Szabad Sajtó, 1970. október (62. évfolyam, 40-44. szám)
1970-10-08 / 41. szám
10. oldal •ÍZ AR An SAJTÓ Thursday, Oct. 8, 1970 1 A minap megjelent “Erzsébet királyné meggyilkolásának évfordulója” cimü cikkemben említettem, hogy bécsi tartózkodásunk alatt meglátogattuk a kapucinusok templomában Erzsébet koporsóját. A kripta terjedelmes helyiségeit zsúfolásig megtöltötték a turisták, hiszen a város látványosságait bemutató autóbusz-j áratok negyedóránként ontják az érdeklődőket a Habsburgok ősi temetkezési helyéhez. Valahogy mégis úgy adódptt, hogy a kisebb tei’embea, melyben csupán Ferenc József, Erzsébet és Rudolf koporsóit helyezték el, alig tiztizenkét látogató került öszsze. Nézegettük a koporsók tetejére rögzített címereket; olvasgattuk a személyi adatokat. Egyszerre csak arra lettünk figyelmesek, hogy a mellettünk levő, összetrtozónak látszó társaságból egy korombeli öregur egyre izgatottadban magyaráz a körülötte állóknak. Hangja élesedik. A kripta csendjében sokszoros a visszhang. Az öregur tüzbe jön és nyilván már nem ura sem önmagának, sem a hangszálainak, amikor kiabálja: — Csalás! Disznóság! — Nem türjük, hogy Erzsébet császárnő emlékét meggyalázzák ! Hát ez mit jelent? — kérdezem Edithet. Ki akarja Erzsébetet meggyalázni meggyilkoltatása hetvenkettedik évfordulójának idején? . . . Amikor az öregur pillanatnyi szünetet tart, hozzáfordulok és megkérdezem, mi az izgalom oka ? — A Kurier-ban megjelent egy cikk — feleli, — melyben közölték, hogy a televízióban filmet készülnek be-j mutatni, melyben nyilvánosságra hozzák és dokumentumaikkal bizonyítják, hogy Erzsébet a valóságban nem volt j az az ideális asszony, amilyennek általában tartják, hanem pontosan az ellenkezője annak, amilyennek ábrázolják. Talán ön ezt nem tartja felháborítónak? Nem feleltem a kérdésre. Ifjonti riporteri vérem izzott és űzött, hogy lenyomozzam a tényállást. Izgalmas témát szimatoltam. Hagytunk csapot-papot és Edith meg én rohantunk Ausztria legnépszerűbb és legelterjedtebb napilapjának, a “Kurier”-nak a közeli Kaentner strassén levő fiók- kiadóhivatalába, hogy megszerezzük a szóbanforgó cikket. Érdeklődésünkre azt válalaszolták, hogy emlékeznek az Erzsébet császárnéról megjelent közleményre, de nálunk nem kapható, mert régebbi példányok kizárólag a főkiadóban, Linden gasse 52 alatt találhatók. Dr. FÁBIÁN SÄNDOB — Mi csak átutazóban vagyunk Bécsben — mondom— holnap visszarepülünk New Yorkba. Fizikai képtelenség részünkre, hogy a távoli főkiadóba menjünk és ott kutassuk, melyik számban közölték a keresett cikket. Felmutattam újságírói igazolványomat és hangsúlyoztam, hogy az amerikai magyar újságok olvasóinak szívügye: Erzsébet, ezért be kell számolnom arról is, mi zajlik most Erzsébet körül. Kérem tehát segítsenek, mert én nem hagyhatom el Bécset anélkül, hogy a közleményt meg ne szerezzem. GYORSASÁG NEM BOSZORKÁNYSÁG Megértéssel fogadták szavaimat. Ide-oda telefonálás után közölték a kellemes hirt, hogy a főkiadóhivatal egy órán belül autón juttatja el hozzám nemcsak a kívánt cikket, hanem a Kurier: “Forum” rovatába az olvasóktól beérkezett hozzászólásokat tartalmazó példányt is. így történt. Pontosan egy óra múlva kezemben tartottam a példányokat. . Feljegyeztem annak a két urnák a nevét, akik ilyen előzékenyen álltak rendelkezésemre: Herr Fungren és Herr Breintinger. VAKMERŐ TÁMADÁS Ki se nyitom az újságot. Már az el3Ő oldal jobbsarkából, a vezető főcímek feletti feltűnőbb helyről, mint a nap kimagasló szenzációjának hire, vastag betűkkel harsog és szemembe ugrik a bekeretezett cim: “TV Entzaubert Kaiserin Elisabeth” Megborzongok. Hogyan fordítsam magyarra ezt a rikoltó vijjogást? Talán igy: A TV megfosztja Erzsébet császárnét a varázserejétől. Szóval: lerántják a piedesztálról. — íme! Igazat mondott az öregur a templomban. Meggyalázzák Erzsébet emlékét . . . Remeg az újság a kezemben. Miért szívom ennyire mellre, miért érint ilyen mélyen Erzsébet Sárbatiprása ? Elmondom. Véremmé vált az ősi latin tanitás: “A halottakról vagy semmit, vagy csak jót”. Örök igazság. Az óvatos duhaj, aki az elhunytat bántja, gyávább, mint az országút banditája, hiszen nem kockáztat semmit. Nincs ellenállás. Nem kell félnie, hogy a megtámadott a sir mélyéből visszavág. De . . . személyes okom is van, hogy annyira fáj az Erzsébetünk elleni durva támadás. Én ugyanis Erzsébet kultuszában nőttem fel. A mi édesanyánk nem rémitett minket vészes, véres mesékkel. Nem arról beszélt, hogy Piroska nagymamáját lenyelte a farkas és arról se, hogy Jancsit és Juliskát miként csalta be a gonosz boszorkány a mézeskalács házikóba. Nem. Nem. Mamácska a Történelmi Arcképcsarnokból olvasott fel nekünk és főleg saját szavaival igen gyakran regélt Erzsébet királynéról és ismételgette a vele kapcsolatos csodálatos legendákat. A mi szülői otthonunkban és akkoriban — különösen vidéken — csaknem minden lakásban ott pompázott Erzsébet arcképe. Amióta az eszemet tudom, a tállyai boldog családi házban is a falon díszelgett aranyozott keretben Erzsébet királyné színes képmása. . . . . Most ezeket a képeket le akarják ráncigálni. Pocso-1 lyába dobják Erzsébetet. Népek millióinak szivéből akarják kitépni az emlékét. Nem engedem. Szerény erőmmel, pucér toliammal védőül jelentkezem . . . A 13-IK OLDAL Izgatottan lapozni kezdtem az újságot. Eljutottam a 13. oldalhoz! 13! “Peches” számnak mondják. Nem vagyok babonás, mégis arra gondolok, hogy a fatális 13-as szám szerencsétlensége bumerángként vág vissza azokra, akik Erzsébetet bántani merészelik. ... Az oldal felső részét, két fénykép illusztrálja. Az első alatt a szöveg: .“Sissi”, Romy Schneider a “Lieb” ci-Érthetö boldogság ragyog le a Williamsport, Pa.-i 42 éves John S. Laielli arcáról, amint felesége egy nagy csókot nyom az arcára. De a boldogság nem annyira a csók miatt van, hanem inkább a hivatalos értesítés miatt: megnyerte a New York állami sorsjáték negyed milliós első diját! Éppen jókor: a háziasszonya éppen elzőleg értesítette a heti 85 dolláros fizetésű, anyagi nehézségekkel küzdő férfit, hogy nemfizetés miatt kilakoltatási eljárást indíttat ellene. mü filmben. — (Közismert, hogy Erzsébetet “Sissi” néven becézték és ezen a néven kerültek sorozatosan forgalomba a népszerű “Sissi’- filmek.) A másik kép Erzsébetet ábrázolja. Alatta a komisz aláírás: Az idegbeteg Erzsébet császárnő. A fényképek alatt kiabáló betűkkel üvölt-süvölt “Egy legenda halála. Erősen idegbeteg személyiség.” Hát még mit nem? Nincs lelkierőm elolvasni a közleményt. Szemeim csak végigszántanak a sorokon. Csúnya. Nagyon csúnya. Kifújom magamat. Megpihenek. Aztán egyszer-kétszer, tízszer pontosan elolvasom, ízléstelen. íme, egy megdöbbentő példa arra, hogy a rómaiak évezredes erkölcsi dogmáját a holtak emlékének tiszteletben tartásáról nem mindenki tartja kötelezőnek önmagára. Gusztus dolga. A közlemény beharangozza, hogy a televízió rövidesen bemutat Erzsébetről egy egyórás “dokumentumfilmet”. Ez azonban — hangsúlyozza a cikk.— egyáltalán és semmiben nem hasonlít az eddigi bűbájos S s s i darabokhoz, melyekben mézédes, romantikus meséket tálaltak a nézőközönség elé. A mostani alkotás ugyanis kisöpri a múltat. Az Erzsébet császárné és királyné körüli legendákat most meg fogják semmisíteni. Tények és bizonyítékok helyezik egyenes vonalba a Sissi képeket. A régi, üdvözítőnek tartott korszak, Sissi szertelen álomvilága nem létezett. Miután a filmet propagáló hirharsona ekként meghúzta a halálharangot a múlt felett: ügyészi precizitással felsorolja az Erzsébet elleni vádpontokat, felsorakoztatja bűneit. Ezekről majd a következő cikkben számolok be. Izgalmamban megfeledkeztem lerögzíteni az örökkévalóság számára a szerző nevét. Sietve pótolom: Kurt Friuller a műremek alkotója. Tudományos vezető: dr. Ludvig Jedlicka, a bécsi egyetem professzora. (Következő cikkem: Súlyos vádak Erzsébet királynő ellen.A MAGTAB IPAR ERISÉÉ BUDAPEST — Az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő állóeszközök értéke Magyarországon jelenleg 255 milliárd forint értéket képvisel, vagyis az ország összes vagyonának körülbelül egynegyedét — közli a Köaponto Statisztikai Hivataí. Az épületek, földterületek, általában az ingatlanok öszszes értéke 124 milliárd forint, mig a gépek, berendezések, felszerelések, értéke 118 milliárd forintot tesz ki. Az egyes iparágak közül a legjobb állóeszköz-állománnyal, több mint 46 milliárd forinttal, a gépipar rendelkezik, ezt követi a bányászat 35 milliárd, a villamoseaergia-ipar 34 milliárd, a kohászat 31 milliárd, a vegyipar, a könynyüipar és az élelmiszeripar, egyaránt 30-30 milliárd forint értékű állóeszközzel. Az épitőanyag-ipar állóeszközeinek, értéke meghaladja a 14 mii-. liárd forintot. Az összes állományból mintegy 243.5 milliárd fo-. rint értékű a minisztériumi vállalatok, több mint 9 milliárd forint a tanácsi vállalatok, 2.3 milliárd forint pedig a szövetkezetek birtokában. van. A statisztika adataiból az is kiderül, hogy az állóeszköz-állomány összes értékének 48.7 százalékát az ingatlanok, 46.5 százalékát pedig a gépek és berendezések teszik ki. A jármüvek részesedése 2.2, az egyéb állóeszközök aránya pedig 2.6 száza-, lék. • . A LEGENDA ÉS A VALÓSÁG Erzsébet királyné kirí! Irta: DR. FÁBIÁN SÁNDOR
