Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)
1967-06-01 / 22. szám
8. OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, June 1, 1967 FATIMA ÉS A MAGYAROK VI. Pál pápa fatimai látogatásával az egész világsajtó foglalkozott. így lapunk is két esetben irt rövid egymásutánban úgy a pápai látogatásról, mint Fatimáról és az ötven évvel ezelőtt lezajlott eseményekről. Csak nagyon kevés magyar ember tud arról, hogy nyolc évvel ezelőtt egy azóta elhunyt kiváló és lelkes magyar egyházi férfiú: Kardos Illés gyűjtést indított egy Fatimában felépítendő Magyar Keresztuthoz. Egyetlenegy más nemzetiség sem kapott eddig engedélyt arra, hogy ezen kegyhelyen nemzetisége megjelölésével bármilyen emlékművet emeljen. Csak. D. Jose de Venancio a nagy magyarbarát leirai püspök tért el a szokástól és engedélyezte úgy a gyűjtést, mint az építkezést. Európa, Ausztrália, Dél- Amerika és Észak-Amerika magyarsága lelkes és önzetlen gyűjtők révén tett hitet áldozatkészségéről. A keresztuti kápolnák, valamint a világ leghatalmasabb golgotájának tervpályázatát Marék László, az ismert egyházművész, építészmérnök nyerte el. Mint a 14 stació-kápolna, úgy a golgota is tiszta fehér márványból épült fel. A kápolnákban elhelyezett reliefeket ismert portugál művész készítette, akinek munkái több helyen díszítik a nagy kegyhelyet. A kápolnákon, valamint a golgotán elhelyezett hármashalomból kinyúló apostoli kettős-kereszt, az adakozók neveinek magyar nyelvű feliratai a márványtáblákon százmilliók előtt ismertetik eme kicsi, de lélekben nagy nemzet fiainak áldozatkészségét és művészetét. A keresztut kápolnái azon az utón épültek fel, melyen 50 évvel ezelőtt a kis látnokok hajtották le báránykáikat legeltetni arra a helyre, ahol látomásaikat átélték és ahol most a régi sziklás elhagyott hely helyett egy több mint egymillió embert befogadó, kiépített tér fogadja a látogatót, a hatalmas bazilikával, melynek árkádjai félköralakban ölelik körül a tér apszisét más épületekkel egyetemben, mint a kórház és a zarándokok háza. Ezen szentélytől nem meszsze épült fel az első állomása kereszt piedesztájául egy alsó mások folytatódnak egészen a golgotáig. Fent a magasban nyúlik a fatimai égbe ez a nagyszerű építmény. A tervező a három kereszt piadesztájául egy alsó nagy kápolnát épített, sekrestyével és mellékkápolnával. Ennek a piedesztálnak tetejére impozáns méretű lépcsők vezetnek fel kétoldalt, ahol a kápolna oltárfölötti részén egy nagyméretű, oltárszerü alapzaton emelkedik a magasba három nagyméretű kereszt. A két szélső csak sima kereszt, a középső és nagyobb feszületé természetes nagyságon felüli Corpus Christi díszíti. Bent a Szent Istvánról elnevezett kápolnában kora reggeltől késő estik miséznek, vagy litániáznak a világ minden részéből ideérkező zarándokcsoportokat vezető papok. Nagyobb csoportok részére a kápolna tetején lévő oltárnál miséznek. Most a Portugál állam is felfigyelt a keresztut nagy jelentőségére és államköltségen építik ki az odavezető utat. így tehát évente milliók ismerik meg egy lelkes nép Istenhitét és áldozatkészségét, csak éppen itt, az Egyesült Államokban tudnak erről a legkevesebbet. Pedig éppen Amerika régen kivándorolt magyarsága segítette elő a nagyszerű mű létesítését. Örök hűséget fogadtak egymásnak egy napra LONDON. — Nagy gondja, problémája volt Deny se Boyd- Moss 23 éves délafrikai színésznőnek; lejárt a látogatóvízuma. De ő Angliában akart maradni, ott karriert csinálni. Állandó angliai tartózkodásra szóló vízumra volt szüksége. Hogy lehet ilyet kapni? Nagyon egyszerűen, mint kiderült. Ilyképpen: Kiment a Trafalgar Squarere, körülnézett, kiszemelt a sürgő-forgó tömegből egy férfit — történetesen truck soffőr volt— és igy szólt hozzá: “Vegyen feleségül. Kap 50 font sterlinget.” Szívesen felelte az ismeretlen. Együtt elmentek az anyakönyvvezető elé és annak rendje-módja szerint örök hűséget fogadtak egymásnak. Aztán goodbyt mondtak egymásnak. A férj jobbra ment, a feleség balra. Denyse most már angol polgár felesége és megkapja a vízumot. A pár perces házasság felbontását majd elintézi az ügyvéd. I0BB CIGARETTA WASHINGTON. — Még nincs oly cigaretta, amely nem ártalmas, vagy nem nagyon ártalmas, de — jelenti Dr. W. H. Stewart, az Országos Egészségügyi Intézet főnöke, a U. S. Surgeon General — a kísérletezés és kutatás eddigi eredményei azt mutatják, hogy idővel lehetséges lesz kevésbé ártalmas cigaretta előállítása. Salinas, Calif.-ban a kotló költötte ki és vezérli a kacsákat, csak a vízbe nem tud utánuk menni. CSÁVOSSY LEÓ: HIRDESSÉTEK HARANGOK TÖRTÉNELMI REGÉNY Az ostromló sereg megingott és hanyatt-homlok menekült a várból. Tántorogva húzódott a szakadékok felé. A fővezér zsoldosai átkaroló mozdulattal vették üldözőbe a fejvesztett gyülevész hadat. Nagyrészét felkoncolták és többezernyi törököt a Szávába szorítottak. Mire felderengett a hajnal, Hunyadi elé tárult a látvány, amint a lőtávolságon kivül táborba kotródtak a visszavert török hadsereg szétszóródó maradványai. A sáncok, a futóárkok, a fedezékek török holttestektől duzzadtak. A csatornákat tetemgátak torlaszolták el. Beláthatatlan volt a hullamező. — Győztünk! — lelkendezett Szilágyi Mihály várkapitány. — Vigyázzunk! — intette borongó tekintettel a főv.ezér. — Ne igyunk előre a medve bőrére! Lehet, hogy a szultán cselhoz folyamodik és ránk ront, amikor nem is gondoljuk. Ezért parancsba adom, egyetlen katona sem mehet ki a várból! Kapisztrán atyát pedig megkérem, azonnal menjen át a Száva túlsó partjára és tartsa együtt a kereszteseket. Ők sem mozdulhatnak táborukból, további intézkedésig. Sem a Száván, sem a Dunán átevezniök nem szabad! Mindenki aludja ki fáradalmait, csak a toronyőrség legyen éber! A pihenés mindenkinek jól esett. A fővezér is csergesátrába vonult. Bőrkádjában lemosta porlepte testéről a' rászáradt muzulmán vért és lepihent a köpenyére. Úgy, ahogy évtizedek óta szokta meg a hadjáratok alatt. Alig szunnyadt álomba, felharsantak a riasztó hasonák. Zengésüket visszaverték a golyólyuggatta terméskő falak. Hunyadi pillanatok alatt az őrtoronyban termett. Eléje tárult az ijesztő valóság: A keresztesek átmerészkedtek a Száva jobbpartjára és a török előőrsökre röpítették nyilaikat. Kapisztrán hiába igyekezett visszatartani őket. Kiáltozott, integetett feléjük. Azok vérszemet kapva, sem nem láttak, sem nem hallottak! A janicsár-előőrsöket megsegitő kétszáz szpáhi nyargalt eléjük. A keresztesek azokkal is szembe szálltak. Hoszszu hajdulándzsák ágaskodtak a Duna felől, mintha megelevenedett volna egy kukoricás tábla. Már hiábavaló volt Kapisztrán mindé nigyekezete. Nem tudta visszaparancsolni a kereszteseket. Azok megállíthatatlanul égtek a vágytól, hogy török vér fesse be rozsdás sarlóikat. Végül Kapisztrán maga is a hömpölygő keresztes tömegbe vetette magát. Födetlen fővel, magasra emelt kereszttel bátorította, tüzelte azokat: — Előre magyar fiaim! Előre! Az Ur Jézus velünk! Hunyadi lóra pattant kétezer huszárjával és belevetette magát a harcba. A somogyiak fergeteges nyilzáport árasztottak az ellenségre. A székelyek kopjái, szekercéi ismét lékelték a kontyos koponyákat. Most bontakozott ki egészében Hunyadi hadvezéri nagysága. A leleménye hihetetlen. Elveszettnek látszó helyzetekben sem retten meg, hanem magára irányítja az ellenség főerejének támadását és felmorzsolja azt. Csodás az átkaroló harci mód, amellyel bekerítette a török ágyuparkot! A székelyek a meglepett szekértáborból úgy hajtották el a foglyul ejtett tüzéreket, mint a csordát. János fővezér szegeket veretett a zsákmányolt ágyuk gyujtónyilásába. Néhányat azonban a törökök felé fordított. Ilyen még nem történt, amióta háborúskodnak a világon. A saját ágyúival lőttek halomra egy hadsereget! Működésben van már az egész vártüzérség. Losonczi Dénes tüzérségi felügyelő osztja parancsait. Körülötte Czikó Bertalan főpattantyus, Széchéni Kona István, Lévai Pál, Zsámboki Domonkos, Zólyomi Péter petárdás főmester. Többszáz a zsákmányolt ágyuk, mozsarak, petárdák száma. Töménytelen mennyiségű a védők birtokába jutott ágyúgolyó, gránát, muskétás puska, gyújtásra és lövésre szolgáló tüzszerszám, kanóc, irtó kupa, kőhajitó gép, emelőcsiga és faltörő kos. Hiába a magyar ősi hadviselő nemzet és úgy érti a csatázás minden fortélyát, csalafintaságát, mint egyetlen, más ország fiai sem! A szultán e válságos helyzetben rohamot-rohamra halmozott. — Az ágyukat visszafoglalni! — adta ki a parancsot. De a kifeszitett sátorköteleken halomba bukfenceznek a janicsárok és a szpáhik, lovaikkal együtt A török tüzérségnek szekerváruk lett a veszte. Akolba zárták magukat és felkoncolták őket az utolsó szálig. Kurokin Hasszán szpáhi vezért Székely Péter nyila vetette ki a nyeregből. Kurkujoa janicsár hadnagyot Verebély Gáspár kardja szúrta keresztül. Kemény Imre mérges nyila pedig a túl előmerészkedő Mohamed mellébe fúródott.. A török tülkösök visszavonulást fújtak. A basák attól tartottak, hogy a félholt szultán fogságba esik, vagy Nándorfehérvár falai alatt leheli ki lelkét. Tevehátra helyezték és páni sietséggel nyargaltak el vele. — Hol vagyok? — kérdezte réveteg, savós tekintettel a szultán, miután órák múlva magához tért eszméletlenségéből. — Sarnóban, Nándorfehérvártól tiz mérföldnyire — felelték a basák. — Hogy végződött az ostrom? — Nagyur, jobb lenne, ha nem tudnád. Odaveszett az ázsiai pasa és a vezérek valamennyien. A tüzérség megsemmisült, hajóinkat mind elsüllyocatették. A sereg szétzüllötten dobálja el fegyvereit. Török hulláktól sötétlik a látóhatár. Élelem nincs, takarmány nincs. Mohamed mélységes bánatba hullottan nézett maga elé és a mindig nála lévő méregért nyúlt. A basák akadályozták meg, hogy végezzen önmagával. — A tábort felgyújtani és menekülni! — nyöszörögte vérző mellel Iszlám császára. A tönkrevert török hadsereg roncsai szánalmasan vergődtek Bizánc irányába. Szomorúan, mint egy szétzüllötten hömpölygő óriás temetési menet. A vesztett harcok szinteréről haláltusát vívó sebesült törökök ezreinek átkozódó jajveszékelése szállt utánuk. Virradt már. Hunyadi a felszabadult vár fokán állt katonái élén. A roskadozó bástyák oromzatán az ő rettegett fővezéri lobogói bontakoztak ki a ködből. Lengették, cirógatták az áldott magyar búzamezőkről érkező szellők. Az ég kiderült, a Duna ezüstös tükrén szikrázva verődtek vissza a napsugarak. A túlsó parton, Zimoly ferences templomában, megszólaltak a harangok. A nándorfehérvári diadalt köszöntötték. VIII. A húsznapos eget-földet rengető ágyubömbölések vihara elült. A Száva vérfoltos fodrozásai megnyugodtak s a Duna haragosan harsogó hullámai is elsimultak. A mámorosán hömpölygő, terebélyesen nyújtózó folyó szinte felmagasztosultan mosolygott a kék égre, parti vad füzesekre, rétek ezerszinpompáju virágerdejére. János barát még a világraszóló diadal napján tollat ragadott és a következő rövid haditudósitást küldte a pápának: “Szentséges Atya! Dicsőség a magasságban Istennek, Akinek könyörületessége folytán történt, hogy nem haltunk meg. Oly nagy küzdelemben és élet-halál harcban voltunk, hogy mindnyájan azt hittük, hogy nem tudunk már ellentállni a törökök erejének. Maga a vezér, Hunyadi is, a törökök rettegett réme, a keresztények legvitézebb harcosa is igy érezte egy válságos pillanatban. De a nagy szorongattatás közepette életben tartott bennünket az Ur. Mikor ugyanis a városból kiüzetbe, csel utján akart visszatérni a vad ellenség, Hunyadi vitézei élén kirohant és nagy veszélynek tette ki magát.” “Én pedig, Ezentséged legkisebb szolgája, amikor kereszteseimet nem tudtam visszahívni a falakról, lerohantam a mezőre és közéjük vegyülve, lelkesítettem, harcba állítottam őket, hogy az ellenség ne keríthesse be a fővezért meg seregét. Végre az Ur, aki győzelmet tud aratni a kevesekkel épp úgy, mint a sokakkal, könyörületesen győzelmet adott nekünk és megszalasztotta a törökök rettenetes hadseregét. Elzsákmányoltuk minden ágyúit és ördögi gépeiket, amelyekkel meghódítani remélték az egész kereszténységet. Örvendezzék Szentséged az Urban és kegyeskedjék felajánlani Neki dicséretét, a dicsőséget és tiszteletet azért, mivel egyedül Ő cselekedte ezt a csodálatosan nagy sikert. Sem én, a fegyvertelen és haszontalan szolga, sem a szegény keresztesek, nem bírtuk volna azt véghezvinni a saját erőnkből. Isten, a seregek Ura cselekedte mindezt. Dicsőség Neki mindörökkön-örökké. Ezeket irom röviden, gyorsan és fáradtan, a harcból való visszaérkezésem után. Majd a történtek egészéről részletes jelentést küldök. Nándorfehérvárott, Szent Mária Magdolna ünnepén és a győzelem napján.” Összehordott hősi halottak boglyái és kazlai emelkedtek ki a vértől részegült, ágyúgolyóktól felszaggatott ugarból. Hunyadi, a diadalmas fővezér, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály, a hős várkapitány, együtt járták be a terepet. Gyorssegélyben részesítették, vigasztalták, istápolták a sebesülteket. — Felfogásom, a halottak eltemetésének kultuszánt illetőleg, keresztény elveink alapján áll. Az ógörögök is azt vallották, hogy a sir voltaképpen nem egyéb, mint az ember örökös otthona, amelyben halála után éli tovább földi életét. Temetünk és nem hamvasztunk! — Én is e véleményen vagyok — helyeselt Kapisztrán, — A keresztény vallás tiltja a halotthamvasztást. A halottak óriási száma azonban lehetetlenné tette, hogy valamennyiüket elföldeljék. Végül is úgy határoztak, hogy a magyar hősöket közös sírokba földelik le és virágos temetőkertet létesítenek hamvaik fölött. A huszonnégyezer török tetemét pedig elégetik. — Sohasem felejtem el — merengett multbarévedő tekintettel Hunyadi, — pedig tiz éve történt Várnánál. A visszavonuláskor, egy súlyosan sebesült vitézem igy rimánkodott összekulcsolt kézzel: “Tudom, hogy meghalok, vigyetek magatokkal! Ne hagyjatok pogány földben, törökökkel közös sírban, jeltelen hant alatt . . .” Pár perc múlva kilehelte lelkét. Kívánsága teljesült: lóháton vitték haza a holttestét. Drinápolynál meg egy görög hősi temetőt láttam, amelynek obeliszkjén homéroszi hexameter búcsúztatta az ott eltemetett harcosokat. Az emlékezést nemes katonai lélekre valló tett követte. Hunyadi úgy intézkedett, hogy a török tömegsír fölé állítsanak emlékkövet és a drinápolyi hexameter magyarnyelvű szövegét véssék rá: Szüntesd meg híveid harcát hajnalhasadáskor, Mink pedig összeülünk, s idehordjuk a holtakat ökrök S öszvérek szekerén hamvasszuk a karcsú hajóktól Nem távol hamuvá, hogy csontjaikat gyerekeiknek Majd hazaszállítsuk, ha megint hazaföldre jutunk. A Balkán Ordasrét és Farkasmező nevű községei onnan kapták nevüket, hogy a csatatéren maradt török hullák ezreit nem temették el, hanem a farkasokra bízták. A magyar katona a múltban is megadta tiszteletét és kegyeletét az ellenség elesett harcosainak. így cselekedett Nándorfehérvárnál is. Hosszú napokba tellett a sebesültek elszálliátsa, az elesett hősök elhantolása. A ferences cseribarátok végezték a munka oroszlánrészét. Legtöbbjük sarutlanul, mezítláb, de valamennyien tőrtől, kopj ától tépett, golyótól lyuggatott csuhában. Krisztus szerelmétől és magyar hazaszeretettől izzó lélekkel. (Folytatjuk)
