Szabad Sajtó, 1969. július-szeptember (61. évfolyam, 27-39. szám)

1969-08-28 / 35. szám

Thursday. August 28. 1968 SZABAD SAJTÓ 5. oldal AZ EMBEREVÖ PÁPUA TÖRZSEK PROBLÉMÁJA: POLITIZÁLÁSRA AKARJÁK KÉNYSZERÍTENI ŐKET West Iriai (New Guinea) néhány esztendő óta Indoné­ziához tartozik. West Irian New Guinea nyugati része, területének nagysága körül­belül Franciaországéval egyenlő, lakóinak száma hoz­­. závetőlegesen 800,000. A terü­let lakóit általában pápuák néven ismeri a világ. A pápua törzsek a szó va­lóságos értelmében még ma is a kőkorszak körülményei kőzett élnek. A törzsek száma körülbelül 150, mindegyik törzsnek külön nyelvjárása van, minimális szókinccsel. A pápua nyelvjárások a nyelvé­szeti és néprajzi kutatók szá­mára is teljesen árthetetle­­nek. Ezt a területet, néhány esz­tendővel ezelőtt, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ha­tározata alapján, Indonéziá­hoz csatolták, azzal a felté­tellel, hogy majd a lakosság dönt később affelől: Indoné­ziához akar-e valóban tartoz­ni? Ez az értékes, gazdag te­rület, tehát jelenleg a nyo­morban élő és gazdasági vál­sággal küzdő Indonéziához tartozik és a nyomorgó Indo­nézia nagylelkűen elhatároz­ta: “civilizálni” akarja a pá­puákat. Ennek érdekében a pápuákat szavazásra akarja kényszeríteni az indonéz kor­mány és azt akarja elérni: szavazzanak úgy, hogy ön­ként Indonéziához tartoznak. Ehhez a szavazáshoz a UN ragaszkodik. A helyzet azonban az, hogy a pápua törzsek nem akarnak szavazni ebben a kérdésben: nem azért., mert különlege­­gesebben gyűlölik Indonézi­át, hanem azért, mert ez a kérdés egyszerűen nem ér­dekli őket. A modern idők megszokott k i f ej ezése i (n acion ali zmus, kolonializmus, önrendelkezé­si jog, stb.) semmit sem je­lentenek a pápuák számára. A pápua törzsek tovább akarják folytatni megszokott életüket, amelynek lényege a következőkben foglalható össze: Az ember disznót hizlal, a hi zott disznót elcseréli fele­ségre, a feleség újabb disznó­kat hizlal, az újabb hízott disznókat pedig újabb felesé­gekre lehet elcserélni. A pápuák változatlanul gyakorolják ősi vallásukat: hatalmas köveket szentként tisztelnek és halálosan ret­tegnek őseik bosszúálló szel­lemétől. Madártollakkal és kagylóhéjakkal díszítik egyébként meztelen testüket, kőbaltát és fából készült, éle­sített dárdát használnak és a törzsek állandóan háborús­kodnak egymással. Meglepő, hogy West Irian egyes területei és egyes pá­pua törzsei mindmáig isme­retlenek és felderítetlenek a kutatóik előtt. Sok mindent azonban mégis tudnak felő­lük a kutatók. Többek között, tudják azt, hogy körülbelül százezren a pápuák közül, még ma is fej­vadászok és emberevők. Ezek nagyrésze még sohasem ke­rült összeköttetésbe a külvi­lággal. Az elmúlt év őszén, két misszionárius, elhatározta, hogy közelebbről szemügyre veszi az egyik távoli völgy pápua törzsét és a törzs tag­jait megpróbálja áttériteni a kereszténységre. A két misszionárius gyalog indult el a völgybe és nemso­kára megtalálta a keresett pápua törzset, amelyről azóta valóban többet tudunk, mint azelőtt. Mindenekelőtt, tudjuk azt, hogy a kérdéses pápua törzs nem érdeklődik különöseb­ben a kereszténység iránt. A pápuák határozott tanujelét adták annak, hogy a két hit­térítőt nem látják szívesen. A barátságtalan fogadta­tás abban csúcsosodott ki a pápuák részéről, hogy a két hittérítőt megölték, megsü­tötték és megették őket. West Irian egészen 1962-ig holland gyarmat volt: akkor Indonézia (amely maga is holland gyarmat volt 1949- ig), egy határozottan vig-ope­­raszerü katonai kampányba bocsátkozott, amelynek célja az volt, hogy a hollandokat távozásra kényszerítse West Irianból. Ekkor egy úgynevezett “anti-kolonialista” világ-kam­pány indult az Egyesült Álla­mok iránylitásával a hollan­dok ellen. A képmutató kam­pánynak sikerült elérnie azt, amit az indonéz-hadsereg so­hasem tudott volna elérni: Hollandia kivonult West Iri­­anból, miután aláirt az Egye­sült Nemzetek Szervezetében egy olyan okmányt, amelynek értelmében West Irian köz­­igazgatását átadja Indonéziá­nak, azzal a feltétellel, hogy később, Indonézia szabad vá­lasztást nyújt majd a terület lakosságának arravonatkozó­­an, hogy akarnak-e önként Indonéziához tartozni. Az Apollo 11 űrhajósai elhagyják a Space Center karantint. WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR -Nixon elnök önbizalma nö­vekszik és az elkövetkező években a kezdetben habozó és határozatlan Nixon maga­tartását alighanem magabi­­zóbb, bizakodóbb magatartás váltja fel majd — vélekednek a washingtoni politikai szak­értők. A fővárosban meglepetést keltett, hogy a "sólyomnak” ismert Nixon figyelmeztette az ázsiaiakat: a jövőben sa­ját maguknak kell majd har­colniuk saját ügyükért. Ted Kennedy haláloskime­­netelü autókatasztrófája vál­ságot idézett elő a Demokra­ta Párton belül, amely most elvesztette a legendás Ken­nedy nevet az 1972-es elnök­­választásra. Ezenkívül: a De­mokrata Párt politikai frak-Indonézia most különös szavaztatásra készül: az indo­néz kormány kiválaszt 1000 pápuát és azokat szavaztatja meg az összes pápua nevében. Nem kétséges, hogy az ered­mény kedvező lesz Indonézia számára. Egy Dyapuraban, West Iri­an fővárosában élő, európai UN diplomata megjegyezte a közelmúltban: Nem ajánlatos a pápua törzsek között politikai kam­pányt rendezni A pápuáknak nincsenek különösebb előíté­leteik és valószínű, hogy a kampányt folytató politiku­sokat — a misszionáriusokhoz hasonlóan — egyszerűen meg­sütnék és megennék. cióinak egymással való szem­benállása jelenleg erősebb, mint valaha. A dgmakratják helyzetét még az a -körül­mény is nehezíti, hogy jaz 1968-as elnökválasztás adós­ságainak jórésze mindmáig kifizetetlen. Washingtonban általános a vélemény: mindaddig, amig a vietnami háború évi 25 bil­lió dollárt emészt fel, lehe­tetlen lesz a belső problémá­kat megoldani. A szegények több népjóléti segélyt akarnak, a középosz tály viszont úgy érzi, hogy az adóterhek egyre elviselhe­tetlenebbek — és az admi nisztráció vezetői a legtelje­sebb mértékben tisztán érzik, és tisztán látják ezt a hangu­latot. Infláció, vagy gazdasági pangás és növekvő munkanél­küliség — a törvényhozók egy része szerint, csupán, e között a két kényszerű lehe­tőség között választhatuhik jelenleg. Az adminisztráció pénzügyi szakértői élesen figyelik \ a new yorki tőzsdét és a tőzs­de árváltozásaiból szeretiié­­nek következtetni arra, hogy milyen az üzleti világ hangu­lata. Jelenleg azonban olyan, időszakot élünk, amikor a tőzsde iránya bizonytalan és semmiféle szilárd következ­tetésre, nem nyújt alapot. A jövő évre gazdasági pan ■ gásra számihatunk — figyel­meztet néhány washingtonit pénzügyi és gazdasági szak* értő. , Marsielles-ben kiemelik a tengeröbölbe futott Alitalia Airlines Caravellet. Emberéletben nem esett kár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom