Szabad Sajtó, 1970. október (62. évfolyam, 40-44. szám)
1970-10-01 / 40. szám
Beolvadt laps “PASSAIC ÉS VIDÉKE" HUNGARIAN IN LANGUAGE AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 20c Ara 20c Merged with •PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic N. J. and at additional mailing office* No. 40. SZÁM VOL. 62. ÉVFOLYAM PASSAIC. NEW JERSEY 53 Thursday, Oct. 1. 1970 US TÜDŐSÖK JÖVENDÖLÉSE: A KÉTEZREDIK ÉVBEN MEGTÁMADJA AMERIKÁT AZ ÉHEZŐ VILÁG A kétezredik évben a világszerte növekvő éhezés háborút robbant ki, amelynek keretében az éhező világ meg fogja támadni az északamerikai kontinenst. Egy ilyen, háború és egy ilyen támadás csupán abban az esetben kerülhető el, ha az észak-amerikaiak a legközelebbi jövőben képesek lesznek a jelenleg éhező ázsiai milliókat megtanítani arra, miképpen tartsák el magukat és miképpen legyenek önellátók. Amerika számos kiváló környezettudományi szakértője és tudósa vélekedik igy, többek között a “US Ecological Service” igazgatója, Dr. Aaron Altschuller és helyettese, dr. Edward Koenig. Dr. Koenig ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette az újságírók előtt: — A világ legnagyobb élelmiszer-ellátói kétségtelenül az Egyesült Államok és Kanada. Amennyiben a probléma csupán az volna, hogy nem tudjuk élelmezni a világot, semmiféle problémával nem (kellene szembenéznünk. — A probléma azonban ennél sokkal mélyebb. A népszaporodás következtében — minden percben emelkedik a Föld éhezőinek a száma. Nem kétséges, hogy ha ingyen adnánk az élelmet, képesek lennénk az egész világot élelmezni. — Amint azonban tudjuk, nem ez a helyzet: bármit is szállítunk, valakinek mindazért fizetnie kell. Ez a “valaki” pedig nem más, mint az amerikai adófizető, akinek a vállára a jelenleginél több MUNKAALKALOM NŐKNEK VANNAK MÁR KARÁCSONYI ÁLMAI? Soha sincs túl korán elkezdeni ezt . . . Építsen fel egy jóljövedelmezö üzletei sajátmagának azáltal, hogy az AVON képviselője lesz. És minden álma valóra válhat . . . Telefonáljon: New Brunswick környékén: 545- 0990, Perth Amboyban Hl 2-2462, Allentown - B e thlehem, Pa. környékén 432-0916 szám hívásával. adóterhet már szinte lehetetlenség rárakni. — A gazdasági fejlődésben elmaradt országok képtelenek fizetni a nekik juttatott élelemért, amelyre szükségük van. Népszaporodásuk növekedésével egyenes arányban növekszik szegénységük. — A helyzet viszont az, hogy ha megtanítjuk ezeket az országokat arra, hogy a korszerű termelési módszerekkel miképpen végezzenek tömegtermelést az ottani olcsó munkaerő következtében, komoly és veszedelmes versenytársaink lehetnek és ezáltal saját nemzetgazdaságunk kerülne hátrányos helyzetbe. — Amikor elkövetkezik majd a gazdaságilag elmaradott országokban az általános és már elviselhetetlen éhezés, ezek a népek korántsem fognak tétlenül ülni, hanem ellenkezőleg: fegyveres utón — erőszakkal — fogják elvenni az élelmiszertermelő országoktól — elsősorban az Egyesült Államoktól — a felesleges élelmiszert. — Annyi bizonyos, hogy az éhező népek egy ilyen elsőrendű két célpontja Amerika és Kanada lesz. — Tudom, hogy sokan ezzel érvelnek: a háború pénzbe kerül és a szegény országok képtelenek a jómódú országokat megtámadni. A gyakorlat és a múltbeli tapasztalat azonban pontosan az ellenkezőjét bizonyltja. — Japán a második világháború előtt szegény ország volt. Minden nyugati gazdasági és katonai szakértő azt jövendölte: teljes íképitelenség, hogy Japán az Egyesült Államok megtámadására gondoljon. — Ma már tudjuk, hogy ez az elmélet csődöt mondott. Tanúi voltunk annak, hogy milyen hosszú ideig és milyen elszántan harcolt Japán és tudjuk, hogy ez a harc menynyi pénzünkbe s mennyi amerikai emberéletbe került. Dr. Aaron Altschuler, aki teljes mértékben egyetért helyettese véleményével, a következőkben foglalta össze mondanivalóját az újságírók előtt: — Az Egyesült Államok korántsem végez megfelelő munkát a népességszaporulat csökkentése és az éhezés enyhítése területén. Gondoljunk csak arra: Amerika sokmillió dollár értékű fogamzástgátló pilulát szállít Indiának, ugyanakkor ezzel párhuzamosan pedig sokmillió dollár értékű DDT nevű rovarirtószert is szállít Indiának. A szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy a DDT teljes mértékben hatástalanná teszi a fogamzástgátló pilulát. — Vagyis: először szállítunk Indiának olyan orvosságot, amely megakadályozza a fogamzást, azután pedig oly vegyianyagot szállítunk — ugyanennek az országnak —, amely hatástalanná teszi a korábban szállított orvosságot. — A világ egyetlen országa sem hoz olyan áldozatokat az éhező országok megsegítése érdekében, mint Amerika, ennek ellenére egyetlen országot sem gyűlölnek anynyian és annyira, mint éppen Amerikát. — Az emberi természet alapvető vonása az, hogy a szegények gyűlölik a jómóduakat, függetlenül attól, bármilyen jószándékuak is a jómódúak. — Abban a pillanatban, amint az éhező megtöltötte a gyomrát és jóllakott, első gondolata ez: — Miképpen lehetséges az, hogy másoknak annyi élelmük van, hogy még én is jóllaktam belőle, nekem pedig semmim sincs? — A gondolat gyökeret ver benne és napról-napra erősödik. Az Egyesült Államok ellenségei pedig azzal Óra sikerű volt a “Tál az Úpereíicián” előadás... New Yorkban, Passaicon, majd New Brunswickon. vendégszerepeitek a magyarországról látogatóba jött művészek : Latabár Kálmán, Zentay Anna, Mednyánszky Ági, Baksay Árpád, Puskás Sándor zongoraművész és Lakatos Sándor, teljes cigányzenekarával . . . S amerre járnak, ahol felléptek, mindenütt leírhatatlan lelkesedéssel fogadta őket a magyarság és falrengető sikerük volt! Nem használunk “nagy szavakat”, amikor ezt leírjuk, mert tökéletesen igy volt! Szűnni nem akaró tapsvihar köszönte meg ezeknek a művészeknek, hogy eljöttek ide közénk, messzi tengerentúlra és elhozták a szülőhaza legszebb üzenetét nekünk: a magyar dalt, a szivet-lelket melegitő szép magyar muzsikát, jó magyar beszédet, humort, táncot, kacagást . . . Nem politizáltak, ’ nem panasz, vagy dicsérő hang volt ajkukon a mai óhazai helyzettel kapcsolatban; ilyesmit nem is vártunk tőlük, hiszen küldetésbe jöttek és ez a küldetésük semmi más nem volt, mint az, hogy óhazai testvéreinkkel a minél szorosabb kapcsolat fennmaradjon. Valamennyien tehetségük legjavát adták és valamennyien éreztük, tudtuk, hogy egyek vagyunk velük abban az érzelemben, ami a világ minden magyarját össze kell kösse .. . Vannak, akadnak, akik úgy próbálják magyarázni magyar művészeink idelátogatását, hogy azért küldik őket közénk, hogy a mai rendszednek itt propagandát csináljanak ... Ez óriási tévedés, mert ezek a művészek nem mondanak semmi olyant, ami bárkit is bánthatna vagy bárkinek is a fülét sérthetné . . . Akinek pedig egy édes-bus régi magyar népdal melódiája Lakatos Sándor hegedűjének húrjáról, vagy akármelyik művész ajkáról sérti a fülét, az jobb, ha egy szót sem szól, vagy ir többé magyarul . . . ! Akik ott voltak ezeken az előadásokon, mind azt mondják és érzik, amit mi: jó hogy eljöttek, jó hogy jönnek máskor is, élveztük előadásukat, nem sajnáltuk azt a pár dollárt a gyönyörű előadásért és csak hálával és dicsérettel gondolunk azokra, akik útjaikat előkészítették és előkészítik és akik az óriási költségek viselését vállalták még akkor is, ha nem kifizetődő üzletet csináltak ezzel . . . Isten hozta magyar művészeinket Amerikába és Isten kísérelje és oltalmazza őket továbbra is! táplálják ezt a gyűlöletet, hogy közük az éhezővel: mivel ők maguk is szegények, segíteni ugyan nem tudják, készségesen adnak azonban neki fegyvert ahhoz,, hogy harcoljon jogaiért és “megtalálja a helyét a Nap alatt.” — Az egész probléma végüüs, voltaképpen a túlélés kérdése: egy ilyen helyzetben levő ember inkább kockáztatja életét és harcolni fog az élelemért, mintsem elpusztuljon. —Nem tudom, hogy a jelenlegi helyzetnek mi a meg-oldása, tény azonban az, hogy a megoldást a következő 30 esztendőn belül meg kell találnunk. Ha erre nem leszünk képesek, a világ éhező népei megtámadnak bennünket és: ez a háború alighanem jelenlegi civilizációnk végét és teljes pusztulását fogja jelenteni. TAKARÍTÓNŐT keresünk heti 2 napra, Woodbridge környékén. Referencia szükséges. Telefonáljon: 836-1768.
