Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-08-01 / 3. szám

Szabad Szd 5 SZABADOK VAGYTOK! Veres Péter nemzetgyűlési képviselő üzenete a földnélküliekhez I A földosztás gyors végrehajtását az ezerholdas latifundiumok cselédsége rarta a legégetőbb türelmetlenséggel Magyarországon. Ezekhez a legmostohább sorsú földnélküliekhez Veres Péter, az uradalmi cselédi sorból lett parasztvezér és író megragadó üzenetet intézett, amely a Budapesten megjelenő “Szabad Szó”-ban, a Nemzeti Paraszt Párt napilapjában jelent meg. A lap most hozzánk érkezett április ll-iki számából közöljük az üzenet legfontosabb szakaszait: \ Testvérek, magyar cselédek! Elvégeztetett: magyar nagybirtok, ezerholdas uradalom ni: is többé. O-iztják a földet. Az Ideiglenes Nem­zeti Kormány elintézte azt, amit 1848-ban kellett volna elintézni, de air.it akkor nem intéztek el: megszün­tette a nagybirtok-rendszert. így hát egészen uj helyzet előtt ál­lunk. Ha a nagybirtok megszült, ura­dalmi cselédség sem lesz többé. Ma­gyarország földje a szabad magyar pa: asztságé lett. Ebből a földhböl jut a cselédségnek is és a cselédség is meg­kezdheti a dolgozó, de szabad kispá­lyását gondokkal terhelt, de mégis, szabadabb és emberibb életét. Ismerem a strsotokat, ismerem a gondolkozásotokat, tudom, hogy most hegy éreztek, hiszen én is a tiszántúli nagy uradalmak cselédházaiban net­tem fel. Olyan cselédházakban, ahol három család lakott egyetlen szobá­ban, de amelyben csak egyetlen ke­mence volt és abban a kemencében a harmadik családnak sohasem volt rendes helye, mert egy kemencének csak két pofája, két oldalöble van és kenyeret pirítani a sötét hajnalon, vi­zet forralni, káposztát pergel: I a har­madiknak csak elöl, a hideg szájában vagy hátul, az égető tűznél lett volna hely. Nem sorolcm fel, hogy mi volt ebből és nem sorolom fel azt sem, hogy mit jelentett, amikor az egyik család kis gyermeke egész éjszaka sirt és nem hagyta aludni a többi csalá­dokat sem, nem sorolom fel, hogy mit jelentett, amikor az egyik család asz­talán jobbizü és jebbszagu étel gőzöl­gőit és a többi család gyerekei oda­­álltak kíváncsiskodni az asztal mel­lé; és nem sorolom fel, hogy ebből (mennyi gyereksirás sé asszonyi ma­rakodás volt. Ti ezt mindnyájan is­meritek, elég ebből annyi, hogy po­kol volt ez és nem emberi élet... Ez a világ most elmúlt és soha többé vissza nem térhet. Sok gond, baj és nyomorúság vár még reánk, amig uj, szebb és jobb országot épí­tünk, de azok már a szabad emberek gondjai lesznek. Ha aggódunk valami­ért, jószágért, termésért, gyerekért, az nem a másoké lesz, nem az uraké lesz, ha: lem a mienk és a magunkéért még a gond is kedvesebb. Mi, paraszt­pártiak nem akarunk többé cseléde­ket, de nem akarunk napszámosokat és sommásokat sem. — Azt akarjuk, hogy az ezeréves szolgaság véglege­sen és minden formájában szűnjön meg és az egész parasztság legyen szabad, termelő kis birtokos osztály. Ti, aki egész életeteket a mások föld­jén, sokszor ismeretlen idegen urak földjén töltöttetek. Ti, akiknek már apái és nagyapái is cselédek voltak, tudom, hogy sokszor sóhajtoztatok a falusi parasztok élete után. Azoké sem volt az úri Magyarországon gyöngyélet, nagyon sok gonddal és sok munkával terhelt keserves, dol­gos élet volt, de mégis a tiétekhez képest szabad élet volt. Azoknak is parancsolt a csendőr és a szolgabiró, azoknak is para: Esőit az állam és a katonaság, azokat is nyúzta az ügy­véd és a végrehajtó, de voltak néha szabad perceik, voltak szabad ünne­peik és téli időben voltak néha sza­bad hónapjaik is, amikor olvashattak, tanulhattak, megbeszélhették — úgy, ahogy — az ország és a világ sorját, Nem dudált nekik hajnali kettőkor az első béres kürtje, vagy az ispán, béres-gazda ekevas-csengö;e és neta kellett hónuk alá csapott kalappal alázatosan rimánkodni, ha néha-néha vásárra, vagy templomba, kereszte­lőre, vagy lakodalomba akartak men­ni... Hát ennek most vége. Szabadok vagytok. Földetek is van, házat is majd épittek. Egyelőre úgy vagytok, mint a rab, aki sokáig láncon volt és kapta a sovány levest: amikor elsza­badult, zsibbadtak a lábai és nem tud­ja, ki ád majd e: ni. A ti aggódástok is jogos: nincs, aki mérje a kommen, ciót, sőt kis kamrátok készletét is elvitte a háború. Föld van, de nincs hezzá iga, mert az istállók, hodályok üresek. Az ekék és gépek rozsdásod­nak, szerte a tanyaudvarokon. Hát igen, ez így van. De rajtatok és az egész magyar parasztságon mú­lik, hogy így ne maradjon. Meg kell mutat: ttok. hogy nemcsak parancsra tudtok dolgozni, Iranern parancs nél­kül is, magatoknak és gyermekeitek­nek! Egyelőre nem lesz jólét, inkább nagyon is kemény és keserves szabad­ság vár ránk. De majd meglátjátok, hogy még ez is jobb, mint a szolga­ság... És ne féltetek, ni: rs többé url párt és nem is lösz. A városok, falvak és tanyák dolgozó emberei építik az uj országot! .......................................................................................................... I Hites biztosítási ügyvivő (Mtr. 149) % Szakvélemény bírósági eljárásoknál. — Bármiféle biztosítás elhelyezése az összes bel- és külföldi társaságcknl. — Díjtalan felvilgositás. ESTEBAN RECHNER ¡ 25 DE MAYO 347 oi. 507 BUENOS AIRES U. T. 32 — Darseim —, 0821 — Bolsa de Comercio

Next

/
Oldalképek
Tartalom