Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-11-15 / 10. szám
Szabad Szó 5 Magyar nemzetgyűlési képviselők nyilatkozatai a „Szabad S*ó” részére Hogy épül fel az uj Magyarország? Pintér János nemzetgyűlési képviselő, a magyarországi Vasmunkások Szakszervezetének elnöke nyilatkozik a „Szabad Szó' munkatársa előtt az újjáépítés aktuális kérdéseiről Gergely Imre interju-sorozata a párizsi szakszervezeti világkongresszus magyar képvi. selöivel A “Szabad Szó” legutóbbi számában megkezdett interjú-sorozatúnk rendkívül nagy érdeklődést keltett. Az olvasótábor minden rétegében felismerik annak a publi riszt lkai munkának nagy jelentőségét, amelyet a "Szabad Szó” végez, amikor megszólaltatja az uj Magyarország nemzetgyűlésének képviselőit és ezzel hű képet nyújt a mai Magyarországról. Nem mondhatja senki, hogy cen zura, vagy bármely más kényszer befolyásolja a magyar nemzetgyü lés tagjainak nyilatkozatait: ezek a két forradalom és két világháború tüzébon megedzüdött munkás képviselők most a felszabadított Franciaország fővárosából szólnak hozzánk a szabad Magyarországról. Ennek az interjúsorozatnak külön értéket ad az a tény, hogy a “Szabad Szó” a zclBő amerikai magyar újság .amelynek módjában áll eredeti tudósítások keretében közölni magyarországi politikusok és munkásvezérek nyilatkozatait. Első közleményünkben Kossá István, a magyarországi Szakszerve zeti Tanács főtitkára nyilatkozott a magyar belpolitika aktuális kérdéseiről és az orosz—magyar gaz dasági szerződés igazi értelméről. Az itt következő interjú keretében a magyarországi Vasmunkások Szakszervezetének elnöke: Pintér János nemzetgyűlési képviselő ad hű képet az újjáépítés menetéről és az ezzel kapcsolatban felmerült problémákról. Paris, 1945. november. Pintér János nemzetgyűlési képviselő, aki a munkásszei vezetek párisi világkongresszusán a magyarországi Vasmunkások Szakszervezetének kül. döttjeként vesz részt, a magyar mun. kásmozgalom régi gárdájához tartozik, Pintér János 1902. óta szervezett munkás és már 1916-ban a Vasmunkások Szakszervezetének elnöke volt. A tanácsköztársaság alatt a vasúti direktórium elnöki teendőit vezette Pintér és ezért a forradalom leveré. se után négy évi fegyházra Ítélték Horthy ellenforradalmi törvényszé. kén. Kiszabadulása után ismét vezetőségi tagja lett a Vasmunkások Szakszervezetének és 1940 óta ismét reá ruházták az elnöki tisztséget. Pintér János Magyarország újjáépítéséről a következőkép nyilatkozott a “Szabad Szó” részére: A dolgozók uj világa A felszabadított Magyarországon a dolgozik uj világa vette kezdetét. Mikor a barlangokból kijutottunk. 36 ezer budapesti házból mindössze két ezer maradt épen, a többi tuegrongá. lódott, vagy elpusztult. Vasutjaink tönkre mentek, földjeink bevetetlenül hevertek, a termelés és a közlekedés szétzilálódott. A szakszervezetekre hárult az ország rendbehozásának roppant feladata. A viilamosvasutak elnök.igazgatójává egy mérnököt, — igazgatóivá pedig egy kalauzt és egy vezetőt helyeztek, régi szakszervezeti munkásokat, akiknek az iiányitása. alatt már valamennyi vonalat rendbehoztak. A hidak kivételével mindenütt leltet közlekedni. Kevesebb kocsi van, mint régen, sokkal zsúfoltabbak, de ntár el lehet jutni a kül. városokba. — A községi kenyérgyár igazgatója egy pékmunkás lett, a tisztogatási hivatal érére pedig egy kishivatalnok került. Budapest uc. cai világítását, is rendbe hozták, a villany és gázvezetékeket kijavították. Amíg idáig eljutottunk, hihetetlen utat tettünk meg. A tömeg a huszonöt éves ellenforradalom alatt nőtt fel. Individuális, közömbös és fásutttá vált népséggé lett. amely az első napokban vissza akart bújni barlangjaiba. Sok lemondás és erőfeszítés kellett, hogy céljainkat elér. hessük. A két párt összefogása érte el a munkafegyelmet és a termelés fokozását. Azóta az építkezés is meg. indult, a házak egész sorát javították ki. Nincs munkanélküliség! A régi magyar hagyományos munkanélküliség helyett munkáshiánnyal küzdünk. Körülbelül háromszázezer munkás hiányzik. Az épitömunkásoknál három hetes tanfolyamokat tar. tanak. Pár hónapos tanfolyamokon vasesztergályosokat nepeznek ki. a vidékről a föl cl reform miatt szűnt meg a tanulatlan munkásoknak a vá. rosokba való özönlése. A szakszervezetek vezetőségében legnagyobbrészt idősebb, régi szervezett munkások foglalnak helyet; sok közöttük a 20—30 éves működést felmutató szakszervezeti funkcionárius is. A szakszervezeti tanácsnak van olyan tagja is, aki 54 éve van a szakszervezeti mozgalomban. A szakszervezeteknek a gazdasági életben gyakorolt irányi, tó szerepét az üzembizot tságok vég. zik el. Az üzem bizottságok a tulajdonossal együttesen vezetik a termo-
