltak a muszkavezetők? A magyar nép azokat a főnrakat nevezte muszkávezetöknek, akik a magyar nemzet életre-halálra szóló harcá. ban az ellenség oldalára álltak és biztatták a limai császárt, hogy trónja megmentésére alázkodjék meg és hivja segítségül a cár hadseregét. Természetesen arra gondoltak, hogy a trónnal együtt kiváltságaikat is meg fogják a cári szuronyok menteni. Amikor aztán Paskiewich, Eriván hercege, a zöldruhás sorezredekkel, a gárdával és a kozákokkal megjelent a Kárpátok szorosai előtt, ezek a magyar főurak odasiettek udvarolni neki. Többen közülök Ephialtekként valóban személyesen vezet ék az ellenséget a va. dászataikról jól ismert hegyi utakon a magyar sereg hátába. A magyar nép zseniális nyelvérzéke ezért nevezte el a muszkahivókat muszkavezetőknek. Nem minden magyar föur árulta el a magyar nemzetet 1849-ben, Gróf Károlyi György, Károlyi Mihály nagyatyja, huszárezredet állított fel. Gróf Batthyány Kázmért, Kossuth külügyminiszterét és elválhatatlan barátját hűsége miatt Pyladesnek nevezték. Gróf Andrássy Gyula volt Kossuth konstantinápolyi köveie. De a magyar arisztokrácia többsége, egyéni érdeke és a nemzet közt választ, va, beledöfött a nemzetbe. A magyar arisz.'okráeia egy kiváló tagja adta Ferenc Józsefnek azt a tanácsot, hogy Magyarországon a rendet, az ő rendjüket, golyóval és bitó. fával kell helyreállítani, 1920-ban Dr. Székely József bará'om a bécsi Császári Titkos Levéltárban talált és teljes terjedelmében közzé is tett egy aktát, amely irtózaos fényt vet a magyar four és rajta keresztül a főúri rend legnagyobb részének lelkületűre. 1849 márciusában kelt ez az okmány: alázatos emlék. Irat, le.éve a trón zsámolyára. Szerzője gróf Dessewfry Emil. Gróf Dessewffy Emil a legtehetségesebb magyar Konzervatív politikusok egyike volt. Nagy szerepet játszott később is, mint a Magyar Tudományos Akedémia elnöke és a hires októberi diploma elökésziiöje. Ez a mágnás egy c?o. port nevében beszélt. Lássuk, ml mondanivalója volt a fiatal magyar föurnak a magyar nemzet nagy- harca idején. Gróf Dessewffy Emil abban az emlékiratban, amelyet minden magyar embernek el kellene olvasnia és amelyet a népet igazán képviselő magyar kormány a középiskolák magyar történelemkönyvének függelékében fog közölni, emelkedő t erkölcsi pátosszal adja a fiatal császárnak azt a tanássot, amelyet a romlott Schwarzenberg herceg nyeglén adott neki. Azt, hogy: “Előbb egy kicsit akasszunk!” Gróf Dessewffy Emil alázatosan Ferenc József lába elé rakja a felakasztandók névsorát. Nincs elő íém a név. sor, de annak idején alaposan megvizsgáltam. Az a nevezetes benne, hogy azoknak a neveit tartalmazza, akiket később valóban kivégeztek, ha életbep voltak még és el tudták fogni őket. Ez az irás, gróf Dessewffy^ Emil nevével jegyezve, megkönnyiiette a császár lelki Ismeretét. Ar. ra hivatkozhatott és tanácsadói kétségtelenül hivatkoztak is rá, hogy mikor a hóhérnak magyar emberek kivégzésére parancsot ad, azt más magyar emberek egyenes kérésére teszi. Egyetlen nevet akarok kiemelni gróf Dessewffy Emil listájáról. A magyar Kajafás arra kérte Ferenc Józsefet, akasztassa fel Petőfi Sándort is. Ha a költő 1849 júliusában el nem tűnik a segesvári kukoricásban, Ferenc József gróf Dcssewfy Emii kérésére októberben elakasztatta volna. Mikor október hatodikának felelősségét vizsgáljuk, ne feledkezzünk meg gróf Dessewffy Emilről és társairól. Ne feledkezzünk meg a magyar főurak bűneiről! ♦ lAz a történelmi dokumentum, amelyet Lorsy Ernő e cikkében említ és amelyet Dr. „Székely József, a “Szabad Sz6'\ füszerkes^.öje, Becsben folytatott tör. / tépelemkutatljámunkája során dolgozott fel, 1920 októberein jelent meg az 1818-as forradalom emigrációjának harcos napilapja. l*.n. a “Bécsi Magyar Ujság”-ban
