Szabad Sajtó, 1969. április-június (61. évfolyam, 14-26. szám)

1969-05-15 / 20. szám

SZABAD SAJTÓ Thu rád av. Mas 15. 1969 & OliDAIi Felvételek a "GEORGE WASHINGTON” díj kiosztásról Az itt közölt felvételek az Amerikai Magyar Tanulmányi Alap rendes évi "George Washington" dijkioszlási vacsoráján ké­szültek. A new yorki Plaza Hotel báltermében folyt le a fényes ünnepség az amerikai magyar társadalom sok közismert személyisé­gének a részvételével. Az esemény egyes mozzanatait örökiteiie meg Cseh Béla, a kitűnő new yorki magyar fotoriporter. A három díjnyertes; balról jobbra; Dr. Béky Zoltán, az Amerika; Magyar Református Egyesület elnöke, Joe Pasternak a híres holly­woodi filmproducer, dr. Lotz János egyetemi tanár. Gombos Zoltán szerkesztő méltatja Pasternak József érdemeit; bal­ról jobbra ülnek: Chet Huntley az NBC News országoshirü hír­magyarázója az estély tósztmestere és Joe Pasternak. Balról jobbra; Prof. Molnár J. Ágoston az Amerikai Magyar Tanul­mányi Alap elnöke és Leopold Stokowski a világhírű karmester, aki Dorati Antal nevében vette át a kitüntetést . . . Balról jobbra: Dohanos István a világhírű illustrator és festőművész, a Tanulmányi Alap igazgatósági elnöke átadja az Amerikai Ma­gyar Református Egyesületnek megítélt dijat Eszenyi Lászlónak az Egyesület főellenőrének. MAGYAR SIKEREK NYUGATON: A MISKOLCI DIREKTOR meghódítja Münchent Németország második leg­nagyobb magánszínházának igazgatói irodájában bekere­tezett, elsárgult magyar szin­­lap függ a falon. A miskolci Nemzeti Színház 1949 már­cius utolsó hetére a követ­kező előadásokat hirdeti; “Vigözvegy”, “Gésák”, “Ócs­kavas nagyban” Szabin nők elrablása”,, Hawaii rózsája:” Szereplők: Gyurkorvics Mária, Szákáts Sándor, Bessenyei Ferenc, Komlós Juci. Kar­nagy; Vincze Ottó. Fent ez áll: “Igazgató: Földessy Gé­za.” A rákövetkező héten álla­mosították a színházat. Az igazgató Nyugatra*emigrált. Feleségével, Borsodi Ursu iával — aki azóta Németor­szágban népszerű televíziós színésznő lett —, kétszemé­lyes artista számot agyaltak ki, amellyel hét év alatt öt világrész színházait és kaba­réit járták végig. Azután megtelepdtek Münchenben. A német színjátszásnak ebben a fellegvárában Földessy Gé­za önálló vállalkozásra me­részkedett. Kibérelte itt a sportközpont székházának hatalmas tornatermét. Sze­rény tőkéje nem volt elég a követelt kaucióhoz: egy is­meretlen kis postás egészítet­te ki négyezer márka kész­­pénzkölcsönnel. Bemutató előadásként Föl- Jessy — szerencsés színház; ösztönével — egy olasz iró: Diego Fabbri darabját hoz­ta szinre, amely emgdöbben­­tő modernséggel eleveníti fel Krisztus tragédiáját, “Jézus pere” cimen. Két magyar sze­­repvlőre is volt: Radványi Gézáné, az ismert filmren­dező felesége és Molánr Ti­bor, aki azóta visszavándo­rolt Budapestre. A bemutató átütő sikerére jellemző, hogy több mint száz napilap szá­molt be a teljesen újszerű, nagy színházi eseményről. “Ez a siker kötelezett arra, — emlékezik vissza az igaz­gató, “hogy ismét igényes da­rabbal lépjek a közönség elé. Kínai mesejáték volt. Csupa költészet, csupa finomság, lel­kes lira, pazar poézis. Csúfo­san megbukott. Fuldokló színigazgatóként mint utolsó szalmaszálba kapaszkodtam egy mentöötletbe. így mutat­­itni be Németországban az azóta általános sikerre vált műfajt, az első musicalt. Fé­nyes Szabolcs müve volt, ‘A párisi házasság’. Fényessel annakidején együtt vezettük a Fővárosi Operettszinházat”. Azóta az egykori tornater­met Földessy Géza hangula­tos, színházzá alakította át, ahol tiz év óta husszonegy darab került szinre. Különö­sebb szakértelem nem szük­séges annak kiszámításához, hogy egy-egy darab átlag félévig volt műsoron . . . így került Földessy mün­cheni szinháza, a “Theater an der Brienner Strasse” az összes németországi magán­­szinpandok közül rangban, sikerben és jövedelmezőség­ben a második helyre! A szín­házat néha hires társulatok bérlik. így a legnevezetesebb német staggione, a “Gräne Wagen”. Most éppen, egy amerikai musical-vállalkozás. amely túl van már az ezre­dik előadáson. Működése mérlegét Földes­sy Géza igy vonja meg: “Egy tapasztalt öreg róka, ismert pesti szinházigazgató mondta, amikor megkérdez­ték, hogyan megy neki: ‘Az utolsó tiz évre nem panasz­­kodhatom.’ Nálam is ez a helyzet . . .” Sikerének titkát pedig há­rom pontban foglalja össze: “1. Jászapátin kezdtem, mint kellékestanonc és szin­­lapragasztó. Azóta szakadat­lanul ebben a szakmában var­­gyok. 2. Ha az ember — néha végső erőleszitéssel — tart­ja sajátmagát és bízik a munkájában, akkor nem le­het nagyobb baj. 3. A siker legfőbb ténye­zője persze mégiscsak a sze­rencse. Azaz, magyarul: a mázli:” Konkoly Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom