Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-11-09 / 45. szám

8 OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, Nov, 9, 1967 Nagyhorderejű megállapodások várhatok Japán és a Szovjetunió között Vigan él a börtönök Lázárja Mickey Mouse üdvözlő a 4 éves Timmy Faast, a March of Dimes “plakátgyerekét” Disneyland, Calif.-ban. KI NEM VET, DOLLÁBT ARAT TOKIO, Japán. Amint a jelek mutatják, békeszerződés aláírása Japán és a Szovjet­unió között, még meglehetős távolságban van. De a két or­szág máris közelebb került a probléma megoldásához s ki­látás van arra, hogy ez a kö­zeledés meggyorsul. Novemberben ugyanis dip­lomáciai tárgyalásokat fog­nak tartani Moszkvában a ja­pánok és oroszok, hogy bizo­nyos előzetes megállapodáso­kat kössenek, melyek a béke­szerződés aláírására vezethet­nek. Ezek a tárgyalások akkörül fognak forogni, amit Alexei Kosygin szovjet miniszter­­elnök “valami közbeeső”-nek nevezett, amikor a nyáron Moszkvában Takeo Miki ja­pán külügyminiszterrel talál­kozott. Mióta csak Kosygin ezt a rejtélyes kijelentést tet­te, a japánok igyekeztek ki­találni, mi is lehet ez a “va­lami közbeeső.” A novemberi moszkvai tár­gyalásokon csaknem bizonyo­san felhozzák azt a fontos te­rület-rendező kérdést, mely eddig a békeszerződés lehető- j ségével szemben állott. Ez a I folytatólagos vita négy észa­ki, volt japán sziget, Kunashi­­ri, Etorofu. Habomai és Shi­­kotan fölött, melyeket a Szov­jetunió egyszerűen megszállt, a második világháború befe­jezése után. A Szovjetunió már bele­egyezett, hogy átadja a két kisebb szigetet, Habomai-t és Shikotan-t, mihelyt a béke­­szerződés létrejött, de ragasz­kodik hozzá, hogy a másik két nagyobb sziget Etorofu és Kunashiri szovjet terület ma­radjon. És az oroszok elfogják mindazon japán halászokat, akik a két utóbbi sziget kö­zelébe merészkednek. A Szov­jet szerint ez a két sziget nem képezheti területi vita tárgyát. Japán azonban szilárdan ragaszkodik a két szigethez és kijelentette, hogy addig nem if alá békeszerződést, mig ezek japán birtokba vissza nem kerülnek. Japán ragaszkodik hozzá, hogy a két nagy sziget tör­ténelmileg része az ország­nak és sohasem tartoztak a Kurili-szigetekhez, melyeket kénytelen volt elhagyni az Amerikával kötött békeszer­ződés értelmében, 1951-ben, mely a Szovjetuniónak jut­tatta a Kurilli szigeteket. Fonnál az a feltevés is, hogy Kosygin ködös utalása kapcsolatban van Japán azon követelésével, hogy a déli részen az Egyesült Államok szolgáltassa vissza Okinawa-t és a Bonin-szigeteket. Szov­jet engedmények északon, erősíthetik a japán kívánsá­gokat délen. Egy dolog kétségtelennek látszik. Mióta a viszony a két népes kommunista állam, a Szovjetunió és Vörös Kína között elsavanyodott, a Szov­jet állandó kibékülést kere­sett Japánnal és a kölcsönös viszony megjavítását. Ez tu­lajdonképpen. az 1956-os kö­zös japán-orosz nyilatkozat­tal kezdődött, mey aláhúzta a diplomáciai kapcsolat felvé­telét a két ország között. Ezt nemrégen követte kölcsönös repülő-közlekedési megálla­podás, konzuli egyezmény, kölcsönös miniszteri találko­zások és hasonlóak. De mindkét félnek van egyéb ügyekről tárgyalniva­­lóje is és a feltevés az, ha az oroszok a novemberi találko­zó alkalmával hűvösen keze­ik a területi kigyezés kérdé­sét, más ügyekben megálla­podásra juthatnak. Egyike ezeknek, japán ha­lászhajóknak a Szovjet által .örtént elkobzása. A Szov­jetunió 12 mérföldnyi távol­ságon belül a tengert a maga belvizének tartja, s mindazon japán halászokat, akik a négy sziget közeli partján halász­lak, elfogták. Jelenleg 150 ja­pán halász van fogságban Shi­­kotan-szigeten. Azonkívül bizonyosan szó­bekerül Japán részvétele Szi­béria és az északi Szachalin Szigetek gazdasági fejleszté­CHATTANOOGA, Tenn. — Dr. Carroll L. Witton, az “American Academy of Ge­neral Practice” elnöke, egy itteni intervju alkalmával, a következő nyilatkozatot adta az újságíróknak: — Mielőtt a századforduló­hoz érkezünk, az orvos-szol­gáltatást államositani, vagy­is, szocializálni fogják az Egyesült Államokban és ez olyan elkerülhetetlen szük­ségszerűség és realitás, mely-' lyel minden egyes amerikai gyakorló-orvosnak szembe kell néznie. — Az orvosok magán-praxi­sa és magán-gyakorlata alap­jában véve “halálra van ítél­ve.” — Semmit sem tehetünk a Medicaid növekedése és ter­jedése ellen és nem harcol­hatunk ellene, mert a Medic­aid állami program, nem pe­dig országos program, mint amilyen program a Medicare volt. — Éppen ezért, a Medic­aid programja ellen minden egyes államban külön-külön kellene harcolnunk, ez azon­ban lehetetlen. — A Medicare program in­gyenes orvosi szolgáltatást biztosit az időskorúak számá­ra, az 1965-ös közegészségügyi törvény 19-ik paragrafusa, a Medicaid, azonban, azt tüz­sében. A Szovjetnek japán tőkére van szüksége és a ja­pánok ismereteire és hozzá­értésére, hogy kiadnázzák Szi béria és a Szachalin szige­tek természeti forrásait. Ezen a téren ugyanis nem történt előrehaladás. Már öt keményen alkudozó tárgya­lást tartottak Észak-Szacha­­lin gázforrásainak feltárásá­ra és kihasználására, de jött létre megálapodás a hosszu­­időtartamu financirozás te­kintetében. A szibériai kér­dés ugyancsak holtpontra ju­tott. A japán politikusok nem táplálnak semmi derűlátást abban, hogy a Szovjetunió gyorsan beleegyezik a kívánt szigetek vissza szolgáltatásá­ban, vagy hogy Moszkvá va­lamilyen kiegyezést javasol. V égeredményben azonban izek a faktorok hosszútávon, hogy jobb viszony jöjjön lét­re a két ország között, külö­nösen Japán javára. A japán külügyminisztéri­um egy magarangu tisztvise­lője kijelentette: — Béke-szerződés nélkül Japánnak a Szovjetunióval való viszonya korlátok közé van szorítva és lehetetlenné teszi, hogy közösen maradan­dó és hosszú ideig tartó ter­vezeteket hajtsunk végre. te ki céljául, hogy ingyenes orvosi szolgáltatásban része­sítse az arra rászorulókat. — Ennek a paragrafusnak az értelmében az egyes álla­mok határozzák el, hogy kit tekintenek ingyenes orvosi szolgáltatásra “rászoruló sze­mélynek.” — Bizonyos vagyok abban, hogy ez a jelenleg “szunnya­dó” 19-ik paragrafus lesz az, amelyen keresztül országszer­te “beszivárog” majd az egyes államokba, fokozatosan a mindenki számára ingye­nes, szocializált orvosi szol­gáltatás. — Annak idején az “Ame­rican Medical Association” tá­mogatta az 1965-ös közegész­ségügyi törvény 19-ik, a Me­­dicaidra vonatkozó paragra­fusát, az egyes államokban azonban észszerütlenül és in­dokolatlanul állapították meg az ingyenes orvosi szolgálta­tásra “rászoruló személyek” maximális jövedelmét, mely nem egy esetben,egyáltalában nem indokolja az ingyenes és díjtalan orvosi szolgálta­tást. THAILAND TÖBB KATONÁT KÜLD BANGKOK. — Thanom Kittikachorn miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány tervezete szerint mintegy 10,000 önkéntest szerinek fel és küldenek Vietnamba, hogy az Egyesült Államok mellett harcoljanak. Korábban a kormány kije­lentette, hogy hajlandó 12,000 főnyi rendes sorkatonaságot küldeni, ha megállapodás tör­ténik arra, hogy az Egyesült Államok növelni a katonai segítséget Thailand számára. Az első hirdetések BOMBAY, India — Nagy nap lesz Indiában, amikor a jövő héten az első hirdetések lesznek hallhatók az “All In­dia Rádió” három állomásán. Ez a három állomás Bom­bay, Poona és Nagapur s K K. Shah információs és rádió miniszter elmondotta, hogy a kereskedelmi hirdetéseket, a legjobb hallgató-időre, már jóelőre feladták és kifizették. BOSTON — Teddy Green népszerű, sikeres autóelárusi­­tó Bostonban. Áradozó sza­vakkal dicséri a Ford autókat, azok kelendőségét. Ford-sze­­relme régi keletű, abból az időből származik, amikor ő nem autóelárusitó, hanem bankrabló volt és minden holdup kalandnál Ford autó volt a mentőkocsi. “Úgy ér­zem magam, mondja, mint a biblia Lázárja, valósággal a halálból keltem életre. Mert, ugye, 56 évi börtönbüntetés halált jelent.” Teddy Green, egy görög vendéglős fia, nem sok kedv­vel inaskodott apja üzletében. Más, érdekesebb jövőről ál­modott. Korán elkezdett min­denféle apró dolgokat lopkod­ni leparkolt autókból, egyre nagyobb műveleteket hajtott végre, mígnem érett, kifor­rott, tapasztalt holdup rabló lett belőle. Ült azért hosszabb­­rövidebb időt, két évet, öt évet, aztán 1952-ben egy biró rádurrantott 56 évi börtönt. De Teddy Green nem várta be ennek a hosszúlejáratú va­kációnak végét, nyolc év után megszökött a börtönből. Al­tatóport szórt a börtönőr ká­véjába, egy nagy szőnyegbe csomagoltatta magát egy baj­­társával, úgy vett egérutat. Újabb börtönévek következ­tek és újabb bűvészmutatvá­nyok. Teddy és társai, öten, létrát állítottak a börtön fa­lához, háromszáz baj társ uj­­j-ogva biztatta őket. Teddy már a létra fokán állt, amikor az egyik baj társ megcsúszott és a létra ledőlt. Egyescella következett és megint pár év. Amikor aztán börtönlázadást dirigált, 38 állami rendőr és egy katonai tank vonult fel a rebellisek ellen, a lázadás vé-WASHINGTON — Nem álom, hanem a valóság előfce­­vetett árnyéka — a U. S. News and World Report — számítása szerint a munkabé­rek oly nagymérvű emelkedé­se a következő években, hogy lesz heti 300 dollárig menő munkabér, legalábbis egy cso­port részére. A Ford sztrájk után vagyunk, igy hát az ol­vasó már kitalálhatta, hogy ez a jóslát az automobilipari munkások öröme. A szerve­zett munkásság által elért eredmény más nagy iparok­ban megközelíti ezt. íme a számítás alapja: Az idén megujitásra került kollektiv szerződések általá­ban 6 százalékos béremelést eredményeztek és minden jel arra mutat, hogy a jövő év­ben is 6 százalék lesz a sza­bály, valamivel kevesebb a ki­vétel. Ezen az alapon a követ­kező számadatok igazítanak el: Az autóiparban 1961-ben az átlagos órabér 4:04 dol­lár volt, a m ült évben 5.33 dollár, 1971-ben előrelátható­lag 7.13 dollár lesz, ami tul­­órabérekkel elérhetni, sőt meg haladja a heti 300 dollárt. Az acéliparban a jóslás 1971-re 6.61 dollárra mutat. Az olajfinomitó iparban: 7.93 dollár. A villamossági ipar­ban: 4.94 dollár. A nyomda­iparban; 5.15 dollár. Kisebb mértékben fognak-L JL'ti&Zieie <Xb ictl, hogy az Alcatraz szigetbör­tönbe került, ahonnan nem le­hetett a californiai partra úszni. Alcatraz már évek óta in­kább muzeum, mint fegyház, de egyre megy, Teddy amugy­­sem volna ott 56 éve lejártáig.. Amig ott volt, rengeteget ta­nult. Az Encyclopaedia Bri­­tannicát A-tól Zygote-ig két­szer is végigolvasta, közbe­­közbe jogi könyveket bujt és fellebbezéseket küldött álla­mi bíróságoknak, a szövetségi Legfelsőbb Bíróságnak is. Fellebbezési birák megállapí­tása szernit minden beadvá­nyának, jogi érvelésének ko­moly alapja volt. Végül elérte azt, hogy az 56 évből elenged­tek neki 30-at tisztán és a töb­bit feltételesen. A feltételes éveket Ford autók eladásával tölti Bostonban. Aki sokat tanult, sokat tud és sokakat taníthat. Teddy Green ezt tanítja: az ameri­kai börtönrendszert moderni­zálni kell. Nem évekre szóló büntetéseket kell kiszabni, hanem határozatlan időre szó­lókat, hogy a rabok mindvé­gig reménykedhessenek. A raboknak rendes munkabért kell fizetni, hogy a börtönből is gondoskodhassanak család­jukról és felkészülhessenek a szabad életre. Teddy Greent a nagyon vá­logatósnak ismert bostoni tár­sadalom keblére ölelte. Bizo­nyíték : Nemrég egy bankban csekket akart beváltani és a pénztárosnak kételyei támad­tak. Teddy odament a ma­­nagerhez és bemutatkozott: “Én Teddy Green Vagyok, a bankrabló.” Amire a man&ge? szó nélkül beváltotta a csek­ket. emelkedni 1791-ig az órabé­rek a textiliparban (3.28), a fafeldolgozó iparban (3.35), az élelmiszeriparban (4.68.) Meg kell jegyezni, hogy ezek az adatok és jóslások nem kizárólag az unióba szer­vezett munkások bémivóját jelzik, hanem az úgyneve­zett fehérgallérosok fizetését is, mert tapasztalás szerint, amit a szervezett munkások kiharcolnak, azt nyomon kö­vetik megfelelő fizetésemelé­sek az irodákban is. így fog alakulni a jövő ad-* dig, amig az évi 6 százalékos munkabéremelés tart. Persze változhat a konjunktúra úgy, hogy az unióknak kevesebbel kell beérniök. Sok függ a vi­etnami háború további mene­­emelkedni 1971-ig az órabé-A külügyminiszter üzletei MOGADISHU, Szomália — Szomália volt külügyminisz­terét, Ahmed Yussuf Dualeb­­st megvádolták azzal, hogy szolgálati ideje alatt nagy­mennyiségű titkos állami ok­­nányokat lopott el, melyeket később el akart adni. Miután a parlament 77:1 arányban felfügg esztette mentelmi jogát, hazaárulás címén bíróság elé kerül. WASHINGTON — Free­man földművelésügyi minisz­ter bejelentette, hogy az 1967 évi szünet után újra elrendeli a földek parlagon hagyásának jutalmát. Ez a furcsa fogal­mazás arra a furcsa rendszer­re emlékeztet, amely 1961 és 1966 közt volt érvényben: a farmerek pénzjutalmat kap­tak, ha kötelezték magukat, hogy földjüknek egy bizonyos hányadát nem vetik be, nem termesztenek búzát, kukori­cát, zabot, árpát, stb. Ami nemzetközileg érthe­tetlen furcsaság volt tavalyig és lesz újra a jövő évben, an­nak komoly magyarázata van, egyszerűen szólva: túlterme­lés, termésfelesleg. A földek be-nem vetésével a Kormány azt célozta, hogy a piacon a kínálat kisebb legyen és az árak ne sülyedjenek oly mély­re,, hogy a farmerek nem ta­lálják meg számításukat. A múlt évben ezt a rendszert azért kellett felfüggeszteni, mert a kormány készletei megcsappantak és több ter­mésre volt szükség belföldön és az amerikai segélyre utalt országokban. Egy év alatt azonban változott a helyzet, most megint tuljó termés vár­ható, újra felesleg fenyeget. Ennek elkerülése végett kell újra szántóföldeket parlagon hagyni. A cél: 30 millió akert be­vetetlenül hagyni, hogy 2-3 százalékos terméshanyatlás álljon be. A program: a szán­tóföld 20 százalékát hagyja a farmer bevetetlenül, ennek fejében kap átlag 48 dollárt egy-egy aker be-nem-vetésé­­ért. Érdekes, hogy a nem-ter­mesztésért most többet fog kapni a farmer, mint kapott tavaly; akerenkint 46.50 dol­lár helyett 48 dollárt. Ez a program a kormány­nak —■ az adófizetőknek — 1500 millió dollárba fog ke­rülni. A miniszter azt a megnyug­tató kijelentést tette, hogy ez a program nem fog azonnal élelmiszer-drágulásra vezetni, mert hatása csak az uj termés bétakaritása után fog meg­mutatkozni. Finn gyerekek — ha elnökök volnának... HELSINKI, Finnország. — A közelmúltban az egyik it­teni elemiiskolában dolgoza­tot kellett írniuk a gyere­keknek, ezzel a címmel: Ha én volnék az elnök... Egy Matti Kuittinen. nevű nyolc éves kisfiú, ezeket ir­ta dolgozatában: — Ha én Finnország elnö­ke volnék, minden egyes is­kola számára sportpályát és uszodát építtetnék. Gondos­kodnék arról, hogy minden férfi és minden nő munkához jusson és rendes fizetése le­gyen. — Soha sem engednék há­­aorut és gondoskodnék arról, íogy mindig béke legyen. Ha elnök volnék mindig elláto­gatnék külföldi országókba, sok kereskedelmi szerződést kötnék és nagyon sok külföldi nyelvet megtanulnék, hogy minél jobban megértsem a külföldieket. Egy 9 éves kislány ezeket irta dolgozatában: — Ha én elnök volnék, mi­nél több otthont építenék az óregek számára és gyakran meglátogatnám őket az ott­honokban és vigasztalnám őket azért, amiért megöreged­tek. Urho Kekkonen finn elnök, mindkét gyereknek sajátke­zű levelet küldött s levelében ezeket irta: — A program olyan jó, hogy ha módomban állna, minden egyes pontját meg­valósítanám a következő év március elejéig, amikor hi­vatali megbízatásom ideje le­iár. Meghalt a 4 éves Mitch Greene, amikor szülei autója összeütközött egy szemétszállító teherautóval, Lithonia, Ga.-ban. Mrs. Michael Faas hintáztatja 4 éves kisfiát, Timmyt, aki az 1968-as March of Dimes “plakát-gyereké”. EGY ORVOS SZERINT BIZONYOS - AZ ORVOSOK ÁLLAMOSÍTÁSA Michael V. Forrestal, néhai James V. Forrestal honvédelmi minisz­ter fia, egyik kísérője lesz Mrs. Jacqueline Kennedynek, amikor látogatásra Cambodiába repül. HETI 300 DOLLAR MUNKABÉR...

Next

/
Oldalképek
Tartalom