Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-22 / 51. szám

TOKIO. — Japánban mindig különleges problémát jelentett a szeszélyes éghajlat. “Bay- Yü”-nek nevezik például azt a közel egy hónapig tartó eső; időszakot, ami a tavaszból f nyárba való átmenetet jelen ti. Bai-Yü annyit tesz, hogy gyümölcshozó e§ő. Ez ott máj megszokott jelenség és az or­szágban úgyszólván mindenütt felkészülnek a hatalmas felhő szakadásokra. Komoly problé­mát jelent azonban, hogy a tájfunok, a tropikus forgósze lek egyre inkább (kiterjesztik pályájukat észak felé, és en­nek során érintik a japán szi­geteket is. !A tájfunokká1 olyan felhőszakadások járnak együtt, amelyek súlyos áradá sókat okoznak. Az áldozatok nagy száma, a pusztítás hatal­mas mérete részben abból kö vetkezik, hogy Japán igen sű­rűn lakott ország. A probléma egyelőre megoldhatatlan, de ; japán tudósok most mégis olyan rendszabályokat akar­nak bevezetni, amelyek 'eg alább enyhítenék a károkat A legelső feltétel, hogy mi­nél tökéletesebb előzetes fi­gyelmeztető hálózatot hozza­nak létre. Ennek érdekében még az átlag japán állampol­gárt is megléhetősen hozzáér­tő meteorológussá szeretnék kiképezni. Arra gondolnak, hogy már az iskolában heve '.étik azokat a tantárgyakat ímelyek különböző meteoroló­giai problémákkal foglalkoz­nak. így felnőne egy olyan generáció, amely a rádió vegy i televízió segítségével továb­­jitott figyelmeztető jelzésemet nemcsak le tudná olvasni, ha­nem azonnal megtenné a szük­séges óvintézkedéseket és ez­zel elősegítené az illetékes szervek munkáját. Tökéletesíteni akarják ma­gát a jelzőrendszert is. E2 részben időjárás-megfigyelő hajóflottából és a Japán elő­terében levő szigeteken léte­sített tudományos állomások­ból alakul ki. Már felépült a Fuzsijámán 4000 méteres magasságban, a világ egyik legkorszerűbb megfigyelő-áliomása, amely­nek a hatóköre 800 kilométer. Ennek segítségével a tokiói központi meteorológiai intézel .1 korábbinál eredményesebben működik. A japán -meteoroló­gusok, persze nem támaszkod­nak csak saját erőikre, szoros kapcsolatot tartanak a világ különböző tudományos intéze­teivel, állomásaival, mert bi­zonyos, hogy a pusztító viha­rok erejét egyelőre még nem ’ehet megtörni, de a kataszt rófák romboló hatását csök­kenteni lehet. Zürichben őrzik a titkot: Miért lett öngyilkos Ganz Abrahám, a magyar nehézipar svájci úttörője? BUDAPEST. — A Magyar Nemzet riporterét egy ameri­kai müvészpárral hozta össze a véletlen, baráti társaságban Felix Ganz zongoraművész és hegedűművész felesége, Betti­na Lautenberg Chicagóból lá­togattak el Magyarországba első Ízben. Főleg azért, hogy megismerjék az az országot melyhez régi családi kapcso­latok fűzik Felix Ganzot. Zü píchben a családi levéltár őrzi dédapjuk, Ganz Ábrahámnak, a budapesti Ganz-gyár alapi­tójának leveleit Pest-Budáról. 27. évében volt a winterthuri születésű Ganz Abrahám, ami­kor elvándorolt Magyarország­ra szerencsét próbálni. A csa­ládi hagyomány — mely apá­ról fiúra öröklődik a Ganz­­családban — úgy őrzi a dédapa emlékét, mint aki idealista volt, rokonszenvezett az 1848- as magyar szabadságharc esz­méivel és a felkelést ágyúgo­lyók öntésével segítette. Kez­detben egy mümalomban dol­gozott, majd 1844-ben Budán vasöntő műhelyt alapított, me­lyet nagy szorgalommal fej­lesztett. Az ő műhelyéből ke­rültek ki többek között a Lánc hid vastartói és a szegedi hid vasoszlopai. De nem csupán a dédapa révén fűzik össze szoros szá­lak a Ganz-családot Magyar­­országgal. A Zürichben ma is Yennálló százéves Galnz-fotó cég egykori tulajdonosa több -felvételt készített Liszt Fe­rencről. A ma 90 éves világ­hírű zongoraművész, Rudolf Ganz, a chicagói zeneakadé­mia egykori neves igazgatója élénkén emlékszik Liszt lé rencre. Kisfiú volt, amikoi Liszt a nagybátyja műtermé­ben járt. Perszet ott setten­kedett, hogy lássa a virághirü zenei nagyságot. Azóta sok­szor mondta Rudolf Ganz. hogy “akkor szállta meg e szentlélek”, ami muzsikussá tette. Ez a “Rudi bácsi” so­kat mesél az ifjabb nemze­déknek Liszt csodálatos ke­zeiről, különösen a kisujjai­­ról, melyek elérték a gyűrűs­ujj hosszúságát. Ezért vála­szol most nem-mel Felix Ganz a riporternek arra a kérdésé­re, hogy játszik-e Liszt-müve­ket. “Nagyon nehéz feladat technikailag.” Egyébként sem koncertezik, amióta a chica­gói. Roosevelt egyetemen ze­neirodalmat tanít. Ha Lisztet nem is játszik, annál több Bar­tókot. Ez is családi hagyo­mány. A Liszt hatására zon­goraművésszé lett Rudolf Ganz talán először tűzte mű­sorára Amerikában a magyar zenegéniusz müveit. Megindí­tó Bartók-levelek tanúskodnak erről, melyeket a Ganz levél­tár nagy becsben tart. Hosszú lenne a zürichi szár­mazású Ganz család több nem­­zedéknyi magyar kapcsolatait ismertetni. Felix Ganz atyja műtörténész volt, hosszú éve­kig a nemzetközi művészet­történeti kongresszusok elnö­ke A másfél évszázados kapcso­lat ápolása most abban merül ki, hogy a chicagói Roosevelt­­egyetem tanára sokat beszél tanítványainak a magyar ze­néről, felesége koncertmüso­­rán pedig gyakran szerepel­nek magyar szerzők müvei Búcsúzóul Ígérte, hogy elkül­dik Ganz Ábrahám magyaror­szági leveleit fotókópiában Talán találunk bennük isme­retlen adatokat a magyar sza­badságharcra és a Bach-kor­­sziakra vonatkozóan. E meg­sárgult dokumentumok talár tisztázzák majd azt a 100 éve:1 rejtélyt, hogy miért vetett ón­kezével véget életének Ganz Abrahám 1867-ben, a kiegye­zés évében. (d. m.) KARÁCSONYI BORRAVALÓ NEW YORK. — A városi köztisztasági hivatal igazgató­ja figyelmezteti a hivatal 14 ezer alkalmazottját —■ a sze­­mételtakaritókat —, hogy nem szabad karácsonyi ajándéko­kat elfogadni, még kevésbé szabad kérni. És ez vonatko­zik minden más ünnepnapra sőt a hétköznapokra is. A vá­ros megfizeti alkalmazottai­nak munkáját, mondta az igaz gató. S2ABAD SAJTÓ . 7. OLDAL A három repülőtiszt Délvietnamban: Balról: a 49 éves John F. Yelton ezredes, unakoöccse, a 35 éves Edward T. Yelton őrnagy őrnagy és öccse a 42 éves Julius H. Yelton repülőparancsnok. Rabok lesznek és szabadok NEW YORK. — A városi börtönök uj főigazgatója George F. McGrath, uj rend­szert akar bevezetni, uj ren­det akar -teremteni New York kilenc nagyobb börtönében. A programnak érdekes oka és érdekes célja van. Az ok: pénzhiány, Nincs elég pénz a éoglyok ellátására a túlzsúfolt “intézményekben”, nincs elég .'elügyelő, mert nincs elég pénz, hiány van szakértő sze mélyzetbem, mert a kis fize­tés csak keveseket késztet “szabad” börtönéletre. A cél pedig: valamit, többet, mint addig, tenni a rabok tanítá­sára, átképzésére és az elbo­csátás utáni kritikus időkre való előkészületre. Néhány példa élénken és ijesztően mutatja a fonák helyzetet, hogy a világ leg­gazdagabb városában ilyen szegénységi problémák van­nak — a már billió dolláros költségvetés keretében. A Rí kers Island börtönben az őrö­ket kiképezték csoportos ok­tatási szolgálatra,, de még Egyetlenegy tan folyamot scrn tartottak, mert kevesen van­nak : amikor egyesek tar-ita­lának, nem lehetne kellően el látni az őrszolgálatot. Nme- 3'lég pénz képzett személyek fizetésére, egy egyetemet vég sett social worker évi fize­tése mindössze 67’50 dollár Sok fiatalkorút a felnőtt ra­bokkal együtt' őriznek, mert több a fiatal bűnöző, mint a fiatalok fogháza. És igy to vább ... Az olvasót bizonyára meg fogja lepni annak a ténynek közlése, hogy New York bör­­fcönlakóinak háromnegyede ká­bítószer üzér vagy kábítószer rabja. És 65 százalékuk visz­­sz-aeső bűnöző — újra és újra a börtönök vendégei. * * :{: Nos, mi újat, mi jót tervez az uj börtönfőfelügyelő? Emberségesebbé akarja ten­ni a rabságot. Kiválogatott “jobb bűnözőknek” fél-szabó­ságot engedélyezni. Nappal ci­vil ruhában kiengedik őket e börtönökből, dolgoznak saját vagy a börtönben tanult mes­terségükben, mint szabók, ci­pészek, gazolhr'rtillcmási ki szolgálók, autómechanikusck, stb., este visszatérnek a bör­tönbe. A többiek, érdekéber. s, akiknek külső foglalkozta ;ása kockázatos lenne, előké­szítés a későbbi szabad életre, tanácsadó szolgálat, állásköz­­/etités. Akik elbocsátásuk után hajléktalanok lennének izok számára ideiglenes haj­lékot biztosítani, olyan házak­ban, amelyek fele-utón van­nak a rab és a sziabad otthon eözt — Half-way houses. Jobb orvosi szolgálat. Programját a börtönfőigaz­­gató olyan expedícióval ha­sonlítja össze, amely ismeret len vagy kevéssé ismert terü­letekben felfedezésekkel pró­bálkozik. A felfedezők még nem tudják, hogy mit fognak találni, mi eredményt fognak elérni. A börtönreíoam gon lolata nem uj Amerikában több mint tiz városi börtön­ben folynak hasonló kísérie bek, valamint egyes szövet­ségi börtönökben is — mégis a bőr tön i meret fogyatékos Csak évek tapasztalatai fog­nak arra a megismerésre ve­retni, hogy a javasolt és pró­baképpen. alkalmazott refor­mok utján eléuhető-e a kettős cél: a börtönnek nemcsak fe­nyitési, hanem nevelő hatá­sa >és a társadalom fokozott védelme a visszaesések meg- Előzésével. “Csodát nem vá­runk, valami jót mégis vá­runk”, mondja Mr. McGrath A külső mmuka szabálya: '.esznek: heti öt napi nyolc munkaóra, egy óra ebédidő. A munkaadók tudni fogják, hogy börtönlakók a munkások, de ízek nem őrizet alatt fognak dolgozni, hanem a többi mun fásokkal egyenlő szabadságot lógnak élvezni. Amelyik visz­­:zaé! a “nappali szabadsággal’' is szökni próbál vagy meg­szökik, kap egy év ráadást * * ❖ A jelenlegi helyzet tartha­tatlan. A kilenc városi börtön befogadóképessége 7467 sze­mély, bennük mégis 10,000 foglyot kell összezsúfolni. A r-zük, 8x5 láb “nagyságú” cél­­akban, amelyek alig alkalma rak egy rab számára, két fel lőtt rabot helyeznek el. Sok fogoly három évet tölt ilyer ketrecben. Azt mondja egy őr: ‘Ha engem ilyen cellába zár­nának, egy hónap alatt meg­örülnék.” Rossz ‘lakásviszonyok’ ezek. És mégis, az elbocsátott ‘benn­lakók’ visszia-visza térnek. A fekete statisztika tanúsága szerint 65—70 százalék vissza­jön. Nem kívánkoznak vissza, hanem valami visszaibajtja őket. Ez a valami a megrög­­-rött bűnözők kategóriáján kí­vül .talán nem kis részben a társadalom bűne, mert idegen­kedik a büntetett előéletüek befogadásától, megneh eziti, megakadályozza jó útra téré­süket. Európa egyes országai-) ban továbbmenö törvények vannak: a “büntetett előéle­tet” bizonyos esetekben ki le­let radírozni. Ha a börtönből elbocsátott bizonyitani tudja, hogy ennyi meg ennyi éven It tisztességes munkával tar­totta el magát és családját, a rekordját tisztára mossák 3 azontúl arra a kérdésre, hogy “Volt-e büntetve??” — nemmel felelhet. Amerikában még nem tartunk ott, ahová a jó és a rossz hagyományok­hoz és szokásokhoz ragaszko­­ló társadalmak már eljutot­tak. Amerikában büntetett előéletű az a 80 éves ember, akit 18 éves korában valami .■sekély vétség miatt elitél­tek. A TISZTELT HÄZ JOGARA Az amerikai magyar bevándorlók múltját és problémáit tanulmányozzák MINNEAPOLIS. - A Uni­versity of Minnesota Beván­dorló Levéltára és abból ki­alakult Bevándorló Tanulmá nyi Központja három év óta intenziven végzi a kelet- és középeurópai bevándorlás ta­nulmányozását s most újabb három évi programot készít elő azzal a céllal, hogy törté­nelmi hitelességgel vázolhas­sa a magyar, szlovák és ju­goszláv bevándorlók elhelyez­kedését és szerepét aiz ame­rikai városi és ipari társada­lomban. A program költségeit az Országos Közoktatási Hiva­taltól kapott 29,057 dolláros adományból fedezik. A prog­ram vezetője Prof. Timothy L. Smith, aki az eredeti Be­vándorló Levéltár vezetője volt az elmúlt három évben. A professzor keres három törté­nelemszakot végzett diákot akik a számbajövő nyelvek egyikét, tehát a magyar nyel­vet is beszélik. Ezeket elő fog­ják készíteni az amerikai tör­ténelmi doktorátusra, de kü­lön figyelemmel Közép- és Ke­­let-Európa történetére. Ren­delkezésükre fog állni a Be Vándorló Levéltár dokumen­tum-anyaga és három hónapi tanulmányútra elküldik őke' Európába. Akik ezekre a ta nulmányokra j elentkezni óhaj - tanak, Írjanak Prof. Smith címére: History Department University of Minnesota Minn.55455. Prof. Smith munkatársai lesznek ebben a programban: Prof William Wright, a Be­vándorló tanulmányi Központ igazgatója, Prof. Albert Tez­­la, magyar irodalmi szakértő, is az egyetem több más ta­nára. A Bevándorló Levéltár újab­ban értékes dokumentumokkal gazdagodott. Budapestről ka­pott a Magyar Református Egyházhtól és az Egyetemi Könyvtártól mikrofilmre fel­vett okmányokat és történel­mi emlékeket a magyar be­vándorlás múltjából. Ezek kö­zött vannak újságok, folyó­iratok és könyveik, amelyeket Magyarországon adtak ki a kivándorolt magyarok számá­ra. A kisfilmeken megörökí­tett dokumentumok közül ki­emelést érdemelnek a Magyar Református Egyház és az amerikai református egyhá­zak közt folyt levelezések, je­lentések, stb. A Bevándorló Központ ősz­­sze akar gyűjteni minél több közzétett vagy publikált ada­tot és jelentést az amerikai magyar társadalmi és egyházi szervezetekről, vlalamennyi vallásfelekezetről, testvériség! intézményekről, politikai és kulturális egyesületekről és szervezetekről is. vajon hol vásárolta a törülkö­:őt. Sznob: Az az ember, aki megnéz egy modern darabot és Előadás után azt állítja, hogy mind a három felvonást meg­értette. Zenerajongó: Az az asszony, aki tapsol a férjének, ha ert utóbbi hajnali 4 órakor dano­­'ászva jön haza. ÁLLAMI ADÓ WASHINGTON..- Az álla­mi adók a legtöbb államban ebben az -évben nagy mértei­ben emelkedtek. Az összes adójövedelem 29,4 billió dollár volt, 3,2 billióval több, min! tavaly, jelenti a népszámlálá­si hivatal. >A legtöbb állami adót California népe fizette a sorban következnek: New Yo-ik, Pennsylvania, Michi ran. WASHINGTON. - A jo­gar, amelyet a fenti képen lá­tunk, a nép hatalmának jel­képe. Ez a jogar, a kongresz­­)Zus képviselőházának jogira az amerikai nép hatalmát szimbolizálja. Csak a képvise­­'«háznak van jogara, a szená­tusnak nincs. Mert a képvise­­lőház a legközelebbi képvise­lete a nemzet egészének. A jogar a képviselőház el -löki emelvényén, az elnök jobbjánál van felállítva min­­ienkor, amikor a Ház egésze tart ülést. Ha az ülésteremben ;sak bizottsági vita folyik, a jogart egy fokkal lejjebb he­lyezik el. A képünkön látható jogai nem az eredeti amerikai jo­gar, amely a kongresszus L789. április 14-i határozata értelmiében készült. Ez el­égett, amikor, 1814-ben, az an­golok felgyújtották a Capitolt. Akkortól kezdve, egészen 1841-ig, fából készült ideigle­nes jogar szimbolizálta a nép hatalmát. A mostanit William Adams newyorki ezüstmüves készítette 400 dollárért. A jogar eredetileg, a köd­bevesző múltban, fegyver volt. csak a 12. században lett Ang­­iában díszes jelképpé. Az an­gol alsciház jogara 1649-ből származik. A Lordok Házának két jogara van, az egyik Wil­liam'II. király (1650—1702) idejéből való. Az amerikai képviselőház jogarának tekintélyét még so­hasem sértették meg. A 40-es években történt, hogy egy képviselő dühösen rátámadt így törvényhozó kollégájára. A háznagy nyomban kezébe rette a jogart és szétválasz­totta a kakasokat; ezek meg­hajoltak a nép hatalmának szimbóluma előtt és leültek a helyükre. Hat aranymondás Szélsőséges nő: Vagy öltöz­ködni szeret, vagy — vetkőzni. Agy; Az a készülék, amely­nek segitcégóvel azt gondol­juk, hogy gondolkozunk. Igazság: Olyan drága cikk amellyel mindenki igyekszik takarékoskodni. Képmutató: Az a férfi, áki annál a jelenetnél, amikor Brigitte Bardot-on csak egy törülköző van, arra gondol — Chicago déli részének szivében a magasvasut egyik kocsija lezuhant, egy másik lefelé függ, de csak egy haláleset történt és 25 sebesülés. Thursday, Dec. 22, 1966

Next

/
Oldalképek
Tartalom