Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)

1967-06-29 / 26. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC «S VIDÍKB HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c Marc*« with •'PASSAIC AND VICINITY“ THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Claw postage paid at Passaic, N j mir* at Hfirlltiormi 'ns. liny oft it* VOL. 59. ÉVFOLYAM No. 26. SZAM PASSAIC. NEW JERSEY 53 Thursday, June 29, 1967 A Mariner 5, mely útban van Cape Kennedyről a Vénusz felé. 212 millió mérföldet kell megtennie. Magyar katolikus püspök amerikai nyilatkozata a magyar helyzetről CLEVELAND, O. — Cser háti József, 53 esztendős pé­csi katolikus püspök, az Egyesült Államokban tartóz­kodik, ahol amerikai és ma­gyar katolikus egyházközsé geltet látogat végig. Cserháti püspök kijelentet te egy intervju alkalmával, hogy a vatikáni zsinat óta nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is megválto­zott a katolikusok helyzete.- Annak ellenére, hogy még mindig mutatkoznak ne­hézségeik a miagyar állam és az egyház között, a helyzet kétségtelenül javult ahhoz ké­pest, amilyen néhány eszten­dővel ezelőtt volt — jelentet­te ki Cserháti püspök. A pécsi katolikus püspök ezután a következőket mon­dotta a magyarországi katoli­kusok helyzetéről: — Magyarországon a kato íikus apácáik nem viselnek apáca-öltözéket, valamint nem tanithatnak az iskolák­ban sem. Minden évben, kö­rülbelül csak egyharmadát szentelik fel annak a katoli­kus pap-létszámnak, amelyre az országnak szüksége lenne. Cserháti püspök ezután utalt arra, hogy Amerikában mintegy 1.2 milliónyi magyar származású polgár él és hoz­zátette: — Rendkívül fontos szá­munkra, hogy kapcsolatot tartsunk fenn az amerikai katolikusokkal. Cserháti püspököt W. Bar­tholome, amerikai katolikus püspök (St. Cloud, Minn.) hiv­­ta meg az Egyesült Államok­ba. A legközelebbi jövőben ün­nepli Bartholome püspök pap­pá szentelésének 50-ik évfor­dulóját és ezen az ünnepsé­gen Cserháti József is részt­vesz. A két püspök a vatikáni zsinaton ismerkedett meg egymással. BORÚS BLUE CRÜSS KILÁTÁSOK NEW YORK — Walter J. McNerney, az országos Blue Cross Szövetség elnöke, úgy nyilatkozott, hogy a Blue Cross dijak a . köve tkező két évben 11-11 százalékkal fog­nak emelkedni, azután az emelkedés lassúbb lesz és egy nap kórház 1970-ig előrelát­hatólag 70 dollárra fog höve­­kedni. A múlt évben egy nap kórházi ápolás dija átlag 48.83 volt, 4 dollárral több, mint a megelőző évben. Blue Cross a kórházi költsségek emelke­dése miatt, azok arányában kénytelen emelni a dijakat.De a Blue Cross dijak nagysá­gát nemcsak a napi kórház költség emelkedése befolyá­solja, hanem két más tényező is: a kórházi ápolás tartama és a kórházi felvétel gyakori­sága. A Blue Crossra na­gyobb terhet ró hosszabb kór­házi ápolás és a sok felvétel, ami nem mindig indokolt. Blue Cross igyekezni fog oda hatni, hogy a betegek csak addig maradjanak a kórház­ban, arádig ottani ápolásuk fel­tétlenül szükséges, és gondos­kodni óhajt arról is, hogy akik házi vagy orvosi rende­lői kezelést igényelnek, azo-MUNKAALKALOM NŐKNEK ASSZONYOK! Azonnal munká­hoz láthatnak, azonnali kereset­hez jutnak. Az AVON kozmetikai cikkek árusításával otthona kör­nyékén sok pénzt szerezhet ma­gának! Megbeszélésért telefonál­jon: 642-5146 számra. bat az orvos ne utalja be kór­házba. Ezzel áll kapcsolatban a Blue Crossnak az a terve, hogy ebben az évben kiter­jeszti a biztosítást a nem-kór­házi kezelésre. Ezáltal az or­vosok mentesülni fognak a betegek és családjuk nyomá­sától, hogy a drágább kórházi ápolást válasszák. A Blue Cross dijak 11 szá­zalékos emelkedése nem ki­zárólag a kórház drágulása miatt lett szükséges, hanem azért is, mert a biztosítást uj kedvezményekkel kibővítet­ték. A kórházi dijaik emelke­désének nem kis oka az, hogy a múlt év júliusa óta Medi­care bivosit ott betegeik na­gyobb számban feküdtek be kórházakba. A drágulásnak legfőbb óiba azonban az al­kalmazottak által — sztrájk utján vagy anélkül — kivi­vőit fizetésemelés. Az alkal­mazottak munkabére a kór­házaik igazgatási költségei­nek kétharmadrészét teszik ki. Jelenleg 64 millió személy­nek van Blue Cross biztosí­tása. . , ISMÉT NŐNEK A SVÉD FIATALOK STOCKHOLM — A svéd katonai hatóságok felfedez­ték, hogy a svéd katona-kö­telesek újból nőnek. Az 1963-ban, 1964iben és 1965-ben behívott rekruták átlagban 5 láb 10 incs maga­saik voltak, 1 inccsel alacso­nyabbak, mint az előző 10 év­ben. Viszont az 1966-os és 1967-es korosztályok átlagban ismét elérték az 5 láb 11 incs magasságot. A Sztalin-lány szenzációi NEW YORK. — “Szenzációi” — többesszámban: ez a leg­újabb szenzáció. Az történt, hogy a Harper könyvkiadó válla­lat, a New York Times és a Life magazin összesen 1,1 millió dollárért megvásárolták Sztálin lányának önéletrajzát, kizá­rólagossággal, ami azt jelenti, hogy további vevők nem jelentkezhetnek. Módfelett felháborodott ezen a McCall’s magazin szerkesztője, aki ugyancsak szeretett volna az ön­életrajzból részleteket közölni. Nemcsak felháborodott, ha­nem cselekedett is. Elküldött egy riporternőt Indiába, Lal Sureh Singh-hez, a Sztalin-lány néhai férje fivéréhez, és megállapodott vele, hogy ő is megirja emlékezéseit fivéré­ről és a Sztalin-lányról. Ki tudja, a második story talán még érdekesebb lesz, mint az első, mert ebben Sztálin lánya már mint külföldi, indiai lakos szerepel, aki Indiában már fel­szabadult a sztálinizmus rabságából. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: az állampolgárság elidegeníthetetlen WASHINGTON. - Uj nagy­jelentőségű, sokak életérdekét érintő elvi döntést hozott a Legfelsőbb Biróság. Kimond­ta — általánosságban — az el­vet, hogy állampolgárságától senkisem fosztható meg, sem született amerikai, sem hono­sított állampolgár, hanem az állampolgársághoz való jog csak az esetben szűnik meg, ha az állampolgár erről ön­ként lemondott. A főbiróság az alkotmány 14-ik póthatáro­zatára hivatkozott, amely sze­rint minden Amerikában szü­letett vagy honosított sze­mély polgára az Egyesült Ál­lamoknak és annak az állam­nak, amelynek lakója, és egyetlen állam sem hozhat oly törvényt, amely az állampol­gári jogokat csorbítja. Mint­hogy ez az alkotmányi rendel­kezés csak az államoknak tiltja meg a polgárjog meg­vonását, a kongresszus több alkalommal olyan törvényeket hozott, amelyek bizonyos ese­tekben az állampolgárság el­vesztését deklarálják. Ezeket az országos törvényeket most a főbiróság döntése alkot­mányellenesnek nyilvánította. Hatályát veszhették tehát azok a törvényi rendelkezé­sek, amelyek szerint az állam­­polgárság megvonható attól, aki külföldi országnak hűsé­get esküszik, külföldi hadse­regben szolgált, külföldi ál­lamban hivatalt vállal. Mind­ez a Legfelsőbb Biróság dön­­téses szerint érvénytelen. Van egy oly törvényi ren­delkezés is, amely szerint ame­rikai állampolgárságát elvesz­ti az, aki más állampolgársá­got vesz fel. Erre nem terjed ki a főbirósági döntés, mert ez önkéntes jogfeladásnak te­kinthető. Általános jellegű a döntés azért is, mert több kivételt megenged. Továbbra is meg­vonható az állampolgárság oly honosított polgároktól, akik a honosítást csalással szerezték meg; az államok tovább is megfoszthatnak egyes polgári jogaiktól olyanokat, akiket súlyos bűncselekmény miatt elitéltek (ezek nem szavaz­hatnak, nem viselhetnek köz­hivatalt). A döntés indokolásában Black főbiró kijelentette: “Az állampolgárság nem holmi cse­kélység, amit a kongresszus bármely pillanatban megvon­hat. Az amerikai kormányzat szabad szellemével nem egyez­tethető össze, hogy a lakos­ságnak egyik csoportja, amely időlegesen van hivatalban, a lakosságnak egy másik cso­portját megfossza állampolgá­ri jogaiktól.” (Az “egyik” cso­port ebben a mondatban a kongresszust jelenti.) A döntés 5:4 szavazattöbb­séggel jött létre és aki ellene szavazott, Harlan főbiró, kü­lönvéleményében ugyanezt az érvet használta megfordítva. Az ő véleménye szerint az ed­dig alkotmányosnak tartott törvény érvénytelenítését nem lehet csak azért kimondani, mert a főbiróságnak éppen most olyan többsége van, amelynek az a törvény nem tetszik. Mint külön érdekes­ség megjegyzendő, hogy volt ilyen vita már 1958-ban is és akkor a főbirák többsége, ugyancsak 5:4 arányban, al­kotmányosnak mondta ki azt a törvényt, amelyet a mosta­ni többség alkotmányellenes­nek mondott ki. Változnak az idők, változ­nak az emberek, változnak a Legfelsőbb Biróság nézetei és döntései. * * * Ha a honosított állampolgár külföldre költözik A fent említett döntéssel ro­kon döntést hozott a Legfel­sőbb Biróság néhány évvel ez­előtt; kimondta, hogy hono­sított állampolgárokat nem le hét polgárságuktól megfosz­tani azon a cimen, hogy hu­zamosabb ideig külföldön tar­tózkodtak. Az állampolgárság megvonása ilyen esetben a ho­­nositottat másodosztályú pol­gárrá tenné, szemben a külföl­di tartózkodás okából sértet­len maradt született polgár­ral. A most hozott elvi döntés erre is vonatkoznék, de erre nem is szükséges hivatkozni, mert ez már tárgytalan. Még­­s szólni kell erről is, mert — mint fentebb kiemeltük — van kivétel az általános elv alól. Ez a kivétel: csalás ut­ján megszerzett állampolgár­ság, amely igenis megvonha­tó, egy speciális rendelkezés alapján, amely úgy hangzik, hogy arról, aki a honosítását követő öt éven belül Axneri­­ából eltávozik és állandóan megtelepedik más országban, joggal feltételezhető, hogy már honositásakor nem volt szándéka tartósan Ameriká­ban élni, és ha honosítása al­kalmával ezt állította, akkor hazudott. Az ilyen embertől azért vonható meg az állam­­polgárság, mert azt csalás ut­ján szerezte meg. Kivételt csak az az eset képez, ha az illető hihetően vallja, hogy honositásakor igenis állandó itt-tartózkodásra gondolt és csak később állt elő olyan helyzet, amely szándékának megváltoztatására késztette. Uj palotában a Világrendó'rség KIADÓ 4 szobás lakás házas­párnak, idősebb nyugdíjasoknak, vagy munkába járó nőnek. Cim: 24 Harvey SÍ., New Brunswick, New Jersey. PÁRIS. Az elegáns Saint- Cloud külvárosban, nyolceme­letes házban, a napokban meg­nyílt az Interpol nemzetközi rendőrség főhadiszállása — egyike a leghasznosabb nem­zetközi intézményeknek. És a mai modern világban, amikor a jet repülőgép úgyszólván megszüntette a távolságot, egyre nélkülözhetetlenebbé válik. Mert Interpol segítsé­ge nélkül nagyon nehéz lenne oly bűntettesek üldözése, akik­nek tevékenysége nem ismer országhatárokat. Elég említe­ni a kábitószer-üzéreket, akik törökországi farmerektől ópi­umot vásárolnak, azt Francia­­országban finomítják és meg­­finomitva juttatják el New Yorkba s eközben egy kilo ópium értéke, illetőleg ára 500 dollárról 400,000 dollárra ug­rik fel. Interpol tulajdonképpen csak információs iroda. Rádió és teletype utján összekötte­tésben van a világ minden ré­szében működő fiókirodával, azoknak információit továb­bítja oly helyre, ahol bizonyos nyomozás folyik. Amerika a kiábitószer-csempészés fő és leggazdagabb piaca, de — a legtöbb csempészés leleplezése tengerentúli országokban tör­ténik, Interpol közreműködé­sével. Erről a nemzetközi együttműködésről fogalmat ad ez az adat: A múlt évben 118,000 üzenet ment ki a világ minden részébe. Adott eset­ben Interpol ujjlenyomatokat kér az FBI-tól, 184 millió ujj­lenyomat közül egyet kér és kap és — ezt mondja Inter­pol igazgatója Saint-Cloud­­ban: “Egy libanoni kábítószer­­csempész vagy egy bombayi ékszertolvaj akár egy tucat álnéven, egy tucat hamisított útlevéllel utazik, mi megtalál­juk.” Egy eset kapcsán betekin­tést nyerünk Interpol munká­jába. Genf ben egy angol üz­letember egy bankban be akart váltani egy 100 dolláros bankjegyet. A pénztáros, aki­nek asztalán volt Interpol ér­tesítése dollárhamisitványok bizonyos felismerhető jeleiről, rendőrt hivott. Kiderült, hogy az angol üzletember a bankje­gyet egy bizonyos Thomas G. W. Roe-tól kapta. Ennek a Roe urnák lausanne-i lakásában MUNKAALKALOM: első és másod-szakács, 2 szobalány, egy paniry ember, New Jersey ten­gerparti szállóban. Tel.: 892-9720, vagy 899-0379. 376,000 hamisdollárt találtak. Ezek a hamisítványok Los Angelesből kerültek Svájcba, egy Dennis Loraine nevű an­gol volt a hamisitóbanda fe­je. A svájci rendőrség Cali­­torniába kisérte Roe-t, aki ott Loraine ellen vallott. Loraine kapott hat évi börtönt. Az­tán Roe-t visszakisérték Géni­be, ott ő kapott éppenannyit, hat évi börtönt. Interpol se­gítsége nélkül lehetelen lett volna ennek a nemzetközi bünbandának ártalmatlanná tétele. * * * Interpol 1923-ban született meg Bécsben, mint európai rendőrségek központi figyelő, nyomozó szervezete. Amikor Hitler 1938-ban megszállta Ausztriát, a Gestapo az Inter­pol egész irattárát Berlinbe vitte, ahol az a háború viha­rában elpusztult. 1946-ban In­terpol újjászületett, ezúttal Párisban, a francia bűnügyi rendőrség igazgatójának veze­tése alatt. Charterte, közgyű­lése, főtitkára van. Évi költ­ségvetése 500,000 dollár, ame­lyet 98 állam kormányai ad­nak össze, A-tól Z-ig, Ameri­kától Zambiáig; a kommunis­ta államok közül csak Jugosz­lávia vesz részt a nemzetközi bűnözés elleni harcban. Inter­pol most megnyílt nagy főha­diszállásán van 930,000 név­kártya, 60,000 ujjlenyomat, 5000 fénykép — egy nemzet­közi gonosztevő galéria. Aki egyszer ide bekerül, az ötven­­szer is változtathatja a nevét, mégis megtalálják. Kórház— számokban NEW YORK. - Az Ameri­can Hospital Association vizs­gálat alá vette a kórházi ápo­lás dijait a múltban és a je­lenben és arra a megállapí­tásra jutott, hogy egy nap a kórházban ma 57 százalékkal többe került, mint öt évvel ez­előtt. A kórházi költség ötször olyan mértékben növekedett, mint a szükségleti cikkek árai nőttek az utóbbi években. Egy nap átlagos kórházi számlája öt év előtt 36,83 dollár volt, ma 57,93 és öt év múlva 96,38 lesz. A folytonos drágulásnak okai: a személyzet fizetésé­nek emelkedése, a berendezé­sek drágulása, drágább uj építkezés. És mindehhez még hozzájárul, hogy a kórházak most valamivel többet számí­tanak fel a betegeknek azért, hogy pótolják a vesztesége­ket, amiket a Medicare okoz. 1970-ig évente 15 százalékkal fog drágulni a kórházi ápolás. IGAZI SZERELEM BONN — Egy 33 éves ke­letnémet menekült, a nyugati övezetből visszaszökött és 19 éves menyasszonyát sértetle­nül magával hozta Nyugatra. ANGLIA KATONAI ERŐT FOG TARTANI ADEN ML LONDON, Anglia. — Az angol kormány bejelentette, hogy katonai erőket fog tar­tani a Dél Arábiái Szövetség­ben, Aden körül, hogy azt megvédje támadásoktól és földalatti m a n i p ulációktól, miután Angliától elnyeri füg­getlenségét 1968 január 9-én. George Brown külügymi­niszter elmondta az angol al­sóházban, hogy erős angol tengeri erőt fognak tartani az araábiai vizekben hat hó­napig a függetlenség elnyeré­se utánig és a Masirah-szige­­ten az Arab-tengeren angol bombázókat telepitémeik meg bizonytalan időre. Ez az arábiai szövetség magában foglalja Adent, ahol az arab nacionalisták máris harcolnak az angolok és az angolok által felállított kor­mány ellen, és azonkívül 16 kisebb államból, vagy sejk­ségből. Brown külügyminiszter el­mondotta, hogy a brit erőket magából Adenből visszavon­ják jaunár 9-én, úgy amint tervezték. Elismerte, hogy a konzervatív ellenzék koráb­ban élesen bírálta a munkás­pártot, mert ellenezte ezeket a védelmi intézkedéseiket, melyeket most maga fog be­vezetni. Elutasította azonban Cristo­­pher Mayhew volt munkás­párti tengerészeti miniszter kifogásait, hogy az angol munkáskormány ezen intéz­kedéseivel szembe fog kerül­ni az arab nacionalizmussal. KIADÓ 5 és fél szobás szép la­kás, munkábajáró egyéneknek. 63 Plum St., New Brunswick, N. J. i FPEE PK«

Next

/
Oldalképek
Tartalom