Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1945-11-01 / 9. szám

4 Szabad Szó Az uj nemzedék A második világháború súlyos sebeket vágott az emberiség testén és a vérveszteség olyan nagy, hogy 3« év szükséges ahhoz, hogy a nagy vérveszteséget pótolni lehessen. A népesedési statisztika egy szakembere Szerint az 1945 töl 1975-ig terjedő időben Európa hét legnagyobb országának férfi lakossága kö­rülbelül 20 millióval fog gyarapodni. Az egyes országok népességi adatai szerint a következőkép ala kulnak: 1940 1970 Különbség Oroszország..................................... 30.100.009 43.300.000 + 13.200.000 Németország............................ .. 11.300.000 9.900.000 — 1.400.000 Olaszország..................................... 7.400.000 7.400.000 Változatlan Lengyelország................................ 6.100.000 6.300.000 + 200.000 Anglia............................................. 7.600.000 5.700.000 — 900.000 Franciaország................................ 6.000.000 4.800.000 — 1.200.000 Északamerika ................................. 20.100.000 21.600.000 + 1.500.000 Ez a kimutatás a 15-töl 35 éves életkorba tartozó férfiakra vonat kozik, tehát azokra, akik az imperialista uralom alatt az “ágyutölte­­lék” szerepét játszák. Hisszük, hogy az uj nemzedék nem pusztitó háborúk szolgálatában fog állni, hanem a béke müvének felépítésére fordítja erejét és tehet­ségét. Ágyú helyett eke A newyorki “Szabadság” irja: Truman elnök Íróasztala nincs tele csecsebecsékkel, mint Roosevelté volt; inkább a nagy iparkapitányokéhoz ha sonlit, amely üres, mint a modern csatatér. De szokott rajta lenni egy miniatűr ágyú. Most lekerült róla a kis ágyú is, azonban került a helyére valami: egy eke. Az elnök megfogadja az írás sza­vát. Fogadjuk meg mi is. Mélyen kell, hogy szántson az az eke, melyre győz­tes kardunkat most átkovácsoljuk. A talaj kemény és göröngyös. Sok ben­ne a gaz. Jól meg kell fognunk az eke szarvát, ha egyenes barázdát aka­runk huzni. Ez a bőség országa, Amerika, prob­lémái a bőség problémái. Hogy mi­csoda életerő van benne, megmutatta, amikor szinte semmiből felépítette azt a haderőt, amely a történelem legnagyobb háborúját döntő módon segítette megnyerni. Most itt áll, a maga szemében és nyilván a világ sze mében is a legnagyobb hatalom. Ma­ga az elnök mondta ki ezt. Nem is le­het kétséges, hogy egyelőre az. — Az atom-bomba ugyan mindent kétséges sé és bizonytalanná tett: holnapra ta­lán már nem is lesznek nagyhatal mák és kishatalmak. Az atom bomba és ez a huzavona megrendítette a földre éhes dolgozó parasztság bizal. mát a kormány agrárpolitikájának őszinteségében. (Mellesleg, ugyanígy történt a vagyon.adó kérdésében is. A vagyonadó.ankét valóságos parla, ment. helyettesi tővé alakult ki. de a gazdagok vagyona érintetlen maradt.) Talán meddő dolognak látszik arról gondolkodni, hogyan alakult volna a történelem, ha valamely osztály, vagy kormány más, helyesebb politikát folytatott volna, mint amilyet tény. leg folytatott. De hisz történelmi helyzetek — habár módosított formá­ban — megismétlődnek. Az agrárkér. úgy el fog tedjedni, mint ahogy a puskapor terjedt el ötszáz évvel ez­előtt és uj hatalmak léphetnek fel, clyan katonai erővel, amely nincs arányban népességükkel és gazdasági erejükkel. De ma még, amíg Angliá val és Kanadával együtt, az Egyesült Államok a nagy titok tudója, mi va gyünk a legnagyobb hatalom a vilá­gon. Miért néz az amerikai nép mégis bizonyos szorongással a béke elé? A béke első napján megjelent előtte a munkanélküliség kisértete, az, a melyet olyan jól ismer 1921-böl és dés, a feudális nagybiitok megtörése, az igazi demokrácia kiküzdése, az or. szág függetlenségének megvédése az imperialista hóditással szemben a mai Magyarország demokratikus irányzatá­nak ép oly mértékben problémái, mint az októberi forradalomnak voltak. — Ezért talán nem felesleges, ha ma, midőn a Károlyi.forradalom évfordu. lóját ünnepeljük, valamennyien, akik a dolgozók egy jobb, demokratikus Ma­gyarországért küzdünk, elgondolko­zunk azon, miként kell az uj demok. ratikus Magyarországnak elkerülni az októberi forradalom politikájának gyönge Dont iáit. 1929böl és amelyről már már azt hit­te, hogy örökre elhessegette. De a kí­sérlet itt van, köztünk jár. Százhúsz milliárd dollár uj bankbetéttel, a nemzet egy egész évi — éspedig jóesz­­tendöbeli — jövedelmével gondosun félretéve, az nccasarki almaárulásra kezdünk gondolni, Hoover korszaká­nak szomorú szimbólumára. De ugyebár lehetetlen, hogy ez a szomorú látomás valóra váljon? Azok az erők, amelyek megnyerték a hábo­rút, meg kell, hogy nyerjék a békét is. A második feladat a nehezebb. És mégis meg kell oldani! Akik az ekét irányítják, nem lehetnek kevésbé böl­csek, mint azok, akik az ágyút irányí­tották. ¿^litniinnininiiffiiiiiiRniiiiiiniiiiniiiniHniniiimfliiiiiiuinuBiuiiniiuiiniiiiiuiuiinii^ Bármilyen szakkönyvet • angol, spanyol, német nyelven beszerezhet . || § LIBRERIA ADY-nál S Zene, irodalom, ifjúsági köny- j vek nagy választékban. — Könyvkötészet — CARLOS SÍKOS i Victoria 676 Buenos Aires s U. T. 34—8127 K^iaaiuiiiiiiiiuiiiininniiiiiimniiiiiiiuiiiiiiiinnirainttiiiiimiiriiiiiiimnmiiUiiiiiiuiHiiiiii?

Next

/
Oldalképek
Tartalom