Szabad Sajtó, 1970. április-június (62. évfolyam, 14-26. szám)
1970-04-09 / 15. szám
2. oldai SZABAD SAJTÓ A férfi jobbik fele ! India alkotmánya egyenlő j^gokaffbiztosit minden lakosának vÁlfásra, kasztra, világnézetre, nemre való tekintet nplkül. 1 Az életet azonban nemcsak aj, törvények szabályozzák. A hagyörnányoknak és a gazdasági lief különböző tényezőinek nagy szerepük van abb|n, jipgy a törvények a vakságban hogyan jutnak érvényre. 'Az- indiai filozófiában és ókori irodalmában a nő úgy szerepel, mint a férfi jobbik fele. A “Tanulás Istennőjének”, a “Gazdagság Istennőjének”, a “Hatalom Istennőjének’'■'nevezték. Ezek a szuperlati vusok azonban nem javítottak helyzetén. Századokon keresztül a férfi alárendeltje volt.' Ez még ma is sok bi^yen igy van: úgy vélik, hogy az asszony világa a család, kincse a gyermek. Az indiai asszonyok nagy r< ^ze régóta — és még ma is — 'szenved. A lányt alacsoryjibbrendünek tartják, mint a íjiut. Szülői felelősek érte. LA nő1 szociális helyzetének ralegj a vitásáért számtalan társadalmi reformátor, politi- 1; j vezető és mozgalom szállt rn itt. harcba. Nem volt könnyű TítEgszüntetni olyan szörnyű hagyományt, mint a “szati” (éiiiel-y. megköveteli, hogy a itfeséget a halott férjjel eáyütt égessék el — ez ma mir nem létezik), a gyermekűit ifi házasságkötést, a fátyol ki íelezö viseletét stb. Az oktatás elterjedése, a gí zdasági változások és szára ife nő részvétele a nemzeti harcokban jelentős változásoké hozott. a nők társadalmi hí kőzetében is. A tanulás ma Április 7 fontos nap lesz Jean Simmons -életében. Aznap tudja raj?g, hogy a benevezett jelöltek közül ő nyeri-e el a “legjobb színésznő” részére szóló. Oscar dijat. már nem tabu a lányok számára. Az indiai alkotmány fő irányelveiben az utolsó tiz évben kimondották, hogy minden hat—tizennégy éves gyermeknek kötelező oktatásban kell részesülnie. Sok intézkedés született a lányok tanulásának fokozására. Ma már a nők részvétele az oktatásban általában harminc százalék, de ez a számszerű eredmény nem mutatja meg a probléma mélységét. Nők hatalmas tömegei még ma is Írástudatlanok; a női lakosságnak mindössze tizennégy százaléka írástudó. Noha nagymértékben előre haladtunk tehát a különböző szintű oktatásban, szakmai kiképzésben a nők részvétele tekintetében — mig az írástudatlanságot teljesen fel nem számoljuk, nem lehetünk elégedettek. ♦ Egyenlőlen bérek Ami a nők foglalkoztatottságát illeti, e tekintetben is hatalmas a fejlődés. Bár a gépesítés miatt fokozatosan elbocsátották a nőket a hagyományos iparágakból, mint amilyen a juta- és textilipar, igen sok nő dolgozik a rádió, valamint a villamossági és műszeriparban, a gyógyszeres könnyűiparban, hivatalokban, üzletekben, nem szólva a női orvosokról, tanárokról, ápolónőkről. Másrészt azonban sok ezer asszony dolgozna szivesen és szükség is volna keresetére a családban, de nincs meg.a szakképzettsége. Azok, akik részt vesznek a termelésben, más problémákkal találkoznak. A 'mezőgazdaságban és a kapcsolatos iparágakban,' a gyufa- és a dohányiparban, az építőiparban, a nőknek alacsonyabb béreket fizetnek, mint a férfiaknak. . Ezek az asszonyok nem részesülnek anyasági segélyben, terhességi szabadságban, társadalombiztosításban, mert a gyáripari törvény rájuk nem vonatkozik. A gyapotiparban, ahol sok ezer aszszonyt foglalkoztatnak, az asszonyok ne.ro részesüknek a társadalombiztosítás szolgáltatásaiban. A gyáriparban dolgozó nőket védi a törvény. Háromhavi szülési szabadságot kapnak és más szolgáltatásokat is. Hasonlóképpen védi a törvényhozás a tanítónőket és az egészségügyi pályán dolgozó asszonyokat. Mindezek ellenére a munkásnők, sok problémával találkoznak. Ide tartoznak az egyenlőtlen bérek, a hátrányos kollektiv szerződés, a csökkentett idejű munka, a technikai követelményeknek meg nem felelő kiképzés, a kevés női vezető. Az alkotmány rendelkezései ellenére a női dolgozók hátrányos helyzetben vannak. Az is igaz, hogy nem minden hivatás vagy állás áll nyitva a nők előtt. Azonkívül kevés az óvoda, a bölcsőde és ami van, az is drága és sokszor rosszul vezetett. ♦ Jog és létminimum Ilyen körülmények között bátorság kell ahhoz, hogy az asszonyok jogaikért és egy létminimum megállapításáért küzdjenek. A nőnek mint anyának, feleségnek, mint a család lányának megvannak a sajátos gondjai. A házasságot még raa is általában szentségnek tekintik. A szülők akarata a döntő. Sok rossz hagyomány — igy a hozományé is — nemcsak megalázó a lányra ■nézve, hanem sok ezer szerencsétlen házasságra vezet. Sokszor megfenyegetik, nemegyszer elűzik, sőt már előfoi> dúlt, hogy meg is ölték azokat a menyasszonyokat, akik a szülői háztól nem hozták el a megkívánt vagyontárgyat vagy ékszert. Az indiai asszonynak igen korlátozott a váláshoz való joga. Még ez is ritkán kerül alkalmazásra, részben azért, metr az idevonatkozó törvény bonyolult, részben mert az eljárás nehéz és költséges és a nők maguk írástudatlanok és tájékozatlanok. A második házasság engedélyezett, de ritka. A gyermek feletti gyámságra vonatkozó rendeletek nem kedveznek az anyáknak. Babona, vallásos fanatizmus sötétség uralkodnak még sok helyen az országban. Ide tartozik az “érinthetetlenek” problémája is. Annak ellenére tehát, hogy női miniszterek, ügyvédek, egyetemi tanárok, orvosok, technikusok vannak, sok nő érvényesül a társadalomtudományok és természettudományok terén, művészetben és irodalomban, nőket magas felelős posztokon találunk — még nagyon fontos feladatunkat képezi a küzdelem az egyenlő jogokért, az anyaság tiszteletéért, a munka méltóságáért, a művelődésért — és a túlhaladott eszmék, hagyományok ellenó. Sarla Sharma, az Indiai Nőszövetség főtitkára Thursday, April 9, 1970 “A papa azt mondja, hogy ebben a hónapban neked mutassam meg az iskolai bizonyítványomat, mert neki .már elege van a fejfájásból ...” EXPO 70 A keleti kontinens első világkiállításának központi témája “Fejlődést és harmóniát az emberiségnek” rr- igy nemcsak gazdag árubemutató, hanem nagyszabású kulturális fesztivál az Expo 70. A programok és a fesztiválok a szimbolikus zónán és a Fesztivál téren zajlanak. Ötven ország tartja itt nemzeti napját. A szimbolikus zóna a világhíres Taro Okamoto és 61 tervezőmérnök munkája — s a kidolgozásban Toshiro Mayuzumi zeneszerző, Sakyo Komatsu tudományos-fantasztikus iró, Hiroshi Teshigahara rajzfilmrendező és Shiro Akabori, az oszakai egyetem elnöke vett részt. A központi pavilon, amely 50 méter magasra és mélyen a felszín alá épült, az emberiség fejlődését mutatja be. A föld alatt a mult, a felszinen a jelen és a magasban a jövő technikája, tudománya elevenedik meg. A Fesztivál hall, a világ legnagyobb fedett tere — 100 méter széles, 300 méter hoszszu — több mint tízezer ember befogadására alkalmas. Itt tartják majd március 14-én az Expo gálaceremóniát — japán táncosok, énekesek felvonulásával. Itt választják a világszépét, itt rendezik a világ virágfesztivált. Fellép a Hagenbeck Cirkusz és a moszkvai Nagy Cirkusz, lesz nemzetközi filmfesztivál, zenei verseny, koncertet ad a leningrádi Filharmonikus zenekar, a New York-i filharmonikusok, a berlini filharmonikusok. A programok összeállításában ötszázezren vesznek részt. Az Expo Múzeumban a világ művészeti kincseinek javát tárják a látogató elé. Szobrokat, festményeket, grafikákat kölcsönöznek a kiállítás időtartamára a világ legnagyobb múzeumai* képtárai. A kiállítások témája felöleli a régi korok alkotásait, bemutatja a vallásos művészetet, a különbséget nyugat' és kelet művészete között, valamint a jelenkori művészeti irányzatokat. L A hegyek koszoruzta festői völgyben hogy is lehetne Japánban világkiállítás japánkert nélkül? Óriási sziklakertet építenek mesterséges tavakkal, vízesésekkel. A múlt, a jelen és a jövő japánkertépitő művészetéből ad izelitőt. Az egyik tó úszó színházán görög tragédiákat és különböző irányzatú japán táncokat láthat a közönség. Az Expoland, a gyerekek álomvilága! — csak a hullámvasútja négy kilométer hosszú ! Felállítottak egy nemzetközi ifjúsági tábort — amelybe 90 ország delegációt küldött. Az Expoland és az ifjúsági tábor az Expo szeptember 13-i bezárása után is fennmarad. Csakúgy, mint az újonnan épített négyezer ágyas nyugati és a hatezer ágyas japán stilusu szállodák. Az Expo színhelyén igy a régi szállodákkal együtt összesen 18 ezer ágy várja vendégeit. Építettek ezenkívül ötszáz 2—3 ágyas japán faházat is. Ötvenmillió vendéget várnak a kiállításra, köztük egymillió, külföldit. A látogatók egy része Oszakában, Kohóban vagy a közel. 8. századbeli fővárosban, Kyotóbah száll meg. Oszaka belvárosából külön erre az alkalomra, a kiállítás színhelyére két' vasútvonalat épitettek" ki. Földalatti vasút vezet az egyik főbejáratig. A gépkocsik pedig az ugyancsak uj, magas gyorsforgalmi utón érkezhetnek az Expóra, ahol 21,500 jármű részére biztosítottak parkolóhelyet. A kiállítás belső forgalma légkondicionált, fedett üvegburkolatu mozgójárdán, egysinü vasúton, függövasuton és villanyautókkai bonyolódik. Kádár Márta RIPORT INDIÁBÓL ! Ahol a nők nem “egyenrangúak”...
