Szabad Sajtó, 1970. április-június (62. évfolyam, 14-26. szám)

1970-05-07 / 19. szám

7. old&í SZABAD SAJTÓ Thursday, May 7, 1970 A hosszú élet látomása A Szahara közepén találta Rhodes W. Fairbridge, a. Columbia egyetem professzora ezt az ősrégi ol­­vadúviz lefolyó csatornát, melyből arra a következtetésre jutott, hogy a föld kérge az elmúlt 450 mil­lió évben 7000 mérföldre eltolódott az eredeti helyzetéből. SAN ANTONIO — Már ott tartunk, hogy komoly tudó­sok, versenyre kelve a tudo­mányos-fantasztikus regé­nyekkel, olyan képet festenek a távoli jövőről, ami elké­peszti az embert. Dr. C. W. Hall professzor, a texasi San Antonióban működő élettani intézet kutatója például a 30. évszázad emberéről nyilatko­zott. Az orvostudomány és az öregedés elleni küzdelem mai eredményeiből és a fejlődés egyre gyorsabb üteméből ki­indulva, pusztán logikai ala­pon állítja, hogy ezer év múl­va; az emberi életkort már nem évtizedekben, hanem év­századokban fogják mérni. Az.átlagos életkor eléri majd a ;2Q0 évet, de lehetséges, hogy nem lesz ritka a 300 éves ember sem. Ez lesz az eredménye az ésszerű táplálkozásnak, az igüzságós társadalmi beren­dezkedésnek, a lényegesen ke­vesebb fizikai és szellemi mfnkának, valamint a beteg szervek helyébe beültetett mesterséges szerveknek, a­­milyek tökéletesen pótolják mijd az eredetieket. A 3000-ik év körül tehát egy 150 éves ember fiatalnak fog számítani, még akkor' is, ha már megérte ük-ük-ük-ük­­ükunokáinak születését. Az ötszörös vagy hatszoros üka­pa ezek szerint, ha maga kö­rül akarja látni egész család­ját, valami parkot vagy bál­termet kénytelen kibérelni, s ha csak nem rendelkezik kü­lönleges emlékezőtehetséggel, egyenesági utódait nevükön sem tudja szólítani. A nyugdíjkorhatár kb. a 175. életév lenne, bár lehetsé­ges, hogy csak a 200. Igen ám, de felmerül a kérdés, ho­gyan tudja majd eltartani a Föld ezt az évszázadokig élő embertömeget. A tudós erre is válaszol. El­képzelése szerint a probléma megoldására a világűr nyújt kitűnő lehetőséget. Valame­lyik másik bolygón keletkez­nének települések, ahová a nyugdíjasokat elhelyeznék, és a Földön csupán a 175 évnél fiatalobb aktiv dolgozók ma-1 radnának. Ezek a “fiatalok” gondoskodnának viszont a két-három évszázados öregek eltartásáról. A texasi professzor jósla­tai érdekesek, bár semmivel sem hitelesebbek a tudomá­nyosfantasztikus regények merész elgondolásainál. Cáfo­latra azon bar; nincs módunk, az már a 3000 körül élő em­berek dolga lesz. ORVOSI EGYVELEG Három rossz szokás: a do­hányzás, a körömrágás és a mértéktelen evés gyógyításá­ra Bradley Bucker newyorki pszichológus könnyebb vil­lanyáramsokkot kiváltó ké­szüléket szerkesztett. A “be­teg” a gyógykezelés ideje alatt a zsebében hordja az elemek táplálta műszert, ha ellenállhatatlan vágy fogja el a cigaretta után, a cigaretta helyett a műszer után nyúl és megnyomja a kapcsoló gomb­ját. Gyengébb villanyáram­sokkot kap, és a kivánság már meg is szűnt. Ez a módszer csaknem száz százalékban be­vált azoknál, akik a körmü­ket rágják, a dohányosoknál pedig több mint ötven száza­lékban. i * * * A San Diegó-i California Egyetemen számítógépet szer­kesztettek a halál időpontjá­nak pontos meghatározására. A komputer az agy elektro­mos hullámainak regisztrálá­sa alapján mutatja ki a halál beálltát. Ötös ikerborjak Franciaországban HELSINKI - Ötös iker­borjak születtek Finnország­ban. A csecsbimbók száma mindig arányos a normálisan megszületendő ivadékok szá­mával. Voltaképpen tehát ak­kor beszélhetünk a világra jött ivadékok létszáma tekin­tetében rendellenességről, ha a meglevő csecsbimbók szá­mánál több. ivadék született. LONDON — 1842. április 1-én, hathónapos amerikai út­ja során, Charles Dickens egyelőre még kiadatlan leve­lében, amelyet barátjához William C. Macreadyhez inté­zett, vázolta az Egyesült Ál­lamokban szerzett elkeserítő tapasztalatait. “Nem változtam meg, nem tudok megváltozni drága Macready — irta Dickens. — Titkos véleményem erről az országról, őrültségeiről, bű­neiről; fájdalmas csalódás... Meggyőződésem, hogy a sza­badságra a legsúlyosabb csa­pást ez az ország méri majd azzal, hogy végső soron nem tud példát mutatni a világ­nak.” Dickens 1750 szavas levelé­ben élesen elitéli az amerikai társadalmat — gondos, apró­­betűs kézírásával. Pittsburgh­­ból Cincinnatiba gőzhajón tette meg az utat (“ennek tu­laj doni tható reszketeg kézírá­som”), s ekkor irta az eddig ismeretlen levelet, amely 1905 óta a Morgangyüjte­­ményt gazdagítja. Amerikai utjának célja az volt, hogy könyvet írjon az Egyesült Államokról kiadói: Chapman és Hall számára, a maróan szatirikus kép ellen­súlyozására, amelyet több kortársa rajzolt Amerikáról. Amerika durva és hangos volt az 1840-es években. Dickens New Yorkban meg­döbbent a börtönök siralmas állapotától, mert- úgy. vélte, hogy azok jobbak az angol büntető intézményeknél és meghökkentették a nyomor­­negyedek is. Washingtonban meggyilkolták barátját, John Quincy Adamst, mert fellé­pett a rabszolgaság ellen. A déli államokban a kegyetlen faji elnyomás számtalan meg­nyilvánulásával találkozott. “Lásd mi történik — irta Macreadynak — kimerült a kincstár, megbénult a kor­mányzat; bárdolatlan szemé­lyek képviselik a szabad né­pet; kétségbeesett versengés folyik Észak és Dél között; vasláncba verik és arcátlanul szájkosárra) hallgattatják el mindazokat, akik kimondj aki amit gondolnak. Késelések és lövöldözések, átkozódások és brutális fe­nyegetőzések híngzanak el a szenátusban a szenátorok kö­zött; a iegsiralmasabb, alan­tas, rosszindulatú, csúszó­mászó, alattomos pártszellem tükröződik az élet minden megnyilvánulásában — még az orvosok kinevezéseinél is a szegények őrültekházaiba — s mindenüvé behatol az osto­ba, rágalmazó, nyálazó, visz­­szataszitó sajtó.” Könyvecske könyvecske után Egy Gardner nevezetű ku­tyabarát a maga nemében unikális könyvet irt: csak ku­tyák számára készült szakács­­könyvet : A könyv utolsó ol­dalán hirdetést találnak az ol­vasók: “Olvasóinkat bizonyo­san érdekli, hogy hamarosan megjelenik a második kötete amely speciálisan a gyomor­beteg kutyák számára ké­szül.” TERJESSZE EAPUNKAT Sí. Louis, Mo.-ban a Mississippi folyó partján parkírozta autóját Tom Shanklin, de amikor azt onnét ki akarta hajtani, a közben keletkezett árviz és dagály bevitte a kocsiját a folyóba (felül). Az alsó képen próbálják újra partra tolni az autót. Dickens kiadatlan amerikai levele

Next

/
Oldalképek
Tartalom