Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-12-01 / 11. szám

Szabad S z 5 4 Népköztársaság lesz Magyarország uj államformája A Magyarországi Szociáldemokrata Nürnbergi panoptikum Ebből, a ma gyökérig megbolyga­tott világrendből egy uj világrendnek kell születni. Eddigi nézeteink, fogal­maink használhatatlanokká, érvényte­lenekké váltak, a régieket meg kell változtatni, újakat kell találni. Minden nagy háború, valamennyi forradalom a velük járó szörnyűsé­gekből kitermelt valami jót. nagyot, korszakalkotót. Az emberek milliói egyszerre készen kapták azt, amiről álmodni sem mertek, vagy tudtak. Tüzböl és vérből emelkedett ki nagy­szerűen és váratlanul a rabszolgaság és hűbériség halálangyala, a francia forradalom kellett ahhoz, hogy egy hatalmas nyomással kilövelve a geny­­nyet a sebből, melyet az idő és szük­ségszerűség érlelt elviselhetetlen fe­kéllyé, világra segitse az “Egyenlő­ség, Testvériség. Szabadság” fogal­mát. Uj világrendünknek uj törvényei lesznek, mert úgy látjuk, hogy eddigi világunk törvénykönyvei nem elégsé gesek. Nem utalnak a ma valóságára, nincs bennük szó a ma büntető és vé­dő jogairól. Látjuk, hogy olyasmik történnek, melyekre jogtudósaink nem gondolhattak, mintahogy az előző há boruk nem készülhettek fel sem tá madásban. sem védelemben a felsza­badított atomenergiára. A nürnbergi tárgyalóterem vádlót tak padjain húszán ülnek. Bűneik, megítélésére egyetlen létező törvény­cikk sem ad felvilágosítást. Lehet tár­gyalást folytatni és jogszerű Ítéletet hozni a vádlottak fölött, Kik hozhat­ják meg az Ítéletet? S milyen forrná ban? Jackson északamerikai főügyész bevezető beszédében “a bíráskodás történetében és az egész világon egye­dülálló tárgyalásn?' " nevezte azt, ami most Nürnber j .olyik. Kihang súlyozta a nehézsc , H* ely abból áll, hogy egy nevezőre . ózzák a jogos ságot a jogtalansággal .Mert ugyan­akkor, amikor ezeket a vádlottakat, kik tönkre tették a meglévő, a felépi tett világot és halálba küldtek ötven millió embert, egyszerűen fel kellene kötni a német városok lámpavasaira, ugyanakkor mégis törvényt kell ülni felettük. Törvényt kell ülni, mert 1.) a szö­vetségesek ezzel a ténnyel is bizonyí­tani kívánják mindenkori “humanitá sukat”. 2.) Mert úgy lélektanilag, mint adattanilag a világ és az eljövendő vi­lág számára akarnak pontos, tiszta képet adni. 3.) Mert be akarják mutat­ón! az “ártMületleneknek”, kik között Párt 34. országos gyűlését a képvise. löliáz üléstermében tartotta meg. A pártkongresszus alkalmával fel­vonult a munkásság a főváros uccáia és a parlament előtt több mint száz­ezer főnyi tömeg gyűlt egybe a mun­­kásképviselök üdvözlésére. A pártgyülésen Szakasits Árpád nagy beszédben foglalkozott az ország uj államformájának kérdésével és a következő kijelentést tette: “Szabad, független, önálló, de. mckratikus Magyarországot aka­runk megteremteni, amelynek ál­­'amformája a népköztársaság.” A kongresszus harmadik napján megválasztották a párt uj vezetösé. gét. A pártvezetöség tagjai — a zár­csodálatosképen az emberiség legna gyobb méltóságait viselők is vannak, az elvakultaknak és a szemüket még mindig csukvatartóknak, hogy milyen szörnyűségekért kell ennek a húsz vádlottnak felelnie. Ha az 1.) indokolást a por lefoly­tatásáért el is hajitjuk, a másik ket­tőt próbáljuk elfogadni. Ne rágódjunk azon, hogy erre a bíráskodásra nincs példa és — ha ugyan teljesen ellenke zö szándékból is — ne mondjuk ugyan­azt a szöveget, melyet a nürnbergi vé­dők terjesztettek elő s amely úgy szól. Hogy ez a per nem nyugszik érvényes alapon, mert a nemzetközi jogban nincs lefektetve, egyoldalú elhatáro zás szülöttje, a tett után léptet ték érvénybe és ez ellenkezik azzal az alappal, melyen a világrend idáig nyugodott. A németek már évekkel ezelőtt meg­döntötték az alapelvet, hogy “nincs büntetés törvény nélkül”. Sőt, ennél még sokkal messzebb merészkedtek. Olyan törvényeket alkottak, melyek szembehelyezkedtek az egész világ törvényeivel. Visszaállították a rab szolgatartást, magukat kiáltva ki ural kodó osztállyá az összes többi nép fö­lött. Fajokat osztályoztak, sorszám­mal láttak el és az általuk hasznave­hetetleneket kiirtották. Többi törvé­nyeik is ehhez hasonlóak voltak és ha ma, a nürnbergi tárgyaláson, védőik a “törvény nélkül nincs büntetés” té­telére hivatkoznak, a legnagyobb el­lentmondást tanúsítják és a már ele­ve is mindenki által elitéit szereolésü két még nevetségessé is fokozzák. És most. a húsz vádlott közül tizen hét, miután felolvasták előttük a vádiratot, büntelennek vallják magu­kat. Büntelennek, mert meg vannak győződve igazukról. Úgy tudják, úgy vallják ma is, hogy az a nép, melynek ök voltak vezetői, az egyedüli kiválaez­­tott nép a földön. Irányításra, uralko dásre, törvénykészitésre egyetlen jo gosult. Mert a legtehetségesebb, legki­tűnőbb, legerősebb és még • tulaj­jelben feltüntetett szavazatok szerint — a következők lettek. Szakasits Árpád (389) Kéthly Anna (399), Dr. Ries István (399), Szeder Ferenc (376), Bán Antal (394), Száva István (387), Halász Alfréd (383), Zentai Vilmos (389), Vágvölgyi Tibor (291), Justus Pál (376), Sóiig Imre (373), Marosán György (387), Rónai Sándcr (Miskolc, 399), Révész Ferenc (391), Kisházi öóön (393), Vajda lm. re (378), Túri István (CsongrÉd 399), Kelemen Gyula (Újpest, 393), Tolnai József (Pécs, 399), Udvaros István (Győr, 399), Takács Ferenc (210). Payer Károlyra csak 192 szavazat esett és igy kibukott az uj pártve­zetéséiből, donságokon felül is, isteni akaratból a — kijelölt. Ök egyedül vannak Hivat va világépitésre. Országok kigyomlá­lására. Félistenek ök, kik világirányi­­tás céljából keletkeztek, s mint ilye nek, nem is vétkezhetnek az egyete­mes törvények ellen, mert hiszen az ö törvényeik: a törvények. És csak ök azok, akik Ítélkezhetnek. Amit tettek, saját, jogos törvényeik szerint tették ,igy tehát nem lehetnek bünö sök. Most hát ott áll a nemzetközi tör­vényszék teljes méltóságában, vádlói­val. bíráival, védőivel, hallgatóságával és az egész világ odairányitott fi­gyelmével. Mit tegyen, hol keresse a törvénycikket, ami meg nem Íródott, ami nincs, erre a határozott, erre a megingathatatlan tizenhét büntelentu datra? Tizenhét megbilincselt tigris ellen vonultatnak fel vádló és védő tanukat. Tizenhét, padba kényszeritett tigris­nek olvasnak fel emberi törvényeket. Holott a tigriseknek meg vannak a maguk tigris-törvényeik és semmit sem értenek abból, amit az emberek tartanak törvényeknek. Ezért van rendjén, <ha az ember az őserdőben tigrissel találja magát szemben, hala dék nélkül lelövi és nem viszi el ele­venen Nürnbergbe, hogy, ott felrója neki “bűneit“. A nürnbergi biróság, ha azon a nagy munkán kivül, mellyel a több mázsás adatgyűjtés és azok áttanul­mányozása járt, még gondolkodik is, óriási zavarban lehet e tigrisek ártat lanság! tudata miatt. Ember és tigris egy dologban egyenlő, abban, hogy úgy az embert, mint a tigrist csak egy­szer lehet kivégezni. De mi történjen az apró, kölyöktigrisekkel, melyeknek az őserdő törvényeit a vezértigrisek ültették vérükbe, s amelyek ugyan még nem tudnak harapni, de tigrisi fogakat örököltek a tigrisi törvények végrehajtására ?... ZEMPLÉNT! KLÁRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom