Szabad Sajtó, 1970. április-június (62. évfolyam, 14-26. szám)
1970-06-11 / 24. szám
8, oldal SZABAD SAJTÓ Thursday, June 11, 1970 A newyorki magyarnak, aki belép a Public Library hatalmas épületébe, nem újdonság, hogy már a nagycsarnokban magyar névvel találkozik. Munkácsy Mihály gyönyörű képe ékeskedik a falon: a vak Milton tollbamondja Elveszett Paradicsom cimü müvét. És ha a látogató tovább halad a könyvtár megalapításának 100-ik évfordulójára rendezett ünnepi kiállításon, nem egy magyarvonatkozásu emlékre akad. A kiállítást abból az alkalomból rendezték, hogy egy századdal ezelőtt nyílt meg a Lenox-könyvtár, a ■mai Public Library alapja. James Lenox jogász és dúsgazdag kereskedő-vállalkozó 40 éves korában visszavonult az üzleti élettől és minden idejét műgyűjtésre szentelte. Óriási vagyon állt mögötte, például a mai Central Park is a Lenox családé volt. Főként ritka könyvek, kéziratok, műtárgyak gyűjtésére specializálta magát. 1870- ben a Fifth Avenuen a 70-ik és 71-ik utca között remek palotát épített. Ott nyílt meg a Lenoxkönyvtár. Ez 25 év múlva egyesült másik két gyűjteménnyel, Jacob Astor és Sámuel Tilden könyvtárával és ebből született a mai Public Library a Fifth Avenue és a 42-ik utca sarkán. A Public Library ma többmillió kötet könyvet, sokezer kéziratot, 100 ezer metszetet, 200 ezer térképet, 6 millió fényképet őriz. Az ünnepi kiállítás anyagában helyezték el az Amerikába került első nyomtatott Gutenberg Bibliát, amely ma 500 ezer dollárt ér. Itt van az Amerikában nyomtatott első könyv a Bay Zsoltároskönyv, a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti fogalmazványa Jefferson kezeirásával, mellette George Washington hires búcsúbeszédének kézirata. Az egyik üvegszekrényben egy könyv amiből az egész világon csak egyetlen példány van: Columbusz Kristófnak Amerika felfedezéséről irt levelei. Barcelonában adták ki majdnem 500 évvel ezelőtt. Az Amerikában járt utazók, kutatók, felfedezők könyvei közül egyiknek a kötését magyar nemesi címer disziti. John Smith kapitány, a kalandos életű angol katona és utazó irta a könyvet. John Smith francia zászló alatt szolgált a spanyolok ellen, majd a török elleni háborúban beállt az osztrák hadseregbe. Magyarországot is bejárta. Amerikában résztvett Virginia gyarmat megalapításában. Az indiánok elfogták és halálra ítélték, de a törzsfőnök lánya Pocahontas hercegnő megmentette Utazásának és kalandjainak leírásában Magyarországról is megemlékezik. Az erdélyi fejedelemtől nemességet kapott és könyve címlapjára rányomtatta nemesi címerét. Amerika történetéhez semmi köze egy másik kötetnek, mégis olyan nagyra becsülik, hogy ide került a külön-kiállitásra: a Turóczi Krónika. Türóczi János, jogász, szónok és történész, Mátyás király protonotáriusa évekig tartó kutató munkával megírta Chronica Hungarorum cimü nagy müvét, a magyarok történetét a régi időktől Mátyás uralkodásáig. Krónikája 482 évvel ezelőtt jelent meg két budai könyvárus, Feger Ti bold és Ruem György kiadásában. Egyszerre két helyen nyomtatták ki, Brüxmben és Augsburgban. James Lenox nagy szenvedéllyel gyűjtötte a magyar történelmi könyvanyagot. Megszerezte a többi között a tudományos világban Fejér- Codex néven ismert sorozatot is. Fejér György pap-történész a múlt század 30-as éveiben irta meg 43 kötetes müvét a Codex Diplomaticus SÁGI PÁL Hungáriáé Ecclesiasticus Ac Civilis cimü sorozatot. Az ünnepi kiállítás egyik része a különlegesen szép, [értékes és érdekes könyvköfcésekett mutatja be. Köztük vannak a Fejér-Codex pergamentboritásu kötetei. Egy-egy hires magyar család kézzel festett címere disziti a kötetek fedelét. A Public Library egyik részlegében, a Donnelkönyvtár idegennyelvü osztályán is van valami magyar. Különös könyvtár ez. Aki belép ide, úgy érzi, hogy a világ kellős közepébe jutott, ahol öt földrész lakói adtak egymásnak találkozót. A polcokon 50 ezer kötet sorakozik, de egyetlen angol szó sincs bennük. Ezeket a könyveket 80 idegen nyelven nyomtatták ki. New Yorknak nincs egyetlen nemzetiségű lakosa, egyetlen átutazó HOMOKI ERZSÉBET LELKI KLINIKÁJA BIZALOM JELIGE. — Fél évvel ezelőtt mentem férjhez és akkor tudtam meg, hogy a férjemnek azelőtt titokban barátnője volt, egy aszszony, akinek a férje nem tudott erről. Most azt hallom, hogy az asszony állítólag válik. Arra gondolok, hogy megvárják amig elválasztják, akkor a férjem elválik tőlem és megesküsznek. Menjek el az asszonyhoz és beszéljek vele, vagy beszéljek a férjével, hogy ne váljon? Mit tenne az én helyemben? VÁLASZ. — Elsősorban fékezném a fantáziámat. Dús fantázia kell ahhoz, hogy két válásra és egy jövőbeli házasságra gondoljon csak azért, mert hallotta, hogy az a nő állítólag válik. Aztán miért jár a fejében, hogy a nővel vagy a nő férjével beszél? A maga helyében egyikkel sem beszélnék, a Lelki Klinikát sem kérdezném, hanem azt tenném ami a legtermészetesebb: a férjemet kérdezném meg, hogy igaz-e. * * * OLGA. — Röviden irom le a problémámat inkább csak magam vigasztalására, mert nem hinném, hogy segíteni tud. A férjem 71 éves, jómagam 69. Én már körülbelül 10 éve nemcsak, hogy túl vagyok minden szekszuális vágyon, de amellett, hogy a benső önérzetem is lázong az ellen, hogy testemmel ne rendelkezzek szabadon, egyenesen undorom is ettől. A férjemet viszont abban a szerintem abnormális fizikai kondícióban van, hogy hetenként átlag kétszer-háromszor megkívánja tőlem, hogy engedjek ilyen akaratának és rendelkezésére bocsássam a testemet. Azon az állásponton van, hogy ez házastársi kötelesség. 45 éves házasok vagyunk, zavartalanul, jól élünk. Most a férjem hozzájárulásomat kéri ahhoz, hogy ezt a szerinte fizikai szükségletét valahol máshol levezethesse, pénzen akar vásárolni e célra valaki nőt, hogy a családi harmónia köztünk ne romoljon el emiatt. Mit tudjak csinálni? VÁLASZ. — Levélpapirjából és Írógépének betűiből látom, hogy egyszer már irt nekem. Akkor — enyhén szólva — gorombáskodott velem. azon a címen, hogy beküldött kérdésére nem válaszoltam, holott állítólagos kérdését sohasem kaptam meg. Mindegy; olvasóval nem tárták haragot és válaszolok újabb levelére. Problémája lényegesen orvosi probléma. Menjen nőorvoshoz, aki átsegíti a nehézségeken. Ettől függetlenül turistája, aki ne olvashatna itt hazai írókat a maga anyanyelvén. A bábeli nyelvkeveredés csak gyerekjáték ahhoz képest, amit a könyvespolcok és a katalógusok mutatnak. Német, arab, spanyol, francia, török, olasz, holland, jiddis, ukrán, japán, örmény, kinai, macedón annám, szeb, hawaii, perzsa, svéd, hindu, horvát, szanszkrit. Hát még a rengeteg afrikai nyelv és nyelvjárás: uyankola luganda, hosa, fan ti kikuyu, bakedi. Egyébként a spanyol szó és betű a legsűrűbb a könyvtárban. Nem is csoda, hiszen többszázezer spanyolnyelvü él New Yorkban. Nagyon népszerű az olasz és a jiddis. A magyar sem marad el. Három fiókot töltenek meg a magyar katalóguscédulák. Nincs valami túl sok magyar könyv, de azért mutatóba mindenből jut. Ott sorakoznak a klasszikusok és modernek Kazinczy Ferenctől Füst Milánig, romantikusok és realisták, népiek és urbánusok Jókai Mórtól, Nagy Endrétől, Herceg Ferenctől, Molnár Ferenctől, Veres Péterig. azonban beszélgethetünk a kérdésről. Ne várjon vigasztalást, ne akarja magát vigasztalni. Nincs szüksége vigaszra annak a 60 éves asszonynak, akihez a férje férfi-vággyal közeledik. Gondolkozzon csak egy kicsit. A házasság lelki és testi kapcsolat. A kettő elválaszthatatlanul összefonódik. Hogyan undorodhat annak a férfinek akármilyen formájú testi közeledésétől, akivel 45 éve házasságban él. A férje fizikai kondíciója nem abnormális. Nem egy férfi érez szekszuális vágyat ebben a korban. Inkább önmagában kellene keresnie bizonyosfoku abnormitást, mert, mint írja, már tiz év óta él magában ez az érzés, márpedig ilyesmi 59 éves nőnél ritka eset. És ha mégis előfordul, az ilyen asszony huzódozásával, nyügösködésével, kifogásaival, magyarán mondva nyavalygásával több évtizedes házasságát is képes tragédiába dönteni azzal, hogy férjét megfosztja utolsó férfi-éveitől. Az öregség-tudomány művelőinek álláspontja különben is az, hogy időskorú embereknek nem kell rosszul felfogott szeméremből vagy helytelenül értelmezett kor-probléma miatt tartózkodni a szekszuális élettől. Lehet, hogy konzervatív vagyok, de én azt találom undorítónak, hogy a feleség órabérben fizetett szemét nővel boronálja össze a férjét ahelyett, hogy ő igyekezne minden tekintetben a felesége lenni. H« H« Hí PASSAIC-I ANYA. — Kedves Miss Homoki, a kislányom gyönyörűen rajzol és azt hiszem, hogy nagy művészi tehetség. Én nem értek a képekhez, azonban láttam művészek festményeit és ő szebben tud rajzolni. Szeretném, ha nagy művész Jen(Folytatás a 9-ik oldalon.) Gondolatok A legélesebben csengő vekkeróra sem tudja olyan biztosan és gyorsan felébreszteni az embert, olvasom, mint a feleség, ha kutatni kezd férje zsebeiben. * * * . .1 Ha azt akarjuk, hogy a gyerekek ne figyeljék, mit mondanak a szülők, úgy kell tenni, mintha hozzájuk beszélnénk. Hí * * Az ember a bölcsességet nehéz áron szerzi meg, mondja egy bölcs, hozzá a kopaszságot és a ráncokat ingyen. í * Hs Hí A világ legrövidebb szextörténete: “Nem!” Hí Hí * Vigyázz véleményeddel, ha nagy darab vasat látsz. lehet, hogy modern plasztika. Magyar einer és indián hercegnő Irta: SÁGI PÁL
