Szabad Sajtó, 1970. január-március (62. évfolyam, 1-13. szám)
1970-01-15 / 3. szám
Thursday, Jan. 15, 1970 SZABAD SA.TTO 5. oldal Joe Thcismann Xotre Dame Steve Worster Texas Boh Olson Xotre Dame BALTIMORE, Md. — Amerikai rendőr-hatóságok riadtan észlelik az elszomorító tényt; mind több és több bizalmi állásban dolgozó nő téved meg és nvul hozzá a gondjaira bízott pénzhez. A baltimorei “U.S. Fidelity and €uaranty”-vállalat, amely bixalmás-jellegű statisz t i k a i adatok feltárásán dolgozik, megállapította, hogy napjainkban négyszer annyi női alkalmazott sikkaszt, mint húsz esztendővel ezelőtt. És a statisztikai adatok feldolgozása természetesen csak azokat az eseteket veheti számításba, amelyek a bűnös személy leleplezésével végződtek, de nem kalkulálhat azokkal az ezrekkel, amelyek a mai, mind bonyolultabb könyvelési-technika és a sikkasztok ügyességének következtében talán sohsem derülnek ki. A férfisikkasztók száma még mindig ötször annyi, mint az enyveskezű nőké, de bonyolulttá teszi a dolgot az, hogy a nők rejtélyesebb okoknál fogva, olykor majdnem érthetetlen indokok következtében sikkasztanak és éppen ezért ritkábban terelődik reájuk a gyanú, aminek eredménye az, hogy tovább dézsmálhatják a kaszszát. A baltimorei intézet különböző eseteket vett elemzés alá és azokból próbált általános következtetésre jutni. Az esetek mindegyike azonban oly meglepő fordulatokkal van teli, oly logikátlan, hogy végül csakis azt bizonyítja: a nők mint annyi minden más-| - ban, ebben is kiszámithatatlanok. Itt van például Mrs. Helynn R. Lewis, a feltűnően csinos, megnyerő és rokonszenves kaliforniai nő, aki 1966-ban kitűnő állást kapott a newyorki Munkaerőgazdálkodási Hivatalban. 12.500 dollár kezdőfizetéssel indult uj állásában, <le gyorsan emelkedett és egy éven belül a Hivatal pénzügyi igazgatója lett, évi 19.000 dolláros fizetéssel. Az, hogy Mrs. Lewis az életrajzába olyan iskolai végzettséget és hivatalbeli beosztásokat tüntetett fel, amelyekkel valójában nem rendelkezett, még önmagában véve érthető és logikus volna. Karrierra törekedett. De az, hogy miután a vállalatnál gyorsan emelkedett beosztásban és fizetésben, tehát célját elérte, néhány hónapon belül miért sikkasztott el több, mint 24- ezer dollárt, már nehezebben magyarázható meg. Igaz, aranyszínű Porsche autót vásárolt magának, de ezt az autót a fizetéséből, tehát törvényesen is megvásárolhatta volna. Hasonlóan érthetetlen Lydia Butler története. Ez a hölgy az alabamai Decatur városban egy magánklinika gazdasági igazgatója volt. Esztendőkbe telt, mig a jó doktorok rájöttek arra, hogy csak azokhoz a honoráriumokhoz jutnak hozzá, amelyeket a páciensek csekkel fizetnek — minden készpénzfizetés eltűnt Lydia Butler retiküljében. A hiányokat aztán különböző könyvelési trükkökkel eltüntette. Három évig tartott Lydia Butler csenő-sorozata, mire az orvosok rájöttek mesterkedéseire, már visszahozhatatlanul megrövid i t e 11 er őket 181.757 dollárral. A virginiai Norfolkban Minnie Mangum a város legjótókonyabb, legsegitőkészebb aszszonyának számított: csakugyan mindenkin segített, aki bajával, panaszával hozzáfordult, magánszemély, egyházi intézmény, bajba jutott személy, számíthatott Minnie Mangum aranyszivére. Jó állasa volt a Commonwealth Building And Loan Association nevű vállalatnál. Huszonkét esztendeig sikkasztott a vállalattól, összesen hárommillió dollárt tulajdonított el, mint a főpénztáros helyettese. Amikor mindez kiderült, nem csak az ő tizeiméinek lett vége, bukásával magávalrántotta a Loan Association-t is. Mrs. Beatrice Hollingsworth szerényebb volt; ő “csak” 25- ezer dollárt sikkasztott az építési vállalattól, ahol állása volt, hogy — fizethesse leánya sziniiskolai költségeit. Burnice Geiger harmincnyolc eszi tcndőn keresztül dézsmálta az Iowa államban lévő Sheldonváros National Bankjának főpénztárát. S mindezt annak ellenére (vagy talán éppen azért) mert a bank az apjáé volt. Amikor manőverezése egy napon lehetetlenné vált (depozitok és letét-visszavonások csiki-csuki játékával csinálják az ilyesmit) Burnice kétmillió dolláros sikkasztással vádoltan került bíróság elé. Az esetek sorolása oldalakat töltene be. Csaknem mindegyik megegyezik abban: nem anyagi kényszer, nem lóverseny, betegség a családban, szerencsétlen szerelem sodorta lopásba ezeket a nőket, mint általában azokat a férfiakat, akik idegen l>énzhez nyúlnak. A férfiak sikkasztásának csaknem minden esetben érthető és világos magyarázata van . .. nők sikkasztásainak okai homályosak és megfej thetetlenek. ők nem azt áhitják, amit megszerezhetnek a lopott pénzzel — maga a pénz vonzza őket mágnes módjára. S minthogy mind több és több nő kerül bizalmi pozícióba s minthogy a komputerizált könyvelés hihetetlen visszaélésekre ad lehetőséget — a komputert Atlantic City egyik büszkesége, a világhírű Steel Pier egy egymillió dollár kárt okozó tűz martaléka lett. George A. Hamid, Jr., a mólón levő szórakoztatási központ tulajdonosa kijelentette, hogy a nyári szezonra ujraépitteti a mólót, amely majd túl tesz minden eddigin. Az alaszkai indiánok kártérítést követelnek SAN FRANCISCO - Az alaszkai indiánok bepereltek nyolc nagy olajtársaságot. A bíróság előtt 1 milliárd dollár kártérítést követelnek. Az indiánok azt panaszolják, hogy az olajtársaságok a furásokugyanis félrevezető módon is lehet programozni s akkor a:, tán ember legyen a talpán, aki többszárzezer adat között kihámozza azt, amelyből a félrevezetés kiindul — sajnos, számolni kell azzal, hogy a nők ebben is teljes egyenjogúságra törekszenek a férfiakkal. Ugyanannyit akarnak j sikkasztani. kai és kutatómunkálatókkal tönkretették a rezervátumok legelőit, holott egyetlen jövedelemforrásuk az állattenyésztés. A San Franciscó-i szövetségi bíróságnál Lime Hill« térségének indián törzse tett följelentést “a hasonló, helyzetben lévő összes többi törzsek nevében, valamint az Anchorage körül lakó eszkimók és aiauták nevében”. A panaszban elmondják, hogy az olajtársaságok *— a “Standard Oil of California”, a “Union Oil of California” az “Atlantic Richfield”, a Mobil Oil” és a “Maraton Oil” — “megsértették a bennszülöttek tulajdonában ősidők óta levő területet, ott olajfúró- és földgáz-kiaknázó berendezéseket létesítettek”. Cotton Speyrer Texas ..sal,.. .-■! Andy Huff Xotre Dame Bob McKay Texas Ez a Dallas, Texasban levő hatalmas aréna a színhelye a football lés Notre Dame egyetem. Ez utóbbi másodszor érte el a döntőt írszezon kimagasló kollégiumi meccsének, melynek résztvevői Texas 1 először-az elmúlt 45 év óta. A texasi csapat győzött. Amerikai korkép Veszedelmesen emelkedik a női sikkasztok száma
