Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-11-01 / 9. szám
Szobád Szó IS i ZILAHY LAJOS, a kiváló magyar író egy Írókból és művészekből álló küldöttséggel Béig rá dba utazott ,hogy tárgyalásokat folytasson egy magyar—jugoszláv kulturszövetség létesítésére vonatkozólag. MAKAY MARGIT, az ismert uzinésznő “Társszeizők” cimen színdarabot irt, amelyet i>,Vt;a rendez és amelynek főszerepét is maga játsza. # BANÓCZY LÁSZLÓ lett a Szocialista Színészek Országos Szervezetének elnöke: Társelnökök: Góth Sándor, Kátkai Márton, Somlai Artúr és Törzs Jenő. Az első elnökség tagja volt a nemrég elhunyt Csontos Gyula is. * BEREGI OSZKÁR a Mcdgyasszai Színház ban játsza a “Timosa“ című darab egyik főszerepét. * MOLNÁR FERENC “Hattyú” című darabját a Vigszin házban újítják fel. A darab főszereplői: Benkő Gyula, Fenyő Emil, Halas sy Mariska, Lehotay Árpád, Mátray József, Sivó Mária, Somló István, Tol nay Klári és Vizváry Mariska. # SZ1RMAY IMRE, írók Művészek Az ellenállási mozgalom költői iPárisban “Szabadság” cimen jelent meg a magyar függetlenségi mozgaom kiadásában egy verseskötet, amely az európai ellenállás költészetéből ad szemelvényeket. Dobossy László Irta a bevezetést, a melyben kifejti a szabadság szükségességét, mint a szellemi élet alapfeltételét, a költők érdemeit, akik a leigázott népek reménységének élesztgető! voltak mindenkor. A kötet első helyen a francia ellenállás költőjének alkotásait hozza, akik az európai szellem szabadságharcában úgy a múltban mint a jelenben is elöljártak a jó példával. A tiszta szellemiség szószólói vettek részt a francia ellenállási tr.ozgalorjiban és az ö müveikből kapunk Ízelítőt ebben a verses-könyvben. ' A francia verseket Gereblyés László, a Franciaországban élő magyar író fordította, aki nemcsak szavakkal, de tettekkel is szolgálta a nagy küzdelmet. A magyar függetlenségi mozgalomban folytatott munkássága mellett fegyverrel a kezében harcolt a franciaországi magyarok Petőfi századában. Eredeti versei és fordításai » költő szabadságharcos lelkivilágát sugározzák ki. * Itt közöljük a kötet két versét: Árnyék az időben Megviselt ruhámban fatalpu cipőben anyátlan — apátián árnyék az időben ugróm esöverten hajlok szélcibáltan élek kái-hozottan némán a világban 1^' felmagasodva sorsot legyürően népfölkelést szitok itt még eltűnőben. GEREBLYÉS LÁSZLÓ a budapesti Népszínház hires bonvivánja meghalt. A nyilasok annakidején őt is elhurcolták a, Tatersalba s ezt a megaláztatást nem tudta kiheverni. A felszabadulás után már csak árnyéka volt önmagáiwk. * MAGYAR ÍRÓ — FRANCIA FILMJE • A meginduló francia filmgyártás pregrammján szerepel Hevesi Andrásnak, a francia partizánmozgalom becsületrendes hősi halottjának regényéből készítendő film Is, a “Párisi Eső”. * MAGYAR—OROSZ FILMCSERE A Szovjet—Magyar Művelődési Tár saság megbízásából a közeljövőben' magyar filmszakértö utazik Moszkvába a magyar-orosz filmesére ügyében. • * “VILÁGOSSÁG” címmel egy uj délutáni lap Indult mar. A lap kiadója: a Szociáldemokrata Párt. Főszerkesztője: Dr. Révész Mihály, felelős szerkesztő;e: Gergely István. A Népszava mellett most az uj délutáni lap is fog küzdeni a magyar munkásság érdekeiért Németh Andor: intelem ítéletidőben Tavaly csak jég, köd, korasötét és savanyu fiistiz volt a teled, magyar: idén égő falvak, bitangoló csordák és menekülök mogorva hangyasorsának élénkebh léte osztályod, ó lomha, igábatört bivaly, sötét karámba rekesztett, dédelgető, busa fejedben gazdáidat, a fringiás urakat, kik a hír cirkusz-szekerén ülnek a ponyva alatt, a hír és gyalázat cirkusz-szekerén, m;ly városról városra karikáz velük, biztonságos tájak felé s velük karikázik a sehovába, a sohatöbbébe minden ami maszatos: a teret nemessé avató: a haza... s a múltat méltósággá: a történelem s rád csak a gond és egy sártenger maradt: a senki földje. A szél lerángatta a lobogót, a kakas elrepült, cserepek csörögnek a tetőzeten hétmérföld csizmában szalad a szél és előtte a történelem. Jaj a jogodnak, népem! ha most feladod! Jaj az erődnek, népem! ha most eladod! (A Párisban megjelent “Szabadság” elmü verskötetből)