Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-07-15 / 2. szám
írók — Művészek A magyar kultúra veszteséglistája GABOR ANDOR a kiváló költ.'i és publicista, aki 1933. óta Oroszországban élt, most visszatért Budapestre és Zilahy Lajos “Szabadság” című lapjánál kezdte meg ismét tevékenységét. 5}? GERGELY SÁNDOR “Tiszazug” cirnü színmüvét a budapesti Nemzeti Színház adja tlö. * RATKAI MARTON, a legnépszerűbb magyar operetteszinész — drámai színész lett: a Nemzeti Színházban Midiere “Tartuffe”-jének főszerepét játsza nagy sikerrel. POLNAY PÉTER. az Angliában élő magyar író “Két tükör” cim alatt adta ki uj könyvét. A “Spectator” című előkelő londoni folyóirat szerint Polnay irásmodora könnyű és mégis komoly, szabatos, de sohasem éles, érzelmes, de nem terjengős, mulattató, de sohasem gúnyos * Magyar—orosz ku It útkapcsolatok Budapestről érkezett jelentés sze. rint az Uj Magyar írók Szövetsége külön bizottságot választott a magyar-orosz kulturkapcsolatok kiépítésére. A bizottság tagjai: Heltai Jenő, Várnai Zseni és Kovái Lőrinc. Sz inh á z A Magyar Színház augusztus 4-én este és 5-én délután a legnagyobb sikerű magyar operettet hozza színre először Buenos Airesben. Buday Dénes az utóbbi évek leghíresebb zeneszerzőjének op&rettje, a “Csárdás” a Budai Színkörben aratott óriási sikert. A legszebb magyaros izü operettmelódiák váltják egymást ebben a ragyogó, végig nevettető darabban. Pompás táncok, nagy kórus és ragyogó kiállítás fogja emelni az előadás fényét. A teljes társulaton kívül ebben a remek operettben lép fel az idei szezonban először Bányai Tűni. Jegyek mindkét előadásra már kaphatók a Tulipán étteremben: — Maipu 758. U. T. 3—4302. A magyar kulturélet a következő legkitűnőbb munkásait veszítette el: Kemény Simon, Az Est volt szerkesztője, Petsehauer Attila, Kesztel András, Gál Imre, Bálint György, Elek Artur, a Nyugat volt szerkesztője, Dr. Agai Béla, az Újság volt szerkesztője, Szomory Emil. Radványi Eic.ö, Ligeti Ernő, Kardos István, Győri Imre, Fodor Tibor, Rácz Géza, Dr. Kecskeméti György, György Endre, Geiringer Ernő, Morgenstern Gyula, Mohácsi Jenő. Tábori Kornél, a 82'esztendős Arany Lipót, Fodor Pál, Boross Mihály, Vághidi Ferenc, Bálint Artur, Siró György, Ormos Ede, Lengyel Ernő, Csergő Hugó, Gellert Ac dór. Pálmai Jenő, Korodi Béla, Dr. Stollár Béla és a Népszavának 25 esztendőn keresztül hűséges munkatársa, Ger- Gely Győző. Még van valamelyes remény, hogy ennek a névsornak egyikét-másí%tí valamelyik koncentrációs táborban sikerült az Egyesült Nemzetek diadalmas csapatainak megmenteni. A jelenleg rendelkezésre álió adatok szerint azonban mindannyian a náci pokol áldozatai lettek. Nyugodjanak békében, abban a tudatban, hogy mártir halálukat az uj Magyarország meg fogja bosszuld. * JUHÁSZ GYULA: Én ek a toll katonáiról Szerettem őket s közöttük éltem S velük szenvedtem életemben én És együtt vártuk a magyar vidéken. Hogy lesz még ünnep s fény hazánlvegén. Kopott szerkesztőségből szállt az ének. Száz sóhajom, szerelmes vágy s remény, A telefon lázas kagylója zengett Uj rimeket sugallva énekemnek. Ó névtelen s neves száz fürge hőse A tolinak, amely szentebb, mint a kard. Mely utat vág egy igazabb jövőbe S naggyá avatja a szegény magyart. Vidéki por, «ár, sok bus hegedőse. Ki másokért küzd, álmodik, akar. Szerelek testvér és bajtárs a bubán S az igazért vivott szent háborúban. Becsületes, vitéz toll katonái Köszöntelek rajongó hadsereg. Kik irni, ázni, fázni, éjszakázni A küldetés lázával jöttetek. Kikről nem szólnak hirek harsonái 5 ha lesz, tragikus gyász lesz nevetek. Sírotok süpped lassú feledéstül, Mig a vezérnek száz ércszobra készül.
