Szabad Sajtó, 1968. április-június (60. évfolyam, 14-26. szám)

1968-04-18 / 16. szám

Beolvadt lap: "PASSAIC ÉS VIDÉKE" HUNGARIAN IN LANGUAGE AMERICAN IN SPIRIT-----o----­AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR UJSAG Single Copy 20c Ára 20c Merged with PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic M. J. and at additional mailing offices No. 16. SZÁM VOL. 60. ÉVFOLYAM 53 Thursday, April 18. 1968 INGYENVASÁR - BILLIÓS ÜZLET NEW YORK. - A Coli­­seumban április 22-én meg­nyílik a nagy ingyenvásár ki­állítás, amelyet legnagyobb­nak nem lehet mondani, mert semmi más vásárhoz vagy 'ki­állításhoz nem hasonlítható. Amerikai gyárak és üzletek kiállítanak több mint 100,000 különböző portékát, amelye­ket a vásárlóközönség nem vá­sárol, hanem ingyen kap. Pré­miumok, bargain szelvények, zöld, sárga, piros bélyegek, játékok és versenyek. A zöld és más szinü bélyegeket min­den háziasszony ismeri. Min­den takarékoskodó ember tud­ja, hogy ha negyedévi vagy félévi terminusoknál kisebb­­nagyobb összeget tesz be a bankba, vagy savings & loan­­ba, szép ajándékot kap. Min­den automobil istának kilátása van, hogy egy nagy olajtár­saság lottóján kihúzzák, mint szerencseszámot, kocsijának rendszámát. A repülőtéren még fel se kell szállni a gépre, az egyik asztalnál ki kell töl­teni egy kártyát, név és lakás­cím, és akire rámosolyog a szerencse, minden évben in­gyen körülrepülheti a világot, élete végéig. Az ingyenvásár portékáit 900 gyár készíti, ez tehát jog­gal nevezhető big businessnek. És fejlődésben levő ipar ez; öt évvel ezelőtt is volt ilyen kiállítás és akkor a prémium­gyárosok száma feleannyi volt. Az idei szinesbélyeg for­galmat egy billió dollárra be­csülik. Ilyen nagy értéket kép­viselnek a bélyegek, amelye­ket 300 vállalat egy évben in­gyen ad a vevőinek. Oly nagy arányokat öltött az ingyenvásár, hogy már esz­tendők óta egyre erősebb az ellenzéke. Az ellenzésnek oka — érthetően — az, hogy amely cégek adnak bélyeget, azok előnyre tesznek szert a ver­senyben. A bélyeg-ellenes erők nyomására négy állam­ban már betiltották a bélyeg­osztogatást, más államokban még áll a harc. Az országos ipari ellenőrző hivatal is fog­lalkozik a bélyeg-kérdéssel, de más szempontból: Úgy véli, hogy amit a közönség ingyen kap, az a valóságban igenis pénzbe kerül, az árakba be van kalkulálva. A zöld bélyeg beváltási ára az áru árának 2 százaléka, az árba már bele van kalkulálva 2 százalék. Egyszerű, mint az egyszer­egy! A prémium-ipar szerint az ingyenvásár gazdaságilag jogosult, mert az “ajándékok” egy üzletnek, egy portékának Az öregek problémáival fog­lalkozó National Council on the Aging washingtoni konfe­renciáján Alvin David, a So­cial Security hivatal igazga­tóinak egyike azt a meglepő tényt hozta nyilvánosságra, hogy a most nyugalomba vo­nuló férfiaknak több mint a fele 65 éven alul van. Koráb­ban, már 62- éves kortól ve­szik igénybe a nyugdijat, amely valamivel kevesebb, mint a teljes nyugdíj. Ez al7 kálómmal Mr. David szóvá-i tett egy eddig nem kifogásolt eljárást: azt, hogy a nyugdi­jak összegét az 1951 január 1 óta elmúlt évek, illetőleg ka­­lendáriumi negyedévek átla­gos jövedelme alapján szá­mítják ki. Ez a számítási mód méltánytalan azokkal szem­ben, akik évekkel 1951 után kezdtek dolgozni és befizetni, amennyiben az ő jövedelmi át­lagukat több évi zéró lenyom­ja — azok az évek, amelyek­ben munkát és befizetést nem tudnak felmutatni. Igaz, hogy Öt jövedelemnélküli vagy kis­jövedelmű évet nem vesznek számításba, de az ilyen évek száma sokszor több, mint öt. De méltánytalan ez a számí­tás azért is, mert az ötvenes években az emberek jövedel­me sokkal kevesebb volt, mint az ujab években. Mr. David szerint méltányosabb lenne csakis az újabb évek nagyobb jövedelmét a számítás alap­iául venni. Megemlítette nők panaszait javára válnak. És tagadják a 2:2 számtani képletet, rámu­tatnak arra, hogy bizonyos árunak — például a gazolin­nak és sok szabott áru élelmi­szernek — ára nem maga­sabb ott, ahol színes bélyeget vagy ingyenes portékát adnak a vevőknek. E legerősebb érv pedig az, hogy az ajándéküz­let sok ezer embernek ad mun­kaalkalmat és jövedelmet. Akármelyik érv győzedel­meskedik, tény az, hogy a nép rászokott az üzleti ráadások­ra, szereti az ingyen vásárt. is. Dolgozó nők sehogysem tudják megérteni, miért kap­nak ők sok évi munkájuk és befizetéseik után csak valami­vel több nyugdijat, mint azok a nők, feleségek és özvegyek, akik soha életükben nem dol­goztak. Ennek a panasznak alapossága kétségtelen s kilá­tás van arra, hogy a Social Security törvény legközeleb­bi módositásánál figyelembe fogják venni. * :2c :;< Egyre hangosabb a farme­rek panasza, hogy jövedelmük csökken, miközben az árak egyre emelkednek. A farm­gépek, íertilizerek, takar­mány, mezőgazdasági munka­bérek emelkednek, s a farme­rek úgyszólván egyedüliek a termelők közt, akik a drágulás ellensúlyozására nem emelhe­tik fel termékeik árait. A farmer népesség kedve­zőtlen gazdasági helyzetét megvilágítják ezek az ada­tok: A fogyasztási árak ma 20 százalékkal magasabbak, mint voltak két évtizeddel ez­előtt, ellenben a farmerek 6 százalékkal kevesebbet kap­lak termékeikért. Minden fo­gyasztói dollárból a farmer csak feleannyit kap, mint még 1947-ben kapott. Egyedül a múlt évben az amerikai far­merek összjövedelme egy és fél billió dollárral csökkent. A farmerek átlagos fejenkénti jövedelme ma 1692 dollár, ami j sak valamivel több, mint a 1 nem-farmer lakosság átlagos jövedelme. Ez a kedvezőtlen helyzet a farmokról való me­nekülésre, a városokba özön­­lésre vezet. 1935 óta az ame­rikai farmok száma 6.8 mil­lióról 3.1 millióra csökkent. Egyedül a múlt évben 600,000 farmer ment a városokba. Ez a helyzet adja magyará­zatát a National Farmer Or­ganization mostani mozgal­mának, hogy a farmtermékek visszatartásával, akár elpusz-BOSTON. — Joe Rodman zöldségnagykereskedö üzleté­ben és irodájában mintha szellemek kavarogtak volna, olyan zűrzavarok támadtak. Egy fűszeres rendelt egy láda salátát és Rodman teherautó­ja 12 tucat ládát hozott a fü­­szerüzletbe. És aztán jött a két tucat láda számlája, an­nak ellenére, hogy a fűszeres az extra ládákat mindjárt visszaküldte. És még mennyi baj volt a rendelésekkel és a számlákkal! Egy láda papír­szalvéta nagybani ára 13 dol­lár, a számla több mint 200 dollárra volt kiállítva. $3.90 rendes ár helyett a számla 39 dolláros rendetlen árra szólt. Nem valami mókás manó csinálta ezt az összevisszasá­got. Újra meg újra hibát csi­nált a drága computer eszes gép. Hibás utasításokat adott rendelések teljesítésére. Hi­bás adatokat köpött ki. Pél­dául, mikor egyszer azt kér­dezték tőle, hogy mennyi van zöldborsóból raktáron, azt fe­lelte — mondhatni: felesel­te, — hogy egy árva szem sincs abból. Mr. Rodman nagy­­kereskedése igazán nagy ke­reskedés, van az ő üzletében és raktárában 5000 féle élek miszer és egyéb portéka, amit a vevői, supermarket láncola­tok vásárolnak nála. Nem vol­na csoda, hogy az eszes gép egy alkalommal egy árva szem zöldborsót sem talált az árutengerben, de ilyesmi nem egyszer, hanem inkább sok­szor történt, oly sokszor, hogy Mr. Rodman végül kétségbe­titásával is felhajtsák az ára-' kát. Tej kiöntésé az árokba, sertések ezreinek lemészárlá­sa és elföldelése drámai meg­nyilatkozásai a farmerek elé­gedetlenségének. Könnyű megjósolni, hogy a farmerek előbb-utóbb követ­ni fogják az ipari munkás­ság példáját: követelni fog­ják szervezeteik (uniók) ré­szére a kollektiv alkudozás jogának törvényesitését. esetten, kezeit tördelve, sze­meiből könnyeket kitörölve felkiáltott: “Ez a gép engem csődbe kerget!” Hogy a csődöt elkerülje, Mr. Rodman kártérítésre perelte az International Business Ma­chines (IBM) világhírű mám­­mutvállalatot és — Dávid le­győzte Góliátot: a bíróság el­marasztalta az ipari óriást. Ez volt az első eset, hogy IBM-t biróság kártérítésre ítélte azért, mert egyik robotja megbolondult és vadul össze­­visszázott. Mint minden, ami először történik, érdekes ez. De érdekes az a kérdés is, hogy mitől bolondult meg ez. a computer eszes gép? Ettől: Az IBM technikus helyesen “táplálta be” az utasításokat a gépbe s a zavart az okozta, hogy amit betáplált, azt egy olyan computeren próbálta ki, amelynek szerkezete nem volt. teljesen azonos a Mr. Rodman nagykereskedésében alkalma­zott computer berendezésével. A kis eltérések nagy bajok okozói lettek. Igazságot kell tehát szolgáltatni a computer­nek : nem bolondult meg, csalt téves információkat kapott. Azóta az információkat meg­igazították, az eszes gép esze­sen viselkedik s ha az óriási raktár valamelyik sarkába» egy szem borsót vagy borsot talál, azt “szó nélkül” fel­teszi az inventoryba. MUNKAALKALOM NŐKNEK * 1 A "TAVASZI LÁZ" uj ruháié­tól is jelent önnek és családja tagjainak. Heti keresetéhez szép összeget adhat az AVON KOZ­METIKAI cikkek árusításával la­kóhelye környékén. Otthonába.-« történő megbeszélésért telefonál­­j jón: Perth Amboyban Hl 2-2462. 1 New Brunswickon KI 5-1345, Al­lentown - Bethlehem környéké» í 432-0916 számra. WASHINGTONI LEVÉL írja: SPECTATOR Megbolondult az eszes gép? PASSAIC. NEW JERSEY DOLGOZÓ férfi keres 2, vagy 3 szobás lakást, május 1-re, New Brunswickon. Telefonálni (d. e. 8— 12-ig): 274-2180.

Next

/
Oldalképek
Tartalom