Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)

1970-08-06 / 32. szám

r 14. oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, August S, 1970 Junius 4-én egy férfi, akit korábban ideggyógyintézet­­fcen kezeltek a Trans World Airlines egy gépét, amely fedélzetén 58 utassal Phoenix­­foől Washingtonba tartott “hijackelte”, 100 millió dol­lár váltságdíjat követelt az utasok szabadságáért, és a (második leszállás után agyon­lőtte a pilótát. Mindazonáltal — a U.S. News and World Report jelentése szerint — az amerikai géprablások száma csökkenő tendenciát mutat. 1989 első felében 21, máso­dik felében 12, 1970 első öt hónapjában pedig csupán 7 (géprablás történt. E nagy­arányú csökkenést a Federal Aviation Administ ration munkatársai annak tulajdo­nítják, hogy az utóbbi hóna­pokban egyre több repülőté­ren vezettek be különféle módszereket a hijackerek le­leplezésére. A hijacking, ez az ujmódi “utonállás” sok kalandvágyé, exaltált fiatal képzeletét ra­gadja meg, de anarchisták, po­litikai üldözöttek is folyamod­nak olykor hozzá, hogy vala­miképpen kijuthassanak üldö­zőik karmai közül, és mene­déket találjanak külföldön. Am pszichopaták, különféle lelki és idegbetegségekfcen szenvedő, terhelt egyének u­­gyancsak szép számmal sze­repelnek a repülőgéprablók között. (Az Egyesült Álla­mokban például a repülőgép­­eltérítésért bíróság elé állí­tott személyek közül az utóbbi időben tíznél állapítottak meg terheltséget.) Naiv ötletek A támadók többnyire az e­­gyik gyanútlan légikisasz­­szonyt szemelik ki áldozatul. Tarkójához szorítják a revol­vert, és megparancsolják ne­ki, hogy vezesse őket a pa­rancsnoki fülkébe, vagy köz­vetítse parancsaikat a piló­tának. Mit tehet ilyenkor a pilóta? Rendszerint megadja magát, és kapcsolatba lép a megjelölt repülőtérrel, hogy onnan megkapja a szükséges repülési és leszállási adato­kat. Mindenesetre az eltérítés tetemes kárt okoz a légitár­saságnak, nemcsak a felhasz­nált üzemanyagtöbblet és a kiesett utazási órák miatt, 'hanem azért is, mert az uta­sok kártérítést követelhetnek az elszenvedett izgalmakért, az esetleg elmulasztott üzleti tárgyalásokért és más ürü­gyek alapján. Nem csodálkoz­hatunk tehát, hogy a légitár­saságok felhívásokat, pályá­zatokat bocsátanak ki olyan hatékony módszer kidolgozá­sára, amellyel fel lehet derí­teni az utasoknál levő fegy­vereket, és megelőzni a tá­madást. A legegyszerűbb megoldás az volna, ha az utasgépek sze­­' mélyzetét felfegyvereznék, j Ezt azonban még a pilóták | nemzetközi szervezete is el­lenzi. Ha ugyanis tűzharc törne ki egy több ezer láb ma­gasan Szálló utasgép fedélze­­! tén, ez katasztrofális követ­­j kezményekkel járhatna. Ha i például egy lövedék átütné j az utastér falát és külső bo­rító lemezeit, másodpercek | alatt kiszökne a túlnyomás j alatt álló levegő, s mindenkit a megfulladás veszélye fenye­getne. Ha pedig egy ablakot törne át a lövedék, a légnyo­­máskülcjnbség szinte kiszip­pantaná a közelében ülő uta­sokat. Még inkább fokozza a személyzet fegyveres védeke­­j zésének veszélyeit az a körül­­| mény, hogy a lövedékek a fa­­! lakban húzódó vezetékeket, j csöveket is megsérhetik, s igy a gép esetleg üzemképte­lenné válhat. Ezért azután se szeri, se száma az olyan ötleteknek, a­­melyek a támadók vagy légi banditák előzetes felderíté­sét, a fegyverek vagy robba­nószerkezetek megtalálását és ártalmatlanná tételét lenné­nek hivatva megoldani. A la­pok sok naiv és abszurd el­képzelést is közölnek. Pél­dául: a repülőgéprablót a fül­ke padlózatán elhelyezett csa­póajtó fölé kellene csalni, ez azután gombnyomásra kinyíl­na, és elnyelné a támadót. De ki garantálja, hogy az illető “beugrik”, s ha igen, nem kerül-e valamelyik utas vagy a stewardess is vele együtt a kelepcébe ? Mások azt javasolják, hogy a légikisasszonyokat szerel­jék fel ruházatuk alatt visel­hető szórópalackokkal, ame­lyek valamilyen kábító anya­got vagy idegmérget tartal­maznának. Csakhogy a szét­permetezett vegyianyag be­szennyezné az utastér leve­gőjét, kárt tehetne az uta­sokban és a gép személyze­tiében is, nem beszélve arról, j hogy ha beszivárogna a piló- i tafülkábe, veszélybe kerülhet­ne az egész gép, mivel az el­­! kábult pilóta elvesztené urál­imét a kormányszerkezet fö­dött. Röntgenvizsgálat Jelenleg a leghatékonyabb­nak az a módszer látszik, a­­malyet a londoni légikikötő-Házassági nehézségek: Andre Previn, nemzetközileg ismert zeneszerző és karmester, Mia Farrow amerikai szinésznő ikerfiainak törvénytelen apja (jobbra a baloldali képen) elhagyja Los Angeles­ben a bírósági épületet, ahol feleségétől elvált. Felül jobbra játható Patty Duke, aki ugyanezen a bíróságon válóperi keresetet adott be egy hónapi házasság után Michael Teli rock concert játé­kos ellen. Alattuk látható az angol királyi hercegnő Margaret, aki egy folyóirat cikkje szerint nem nagyon boldog a Lord Snowdennel kötött házasságában. ben már bevezettek és alkal­maznak is: vámvizsgálatnál, ! illetve jegykezelésnél rönt­­| gen-sugárzással átvilágítják |az utasokat és a poggyászo­kat. A röntgenvizsgálat elá­rulja a zsebekben vagy a bő­röndökben rejtőző nagyobb fémtárgyakat. (De minde­nekelőtt nemzetközi egyez­ményre lenne szükség, amely megtiltja, hogy az utas fegy­vert. vihessen magával a re­pülőgép fedélzetére.) Ezt a megoldást egyébként már a hatvanas évek elején alkalmazták, midőn a pokol­gépes légi merényletek voltak “divatban”. Rendszerint őrül­tek követték el, bár nemegy­szer életbiztosítási csalás volt az indíték. A lelketlen me­­r é n y 1 ő az útipoggyászba csempészett időzített pokol­géppel tette el láb alól nagy összegre biztosított rokonát — a gép személyzetével és a többi utasával együtt. Ez idő tájt olyan javasla­tok is születtek, hogy min­iden robbanófej fémanyagába már a gyártás folyamán ke­lverjenek radioaktiv kobalt í izotópot, amelynek sugárzá­­j sa a GM-csöves érzékelőnek elárulja a pokolgép jelenlétét. Ia Chromalloy amerikai cég | mérnökei pedig kidolgoztak j egy módszert, amelynek lé­nyege a következő: a szállí­tószalag, amelyen a poggyász a repülőtéri mérlegeléstől a vámvizsgálatig tovagördül, minden oldalról zárt páncél­kamrán halad át, itt egy elektromos szerkezet műkö­désbe hozza a bőröndben eset­leg elhelyezett pokolgép gyúj­tóját és felrobbantja. Neve: Friskem A legmegbízhatóbbnak lát­szó megoldás magnetométerek é3 a föld alatt rejtőző fém­tárgyak felkutatására is al­kalmas műszerek alkalmazá­sa. Néhány amerikai légitár­saság olyan detektorok kifej­lesztésével bízta meg kuta­tóit, amelyeknek segítségével fel lehet deríteni az utasok zsebében vagy csomagjában rejtőző fémtárgyakat. A leg­frissebb hirek szerint a Dela­ware állambeli Infinetics Cor­poration mérnökeinek sike­rült egy e célra szolgáló mag­­ne tómé tért kikisérlet-azniök. A műszer olyan érzékeny, hogy akár egy zsilettpenge méretű fémtárgyat is kimu­tat. Neve; Friskem. Kétféle­képpen használható fel. Rend­őrségi gumibot végébe építik be a műszert, amelyhez jel­zőberendezés csatlakozik. Ha végig vezetik a csomagok fö­lött, vagy az utasokat körül­járják vele, a műszer jelzi a fémtárgyakat. A másik meg­oldás szerint az utasfülke be­járatánál két oszlopba épitik be a detektorokat, és ezek között szállnak be az utasok a gépbe. A detektor érzékeny­sége szabályozható, s úgy is beállítható, hogy csak akkor lépjen működésbe, ha az utas zsebében vagy csomagjában levő fémtárgy nagyobb, mint egy átlagos pisztoly. Természetesen a repülő­­géprablásoknak nemzetközi jogi vonatkozásai is vannak. Néhány évvel ezelőtt Tokió­ban tizenhat ország irt alá egyezményt, amely 1989. de­cember 4-én lépett életbe. A szerződés szerint a “repülő­gép jogtalan eltulajdonításá­nak bűnténye” esetén az ér­dekelt államok kötelesek köl­csönösen visszaszolgáltatni a repülőgépet jogos tulajdono­sának. A bűncselekmény mi­nősítését azonban az egyes államokra bízzák. Simonffy Géza Filmszereplése közben leesett egy motorbicikliről Newport, Ore.-ban a magyarszármazásu Paul. Newman ismert filmsztár és eltörte a bokáját. A fenti kép egy jelenet a filmből, amelyben egy favágó szerepét játsza New­man. BIZTONSÁGOSABB REPÜLÉS: LEGIKALÖZ-LELEPLEZO MÓDSZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom