Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-07-15 / 2. szám
14 83 BBS Szabad Szó hoi és modorához idomítva.” A tudós tanár ítéletét legfelsőbb fokon a világirodalom iíélöszéke erősítette meg... * Az uj nemzedék már csak az operoite-szinpadról és a filmről ismeri ‘‘János vitéz”-t. Még szerencse, hogy Petőt! tündérmeséjét avatott kezik vitték színpadra, Bakonyi Károly sző. vegkónyve hűségesen követi az eredeti mii tartalmát és szellemét. Más művészi eszközökkel szolgálják ugyanazt. a célt. És Kacsóh Pongrác zenei Petőfi utolsó perceiről nem matadt fenn hiteles feljegyzés. .1 seges vári csatatéren látták utoljára a forradalom költőjét. 1841) julius 31-én. A szerencsétlen kimenetelű harcban eltűnt. 48 as honvédek sok legendát terjesztettek Petőfiről a forradalom leverése után, egyszer az Alíöidön, másszor Erdélyben terjedt el a hír arról, hogy ott bujdosik a halttnak hitt költő. Más hírek szerint Szibériába került hadifogságba Petőfi. De ezeket a hireket nem lehetett igazolni. Illyés Gyula igy írja le Petőfi utolsó napját: "Aztán a csatatér különböző pont. jain látták. A leégett falu szélén egy sütőkemencén ült, zsebkönyvébe jegyezgetett. Félóráig egy árokhid karfáján könyökölt. Később a tüzérhez ment, egy lecsapódó ágyúgolyó porfellegbe takarta: kabátujjával hosszasan törölgette két szeméből a szeme, tét. Mikor az orosz támadás vad hurrája egyszerre három oldalról is fölhangzik, gondolatába merülve, a falu gyepűiénél áll. közel a kötözőből vhez. A sebesülteket ápoló orvos rémülten mutatja neki a jobboldalon a két ezred dzsidást, akik, alig ezer lépésre, szétszórják a hasztalanul vé. dekező maroknvi buszárságot. “Potomság” — feleli a költő. Az orvos balfelé mutat. A habzó rnv Is, az egész arevonal menekül. Kiáltások hangzót tak: ‘‘Be vagyunk kerítve!" A költő balrá pillantott; futott a vezérkar, — maga a merész kis öreg is: erre szó nélkül megfordult és ő is futni kezdett. ' Ami ezután következik, mint a megszakadt fílmszalag, ugráló, ferde Vő, pei a hökkenö fehér üresség előtt. Ttt már a képzelet is mutat annyit a valóságból, amennyit az utolsó szemtanuk rémülettől vibrá'ó tekintete. géniusza csodásán zengő melódiákba foglalta a tündérmesét. Száz éves a “János vitéz”... Szinte hihetetlen... Érdemes elővenni a könyves polcról Petőfi összes költeményeinek már kissé megkopott vörös vászonf .deles kötetét és mégegyszer elolvasni a magyar népi költészetnek ezt az örök remekét: Nem csak a rímek csengenek változatlan frissességgel, de sok uj szépséget és a szavak uj értelmét fedezh.-tjük fel Petőfi örökértékü alkotásában. Dr. SZÉKELY JÓZSEF Valamicske remény a megmenekü lésre az elpusztult falu és a dombok kozott KEZooao erdőbe nyílott, vagy oldalt /. Fejéregyházára vezető ut relé, de erre is, arra is csak a lovasok számár-; a kozákok gyűrűje vhlámgyorsan zárult. Boizasztó vérengzés kezdődött, az oroszok Ezkáajatyin és hétszáz baj. társuk eleste miatt nem isin..:lek h.iaiíogíyot. Aztán iszonyú embervadá szat: a kitömik az elesetteket kifosztották. Az orvos a dombról visszapillantva, még látni vélte a költőt, amint az országúton fedetlen fővel, szétterjesz. tett ingujjal, lengő zubbonyában menekült. Aztán u.alsóként ő is szem elől vesztette. A költő, amikor a lovak már sarkát tiporták, a valószínűség szerint szembe fordult az üldözőkkel. Polgári ruhában volt, semmi fegyver ná. la. Megpróbált szóval hatni a támadókra? Értett a nyelvükön. A szláv vértestvérek, vagy az ugor nyelvtestvérek azonban életénél többre becsülték a rajta levő ruhát s azt, amit a zsebeiben sejtettek. A kozákok mögött nem nagy távolságid egy osztrák ezredes lovagolt. A katonai kormányzósághoz küldött je. lentes szerint Fejéregyháza és Héjjasfalva között közvetlenül a szökőkutnál eltorzult arcú, elölről leszúrt felkelőt látott, aki már nadrágjáig le volt vetkeztetve. Mellette vérrel bemocskolt iratok, melyeket a rabló kozákok fosztogatás közben szórtak el, — mint számukra értéktelen holmit. A személvleirás ráillik a költőre. De hátba még sem ő volt? Hátha csak megsebesült? Másnap a segesvári szász polgárok kivonultak a csa. tatérre, a sebesülteket gondosan agyonverték és ami érték még volt, Hazahívták a párizsi Magyar Függetlenségi Mozgalom vezérét Parisból érkezik a hir, hogy az ideiglenes magyar nemzetgyűlés tagjává választották Bölöni Györgyöt, a párisi Magyar Függetlenségi Mozgalom elnökét. Bölöni György, a kitűnő iró és újságíró az 1918-as forradalom után a Bécsi Magyar Újság és Panoráma szerkesztője volt, majd Parisba költözött, ahol — mint lapunk első számában megírtuk — a náciuralom alatt az ellenállási oxzgalcm magyar csapatának szervezője s vezetője lett. Bölöni a német megszállás idején megírta a 48-as forradalom egyik legradikálisabb politikusának, Táncsics Mihálynak életrajzát “Hallja kend Táncsics!” cim alatt. Az érdekes életrajz és korrajz Budapesten fog megjelenniazt összeszedték. S ha véletlenül még ezután Is életben maradt? Nem mendemonda. hogy az 1030 elesett között sebesülteket is eltemettek. Volt legenda. sőt szemtanú arra, hogy a költőt is elevenen dobták a közös sírba. A gödör aljából még felkiáltott: — Ne temessetek el! Élek! — Dögölj meg! — hangzott felülről és gurgatták rá a holttesteket. Hogy halt meg Petőfi? 1849 julius 31 — 1945 julius 31 ní.K.K.K jnt looonnooc int lautitK. BG3t003B303G3GBK BAR — CONFITERIA — RESTAURANT BUDAPEST Dr. SZILY IMRE ügyvéd Egyedüli hites magyar tolmács Hivatalos órák: délelőtt 10—12, délután 4—fél 6 között. A MAGYAROK TALÁLKOZÓHELYE MAIPU 455 Telefon: 31—8268 és 32—1797 BUENOS AIRES Av. Corrientes 1373, 2-ik em. — U. T. 38—9162 és 38—4767 nnt.KKjciacioncKic tinnriiHKicHKi / f / I
