Szabad Sajtó, 1970. április-június (62. évfolyam, 14-26. szám)

1970-06-18 / 25. szám

Thursday, June 18, 1970 SZABAD SAJTÓ Ei e! m csattant történelmi poféi Gustav Fröhlich, a 30-as évek egyik legnépszerűbb filmföonivimja, aki mintegy száz filmben szerepelt, most megírta és kiadta az emlék­iratait, Fröhlichnek Magyar­­országgal is szoros kapcsola­tai voltak. A Rákóczi- induló cimü magyar-német koprö­­dukciós film német verziójá­ban Budapesten játszotta el a főszerepet, és ő is rendez­te a német' változatot. Fősze­repet játszott Szántó György “Stradivári” cimü regényé­nek filmváltozatában, és éve­kig férje volt Alpár Gittának, az ismert magyar primadon­nának, akivel többször is járt Budapesten. . - _ < —... Legnagyobb sikerét azon­ban égy pofonnak köszönhet­te, amely a hitlerizmus ide­jén történelmi jelentőségűvé emelkedett, amellyel a világ­sajtó is foglalkozott, de amely — mint az emlékiratokból ki­tűnik —, állítólag soha nem csattant el. Fröhlich 1933-ban, néhány évi házasság után elvált Al­pár Gittától, és feleségül vette Lida Baarová prágai színésznőt, aki szépségével és tehetségével akkor már a né­met film elsőosztályu mű­vésznői közé emelkedett. A népszerű szihészházaspár Wannseeben, Berlin melletti villájában lakott. Közvetlen szomszédjuk Joseph Goebbels, á hitleri Németország propa­gandám inisztere volt. Goeb­­belset nemcsak a szomszéd­ság kötötte Fröhlichékhez — hanem a szépséges Lida irán­ti hódolata is. 1937-ben, egy téli näpon, Fröhlich késő estig nem tért haza, és az asszony türelmet­lenségében az országúton elé­be sétált. Vele szemben jött egy nagy Mercedes, olyan, mint a férjéé, mire Lida sto­pot intett , A kocsi megállt és Goebbels szállt ki belőle, aki szintén hazafelé tartott. Hódolattal csókolta meg a ti­tokban imádott asszony kezét, és ebben a pillanatban ért melléjük a másik Mercedes, amelyből Fröhlich, aki gyor­san felfortyanó ember volt, rájuk kiáltott: “Nekém ennyi elég!” Azzal továbbrobogott, abban a tudatban, hogy egy titkos találka bucsupillanatá­­ban akadt rá a szerelmesékre. Lida is hazasietett, és sike­rült kimagyaráznia az ügyet, úgy, hogy Fröhlich még az­nap éjjel átment a szomszéd­ba és elnézést kért a nagy hatalmú konkurrenstöl. Legalábbis ágy meséli el az esetet emlékirataiban Fröh­lich és egy interjúban Lida Baarová igazolta is a tény­állást. Akkoribanaz a pletyka ter­jedt el Berlinben, majd Né­metországban, végül az egész világon, hogy Fröhlich bizal­mas együttlétben találta fele­ségét a nőimádó miniszterrel, és első dühében felpofozta, véresre verte Goebbelst. A történet hitelességét igazolni látszott legelsősorban az, hogy másnap Goebbels befeküdt Sauerbruch professzor szana­tóriumába — állítólag akut vakbélrohamának megoperá­­lására. Az emlékiratokbán Fröhlich hangsúlyozza, hogy bár a po­fon csak az emberek fantáziá­jában csattant el, további si­kereinek egyik motorja volt. Minden fellépésénél viharos taps fogadta a Scala színpa­dán, ahöl, ha bármiféle cél­zást tett egy pofonra, vagy a házasélet gyönyörűségeire, esetleg valamilyen előkelő méltóságra, mindig hálásan fogadta a közönség. Az utcán megveregették a vállát, “jól csináltad. Guszti”, mondták neki. Fröhlich' soha nem igye­kezett tagadni valamit abból, amit az emberek világszerte suttogtak. A történetet nem is lehe­tett törölni a közvélemény emlékezetéből, mert röviddel később a házaspár elvált, vi­szont Lida Baarová köztudo­más szerint Goebbels barátnő­je lett. Goebbels annyira imádta á szép színésznőt, hogy három gyermekétől és feleségétől el akart válni. Ezt be is jelentette Hitlernek, aki azonban botrányt szimatolt a válásban, és gondoskodott ar­ról, hogy Lidiét csehországi szülőfalujába toloncolják, ahol egy gyárban dolgozott a hábo­rú Végéig. Fröhlich a pofonnal kapcso­latban még; azt is megírja emlékirataiban, hogy a törté­net az életét, mentette meg. A háború végén ugyanis Csehországban letartóztatták, de hamarosan szabadlábra he­lyezték, éppen a pofonra való hivatkozással. Mert aki Goeb­­belset megpofözta, nem le­het fasiszta. R. I. EBDEKES apróságok A skandináviai kertekbe Potsdamból kávécserjéket exportálnak. A német bota­nikusoknak sikerült a hűvö­sebb éghajlathoz megfelelő­en cserjéket nevelni. Féléves éhségsztrájkot tar­tott a berlini állatkert sötét pythonikigyója. Hat hónapig nem tudták táplálkozásra kényszeríteni. Most önmagá­tól ráunt a böjtölésre s beke­belezett egy kakast. * * * — Nemzetközi televízió­­fesztivált rendeznek 1971 má­jusától ^kezdve kétévenként Pozsonyban. Az itt bemuta­tott tv-filmek a Duna-dijért versenyeznek majd. A bajor tartományi állat­tenyésztési intézet szakembe­rei sertésillatositókat kever­tek. A “parfömöt” vízzel hí­gítva, permetezőikkel szórják az állatokra, az ólak falára és az alomra. A vegyszer elő­nye: az addig különböző sza­gú állatok tébbé nem marják egymást. "ÁLLJ MEG PILLANAT" Tokió fiatalsága minden év julius 10-én elindult a Meiji parkba. A fiuk és lányok pá­rosán mennek, andalognak. És miért is sietnének? Ma számukra megszűnt az idő: ez a nap — az időtlenség nap­ja. A fiatal japánok órákat hurcolnak a parkba, ko­pott karórákat, elromlott ébresztőket, és mindet a tűz­be vetik. Az ősi szertartás, az idő szimbólumának elége­tése, a két fiatal ember hal­­hatalan szerelmét jelképezi, a szerelmesek végtelen bol­dogságát testésiti meg e szo­kás, hiszen ahogy mondják, a szerelmesek “nem nézik az időt”. A Foreign Claims Settle­ment Commission közli Wash­ingtonból, hogy mindazok az amerikai állampolgárok, akik a II. világháború során, vagy 1955-óta kisajátítás folytán Romániával, B u 1 g á riával, vagy Olaszországgal szemben igényjogot tárna szíhatnak, mint károsultak, ezen igényü­ket 1970 junius: SO-ig kell be­jelentsék a Commission-nál. Az említett országokkal kö tött egyezség alapján mint­egy 4 millió dollár áll rendel­kezésre az ilyen igények ki­elégítésére. Akinek károsulá­­sa van és igénye az említett; államok valamelyikével szem­ben, küldje be követelését a fenti határidő előtt erre , a. cimre: Office of the General Counsel, Foreign Claim s' Settlements Commission of' the U. S.' Washington, D.C., 20579. Természetesen az­­igény be jelentéshez megfelelő dokumentumokra is szükség lesz, tehát csak az igényeljen, akinek van bizonyitéka arra, hogy valóban károsulás érte. NEVESSÜNK CSALÓDÁS Nagyon - csalódtam a Man­­ciban. Elmondtam neki egy titkot ... >•' — No és elmesélte vala­kinek? — Sőt ellenkezőleg. Ép­pen az, hogy nem mondta el senkinek. INGYEN ORVOS — Egyedül gyógyítom ma­gam, orvosi könyveim segít­ségével. — Vigyázzon, nehogy egy­szer meghaljon egy — saj­tóhiba miatt. * * * ÓCEÁNON--Mondja, messze van ide a szárazföld? —Egy kilométernyire. —- És miért nem látni? — Bocsánat, lefelé értet­tem. A HOLLAND csúk-tanAr AMSTERDAM - A hol­­land lapokban megjelentek Jenny van der Laan különö­sen fiatal lányok körében iz­galmat keltő hirdetései: “A csókszakember újra munká­ban. Jonnynál minden lány megtanulhatja a modern csó­­kolózó-müvészet minden fi­nomságát — gyorsan és tisz­tességesen.” A lányok még nem felejtették el a csinos Jonny t, (valódi nevén Ton Zwaag), akinek most ismét állandóan cseng a telefonja, naponta mintegy 20 uj növen­dék jelentkezik. Három évvel ezelőtt hagyta abba a csókiskolát Jonny, fia­tal felesége miatt, akit szin­tén “csókon szerzett”. Annak idején ezernél több növendé­ke volt, akik 15 holland fo­rintokért hatperces kiképzés­ben részesültek. Két percig állva, két percig ülve, két per­cig fekve tanította őket csó­­kolózni a fiatal hollandus. A- mikor a lányok már haladó­nak bizonyultak a csókolózás­ban, Jonny diplomát adott ne­kik ezzel a szöveggel: “Ne élj vissza tudásoddal, arra használd, hogy partnered va­lóban érezze szeretetedet és főleg szentelj elég időt érzé­seid kifejezésének”. 1966-ban, amikor Jonny elbúcsúzott “ta­nári pályájától”, már több mint hatezer lányt látott el oklevéllel. Annyira népszerű veit, hogy nemcsak a holland, hanem a nyugatnémet és a belga tévében is tartott esók­­tanfolyamot. Amikor megnősüült, felesé­ge a 18 éves Rieht je nem akarta férje ajkát másokkal megosztani és eltiltotta Jon­nyt a jövedelmező professzor­­ságtól. Amikor a fiatalasz­­szony nagyobb összegű zseb­pénzt talált férjénél, feltéte­lezte, hogy azt újra csak csókoktatásból szerezte — és beadta a válópert: A válást kimondták és most Jonny ott RONALD GRAY SZÖKTETTE MEG I B0RMANNT? ' FRANKFURT — Ronald Gray, egy negyvenhat éveE* angol üzletember azt állitja,. hogy Martin Bormannt, Hit­ler egykori helyettesét ő» csempészte ki Németország­ból 1946. március 21-én. — Egy csütörtöki napon történt — mondotta az újság­íróknak —, és azóta is tudom, hogy mi történt Bormann-nal,. sőt arról is tudomásom van, hogy hol tartózkodik. Gray az újságíróknak el­mondta, hogy • értesüléseit', máris közölte a frankfurti. ügyészséggel. Frankfurtban' Gray nyilatkozatát megerősi­­tették. “Gray — mondja • a­­hessenii nyilatkozat — tud egy Bormann-szöktetési történet­ről, a sok közül. Hogy meg-, felel-e a valóságnak, annak:, bizonyításához még sok adat­ra van szükség ...” A háborús bűnös Martin Bormannról csak annyit tud­ni, hogy Hitler környezetében maradt mindaddig, míg a- Szövetségesek körül nem zár­ták búvóhelyüket. Miután Hitler öngyilkos lett, Bcr­­mann szökött, vagy megpró­bált szökni. De hogy meg­halt-e, vagy sikerült kiszök­nie a lángokban álló Berlin­ből, az titok. Talán Ronald Gray többet tud Bormann­ról... TERJESSZE LAPUNKAT folytatja, ahol nősülés előtt­­abbahagyta. Csókolózik 15- holland forintért, hat percen át. Amerikai károsultak igény-bejelentésének: határideje: jjinius 30 11. oldal 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom