Szabad Sajtó, 1969. július-szeptember (61. évfolyam, 27-39. szám)

1969-07-03 / 27. szám

Thursday, July 3. 1969 SZABAD öAJTÖ 7. OLDAL ! MI ÚJSÁG BRUNSWIC19N? trálva; “János Vitéz”, rádió­ra feldolgozta Oláh Károly; “Ady Endre élete és munkás­sága”, Dr. Boros Lajos elő­adása ; “Psalmus Hungaricus” (Kodály) — részletek Áriám Jenő zenei estjéről (amelyre beszámoltunk lapunkban), “Baroque Music”, a Phihrr.u­­sica énekkar előadásában, ze­nekari kísérettel; “Népmese”, bang játék a rádióbarátok köre részvételével; “Zenei est”, népdalok, Philomusiea ének­kar. Lancier Ilona szereplésé­vel ; “Népdalgyűjtés”, élmé­­nyes beszámoló a népdalok felkutatásáról; Beszélgetés a magyar-amerikai öregotthon gondolatáról és még sok más, a magyarsággal foglalkozó előadás. Olvasóink jól teszik, ha hétfő esténként fél 10 után bekapcsolják FM rádiójukat s meghallgatják ezt a műsort, amelynek állandósítása és egyre jobbá tétele a hallgató­ságtól s az egész itteni ma­gyarságtól függ. Van egy ki­tűnő, támogatásra méltó ma­gyar rádióműsorunk végre rajtunk a sor, hogy meg is tartsuk s olyanná fejlesszük, amilyen a magyarság szelle­mi nívójának legjobban meg­felel! János választotta meg főpa­rancsnoknak. Amaczi, aki ma­gyar szülők gyermeke, re­­kord-teljesitményt fejtett ki a VFW szervezetben, amely­nél volt Post Commander, Se­nior és Junior Vice-Comman­­der, judge advocate, ház- és bár-bizottsági elnök, az évi Húsvéti tojásvadászatok ren­dezője stb. MINDEN személyi, vagy saládi hirt készséggel közre­adunk e helyen. Kérjük a ma­gyarságot, tudassák lapunkat a történtekről, mint ahogyan az amerikai lapokhoz beadják híreiket. Ha teljes hírszolgá­latot akarnak olvasóink, já­ruljanak hozzá a szerkesztés­hez azzal, hogy közük velünk, ha valami nevezetesebb ese­mény történt családjukban. Telefonálj anak szerkesztősé­günkbe, vagy közvetlenül e lap szerkesztőjéhez. MEGSZÁLLTÁK A HIPPIIK A PARADICSOMI SZÉPSÉGŰ TAOS VIDÉKET NEW MEXICOBAN IFJ, ILLÉS ISTVÁN. — Illés E. István és neje edisoni lakosok fia a highland parki St. Paul r.k. templomban ol­tárhoz vezette Claire Maria Gillen hajadont, Donald J. Giile nés neje edisoni lako­sok leányát. GOMBÁS MIHÁLY, Gom­bás Károly és neje So. Bruns­­wick-i lakosok fia a Sacred tárhoz vezette Lorraine Gei­­jert, Adam Geijer s neje New Brunswick-i lakosok leányát. A VFW (Veterans of Fo­reign Wars) Middlesex me­gyei összes csoportjainak, a 8-ik Körzetnek Fords-on meg­tartott konvenciója Amaczi IDŐSKORÚAK KERESTETNEK LOS ANGELES — Califor­­nia állam kétszázadik “szüle­tésnapját” augusztusban fog­ják megünnepelni. Az ünnep­ségen fel akarják vonultatni California állam 200 legidő­sebb polgárát is és ezért, most lázasan keresik California leg­idősebb 200 lakóját. A leg idő­sebb azonban, akit találtak, “mindössze” 107 esztendős, neve: Roy D. White. Halálos villámcsapás BUDAPEST — A Pest me­gyei Domony községben Hor­váth Márton 15 éves alkalmi munkás és Horváth Lajos 11 éves diák a határban hárs­favirágot szedtek. Villámcsa­pás a két fiút halálra sújtotta. A fa alatt tartózkodott édes­anyjuk is, Horváth Károlyné és még egy 12 éves fiú. Őket súlyos sérülésekkel szállítot­ták a kórházba, Rácz Géza 21 éves alkalmi munkás csak könnyebben sérült meg. TAOS, New Mexico — Ez a régi spanyol település, New Mexico északi részében, elrejt­ve a “Sangre de Cristo” hegy­ség kellős közepén, csak kes­keny, felfelé kanyargó isza­lagokkal tart kapcsolatot a külvilággal. A hely ideálisnak látszott az ország legújabb tipusu emigránsai számára. Az el­múlt két évben, kiszorítva a városokból és vágyva a “pász­­torélet” után, körülbelül 1000 hippie telepedett meg, kisebb földterületeket vásárolva, kéz­zel épített kunyhókat állítva fel és úgynevezett könnyű farmolással foglalkozva. Maguk-termesztette mari­­janájuk és f ő z e lékfélék mellett azonban a két év so­rán bizalmatlanságot is szü­reteltek a környéken, növek­szik ellenük a meg nem értés, kezdenek mindenfelől vissza­utasításban részesülni és oly­kor ujábban erőszakosságok­ra is sor kerül. Mind gyak­rabban fordul elő, hogy egy­­egy hippie férfit alaposan el­vernek, sátraikat és úgyneve­zett “szabad üzleteiket” ösz­­szerombolják és legutóbbi egy hippie lány ellen egy egész gang erőszakot követett el. A postakártyákon látható szépségű táj a megyei szék­hely, Taos körül (lakossága 3500) már régebben is von­zott odavándorlókat ,ha ez nem is járt olyan erőszakos kisérő körülményekkel, mint most. A vidék hamisíthatatlan szépsége, zavartalan nyugal­ma valóságos mágnes volt az 1890-es évek óta bohém irók és művészek részére. Egyike az elsőknek volt, aki itt meg­telepedett, D. K. Lawrence, akinek a közelben levő ranch­­ját és sírját, irodalmi em­lékműnek kiáltották ki. Eze­ket az írókat és művészeket évenkint megismétlődő turis-l ta utazások követték és Taos megye jelenleg elegáns si­­hellyel, művészi kiállításokkal és számos ajándék és régiség kereskedéssel büszkélkedhe. tik. Először az ide “menekült” hippieket kevés gyanakvással fogadták a környéken. Most áprilisban azonban általános ököl-verekedés tört ki a hip­­piek és a bennszülött lakosság között, ezt egy szurkálási és tüzbomíba eset követte s a taosi lakosság az állami rend­őrséget kérte rendcsinálás céljából, ami feszült “fegy­verszünetre” vezetett a hip­pikkel. Az elmúlt hónapban Taosban nem tartoták meg a rendes évi városi népünne­pélyt rendzavarástól való fé­lelmükben a taosiak, ennek ellenére is az incidensek fo­lyamatosan követték egy­mást. A taosiak panaszkodnak a hippiek erkölcstelensége, ká­bítószer használata és hiá­nyos öltözéke miatt. Mindez nem bizonyult tulkomolynak, van azonban egy másik ok is, ami komolyabban esik latba. Ez pedig az, hogy a helyi lakosság mintegy 25 százalé­ka — legtöbbjük mexicoi ame­rikai — munkanélkül van 3 ezek kifogásolják a fehér­amerikai középosztálybeli hip­­pie-k könnyű életét és köny­­nyed felfogását. — Ezek viccet csinálnak szegénységünkből, megélheté­sünk súlyosságából és küzdel­münkből, hogy fenntarthas­suk magunkat tisztességesen, a családjainkkal — mondja Francis Quintana, a taosi he­lyi iskola igazgatója. Mások Taos legjövedelme­zőbb iparát a turisztikát fél­tik. — Turisták néni azért jönnek ide, hogy májbajt, vagy egyéb betegséget kap­janak — mondják a kereske­dők. ! Míg a lakosság el szeretné őket távolítani, a hippiek ma­guk között szervezeteket állí­tottak fel, szigorú szabályok­kal. Hogy a feszültséget csök­kentsék, számos hippie-cso­­port magasabbra húzódott fel a hegyekbe. Ez azonban bajosan fog bekövetkezni, mivel a vidék szépsége és egészséges; kii­mája köztudomásúvá vált más kippiek között és: arya számítanak, hogy a nyir fo­lyamán újabb 10,000 hippia fog átvonulni Taoson és kör­nyékén. TELJESJ0GU FÜGGETLENSÉG AZ INDIÁNOKNAK KANADÁBAN HELYREIGAZÍTÁS Sajnálatos nyomdai tévedés folytán az özv. Tóth Bertalanná sz. Kovács Eszter halálával kapcsolatosan a családtagok által leadott és lapunk junius 19-iki számában közölt gyászje­lentésbe hiba csúszott be illetve a gyászolók felsorolásából több név kimaradt. Amidőn ezért szives elnézést kérünk, egyben leközöljük a helyes szöveget úgy, hogy az a gyász­­jelentésbe beragasztható legyn, a hibásan közölt rész fölé. GYÁSZOLJÁK: szerető gyermekei HELEN férjezett Vajda Ferencné és férje és fiuk Ferenc; ETHEL, férjezett Tóth Györgyné és férje és leányuk Linda; BERTALAN és felesége Kathleen és fiaik Tamás és Imre; — szerető testvére Kovács Sándor és családja (Királyhelmec: — sógornői: Özv. Kovács Jánosné és gyermekei (Fords, N. J,) és Lakatos Iistvánné és családja (South River, N. J.) — komája Bacskó Mózes és családja, kománéja Özv. Gál Jánosné és családja; — unokatestvérei: Szabó Sándorné és férje, Özv. HeJ- meczi Jánosné és családja: nászasszonyai: Özv. Tóth Jánosné és Özv. Schuck Ferencné (Carteret, N. J.). úgyszintén kiterjedt kö­zeli és távolabbi rokonsága úgy itt, mint az óhazában és sok-sok jóbartája, jószomszédai és ismerősei. OTTAWA, Ont. Kanada. - A kanadai nemzeti kormány, letérve az eddigi gondnokság útjáról, b e j e 1 e ntette, hogy megszünteti Kanada 237,000 indiánjának eddigi speciális jogi helyzetét és törvényileg egy színvonalra helyezi őket minden más kanadaival. Egy nagyobb politikai nyi­latkozatban a kormány fel­szólította Kanada népét, se­gítsenek abban, “hogy az in­dián nép, teljes, szalbad és meg nem különböztető módon, vegyen részt a kanadai társa­dalom tovább-épitésében”. — Ennek lehetségessé téte­lére — mondotta az “Indian Affairs és Northern Deve­lopment” minisztere, Jean Chretien — a kormány 5 éven keresztül 50 ‘millió dollárt ál­lít rendelkezésre, kölcsönök és garanciák formájában, hogy ezzel támogasson indián üzleteket és vállalkozásokat, történjék az indián törzsek, vagy egyének részéről. — Kanada fennállásának korai idejéből egy gondnok­sági viszont fejlődött ki a köz­ponti kormány és az indiánok között, mely nagy mértékben a kormány gondoskodásán alapult. Az indián népnek most meg kell lennie az a jo­ga, hogy maga intézze ügyeit» ugyanabban a mérték ben* mint más kanadai teszi — mondotta Chretien minisz­ter. Mindenek fölött ez annyit jelent, hogy az indiánoknak meg lesz ezentúl a joga, hogy a régen nekik juttatott terü­leteket szabadon bérbeadják, vagy éppen eladják, amire ed­dig nem volt joguk. Indián rezervációs, terüle­tek jelenleg mintegy 6 millió akert tesznek ki, 2200 parcel­lában. Számos ilyen rezervá­ció jelenleg kívül áll minded gazdasági kihasználáson 9 ezeken a területeken nagy a munkanélküliség, szegénység és alkoholizmus. Ezt a kor­mány most annak tulajdoní­totta, hogy az indiánoknak különböző volt a státusuk a többi kanadaitól, ami élese» különválasztotta őket főlük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom