Szabad Sajtó, 1969. október-december (61. évfolyam, 40-52. szám)
1969-10-09 / 41. szám
Thursday, Oct. 9. 1969 SZABAD SAJTÓ 9. oldal PASSAIC, N. J. ÉS KÖRNYÉKE PASSAICI ügyvezetőnk és lapképviselőnk: CZABAFY JENŐ Magyar Könyvesbolt 42 MONROE STREET, PASSAIC, N.J. 07055 Telefon: 471-1847 Postacím: P. O, Box 145 Passaic, N.J. Hírek a Szent. István Római Katolikus 1 Egyházközségből Közli; Fi, Dr. Dunay Antal plébános 223 Third St.. Passaic, N. J. Phone: 779-0332 Novemberben F1 o r id á ba rendez társasutazást egyházunk. Érdeklődők hívják Mrs. Cooper-t, délután 5 után: 472-2051. Bútorát vásárolja ROTH Furniture Company ÜZLETÉBEN 106-8 Markel St.. Passaic, N.J. Telefon: PR 7-1834 MAGYAR TÁJAK ZEGEBÉNY - A MŰVÉSZÉAUI... BIZUB T. JÓZSEF temetkezési igazgató a legmodernebb felszereléssel áll a gyászolók rendelkezésére. 203-5-7 THIRD STREET, PASSAIC, N. J. Telefon: 777-4332 és 515 LEXINGTON AVE„ CLIFTON, N. J. Telefon: 777-4332 BAUM BÚTOR ÜZLET 172 Market St., Passeic, N. Telefon: PR 9-2584 Zebegény fél évszázaddal ezelőtt ismeretlen falucska volt a Duna partján. Dombok, erdők a falu előtt méltósággal kanyargóit a Duna, s a folyam könyökébe nyomuló Szent Mihály hegy annyira elzárta az útját, hogy úgy tiint, mintha vége lenne. A legenda szerint azért mondták a Mainzból érkező telepesek: “Hier See beginnt...” (Itt tenger kezdődik). “See beginnt”... — Zebegény e mondásból nyerte — a legenda szerint — a nevét. Elmaradott élet folyt a faluban, a németek mellé a Felvidékről szlovákok érkeztek, akik a maguk építkezési módja szerint vették körül karéj szerűen a völgybe húzódó települést. Aszázad elején iskolája még német nyelvű volt és semmi közösséget nem vállaltak a helybeliek az ország többi részével. Valamikor pedig Visegrád, a királyi székhely körül virágzó községek pompáztak a Duna-kanyarban. A török pusztulás után csak a századforduló táján kezdett megpezsdülni ez a vidék is. Nyaralók fedezték fel, egyremásra építették meg villáikat Zebegényben. Megnyílt a fővárosi gyermeküdülő, — mely az 1896-os milleneumi kiállítás dohánypavilonja volt s az ünnepségek után ide szállították. Vadásztársaság alakult, — melynek a vadász-iró Csathó Kálmán és az Afrika-vadász Kittenberger Kálmán voltak a vezéralakjai. A művészetet Maróthy Géza szobrászművész íképviselte akkoriban: IRKA GYÓGYSZER ÉLELMISZER és MAGYARORSZÁGBA küldhető egyéb segítési lehetőségek HIVATALOS INTÉZŐJE I MAGYAR KÖNYVEK és HANGLEMEZEK elárusítója HERENDI PORCELLÁN LERAKATA. magyarországi vízumok, hajó- és repülőjegyek beszerzési helye: MAGYAR KÖNYVESBOLT 42 Monroe Street, Passaic, N.J. 07055 — 471-1847 A SZABAD SAJTÓ IRODÁJA CZABAFY JENŐ üzlettulajdonos a lap hivatalos képviselője villát épített itt ő is az első háború előtt. A zebegényi társadalom legtekintélyesebb alakja, a f a b u 1 a-iró földművelésügyi szakember: Bartóky József volt. Nyaralója parasztházból épült át a domboldalon, ahonnan legszebb volt a kilátás a Dunakanyarra. Ebben a házban telepedett meg 1924- ben az első festő, ki Zebegényt nemzeti tájképpé tette: Szőnyi István. Benne élt Zebegényben, együtt élt a falusiakkal, s nem kívülről, témakereső festőként nézte őket. Amikor a Zebegényi Dalkör az 1920-as években, mint szinjátszócsoport a Pathelin mester-t és Moliére Botcsinálta doktor-át adta elő, a díszleteket Szőnyi készítette. A amikor embereket figyelt meg, röpke negyedórára vette igénybe őket, s igy például nem Heizler Pál, révész szerepel hires képein, hanem a révész, ki átvezeti csónakját a Dunán. — Az asszonyok ott voltak a parton, a nagy fáknál, kellett volna már nagyon indulni — meséli Heizler Pál. — Kofanépség volt, eladták már az árut, s nagy szájjal mindenfélét kiabáltak, hogy induljak már . . . ! Szőnyi ur meg csak nevetett, de akkor már rajta voltam a képen. A festő pesti barátai elcsodálkoztak, milyen istenhátamögötti helyre költözött. De egy alkalommal, egy szép tavaszi napon kilátogattak Zebegénybe és Szőnyi felvitte őket a dombtetőre, ahonnan a legszebb a kilátás. A túlsó parton Pilismarót, előtte egy nagy kiöntéses terület, Basaharc. Ez volt a legendák szerint István király gulyájának legelője. Évszázadokkal később ott menekült a török elől Dobozy Mihály, ki a folyam partjához érve feleségével, menekülésének útját elzárva találta. Ekkor szúrta le feleségét, lovát és önmagát. Ezt a jelenetet őrzi Székely Bertalan hires festménye. Távolabb a sarokban Kereszthegy, amögött Esztergom, a Bazilikával. Aba Novák Vilmos ekkor kijelentette: most már megérti, miért volt érdemes feladni Pestet Zebegényért... Szőnyi István körül egy egész kis miivészkolónia alakult ki a baráti kapcsolatok alapján, kijárt nyaranként Aba Novák Vilmos, Vass Ele, mér, Szobotka Imre, Bernáth Aurél, Elekfy Jenő és a leghűségesebb valamennyi között; Berény Róbert. Többen télire is kint maradtak. Milyen híresek voltak a nyári darvadozások! Kati bácsi kocsmája volt a főhadiszállás: Elekfy Jenő, a kitűnő akvarellista szépen gitározott, lévén az édesapja a korszak ismert komponistája, Szombat esténként sokáig iddogáltak, jókat danolásztak a festők. Köztük Szőnyi oly kedves nótáját: ‘Tükörfényes bicsakomat vágom az gerendába .. S a falu ? Lassan megbarátkozott a festőkkel, olyanformán, hogy nem vette már észre őket. Befogadta zebegényieknek . . . Nem nyaralóknak, mert az más világ volt, idegen. Hiszen helyben volt a bogaras Károlyi grófné, aki virágegyesületet alapított s ő maga ezt a nevet vette föl: Napraforgó. A virágegyesület nőtagjai rózsanevet kaptak, a férfiak fák neveit, a gyermekek pedig virágok, cserjék és madarak nevét. Folytak a furcsa majálisok, népünnepélyek, sportolimpiák. A zebegényiek tehát hozzászoktak a külső látványosságokhoz és bolondosságokhoz, de a komolyan festege tő művészeket épp olyan szorgalmas munkásoknak tartották, mint a falubeli szántóvetőket, vagy a MÁV műhelyeibe járó iparosokat. Leginkább a leghűségesebb festőt, Szőnyi Istvánt zárták szivükbe, aki hiába ment el Olaszországba, visszahívta a dunai táj. A falusiak ma is emlegetik, mit mondott a művész ur, amikor hazatért Itáliából: — Az olasz fák olyanok, mint a nyitott és csukott esernyő... A halált is olyan természetesen vette, mint az öreg parasztok. Csendesen halt meg, temetésén az egész falu megjelent, akár hírneves festményén. Megelevenedtek a festmény alakjai, elsiratták a festőt, ki megörökítette őket. Tóbiás Áron A KOLOZSVÁRI MAGYAR SZÍNHÁZ Pesti színészeket keres... Fiatal, szőke, karcsú nő járta végig ezen a héten a budapesti színházakat. Megnézett mindent, nagyon alaposan. És mindenkit. Mert embernézésre is jött. Színészeket és színdarabokat keres és akar Kolozsvárra vinni, az ottani magyar sziniház igazgatója, Bisztrai Mária, Gróza Péter leánya. — De én mindig saját emberségemből akartam valaki lenni — mondja az igazgatónő, aki eddig színésznő volt. — Ezért választottam magamnak más nevet is. Kolozsvárot születtem; ez a város a tradíciók, izek és emlékek gazdag ötvözetét jelenti. — Hogy milyen darabokat keresek? Emberi örök problémákról szóló müveket és különlegesen olyanokat, amelyek hangsúlyozzák a nőik szerepét ... De költészetre is gondolok, például Áprilyra. Már iskoláskoromban rajongtam Áprilyért, Kosztolányiért és József Attiláért, hiszen életem egyik jelszava, a “Dunának. Oltnak egy a hangja . . .” és tőle származik. Tessitori Nóra volt kedvenc tanárnőin. A frátái igazgatónő nagyon szép magyar nyelven beszél. Nemcsak a beszédje árnyalt és izes, de hanganyaga is. — Mióta igazgató? — Március 21-e óta. Én ezt nagyon jó előjelnek tartottam — mondja—, lévén ez a tavasz első napja. — Azóta nem is jáaszik? — Nem. Sajnos nem! De azért elobb-utóbb mégis játszani fogok újra. Ehhez az egész óriási feladathoz, amit az igazgatás jelent, a színpad forrósága adja a motorikus erőt. Talán csinálunk egy kis stúdiószínházát is, találtam egy nagyon szép korai barokk pincehelyiséget, amiből talán ki tudunk alakítani egy kis, merész stúdiószínházát. És szeretném, ha minél gazdagabb, sokrétűbb budapesti é3 bukaresti szinészegyéniséggel frissíthetném fel a mi együttesünket. Major Tamással és a bukaresti Ciulei Livióval már megállapodtam, majd Sinkovitscsal, aki Az ember tragédiájá-ban két estén át Ádámot és két másik estén át Lucifert fogja alakítani. Darabot egyelőre , még nem találtam. De hiszen még három egész napom van!
