Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
1970-08-27 / 35. szám
Beolvadt lap: "PASSAIC ÉS VIDÉKE" HUNGARIAN IN LANGUAGE AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 20c Ára 20c Margód with •PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic N. J. and at additional mailing offices No. 35 SZAM VOL. 62. ÉVFOLYAM PASSAIC. NEW JERSEY 53 Thursday, August 27, 1970 Az utóbbi időben, egyre több támadás éri Amerika társadalmi, gazdasági és politikai rendjét. A dolog külön érdekessége az, hogy senki sem támadja olyan hevesen — és nem ritkán igazságtalanul — Amerikát, mint éppen az amerikaiak. Errevaló tekintettel egy new yorki ujságiró-csoport a közelmúltban körutat végzett az országban. A riporterek megkérdeztek néhány uj, most naturalizált amerikai polgárt: miképpen vélekedik fogadott hazájáról? Az ujságiró-csoport tagjai 16 különböző országból ideérkezett és naturalizált személyt intervjuolták meg. A válaszokból kiderült, hogy az uj amerikai polgárok korántsem olyan szigorúak, mint az itt született polgároik. A válaszok röviden a következő szavakban foglalhatók össze: — Amerika még mindig a világ legnagyszerűbb országa. Az alábbiakban közlünk néhány választ, a név mellett zárójelben közöljük az illető nemzetiségét és lakhelyét. George Giakos (görög, Garden Grove, Calif.): — Amerikában bármit te-| hetek, mindaddig, amig az másnak nem okoz kárt. Amerika nagyszerű ország, szinte mesevilág. Mindenki számára alkalom kínálkozik az érvényesülésre, függetlenül attól, hogy kicsoda és honnan érkezett. Mrs. Rebecca Williams (filipino, Miami, Fia.): — Az amerikai eszményeket szeretem, tetszenek nekem és egyetértek azokkal. A családi házak gyönyörűek, az emberek nagyszerűek, az országutak nagyszerűek ... az egész életforma nagyszerű ebben az országban! Maria Mathews (kubai, Hollywood, Calif.): — Ebben az országban minden politikai és vallási meggyőződésnek helye van. Amerikában mindenki szabadon mondhatja el a véleményét, nem kell attól rettegnie, hogy letartóztatják, mint ahogyan ez Kubában történik. Mondhatok-e ennél többet? Daniel Lau (hong kongi kínai, Tacoma, Wash.*: — Amerikában azt szeretem a legjobban, hogy mindenki szabadon választhat magának foglalkozást és társaságot. Mrs. Irmtraud Detanore csehszlovák, Tacoma Washington) : — Szeretem ezt az országot, szeretem azt, hogy szar bad vagyok, mindennél jobban szeretem azonban az amerikai embereket, akik a világ legbarátságosabb emberi lényei. Angela Smith (ir, Santa Monica, Calif.): — Az amerikai napfény a világ legnagyszerűbb dolga. Az ir napfény sötét gondokkal és problémákkal terhes. Az amerikai napfény üde és ez a napfény a világ legszabadabb, legdemokratikusabb népére hullik. A World Council of Churches Egyházak Világtanácsa hatévenkinti nagygyűlését az afrikai Nairobiban (Kenya) tartja, s azon a szabad világ magyar reformátusait Főt. Ábrahám Dezső, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke, perth amboyi lelkész képviseli. Hat évvel ezelőtt Indiában tartották ezt a gyűlést s azon a magyar reformátusságot, mint emlékezetes, Főt. Dr. Bóky Zoltán püspök képviselte, mégpedig olyan alapossággal, hogy felszólalását a világlapok is közölték. Luis Rodriguez (guatemalai, Los Angeles): — Amerika a világ legnagyszerűbb országa. Ebben az .országban olyan mértékű az emberi szabadság, amelyhez hasonlót a világ egyetlen más országában se találunk. Az újságírók, érdekes módon, egyetlen magyart sem intervjuoltak meg. A megintervj uoltak között azonban mégis volt egy magyarszármazásu, Jules Erdély, aki Franciaországból vándorolt az Egyesült Államokba, édesapja viszont annakidején Magyarországról ándorolt Franciaországba. Jules Erdély La Miradaban (Calif.) lakik és az ő nyilatkozatával fejezzük be cikkünket: — Minden nagyszerű ebben az országban: mindenki szabadon dolgozhat és valóban szabadon törekedhet boldogságra. S ez az, ami különlegesen értékes az Egyesült Államokban, számunkra, naturalizált amerikai állampolgárok számára. Soha nem volt még ilyen szabad ország a földkerekségen, mint amilyen Amerika — és soha nem is lesz még egy ilyen nagyszerű ország. Főt. Ábrahám Dezső a világ-gyűlésről Svájcban is látogatást tesz, a reformáció “bölcsőjénél” és szeptember 10. táján érkezik haza Perth Amboyba. MUNKAALKALOM NŐKNEK . Az utolsó nagy vakációzás ideje közeledik . . . amihez szüksége van bizonyára extra készpénzre. Szabad idejében szépen kereshet az AVON cikkek árusításával. Továbbiakért telefonáljon most: Perth Amboyban Hl 2- 2462, New Brunswick környékén 545-0990, Allentown-Bethlehem, Pa. környékén pedig 432-9016 szám hívásával. Valósággal villámcsapás-! ként érte a new brunswicki Szent László r. k. egyházközség népét az a hir, hogy az egyházközség plébánosát, Ft. Borsy G. Engelbert atyát, 13 évi odaadó, építő, gyarapító iteni munkássága után váratlanul a Milwaukee, Wisc.-i Szt. Imre egyházközséghez helyezte át felettes hatósága. Borsy atya elhelyezésének hírére sokan kerestek magyarázatot, feleletet a kérdésre: miért? De eredménytelenül. Szerkesztőségünk telefonja napokon át gyakran csengett, az érdeklődők tőlünk, rajtunk keresztül szerettek volna megtudni egyet s mást e kérdéssel kapcsolatban, mi azonban éppen olyan tanácstalanok és tájékozatlanok vagyunk, mint az érdeklődők. Father Borsy röviddel Bódy atya halála után, 1957-ben jött New Brunswickra. Roebling tartományfőnöke nemsokára ezután Borsy atyát plébánosnak nevezte ki, s az elmúlt 13 év alatt nem volt New Brunswick és környéke magyarságának olyan ügye, megmozdulása, problémája, amiben ő részt ne vett volna segítő jóakarattal, md. gyár vezetőemberhez és vezető magyar egyházához méltóan! Dolgozó, még a kétkezi munkától se visszariadó, népét hűséggel és odaadással szolgáló jó magyar papunk volt ő itt ezekben a nevét, alkotásait, emlékét történelmünkbe és az egyházközség történetébe éppúgy, mint szivünkbe örökre bevéső esztendőkben s úgy érezzük, csak hálával tartozunk az Egek Urának azért, hogy itt járt, köztünk volt, a miénk volt! Sokan csak akkor fogják igazán értékelni munkáját, csak akkor fogják valóban megtudni, hogy ki volt ő itt nekünk, mikor már nem lesz itt ... A modernizált, csodaszép öreg Szent László Hall, Borsy atya munkájának és alkotásainak egyike, örök emlékeztetője lesz annak, hogy ő itt járt . . . Ilyen szívvel, ezekkel a gondolatokkal veszünk búcsút a magunk és sok-sok jó magyar testvérünk nevében a szeptember közepe táján innen eltávozó Főt. Borsy Gy. Engelbert atyától, aki: amilyen veszteség lesz nekünk, olyan nyereség lesz Milwaukee és környéke magyarsága számára! A szomorú hir(t némileg enyhíti az a tudat, hogy Father Borsy helyébe egy izigvérig jó magyar, nagy műveltségű, komoly és értékes másik vezetőembert kap a Szent László egyházközség és New Brunswick magyarsága Főt. Dr. Füzér Julián ferences atya személyében, aki De- Witt, Michiganból jön hozzánk és akit még roeblingi tartományfőnöki idejéből ismerünk és tanultunk meg tisztelni, szeretni és nagyrabecsülni. Annakidején ő az Amerikai Magyar Szövetség és a Magyar Segélyakció magyarmentő munkájából is aktivan vette ki részét, számos esetben találkoztunk vele fontos gyűléseken, ahol népünk és fajtánk sorsáról és sorsának javításáról volt szó, s az ő szavainak, tanácsainak és munkájának ezen a téren mindig értelme és értéke volt. Hisszük, hogy New Brunswick magyarságának éppúgy, mint az egyházközségnek, —■ amelynek most plébánosa lesz — csak haszna, előnyé és öröme lesz abból, hogy ő és nem más jön ide közénk. Segédlelkészként Főt. Kertész Tamás atya a milwaukeeij egyházközségből jön át ide, ahová most Borsy atyát helyezték. Tudomásunk szerint Ft. Végvári Vasul atya továbbra is itt marad New Brunswickon, mint a Szent László egyházközség segédlelkésze. EGY NAGY Hálószoba Idősebb dolgozó férfinek kiadó New Brunswickon. Telefon: 846-2892. FŐT. ÁBRAHÁM DEZSŐ REFORMÁTUS PÜSPÖK AFRIKÁBAN VAN UJ ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE: HA MÉG MINDIG-A VILÁG LEGNAGYSZERŰBB ORSZÁGA FATHER B0RSYT ELHELYEZTEK NEW BRUNSWICKRÓL,..
