Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-07-01 / 1. szám
vérebei nem, őket kellett kioktatni arról, hoyg arca kerek, telt és barnásszinü, hogy homloka nyílt és magas, hogy haja fekete, szeme kék, szemöldöke nagy és fekete, hogy szája kicsi és szépen formált, hogy fogazata teljes, hogy álla kerek és hogy fekete oldalszakállt és bajuszt visel. Különös ismer-' tetöjelet sem felejt el felsorolni a leirás bornirt ki' csinyessége: természetes hajfürtök, a választéknál ritkásak. Ruházatát, mondja a leirás: nem lehet JJfrfono-ßcfdjrribunß M »«*■'« IrfM jRfnniridiri!: * »*!•««• • a *» m «m» **> «n, Wtfk^wH •f*' r- •HHTf'* «rti ,m» WC««»« IHN • ««• 4M Kossuth elfogató-parancsának melléklete: a személyleirás. (A bécsi császári irattár gyűjteményének egyik példányáról készült másolat.) pontosan megadni, sapkát szeret viselni és modora simulékony és behizelgö. Kossuth és "pártütö társai" a jobbágyfelszabadításért vezették forradalomba a császári és nemzeti abszolutizmus ellen fellázadt népet, de az ellenforradalom hivatalos megállapítása szerint "az ügy, melyért küzdenek, sem az országé, sem a nemzetiségé. A pártütök nyíltan a felforgatás és kommunizmus bajnokai.” így indokolták akkor a vérbefojtott forradalom bukott hőseinek kérlelhetetlen üldözését. * 1920-ban, a becsületes békéért, demokratikus köztársaságért, szociális reformokért, a világháborúban idegen érdekekért vérző Magyarország megmentéséért küzdő októbristák hazaárulónak bélyegezett vezére ellen bocsájtottak ki elfogatási parancsot. Mindazt a gonosz mendemondát és történeiemferditést, amit Károlyi személye köré tudatosan, vagy tudatlanságból, költöttek, de olyan tetteket is, amelyeket büszkén vállal Károlyi és az októberi forradalom, bünlajstrommá paragrafusokba foglalta 'az ellenforrcdalom ügyésze: A béke előkészítése: a katonai büntetötörvénvkönyv 327 paragrafusába ütköző hűtlenség büntette; az oktalan vérontás megszüntetéséért indított antimilitarista propaganda: a kbtk. 314 paragrafusába ütköző csábítás büntette; Magyarország függetlenségének kivivására irányuló forradalom előkészítése: a kbtk. 334. paragrafusába ütköző felségárulás büntette; a bornirt parancsnokkal elkeseredésbe hajszolt s az éhségtől már forradalmositott katonaság megnyerése: a kbtk. 159. paragrafusába ütköző zendülés büntette. S a katonai és politikai bűncselekményeken kívül ott állt még 1920- tavaszán a vád főpontja: Tisza István meggyilkolásában való részesség miatt a kbtk. 413. paragrafusába ütköző gyilkosság büntette. Ez a vád tárgyalásra sem kerülhetett az emlékezetes Tisza-gyilkossági pörben, annyira valószínűtlen és alaptalan volt. »s;o május ¿3. Budapesti Közt«*» , Körözések. •Cűröfí», 0. a2H5/3& Mám Gráf Karolyi Mihály t'nd'jpafc'J MüLetésü, 46 éves, róni. kath. vonásit, oos. Zréi gyermok Atyja, jiaj&jálrtüko«. tartalékos huszárbarinagy. budapesti IV., ßgyetom-utca 6. wim nkiw eilen, okit annak a gyanúja terhel, bogy ramcs *z 19J8L évbon októbar bé 8L papján gróf Tisza lf»v*n eilen elkövetett gyilkos merényletben, a •kbtk 11 &. ói 413. §-ba ütköző gyiUco*6ág büntette miatt, hogy lölft. évben áitaUaos-munkosazirájkot Mézcu elő abbtH a célból, hogy a kormányt a háború be'vjezésóia ég a mindenáron való bdkekotésro kény. fzerttse, ngyanerre a célra egy elieuségce hatalomtól tnogUz ette lett ß külföldre utazva, ott e oél eléxéae végett •'.'t-ezögos országokban kémekkel érintkezett, a kbtk. § ha ütköző, állam badierejo elleni bűntett miatt, bogy 1318-bao. anyagilag cléeegitetto a »Galilei, kör« I müködéeót, amolynek célja az anilmlUtarlsta propagan* ¡ danák a hadseregben való terjeBstó3o a a. hadlszolgá* ' látnok a Katonák általi elhagyására és az ongedelmov I aoguck megtagadására való bukdltás volt. a kbtk. 814. fi ha iitköső esküvel fogadott kát. szolgálati kőteloaség roec'izegéséro való csábítás büntette miatt,hogy az egyik, vólunk háborúban állott ^agyhatalommal tárgyalásokat folytatott arra nézve, hogy forradalom előidézése htján ae Osztrák'híagyar monarchia kapoaolata felbontassák, ilaryarorsrág a Németorssággal való ssőreteégból kivonásáéit, továbbá, hogy fogadást ajánlott arrv.mi**ori.v Magyarország rövid idóg belül köztársaság less a l lesz annak az első elnöke, a kbtk. 3b’4.78. c) pontiét a ütKúző felsógárnlá8 bűntett« miau, régüí hogy 19 Urban katonatanácsot alakított arra a célra, hogy Budapest kMooai helyőrségét á forn>dok>mnafc meg-. • yert», * bolyőrség tisztikara éa logényiégeafeij/ebS- vaiök parancsának ne engedelmeskedjék, ha azok a torrada Imi ihmegekro void tüzelést rendelnék- ei« a kbtk. ifié. 5-dba ütköző zondalós tüntette miatt as üiryéazl nyomozó eljárás megindítása tavilsft a kbpv l's. i alapján a kl»p. 171. §. 2. pontjáhos képeat ai • vizsgálati fogságot olrnndelora, mert terhelt külföldre i saókötc ée ezt indokolja az nifcalmaxaaúő büntetés előrelátható nagysága Is Pglhtvataak ® hatóságok, hojzy terheltet Mapryaroretágba való vlsezatéréso és I kénekorülése esetén tartóztassák le és Budapestre a korona! fogházba (EL, Margit-fcörut 86.) kísértessék be. Nrrofetl 180 cm. magsa, sovány, sápadt áron. baja barna, rövid, cőtótborna sslnü nyírott bejosst visel, álla borotvált, ezeinel barna sslnüek, egyik szeme kissé kancsal, beszéde hibáa, különös Ismertető Jele, hogy felső száj padlásán orvosi műtéttől eredő forradás nyoma látható cs mindkét alkarja tetovált. Beszél mi/gyr.nü, tématül, angolul és- franciául. 1- Cadtpe**, 1920 évi tő L'i. napján. Dáal, WDorcok. Uietókoa paraaceaok^ *82^ I—l ^ Károlyi körözölevele a magyar hivatalos lapban íme, a hazaárulási pörök régi receptje szerint igy készült a "jogalap” a fö- és jószágvesztés ki-, mondására. * 1711-ben a császári hűségben megmaradt magyar föurak — Eszterházy Pál nádor, Illésházy Miklós kancellár, Erdödy György országbíró és társai — 1848—49-ben báró Jósika Samu, gróf Dessewffy Emil, gróf Andrássy György és társai követelték leghevesebben a lázadók üldözését és vagyonuknak elkobzását ,hogy az elkobzandó s köztük felosztandó javakból "kárpótlást nyerjenek szenvedett káraikért, jutalmat állandó hűségűkért.” A labanc ősök labanc unokái álltak magyar földön uralmuk vesztét érző végső elszántsággal a haladás elé és ezek telhetetlen mohósága kapott Károlyi Mihály földjein, melyeket pedig maga Károlyi jegyzett el a földtelen magyar néppel az örökre emlékezetes kálkápolnai földosztáson.
