Szabad Sajtó, 1970. július-szeptember (62. évfolyam, 27-39. szám)
1970-08-20 / 34. szám
Thursday, August 20, 1970 SZAGAD SAJTÓ 5. oldal PASSAIC, IS. J. ÉS KÖRNYÉKE BEJELEITÉS Lapunk címe, további intézkedésig a szerkesztő lakáscíme lesz: LÁSZLÓ I. DIENES 222 Amboy Avenue Metuchen, N. J. 08840 Tel. 548-1369 Mindennemű, a lappal kapcsolatos ügyben közvetlenül a szerkesztőhöz kell tehát ezentúl fordulni. Előfizetések, hirdetések' a szerkesztő címére küldendők be, vagy pedig telefonon a lap szerkesztőjét kell felhívni, ha valaki személyes találkozást óhajt vele. Megbeszélésre a szerkesztő személyesen ellátogat üzletekbe, vagy magánházakba, bármilyen fontosabb ügyben. Hitek a Szent. István Hómai Katdikns 1 Egyházközségből Közli: Ft. Dr. Dunay Antal plébános 123 Third St.. Paaaaíc. H. J. Phone: 779-0332 BIZUB T. JÓZSEF temetkezési igazgató t legmodernebb felszereléssel áll a gyászolók rendelkezésére. 203-5-7 THIRD STREET. PASSAIC. N. X. Telefon: 777-4332 és SIS LEXINGTON AVE. CLIFTON, N. J. Telefon; 777 4332 KÓRHÁZI» ÄZ ÁL-0EV05 RANKIN, Tex. — A közeli McCameyben egy Francis W. Dalgleisch nevű, 27 < ves férfi (Cairo, Egyiptom) 1- át hétig orvosnak adta ki magát. Dalgleisch nemrégiben súlyos vesebajjal kórházba került és ekkor derült ki a csalás. Felépülése után vádat emelnek ellene, mert engedély nélkül folytatott orvosi gyakorlatot. lerjessze lapukat »Hwwwwwwwwmw A Jáva körüli tengerrészek fenékfurásából nyert rétegmintákat elemzett dr. William Glass geográfus; a mély- 1 ségből kutatócsővel felszínre hozott “közetdugónak” azt a három, egymást követő rétegét vizsgálta tüzetesebben, amelyben meglepő jelenséget észlelt. Az alsó réteg magnetikus, tehát természetes-mágneses ásványszemcséi szabályosan az északpólus irányában rögzítődtek az üledékben, amelyben egyébként számtalan növény- és állatfaj jelenléte mutatkozott. A második rétegben — amely sokkal vékonyabb volt az előzőnél; lerakódása mintegy tízezer év alatt következhetett be — a magnetikus szemcsék semmiféle pólusirányt nem mutattak; valamilyen ok miatt tehát zavar állt be a Föld mágneses terében. Ebben és a következő, harmadik rétegben apró, gömb alakú testecskéket talált. Az első réteg növény- és állatfajai eltűntek s helyettük a harmadikban uj fajták jelentkeztek; a mágneses ásványrészecskék pedig azt mutatták, hogy a földi mágneses északpólus némileg eltolódott. ♦ Egy kozmikus dráma A Nobel-dijas Harold Urey teóriája szerint “egyszer, valamikor, valamelyik földtörténeti korban egy óriásmeteor jutott a földi atmoszférába, felrobbant s anyaga a tengerbe hullva hirtelenül kihűlt s apró gömb alakú testecskékké, tektitekké üvegesedéit”. Tektitek jelentek meg tehát abban a rétegben, amelynek tanúsága szerint valamilyen zavar volt a Föld mágneses terében a réteg leülepedésének korában. A New York-i Columbiaegyetem vezető geológusaival, köztük dr. Bruce Heezen professzorral együtt végezte el ezután William Glass a kormeghatározási eljárást. Kiderült, hogy az a bizonyos második réteg 700 ezer éves — ennyi idővel ezelőtt zajlott le egy kozmikus katasztrófa, amely megzavarta a Föld mágneses terét, eltolta, majd el is tüntette a pólusokat. Lázas kutatómunka kezdődött : további rétegpróbákat vettek a Japán déli partjain levő tengerrészekből, az Indiai-óceánból, Madagaszkár mellől, Ausztrália környékéről, Szumátra és Jáva kőzetéből. Mindegyiknél — a megfelelő rétegben — üvegtestecskék és a kormeghatározási erdemény valamennyinél 700 ezer esztendő. (A más tengerekből, óceánokból vett rétegmintákban nem voltak üvegtestecskék, hiányoztak a tektitek.) Ez azt jelentette, hogy a Jávától Ausztráliáig terjedő terület volt a felrobbant meteor becsapódási övezete s a robbanás 700 ezer évvel ezelőtt zajlott le. Heezen professzor kiszámította, hogy a megvizsgált tengerrészekben mintegy 150 millió tonna üvegtestecske fekszik, a meteor tehát, amelyből ez a tektitmennyiség a tengerekbe hullt, több milliárd tonna súlyú lehetett — elég nagy ahhoz, hogy változásokat idézzen elő a földi tömegeloszlásban s ezzel póluseltolódást eredményezzen. A vizsgálatok első eredményeit dr. Heezen professzor a Geofizikai Társaság washingtoni ülésén hozta nyilvánosságra. “Egy vándormeteor felrobbanása széfcroncsolta a Föld mágneses terét, átmenetileg megváltoztatta a pólusok helyét, sőt el is tüntette azokat, az akkor létező élővilágban megszámlálhatatlan mutációt hozott létre, tehát döntő tulajdonságváltozásokat teremtett a Földön, s ebben a hatásában a lehetséges előidézője az emberi nem létrejöttének.” ♦ Eltűnik a Van Allen-öv Mindez úgy hangzott, mint valami tudományos-fantasz. tikus regény bevezetése. . Bruce professzor hangsúlyozta, hogy feltételezésről van szó, amelynek tudományos bizonyitéka azonban — a mai felkészültséggel — könnyen felderíthető, és már most is megalapozottnak látszik. A tengerfenéki kőzetrétegekben talált magnetikus részecskék elrendeződése, leülepedés! “hadrendje” kétségtelen bizonyítékát szolgáltatta j annak, hogy a Föld északi j mágneses sarka (s ezzel ejgyütt természetszerűen a déli is) bizonyos korszakokban áthelyeződött, elto 1 ó d o 11, nemegyszer egészen délre vándorolt, sőt el is tűnt; a változott pólusu. időszakok közé ékelődtek olyan viszonylag rövid, hozzávetőlegesen , tizeror éves időközök, ame- I lyekben a Földnek nem volt mágneses tere, eltűnt a mág- I neses északpólus — a megne! tikus pikkelyek nem rende- i ződtek el a mágneses tér 'hadrendje szerint. Ez a felismerés határozta meg a további kutatások irányát. Tudjuk, hogy a Föld mágneses tere nyújt oltalmat a földi élőlényeknek az intenzív sugárzás ellen. Erővonalai kinyúlnak az Univerzum végtelenségébe és a Földtől bizonyos távolságra egy láthatatlan rácsot — a Van Allen övét — alkotják, ez fogja fel a kozmikus sugárzás elektromos töltésű részecskéit, a protonokat és elektronokat. A mágneses tér nélküli korokban nem volt Van Allenöv, az óriási energiák részecskéi tehát akadálytalanul juthattak a Földre. Minden napkitöréskor iszonyú sugárvihar tombolt a planétánkon. ♦ A vihar után ... Amikor az élettani kutatások során a kísérleti állatokat intenzivebb sugárzásnak tették ki, megfigyelték, hogy az utódok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek az elődökben nem voltak meg. Jelentkezett az úgynevezett mutáció. Hirtelen, ugrásszerű változás ez, amelyet ionizáló sugárzással (röntgen, radioaktiv sugárzás), ibolyántúli sugarakkal és számos kémiai anyaggal (például salétromsavval) mesterségesen is előidézhetünk. A változásokat előidéző, mutogén hatást alkalmazzák a mikroorganizmusok előállításánál, ezek termelik azután az antibiotikumokat. A mutogén anyagok hatására létrejött mutációk nagy része csak több generáció után jelentkezik (innen ered az atomsugárzás veszélye az eljövendő utódokra) ; létrejöttüket röviden igy foglalhatjuk össze: a csirasejtek öröklési információja, az úgynevezett genetikai kód megváltozik s ennek következményeként jelentkeznek az uj tulajdonságok. Ezeket az j öröklési információkat a dej zoxiribonukleinsav (DNS) bázissorrendje, vagyis kémiai kötése tartalmazza. Ha ezt a DNS-t intenzív sugárzás éri, változás áll be a kémiai kötéseikben, eddig nem létező információk jönnek létre, másféle genetikai utasítások keletkeznek; — jelentkezett a mutáció s az utódok hirtelenül felbukkanó, az elődökben nem létezett tulajdonságokkal felruházva kezdik meg és élik az életüket. Ez történt az élővilággal a mágneses tér és Van Allen-öv nélküli korok földi sugárviharában. A kutatások során egy tény világosan kirajzolódott: egy kozmikus dráma zavart idézett elő a földi mágneses térben, a mágneses északi—déli sark eltolódott; a Van Allenöv eltűnt, megszűnt a sugárzás elleni védelem s ez az intenzív sugárzás megváltoztatta az élő szervezetben a genetikai kódot, a régi fajták kihaltak s más tulajdonságokkal ellátott uj növény- és állatcsaládok jelentek meg a sugárvihar elülte után. Megszámlálhatatlanul sok mutáció jött létre a földi élővilágban. Egyet ismerünk ezekből a mutációkból; dr. Eugene Dubois akadt rá a múlt század ban Jáva szigetén és “Pythecantrópus erectus javaenensis”-nek (egyenes testartásu, két lábon járó jávai majomembernek) nevezte el. Ez a lény a felrobbant óriásmeteor nagy becsapódási területének peremén élt a Japántól Jáván át Ausztráliáig húzódó tengerek szárazulatain ez a terület élte át a robbanást követő tektitzuhatagot s a sugárvihart. Ennek elmúltával megjelent a már két lábon járó jávai majomember. Koponyateteje alacsony, homloka hátrahajlik, fogai nagyok, a szemgödör feletti csonttaréj még majomszerüen kidudorodó, de koponyája már elég nagy ahhoz, hogy jelentékenyebb agy velőt fogadjon be (950 köbcentiméter; — a mai átlag 150 köbcentiméter). E- gészen más tulajdonságai vannak már, mint a millió évekkel korábban a fákról lekerült cickányféléknek. Félmillió év telik el a mutációkat létrehozó sugárvihar után s akkor, a Würm-jégkorban, hozzávetőlegesen kétszázezer évvel ezelőtt, megjelenik a neandervölgyi ősember, az ismeretlen veszélyekkel terhes világszinpadon. Ő már nem mutáció; egyszerű továbbfejlődésé egy távoli sugárvihar szülöttének. Maron Ferenc ÉLET ÉS TUDOMÁNY KÉT LÁBON I SU&ÁRVIHARBAN BAUM BÚTOK ÜZLET :72 Market St., Passaic, N. J. Telefon: PR 9-2584
