Szabad Sajtó, 1969. április-június (61. évfolyam, 14-26. szám)
1969-05-15 / 20. szám
SZABAD SAJTÓ Thu rád av. Mas 15. 1969 & OliDAIi Felvételek a "GEORGE WASHINGTON” díj kiosztásról Az itt közölt felvételek az Amerikai Magyar Tanulmányi Alap rendes évi "George Washington" dijkioszlási vacsoráján készültek. A new yorki Plaza Hotel báltermében folyt le a fényes ünnepség az amerikai magyar társadalom sok közismert személyiségének a részvételével. Az esemény egyes mozzanatait örökiteiie meg Cseh Béla, a kitűnő new yorki magyar fotoriporter. A három díjnyertes; balról jobbra; Dr. Béky Zoltán, az Amerika; Magyar Református Egyesület elnöke, Joe Pasternak a híres hollywoodi filmproducer, dr. Lotz János egyetemi tanár. Gombos Zoltán szerkesztő méltatja Pasternak József érdemeit; balról jobbra ülnek: Chet Huntley az NBC News országoshirü hírmagyarázója az estély tósztmestere és Joe Pasternak. Balról jobbra; Prof. Molnár J. Ágoston az Amerikai Magyar Tanulmányi Alap elnöke és Leopold Stokowski a világhírű karmester, aki Dorati Antal nevében vette át a kitüntetést . . . Balról jobbra: Dohanos István a világhírű illustrator és festőművész, a Tanulmányi Alap igazgatósági elnöke átadja az Amerikai Magyar Református Egyesületnek megítélt dijat Eszenyi Lászlónak az Egyesület főellenőrének. MAGYAR SIKEREK NYUGATON: A MISKOLCI DIREKTOR meghódítja Münchent Németország második legnagyobb magánszínházának igazgatói irodájában bekeretezett, elsárgult magyar szinlap függ a falon. A miskolci Nemzeti Színház 1949 március utolsó hetére a következő előadásokat hirdeti; “Vigözvegy”, “Gésák”, “Ócskavas nagyban” Szabin nők elrablása”,, Hawaii rózsája:” Szereplők: Gyurkorvics Mária, Szákáts Sándor, Bessenyei Ferenc, Komlós Juci. Karnagy; Vincze Ottó. Fent ez áll: “Igazgató: Földessy Géza.” A rákövetkező héten államosították a színházat. Az igazgató Nyugatra*emigrált. Feleségével, Borsodi Ursu iával — aki azóta Németországban népszerű televíziós színésznő lett —, kétszemélyes artista számot agyaltak ki, amellyel hét év alatt öt világrész színházait és kabaréit járták végig. Azután megtelepdtek Münchenben. A német színjátszásnak ebben a fellegvárában Földessy Géza önálló vállalkozásra merészkedett. Kibérelte itt a sportközpont székházának hatalmas tornatermét. Szerény tőkéje nem volt elég a követelt kaucióhoz: egy ismeretlen kis postás egészítette ki négyezer márka készpénzkölcsönnel. Bemutató előadásként Föl- Jessy — szerencsés színház; ösztönével — egy olasz iró: Diego Fabbri darabját hozta szinre, amely emgdöbbentő modernséggel eleveníti fel Krisztus tragédiáját, “Jézus pere” cimen. Két magyar szerepvlőre is volt: Radványi Gézáné, az ismert filmrendező felesége és Molánr Tibor, aki azóta visszavándorolt Budapestre. A bemutató átütő sikerére jellemző, hogy több mint száz napilap számolt be a teljesen újszerű, nagy színházi eseményről. “Ez a siker kötelezett arra, — emlékezik vissza az igazgató, “hogy ismét igényes darabbal lépjek a közönség elé. Kínai mesejáték volt. Csupa költészet, csupa finomság, lelkes lira, pazar poézis. Csúfosan megbukott. Fuldokló színigazgatóként mint utolsó szalmaszálba kapaszkodtam egy mentöötletbe. így mutatitni be Németországban az azóta általános sikerre vált műfajt, az első musicalt. Fényes Szabolcs müve volt, ‘A párisi házasság’. Fényessel annakidején együtt vezettük a Fővárosi Operettszinházat”. Azóta az egykori tornatermet Földessy Géza hangulatos, színházzá alakította át, ahol tiz év óta husszonegy darab került szinre. Különösebb szakértelem nem szükséges annak kiszámításához, hogy egy-egy darab átlag félévig volt műsoron . . . így került Földessy müncheni szinháza, a “Theater an der Brienner Strasse” az összes németországi magánszinpandok közül rangban, sikerben és jövedelmezőségben a második helyre! A színházat néha hires társulatok bérlik. így a legnevezetesebb német staggione, a “Gräne Wagen”. Most éppen, egy amerikai musical-vállalkozás. amely túl van már az ezredik előadáson. Működése mérlegét Földessy Géza igy vonja meg: “Egy tapasztalt öreg róka, ismert pesti szinházigazgató mondta, amikor megkérdezték, hogyan megy neki: ‘Az utolsó tiz évre nem panaszkodhatom.’ Nálam is ez a helyzet . . .” Sikerének titkát pedig három pontban foglalja össze: “1. Jászapátin kezdtem, mint kellékestanonc és szinlapragasztó. Azóta szakadatlanul ebben a szakmában vargyok. 2. Ha az ember — néha végső erőleszitéssel — tartja sajátmagát és bízik a munkájában, akkor nem lehet nagyobb baj. 3. A siker legfőbb tényezője persze mégiscsak a szerencse. Azaz, magyarul: a mázli:” Konkoly Kálmán
