Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-10-01 / 7. szám
Szabad Szo« 13 Szabadulás a náci-pokolból Beszélgetés Biró Mihállyal, a kalapácsos vörös ember alkotójával A “Szabad Szó” a múlt hónapban rövid távirati jelentés alapján hirt adott arról, hogy Biró Mihály < $ festőművész, a “Népszava” hires, vörös kalapácsos cmb rt ábrázoló plakátjának alkotója és sok száz > : művészi plakát és politikai rajz világhírű mestere me gszabadult a nácipokolból és jelenleg súlyos betegen' > < Párisban él. A távirat megérkezése után megbíztuk párisi munkatársunkat, Gergely Imrét, hogy iátogas- < > sa mtg a kiváló művészt és küldjön tudósítást Biró Mihály kálváriájáról és szabadulásáról, > A "Szabad Szó” párisi munkatársa, Gergely lm re a spanyol polgárháború alatt a budapesti “Nép- > < szava” tudósítója volt, majd mikor a Horthy-kormány belügyminisztere Gergely cikkeinek közlését betiltot- < l ta, a barcelonai rádión olvasta fel cikkeit a spanyol rádió magyar óráján. Gergely hosszú időig a barce- > > ionai magyar rádió sptakere volt. A spanyol polgár háború után Franciaországba menekült, ahól a náci- ? < m-alom alatt köztársasági spanyol katonák osztagába n résztvctt a “maquis”-k harcaiban. < S Gergely Imre első párisi riportját Itt közöljük: > Páris, szeptember .. Az elmúlt évek egyik legszomorubb és ¡egiriáltébb dokumentuma a párisi KoVt.íhí¡d-kórház, ahová most látogatóba megyek és amelynek jóformán minden egyes paviHonjához, kórterméhez és ágyához az Európát leigázó nácibanditák bűnei tapadnak. A négy éves német megszállásnak, a nácizmus józan ésszel elképzelhetetlen borzalmainak a, kenui is itt vannak még. A Gest -p<e mutatta meg az ápolóknak, hogyan lehet a betegek ápolására szánt intézményt a gyáva tomeggyilkosság eszközévé változtatni. Meg kellett ismerkedniük az “uj Európa” kórházi szellemevei, A fek.V Szociáldemokrata Párt r.j székki*/ za Budapesten. Baloldalon látszik a ¡kalapácsos vörös ember alakja, amelyet Bíró Mihály plakátja után készítettek. A kalapácsos ember jelképét találjuk a budapesti képeslapokban minden szocialista gyűlésről készült fényképen. vő betegeket a Gestapo szeszélye szerint ráncigáiták ki ágyaikból és lázasan hurcolták a deportáló marhakocsiba. Még az ápolok fülébe cseng az anyák eszüket vesztett siko.tása, amint újszülötteiket a Gestapo pribékjei behajitották az összegyűjtő zsákon hogy elpusztítsák. Nemcsak a betegek, hanem az alkalmazottak is összerezzennek az erős ajtócsupódásra, Bruner kapitány, a Gestapo rész g pribékjének és terrorlegényeinek a duhajkodása kisért közöttük. Egyizben .súlyosan beteg, lázas nőt deportálásra jelöltek ki és amikor a kapitánnyal közölték, hogy tehetetlen a szállítása, akkor személy'yen járult a beteg nő ágya elé és saját kezével lőtte agyon. A kórház orvosai is a Gestapo orvosai voltak, vagy lettek azzá, a lázcsillapítót is csak azért alkalmazták, hogy a beteget bevonszolhassák a deportáló kocsiba és Iküldjék a gázkamrába.. . A német megszállás alatt a Rotschild-kórházat jelölték ki a Drancytan levő koncentrációs tábor1 betegei számára. Bitó Mihály is igy került ide. A modern kórház Igy lett Páris egyik legrettegettebb' hUye. Német őrség vette körül és minden látogatóról jegyzék't vezettek, megmotozták és a gyanúsak listájára tették. Biró Mihály egészségileg most már sokkal jobban van, mióta betegségének a tu'.ajdonképeni kórokozója, a nácipestis megszűnt. Lefogyott, de már- láztalan. Felöltözve, frissen fogad, gúnyos tekinteti’ azt a véletlent kutatja még ma is, hogyan maradt ő itt. Mert hiszen mindannyian, akik itt most ülünk, voltképen tisztán véletlenül usztuk meg. Egyik látogatója Lederer dr., a Berliner Tageblatt volt külügyi rovatvezetője, épeit azt fejtegeti, hogyan maradi életben. Még 1942-ben kémkedés miatt fogva el a Gestapo, nyolc hónapig földalatti börtönben tartották és nyilvános lefejezésre szánták. Elmondja, hogy a nyolc hónap minden napján földalatti börtönében saját lefejezésére készítette elő magát. Egyik böttöntársa közölte vele, hogyan megy ez végbe és azóta ő készült rá, mert min. den kínzásra igyekezett felkészülni. Fakanalat és spárgát talált és igy minden nap szimbolikusan Írfejezte magát, amig három hónap múlva már ez a gondolat is hidegen hagyta. És a végén a Gestapo más kínzással lepte meg, visszaküldte Parisba és igy került össze Bijó Mihállyal a Rotschi’.d kórházban. Réveteg tekintetű magyar fiatalember is m iiettünk ül, Szombathelyiül deportálták családjával együtt, a német irtótáborukból megmentettek közül való, akiket most gyógyulásra hoztak ide. Auschwitzból mentették meg csontvázként, voltaképen az utolsó napokat járta, ereje fogytán volt. Nyolc tagú családjából egyedül menekült meg, a többit előtte hurcolták a gázkamrákba, őt is kijelölték már egy izben, do sikerült elbújnia és harmadnap megérkeztek az amerikaiak. Biró Mihály nem szívesen beszél magáról, a magyar forradalom rragy t hetségii plakátrajzolója, a vörös kalapácsos ember alkotója úgy érzi, hogy most annak a megmérhetetlen szén. Biró Mihály hires Horthy-mappájának fedéllapja. A fehér-terrort megbélyegző 12 rajz miatt üldözték a kiváló festőművészt Horthy és Hitler rendőrei.
