Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-03-02 / 9. szám

6. OLDAL Thursday, March 2, 1967 I Az atoiiifegyverkezcs ára cs veszélye fc&ABXt) SAJT6 Titan II . . . out. Minutcnian ... In. A Titan II. védőrakétát leállitották( bal) és behelyettesítették a Minuteman III.-al. ösztöndíj-felhívás PASADENA, Calif. — Linus Pauling a 'kétszeres No'bel-di­­jäs tudós, 65-ik születésnapja alkaJimából sajtckonferenciát liivott össze, a világ elé tárta legbensőbb gondolatait és ag­godalmait az atomkorszak ve­szedelmeivel kapcsolatban. Egyetért azokkal, akik úgy vélik, hogy atomháború elv­ben lehetetlen, mert mindkét számba jövő fél, Amerika és a Szovjetunió politikai és kato­nai vezetői tudják, hogy ez kölcsönös öngyilkosság lenne; mégis szüntelenül őrködni kell a veszélytől, mert azt valami tévedés, félreértés, kihívás, vagy akár egy ostoba véletlen mégis kirobbanthatja. Pauling professzor nyilatkozatát az atomV es z ed el e m f óriásán ak leszögezésével kezdte: Mi tudósok nagyon is tu­datában vagyunk annak, mek­kora felelősség hárul reánk. Már elmúltak azok az idők, amikor bezárkózhattunk a la­boratóriumokba, csak a ku­tatásnak szentelhettük időn­ket és nem törődtünk azzal, hogy mi történik a világiban. A gyűlölködő és háborúskod­ni akaró emberek kisajátítot­ták kutatásaink eredményeit, hogy azokata saját céljaikra használják fel. Még soha ez­előtt nem adtunk a kezükbe olyan eszközöket, amelyek le­hetővé teszik, hogy az egész emberiséget a pusztulásba vi­gyék, magát az emberiség lé­tét-'veszélyeztessék, vagy az emberiség kétharmadát éhe­zésre Ítéljék. Párizsban nemrég az UNES­CO ülésén, mely a “Békét a világnak” jelszó alatt zajlott le, meggyőződtem arról, hogy az emberiség legjobbjai na­gyon is tisztában vannak azr zal, milyen feladatok bár ál­nak a tudósokra. Ma már en­­ielk az uj küldetésünknek nem fordíthatunk hátat. Ezzel összefüggésben, első­sorban is a fegyverkezésről kell nyilatkoznom. Közismert tény, ha nem is hangoztatják annyiszor, amennyiszer kelle­ne, hogy a világon évente 150 billió dollárt költenek arra, amit a kormányok katonai ki­adásoknak neveznek. Ez a ha­talmas összeg megfelel a fél világ lakossága fele bevételé­nek, az emberiségnek arra a felére gondolok, amelyik az elmaradott országókban él Erre a pénzösszegre kellene gondolniuk állandóan mind­azon férfiaknak és nőknek, akiknek hatalmuk és befolyá­suk van a világ eseményeire. Ebben a számban össze van sűrítve az egész dráma lénye­ge, amelyet átélünk. A kísérleti atomrobbantá­soknál felszabaduló és a világ egyik vagy másik nagy részé­nek levegőjét megrontó mér­gek közül a stroncium huszon­nyolc éviig marad radioaktiv, a “szén 14” több száz évig. Tehát még akkor is a légkör­ben lesz, amikor a mi nemze­dékünk már régen átadta a helyét az utánunk következő nemzedéknek. Ha Kina foly­tatná az atomrobb antá sokat s annyit valósitana meg, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttesen, akkor IC millió gyermek kaphatna ve­leszületett betegségeket és to vábbi tiz millió embert vészé yeztetne a csontrák, a leu­kémia és több más megbete­gedés. Belátható időn belül a; atomf egy ve; kezes éppen olyan vagy csaknem olyan veszélyes lehet, mint ezeknek a fegyve reknek a használata, az atom­háború. Ha a rossz igazi okait ke­ressük, akkor elsősorban az elmaradottság ellen kell har­colnunk. Az alapvető problé­ma az, hogy mit is csináljunk bolygónkkal ? Azt hiszem hogy az embernek a Földön van a jövője és az az idő, ami­kor majd más bolygókra me­nekülhet, még nagyon messze van. Véleményem szerint csak nyernénk azzal, ha az űrku­tatással nem sietnénk annyi­ra. Nézetem szerint ma a mo­lekuláris biológia területér kellene tovább kutatni. Ez a tudomány olyan iramban fej­­'ődik, hogy már most számol­hatunk azzal, hogy a közeljö­vőben egyre inkább alkalmaz­hatjuk az orvostudományban. A közeljövőben már segíteni tudunk az emberek lelki be­tegségein is. Lehetséges, hogy az elkövetkező években gyó­gyítani tudjuk majd a scihizo­­fréniát, a legelterjedtebb lelki betegséget. Az utóbbi tiz év­ben áttanulmányoztam a mo­lekuláris biológia kínálta le­hetőségeket a lelki betegségek gyógyitása terén. Ford 45C szer dollárt adományozott ne­kem erre a kutatásra. Sajnos, ez az összeg már elfogyott! Ha átmegy a köztudatba, mennyi­­■e meg lehet javítani az agy­működést, ha azt is megtud­ják az emberek, hogy kuta­tásuk , eredményeképpen ha­talmuk lesz saját maguk fö­lött, felteszik majd a kér­dést az emberek és a kormá­nyok egyaránt: mire érdemes és mire nem érdemes pénzt fordítani?! A jelenleg fölhalmozott ren­geteg fegyver arra kötelez, hogy minden módon megaka­dályozzuk az atomháború ki­törését. Az államok közti vi­szony megváltozott, a háború­nak töbé semmi értelme. A világháború eszméje képtelen­ség, mivel kollektiv öngyil­kosságot jelentene a mai vi­szonyok között. Bolygónk sorsa attól függ hogy milyen bátran és kitar­tóan fogunk harcolni az embe­rért. NEVESSÜNK Hány háborút folytatott Spanyolország a 17. század­ban ? — Hetet. — Sorold fel őket! — Egy, kettő, három, négy öt, hat, hét. ❖ # ❖ Az öreg gazdálkodó bete­gen feleszik, de azért érdekli őt, hogy mi van a gazdaság­ban. Faggatja a fiát: — Hogy mennek a dolgok? — Jól, édesapám. — Mennyi tejet adnak a te­henek? — Vagy hatvan litert. — Nem rossz. És mit csi­nálsz a tejjel? — Eladok a hatvan liter­ből vagy hetven-nyolcvan li­tert. Az apa dühös. — És mit csinálsz a többi­vel? * ❖ $ — Hogy hívjuk az olyan em­bert, akinek az életben min­den sikerült? —Nőtlennek. :1: >1* — Lesz idő, amikor hangnál sebesebb autók fognak közle­kedni. — Az nagyon jó lesz. A so­főr még be sem gyújtotta a motort és már vihetik a kór­házba. A Detroiti Magyar Művész Kör tanulmányi Ösztöndijat ir ki, magyar származású mii­­vészszakos tanuló részére, aki tanulmányai befejezéséhez tá­mogatásra szorul. Az ösztön- Jij 5Ö0 dollár, a bíráló bizott­ság azonban fenntartja magá­nak a jogot ezen összes eset­leges leszállítására, avagy amennyiben több pályázó ér­demelne ösztöndíjat, ezen ősz­­;zeg mellett még alacsonyabt összegű tanulmányi segélyei «adására. Pályázhat minden USA é Kanada területén Inkó magya Tudjűk-e, hölgyok, mi ki' vétkezik a bikini után? A mi íikini. És azlitán? Semmi, Jill St. John hollywoodi film­sztár párbajra hiv ki minden férfit, ak,i hóditó szándékkal feléje közeledik. * * ❖ Ádáz harc folyik Hollywood­ban az MGM részvénytöbböé­­géért, illetőleg a vezetőségi pozíciókért. A részvényének közgyűlésién felszólalt egy va­laki s említette, hogy neki 23,000 MŰM részvénye van: az igazgatóságba mégsem vá­lasztották be, ellenben bevá­lasztottak egy részvényest akinek mindössze 300 részvé­nye van. Hogy ki ez a részvé­nyes? Felállt Omar Bradley tábornok és azt mondta: “Ér vagyok az. Én a háborúba! emberek millióit dirigáltam : ezért évi 14,000 dollár fize­tést kaptam. Gratulálok i tisztelt előttcim szóló urnák hogy össze tudott szedni 23 ezer részvényt.” A 30-0 rész­származásu, középiskolát vég­zett és főiskolára beiratkozott müvészszakos (festészet; szob­rászat, zene, ének, színészet irodalom, stb.) tanuló. A pá­lyázó nyújtja be rövid élet­rajzát és eddigi' , sikereinek igazolását (díjnyertes müvek, képek, szobrok, kritikák,; ki­tüntetések, stb.) A pályáza­tok Dr. Jász Tibor íőtitkár­­íoz: 25265 Champaign, Tay­lor, Mich., 48180, küldendők. A pályázat. benyújtásánál határideje március 31. A bíráló bizottság április :0-ig hozzá meg döntését. fényes igazgatót, Crnur Brúd­er tábornokot; megtapsolták íz MiGM rész;vény esek: -Amilyen jól tud magyarul ?róf Pálffy János, olyan jó’ beszél hindósztáni nyelvén á 'e’.esége, Lila Kerr, aki Indiá­ban nőtt fel. •fi * • Jayne Mansfield ellen Be­verly Brody a losangelesi Su­perior Court előtt vádat emelt mert ellopta tőle a férjét, Sá­muel S. Brody ügyvédet. Iíá­­zasságtÖrési per . . ,­■Jfi -J: :'fi • ' <• Alkalmazottnak: lenni: nem jó, más az ura az ember -aka­ratának és cselekedeteinek ... Ezért jelentette ki az afrikai Dahomey államban filmet for­gató Richard Burtoií, hogy soha többé nem lesz senki al­kalmazottja. A filmszereplé­sért a munkaadójától egy mii lió dollárt kap . . . HALLOTTA... . . . hogy Pinkerton a polgár­háborúban a Potomac had-se­reg titkos szolgálatának veze­tője volt, később megalapítot­ta a privát detektív vállalatot, amely világszerte hires lett. . . . hogy a következő államok­nak egymillióval kevesebb la­kosuk van: Alaszka (272 ezer), Delaware (521 ezer) Hawaii (718 ezer), Idaho (691 ezer), Maine (983ezer), Mon­tana (702 ezer), Nevada (464 ezer), North Dakota (65C ezer), South Dakota (68:2 ezer), Rhode Island (898 ezer), Vermont (405 ezer), Washington D. C.-nek 808 ezer lakosa van, Wyoming (329 ezer). Tizjniliónál több lakosuk van a következő, álla­moknak: California 18 millió 918 ezer), Illinois 10 millió 722 ezer), New York 18 mil­­’ió 258, ezer, Chio 10 millió 305 ezer, Texas 10 millió 752 ezer. Mindezeknek az államok­nak tengerentúl szolgáló lako­sai ezekben a számokban nin­csenek benn. Az adatok a nép­számlálási hivataltól származ­nak. A SZABAD VERSENY HÍVEI - A SZABAD VERSENY ELLENSÉGEI WASHINGTON. -— A kormány számos hivatala az ország minden részében uj üvegrost függönyöket szerzett be különböző nagy cégektől, amelyek feltűnően magas árakat számítottak fel. Az országos hivatalok pénzgazdálkodását ellenőrző washingtoni hivatal vizs­­lágatot inditott s kiderítette, hogy azok az árak azért voltak oly magasak, mert az üvegrost szövet gyárak összebeszéltek, hogy nem licitálják túl egymást, egyik is, másik is, harmadik is magas szinten tartotta ár­ajánlatát. A szabad versenynek ilyen kiküszöbölését a monopol-elleni törvény tiltja s ezért az igazságügy­minisztérium, mint legfőbb országos vádhatóság anti­trust pert inditott Burlington Industries, Coast, Ste­vens, és más newyorki és californiai vállalatok ellen. Több mint egymillió dollár túlfizetést állapítottak meg. 1965 óta több ilyen per volt folyamatban, a vállalatok egyremásra beismerték a törvényellenes összebeszélést és megtérítették a kormánynak a jogtalan “felárakat”. Burlington visszatérített 382,500 dollárt, Stevens 260 ezer dollárt és igy tovább, összesen egymillió dollárt fizetett vissza hat vállalat. A vállalatok kötelezték ma­gukat, hogy a jövőben nem fogják egymásközt meg­beszélni árajánlataikat, vagyis, a törvény nyelvén, tar­tózkodni fognak a verseny kiküszöbölésére irányuló összeesküvéstől. Uj Social Security leckét kell nemsokára megtanulnunk WASHINGTON. — Mint minden újságolvasó tudja, a képviselőház előtt fekszik egy törvényjavaslat, amely a Social Security nyugdijakat és egyéb juttatásokat a meg­élhetési költségek drágulása miatt felemeli. De ez nem min­den. Az uj törvény sok más jelentős módosítást is fog hozni, amelyeknek elseje talán a legérdekesebb és legfonto­sabb: a nyugdijak, amelyek eddig jövedelmi adó alá nem estek, a jövőben adókötelesek lesznek. De ettől a bejelentés­től nem kell megijedni, ez nem jelenti azt, hogy amit a tör­vény egy kézzel ad, azt másik kézzel elveszi. Megszűnik a 6 éven felüliek mostani dupla exemptiója (1200 dollár), megszűnik a nyugdíjasok egyéb jövedelmének (kamatok, stb.) részbeni adómentessége, ezzel szemben minden 65-ön felüli személy 2300 dollár, házaspár 4000 dollár exemptiont kap. Végeredményben tehát nem kell attól tartani, hogy a nyugdijakat ugyanakkor, amikor felemelik, egyben meg is kurtítják. A 2300—4000 dollár adómentesség pótolja a mos­tani különböző levonásokat. A részletekbe most nem bocsátkozhatunk, mert az uj törvény megalkotása még csak a tervezés, stádiumában van és nagyon valószínű, hogy élénk vita fogja megelőzni úgy a képviselőházban, mint utóbb a szenátusban. Tudjuk, hogy a republikánusok nem mindenben értenek egyet John­son elnök javaslatával a fő különbség a nyugdíjemelések mértékében mutatkozik, a republikánusok csak 8 százalékos emelést javasolnak, amely az év január elsejéig vissza­menőleg kerülne kifizetésre, míg az elnök 20 százalékos emelést javasol, julius 1 kezdettel. A PLETYKAFÉSZEKBÖL Kréttsnmsz a bírónő előtt i BUDAPEST. — Polgári per a bíróságon. Az alperes: cukrász. A bírósági akták szerint a cukrász vérmes, gyor­san robbanó természet: amikor megtudta, hogy a munka­helyén leltárhiány van és igy ö kártérítést köteles fizetni, a konyhában összetörte a berendezést, falhoz, földhöz csap­kodta az edényeket, tányérokat. A biróság úgy találta, hogy a tényállás világos, az ügy egyszerű kártérítési per, amikor hirtelen belépett egy férfi. Bocsánatot kérek, hogy a tárgyalást zavarom, de én ,-agyuk a vállalati jogtanácsos és kötelességemnek tartot­tam, hogy bejelentsem, vigyázzon a biróság, mert a cuk­rász, ha felingerlik, összetöri a tárgyalóterem berendezését is. Egy dologra enyhül csak meg, imádja a szakmáját, 3z a hobbyja, Bírónő kérem, a szakmájáról tessek vele beszélni. Ekkor jött a cukrász, és ahogy belépett, már ordított is: — Mi ez?! Engem ide, biróság elé hurcolnak!!! — bolt fehér volt és szinte fenyegetően közeledett a bírónő felé. A bírónő hirtelen igy szólt: — Mi az ön szakmája, kérem? — Cukrász vagyok, kérem. Ó, de jó — monndta a bírónő és egy pillanatra a jog­tanácsosra nézett —, már régóta vártam, hogy találkozzam egy cukrásszal, mert ha cn otthon krémest csinálok, az mindig összeesik. A cukrász megenyhülve: — Hát kérem, lediktálhatom a receptet. — Nagyon megköszönném. A cukrász jegyzőkönyve diktálta a receptet, a recept szövegének mondatai között a bírónő pedig levezette a tár­gyalást. A cukrász belátta hibáit, de közben hangsúlyozta, hogy milyen meleg legyen a sütő, vállalta, hogy száz­­forintos részletekben megfizeti a kárt, de közben meg­állapodott a bírónővel, hogy az mikor keresse őt fel munka­helyén, hogy a gyakorlatban is bemutassa, hogyan készül a jó- krémes, ami nem esik össze. A tanulság: Jó, ha a biró bánni tud az emberekkel. De kérdés: Mi lett volna, ha ebben a perben férfi a biró?! POP-MUZSIKA A KRIPTÁBAN LONDON. — A Themze-parti Woolwich kerület Mária temploma, most újszerű hire évre tett szert.. Az, hogy a templomot egy idő óta közösen használják az anglikán és a presbiteriánus egyház hivei, nem keltett nagyobb feltűnést. Ilyen eset előfordul sok helyen Britan­niában. A helyiségeket azonban mé>g igy sem tudták meg­felelően kihasználni és ezért a gazdaságosság szempontjá­ból hasznosnak látszó megoldáshoz folyamodtak. A 350 férőhelyes főhajó mellett az egyik szárnyépületben a helyi Tanács szociális bizottságának engedtek át,néhány helyisé­get, befogadták több jótékonysági egyesület irodáját, a házassági tanácsadó hivatalt, majd egy, a szüköliködők lakás­gondjain enyhíteni hivatott lakásügynükséget is. Az eme­leti gáiétiiái’c;egyikében 70 személyes;vendéglőt, a másikban társalgó- és gyüléstermet rendeztek be. Ezzel a templom rendelkezésre álló mellékhelyiségeit nagyjából kihasználták, csak a -kripta maradt még haszno­sítás nélkül, de az sóm sokáig: -megbízták Alan Ford mér­nököt, alákitsa ki az ifjúság számára alkalmas szórakozó­hellyé. A nagy mii elkészült. A kripta padlózatát egy méter­rel mélyebbre eresztettek, a helyiséget táncparkcttel láttáik jl, amelyen az automata lemezjátszó Pop-zenéjére minden este vígan táncolnak a különféle felckezctekhcz tartózó fiatalok. ELNÖKEINK HALÁLOS EVEI Csak a véletlen szeszélyének tudható be, hogy az elnökök közül azok, akiknek választási éve zéróval vég­ződik, nem töltötték be négy éves elnöki terminusu­kat. íme: W. H. Harrison — 1840-ben választották meg, egy hónappal beiktatása után meghalt. Lincoln — 1860-ban választották meg először, 1865. julius 14-én gyilkos merénylet áldozata lett. Garfield — 1880-ban választották meg, 1881. julius 2-án meggyilkolták. McKinley — 1900-ban választották meg, a követ­kező évben meggyilkolták. Harding — 1920-ban választották meg, 1923-ban rejtélyes körülmények között meghalt. F. D. Roosevelt — 1940-ben harmadizben megvá­lasztották, negyedik megválasztása után 1945 áprilisá­ban meghalt. KENNEDY — 1960-bun lett elnök, 1963-ban meg­gyilkolták. A BALATON MELLETT SZÜLETETT THE0D0RIK GOT KIRÁLY? KESZTHELY. — Az elmúlt hónapokban számos olasz és német turista kereste fel a keszthelyi Balaton Múzeumot, és nagy Theodorik keleti gót király szülőháza után érdeklődött. A keleti gotok hires királya ugyanis, aki a római császárság bukása után, 493-tól kezdve uralkodott Itáliában, a történet­­tudósok feltételezése szerint Pannónia balatoni vidékén szüle­tett. Halála után Itavennában temették el. Dr. Sági Károly, a Balaton Muzeum igazgatója elmondotta, hogy a kétségtelen bizonyitáshoz a mostani fenékpuszta! feltárások vezettek. Attila Rómával kötött szerződése értelmében 433 után az egész Dunántúl a hunok kezére jutott. Attila 453-ban bekö­vetkezett halála után pedig a keleti gótok vették birtokukba a Dunántúlt. Itt telepedett le Thininder gót király, Theodorik apja is. A feltárások, a leletányagok kizárólag Fenékpusztát tudják azonosítani a keleti gótok dunántúli birodalmának központjával. Kétségtelenül a nagy palota volt tehát Thinin­der király vára, és minden bizonnyal a 451-ben született nagy Theodorik szülőháza is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom