Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-07-15 / 2. szám

írók — Művészek A magyar kultúra veszteséglistája GABOR ANDOR a kiváló költ.'i és publicista, aki 1933. óta Oroszországban élt, most visszatért Budapestre és Zilahy Lajos “Szabadság” című lapjánál kezdte meg ismét tevékenységét. 5}? GERGELY SÁNDOR “Tiszazug” cirnü színmüvét a buda­pesti Nemzeti Színház adja tlö. * RATKAI MARTON, a legnépszerűbb magyar operette­­szinész — drámai színész lett: a Nem­zeti Színházban Midiere “Tartuffe”-­­jének főszerepét játsza nagy sikerrel. POLNAY PÉTER. az Angliában élő magyar író “Két tükör” cim alatt adta ki uj könyvét. A “Spectator” című előkelő londoni folyóirat szerint Polnay irásmodora könnyű és mégis komoly, szabatos, de sohasem éles, érzelmes, de nem ter­jengős, mulattató, de sohasem gú­nyos * Magyar—orosz ku It útkapcsolatok Budapestről érkezett jelentés sze. rint az Uj Magyar írók Szövetsége külön bizottságot választott a ma­gyar-orosz kulturkapcsolatok kiépí­tésére. A bizottság tagjai: Heltai Jenő, Várnai Zseni és Kovái Lőrinc. Sz inh á z A Magyar Színház augusztus 4-én este és 5-én délután a legnagyobb si­kerű magyar operettet hozza színre először Buenos Airesben. Buday Dé­nes az utóbbi évek leghíresebb zene­szerzőjének op&rettje, a “Csárdás” a Budai Színkörben aratott óriási si­kert. A legszebb magyaros izü ope­rettmelódiák váltják egymást ebben a ragyogó, végig nevettető darabban. Pompás táncok, nagy kórus és ra­gyogó kiállítás fogja emelni az elő­adás fényét. A teljes társulaton kí­vül ebben a remek operettben lép fel az idei szezonban először Bányai Tűni. Jegyek mindkét előadásra már kaphatók a Tulipán étteremben: — Maipu 758. U. T. 3—4302. A magyar kulturélet a következő legkitűnőbb munkásait veszítette el: Kemény Simon, Az Est volt szerkesz­tője, Petsehauer Attila, Kesztel And­rás, Gál Imre, Bálint György, Elek Artur, a Nyugat volt szerkesztője, Dr. Agai Béla, az Újság volt szerkesztője, Szomory Emil. Radványi Eic.ö, Ligeti Ernő, Kardos István, Győri Imre, Fo­dor Tibor, Rácz Géza, Dr. Kecskeméti György, György Endre, Geiringer Er­nő, Morgenstern Gyula, Mohácsi Je­nő. Tábori Kornél, a 82'esztendős Arany Lipót, Fodor Pál, Boross Mi­hály, Vághidi Ferenc, Bálint Artur, Siró György, Ormos Ede, Lengyel Er­nő, Csergő Hugó, Gellert Ac dór. Pál­mai Jenő, Korodi Béla, Dr. Stollár Béla és a Népszavának 25 esztendőn keresztül hűséges munkatársa, Ger- Gely Győző. Még van valamelyes re­mény, hogy ennek a névsornak egyi­­két-másí%tí valamelyik koncentrációs táborban sikerült az Egyesült Nemze­tek diadalmas csapatainak megmente­ni. A jelenleg rendelkezésre álió ada­tok szerint azonban mindannyian a náci pokol áldozatai lettek. Nyugodja­nak békében, abban a tudatban, hogy mártir halálukat az uj Magyarország meg fogja bosszuld. * JUHÁSZ GYULA: Én ek a toll katonáiról Szerettem őket s közöttük éltem S velük szenvedtem életemben én És együtt vártuk a magyar vidéken. Hogy lesz még ünnep s fény hazánlvegén. Kopott szerkesztőségből szállt az ének. Száz sóhajom, szerelmes vágy s remény, A telefon lázas kagylója zengett Uj rimeket sugallva énekemnek. Ó névtelen s neves száz fürge hőse A tolinak, amely szentebb, mint a kard. Mely utat vág egy igazabb jövőbe S naggyá avatja a szegény magyart. Vidéki por, «ár, sok bus hegedőse. Ki másokért küzd, álmodik, akar. Szerelek testvér és bajtárs a bubán S az igazért vivott szent háborúban. Becsületes, vitéz toll katonái Köszöntelek rajongó hadsereg. Kik irni, ázni, fázni, éjszakázni A küldetés lázával jöttetek. Kikről nem szólnak hirek harsonái 5 ha lesz, tragikus gyász lesz nevetek. Sírotok süpped lassú feledéstül, Mig a vezérnek száz ércszobra készül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom