Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-10 / 10. szám

6-IK OLDAL-32ABAB gAJTő Thursday, March 10, 1366 Boszorkányok és varázslók a fekete Afrika falvaiban A természeti népeknél a bo­szorkányság és a varázslat ko­rántsem azonos a mi fogal­mainkkal. A Fekete Afriká­ban például a boszorkányság­gal és a varázslással kapcso­latos tevékenységek és hitek a mindennapok valóságához tartoznak és lényegesen befo­lyásolják az egyének és cso­portok magatartását. E babo­nák szerepe bővebb magya­rázatot érdemel. A természeti népek a va­rázslás, a mágia segítségével —- tudományos ismeretek hiá­nyában — a természet rendjét • igyekeznek befolyásolni. A mágikus szertartások azt a célt szolgálják, hogy általuk embereket, tárgyakat, jelen­ségeket szolgálatukba állítsa­nak; a bajokat elhárítsák, a dolgoknak kedvező fordulatot adjanak. A szertartások irá­nyítója, szervezője a közösség varázslója. Ezt a hivatalos jóst a törzs minden tagja el­fogadja, hasznosnak, sőt nél­külözhetetlennek, a közösség jótevőjének tartja. Egészen más a vélemény a boszorkány-varázslóról. A bo­szorkány olyan ember vagy emberszabású lény, aki ellen­állhatatlan erőtől hajtva, em­bertársának igyekszik .ártani és anélkül, hogy szomszédai, hozzátartozói felismernék és tudnának róla, természetfö­lötti erővel rendelkezik. A bo­szorkány — tudatosan vagy öntudatlanul — a balszeren­cse, a rósz képviselője; min­den baj tőle ered, a betegség, a halál a baleset, a pusztulás. Mivel a boszorkányság a társadalom érdekei ellen irá­nyul, a közösség védekezik el­lene, a támadásra támadás­sal válaszol. Minden afrikai falu ősidők óta rendelkezik hagyományos és ártalmas va­rázslók felkutatására és az el­lenük való védekezésre. A vé­dekezés középpontja rendsze­rint a törzs hivatalos varázs­lója, kuruzslója, ő tartja ke­zében a gonosz megsemmisíté­sének eszközeit is. Kit illet a boszorkány elne­vezés, mit tartanak e népek a boszorkányságról ? Hitük szerint a gonosz azokban fész­kel, akik nyomoréknak szület­tek, néha a vénasszonyokban, a laprásokban, de az ikrek is gyaníthatok boszorkányság­gal. A gonosz mérge áthatja a boszorkány egész szervezetét, de különösen a vérében össz­pontosul, amely az életnedv hordozója. Éppen ezt rontják meg a titokzatos erők, ezzel kerítik hatalmukba akaratát s irányítják hordozóját a bű­nös tettek felé. E szolgaság jutalmául a boszorkányt kü­lönös tulajdonságokkal ruház­zák fel: igy teste egyidőben több helyen lehet, átváltozhat álattá, növénnyé, tárggyá, lát­hatatlanná válhat, felemel­kedhet a levegőbe. A boszor­kányok szövetségekbe tömö­rülnek, s emberevő ünnepe­ikre meghívják az uj jelölte­ket, akik alkalmasaknak mu­tatkoznak a gonosz mester­ségre. A jelölt köteles egy ál­dozatot szállítani, akit közvet­len környezetéből választ ki. Az áldozatot csak jelképesen, állat formájában fogyasztják 3l. A boszorkány képességei korlátnanok, egyidőben több, egymástól távoli helyeken tar­tózkodhat, a levegőben repül­het, de szempillantás alatt kí­gyóvá is változhat, hogy ha­lálra marja áldozatát, s vad­állattá, hogy szétmarcangolja a vadászt. Elküldhet egész ele­fántcsordákat, hogy megsem­misítsék a vetést; majmokat, hogy kiássák a földimogyo­rót; mozgósíthatja a rágcsá­lókat és a madarakat a rizs elpusztítására. Ő az, aki le­húzza a fürdözőket, hogy víz­be fúljanak, ledönti a legna­gyobb fákat a békés sétálók­ra, gyújtó villámokat bocsát a falvakra, meddővé teszi az asszonyokat, s minden jó és siker útjában áll. A Volta folyó vidékén a bo­szorkányok denevérek hátán lovagolnak s képesek hiénává sőt kővé változni. Elszánt hús­evők, szövetségbe tömörülve fogyasztják áldozatuk állat­­másának máját. A középkor vámpírjaihoz hasonlóan ked­velik a sírok közelségét és rendkívül tevékenyek a teme­tések alkalmával. Egyes helyeken az anyai nagynénit vádolják vámpír­sággal. Ha felfedezik, a vér­­szopót arra kényszerítik, hogy egyfajta mérget nyeljen. Ha kihányja, megtisztult és visz­­szatérhet a családhoz. De leg­többször bizony nem sikerül megtisztulnia. Mali és Guinea táján — a helyi hiedelmek szerint — a boszorkányok szoros szövet­ségbe tömörülnek, hogy elke­rüljék az üldözéseket, és egy­mást emberhússal traktálják. Mindezt megkönnyíti, hogy igen könnyedén átváltoznak elefánttá, bivallyá, kigyóvá, majommá, antiloppá, de ha kell, madár, légy, sőt szúnyog alakot is öltenek. Északabbra, a bambara, kuranko és más boszorkányok igen kedvelik a szemmelverést, de a szél vagy az érintés révén is átadják a rosszat. Az öregek azt állít­ják, hogy a boszorkányok sa­játos módon mérgezik meg áldozataikat. Körmük alá ve­szedelmes mérget tömnek, s ujjúkat észrevétlenül az áldo­zat pálmaborába mártják. Ál­lítólag innen ered az a szokás, hogy az italt elsőnek a ven­déglátó vagy szolgája ízleli meg. A halál olyan titok, amely minden népnél valamely vá­laszt, magyarázatot követel. Ahol a tudás, az ismeret fel­mondja a szolgálatot, megje­lenik az okkult magyarázat: a boszorkány és a varázsló­jós. így rendszerint minden baleset, betegség, halál a bo­szorkánynak tulajdonítható. A közösség védekezik a bű­nös cselekedetek ellen s “jo­gos önvédelemből” leplezik le a bajok okozóit. A tetemrehivás a természe­ti népek általános gyakorla ta. Fekete Afrikában a holt­testet ágakból eszkabált hord­ágyra helyezik, de hajcsomók, levágott körmök vagy az el­hunyt tárgyai is helyettesít­hetik a tetemet. A falu lakó­it a falu terén összehívják, a rokonok előhozzák a holtat. A szertartás vezetője felszó­lítja a halott lelkét, jelölje meg a bűnöst. A halott a hordágy billenősével felel, amelyet természetesen az ön­kívületi állapotban levő roko­nok tartanak közükben. A bű­nös kijelölése úgy történik, hogy a halotti ágy a gyanú­sított irányában meghajlik, míg az ártatlanoktól eltávolo­dik. Ha a “bűnöst” megtalálják, s aztagadni próbál, próbának vetik alá. A próba igen ve­szedelmes is lehet, különösen akkor, ha a gyanúsítottal mér­get nyeleinek, szemébe mér­get fecskendeznek vagy ke­zét forró olajba mártják. Aki­re hat a méreg, vagy vakon, égetten kerül ki a próbából, azt bűnösnek fogják fel s a szokások által megszabott büntetést szenvedik: lassú tű­zön égetik el őket, élve elte­metik, vagy kiűzik a ’ közös­ségből. Ez azonban legtöbb­ször csak elmélet, a gyanúsí­tott általában bünbánat és csekélyebb áldozat árán mene­külhet; bocsánatot kér az el­hunyttól, váltságdíjat fizet a családnak, stb, A közösséget végül egy ökörrel engesztelhe­ti ki s a felek közötti békét közös lakoma zárja le, ami után a bűnös visszatérhet a társadalomba. Dr. Sam Sheppard feleségével, autójukon Washingtonba indul, hogy résztvegyen a Legfelsőbb Bíróság ülésén, melyen döntés történik ügyében. NEVESSÜNK — Elmegyek ruhát vásárol­ni — mondja a feleség a férjé­nek. Elővesz a zsebéből egy öt­­vendollárost és átadja a férjé­nek: — Légy szives, váltsd fel ezt az ötvenest nyolc darab tí­zesre. A karmester igy fakad ki a próbán: — De uraim, ez egy szen­vedélyes szerelmi jelenete a miinek. Önök itt valamennyi­en úgy játszanak, mintha egyetlen nőtlen ember sem volna maguk között. :Jí A misszionárius a dzsungel mélyében emberevő törzzsel találkozik. Meglepetéssel hall­ja, hogy a törzsfőnök kitünően beszél angolul. Ezt kérdezi tőle: — A keresztény vallás alap­elveit ismered-e? A törzsfőnök igy felel: — Hogy ismerem-e, az ta­lán túlzás, de megizleltem. — Mikor? — kérdi a misz­­szionárius. A törzsfőnök igy felel: — Amikor egy másik misz­­szionárius ittjárt. ❖ sjí ❖ Egy ur beszáll egy vidéki fogadóba. — Mondja csak —-szól a tu­lajdonoshoz —, miért változ­tatta meg a fogadója nevét? Ezelőtt a “Bárányhoz” volt a cime, most meg, amint látom, a “Sárkányhoz”. — Hja, kérem — vakarja a tarkóját a fogadós —, azóta megházasodtam. — Pincér, az a bornyupe­­csenye irtóztatóan rossz. Nem is olyan friss, mint aminőt egy hét előtt ettem. — Hogy mondhatja ezt a nagyságos ur? Hiszen ugyan­abból van. — No komámasszony, ha már kivágatta az egész ker­tet, miért nem vágatja ki az öreg almafát is? Hiszen út­ban lesz. — Jaj, lelkem, azt az egyet A 3 éves Buckpasser nyerte a 25,000 dolláros dijat a Haileah Parkban, Floridában, Bill Shoemaker volt a zsokéja. AMERIKA AZ UT KÖZEPÉN WASHINGTON. - Az utat a Népszámlálási Hivatal idő­ben méri. Akárcsak a csillagá­szok, akik fényévekben mérik messzi csillagok távolságát. A népszámlálási ut hossza 10 év: minden tiz évben van nép­­számlálás. Most I960 és 1970 közt az ut közepén vagyunk. Az ut közepén az évtized de­lén Amerika igy mutatkozik meg a népszámlálónak: Az ország népessége tavaly augusztusban elérte a 195 mil­liót s az év végén 3,600,000- rel több volt a nő, mint a fér­fi. A 200 millió felé hala­dunk. A nők átlagos életkora férj­­hezmenetelükkor 20,6 év volt. Az amerikai családoknak körülbelül 6 százaléka a múlt évben több mint 15,000 dollár jövedelemmel birt, 22 száza­léknak jövedelme meghaladta a 10,000 dollárt, 45 százalék több mint 7000 dollárt kere­sett és — 18 százaléknak volt 3000 dollárnál kevesebb jöve­delme; ezeket hivatalosan sze­gény családoknak minősitik. Az amerikaiak vándormada­rak. A múlt évben 38 millió személy — minden 5 közül 1 — lakást változtat, de nem mind mentek messzire, némelyek csak a szomszéd utcába köl­töztek át. Tizenhárom millió elköltözött a megyéjéből, fele­részben más államba. Az öre­gek inkább otthon maradnak: a 75-ön felüliek közül alig 10 százalék változtatott lakhe­lyet. A 22—24 éves fiatalok­nak csaknem a fele költözkö­dött. A nyugati államokba kö­rülbelül egymillió ember köl­tözött, viszont 600,000-en nyu­gatról keletre vándoroltak. Előlépett a Cadillac osztályba... Ha olyan rosszul él a fele­ségével, miért nem válnak el? — Lehetetlen. Nem vagyunk megesküdve. HALLOTTA MAR . . . . . . hogy a régebbi bérházak tekeredő cselédlépcsőjét a gó­tikától örököltük. . . '. hogy Amerika kukorica­termelésének csaknem a fe­lét sertéshizlalásra használ­ják fel. . . . hogy a villámlás nagyon hasznos is, amellett, hogy oly­kor veszélyes. Ugyanis a leve­gőben levő oxigént és nitro­gént fertiliserré kombinálja s ezt a termékenyítő vegyüle­­tet az eső a földre hullatja. , . . hogy körmeink évente át­lag egy és fél inecsel nőnek, Be van havazva a Legfelső Bíróság épülete Washingtonban. Délkeletázsiában tett, fárasztó túráján Humphrey alelnök egy kis időt szakit magának és lesiklik a csatornán, Bangkok, Thailandban. DETROIT. - Mr. X of Det­roit (a neve mellékes) Chevy­­ről és Pontiacról áttért Ca­­dillacra. Vett egy Cadillac de Vilié convertible kocsit 6000 dollárért. Tehette, hiszen 31 éves korában már 15,000 dol­lár évi fizetése van. Évi fize­tésének majdnem a felét könnyen nélkülözi az ember, ha . .. ha szivét- lelkét becs­vágy füti. Mr. X már osz­tályvezetői rangban van, igaz­gatói ambíciója van, 100,000 dolláros karierről álmodik. Hogy útját a csúcs felé egyen­gesse, Cadillacban mutatkozik mindenütt, Cadillacját muto­gatja felfelé és lefelé és kör­­be-körbe. Látjátok feleim, ah­hoz az embernek Cadillacja le­gyen, nem szükséges, hogy ezüst szálak díszelegjenek a kobakján! Hál’istennek olyan jó időkben élünk, amikor a tehetséges és törekvő fiatal emberek is előléphetnek a Ca­dillac osztályba! Státus ... A mostani, példátlaiul tar­tós gazdasági fellendülésnek egyik érdekes mellékhajtása a luxusádók piacán mutatkozó élénkebb üzletmenet. A múlt évben a Mr. X of Detroit tí­pusú fiatal és még fiatalabb urak (és kisebb számban höl­gyek) egy és fél billió dollá­rért 250,000 Cadiilacot, Lin­colnt és Imperialt vásároltak. Rekord eladás volt és az autó­ipari Három Nagy három lu­xuskocsi osztálya ebben az évben újabb rekordra számit. Cadillac az 1965. évi 189,000 kocsi rekord után idén körül­belül 195,000-es szuperrekord­ra számit. Ford és Chrysler is 20—25 százalékos pluszra ké­szül fel. A gyártó „ alig tud lépést tartani a kereslettel. General Motors Cadillac-üzemében két nem bántom, mert arra akasz­totta fel magát Istenben bol­dogult uram. ❖ :*« — Ejnye te gyerek, de meg­nőttél! Maholnap nagyobb le­­szesz az apádnál! — Szeretném, ha úgy lenne! — Már miért? — Mert akkor aztán apa vi­selné az én ócska ruháimat. munkáscsoport 9—9 órás mű­szakban hetenként 4500 ko­csit futtat le a futószalagon és — ennyi nem elég. 1955-ben a Cadillac ‘családnak’ 400,000 tagja volt, most 1,6 milliónak van Cadillacja. A Cadillac különböző model­­jeinek árai 4986 és 6695 dol­lár közt váltakoznak. A Lin­coln és az Imperial árai ezek között mozognak. De az urak (és hölgyek), akiket becsvá­gyuk, mutatós hajlamuk a luxuskocsik piacára hajt, még pár száz dollárt áldoznak szu­perluxusra, extrákra, mint légszabályozás, vinyl tető, ste­reo tape recorder, stb. Tökéletesek ezek a luxus­kocsik, mégis előfordulnak hi­bák. Például, egy Imperial ve­vő azt panaszolta, hogy ko­csiján a névtábla “Imperailt” mutat . .. A luxuskocsik vételárának törlesztéséről se feledkezzünk meg. Mr. X of Chicago, aki 10,000 dollárt keres, termé­szetesen részletfizetésre vet­te a status-kocsiját. Három évig havonta $120,38 részle­tet kell fizetnie. ‘Sebaj, mond­ta, én szeretem a luxust és különben is, többet tartózko dóm a kocsimban, mint ott­hon.” Érdekes, hogy a felfelé igyekvés láza magával ragad­ja az óvatosabbakat, a félő­sebbeket is. Többen vásárol­nak, mint valaha, másodosz­tályú luxusautókat. Ilyenek: Oldsmobile uj Toronadója, Buick uj Riviérája, Chrysler New Yorkerje, a Mercury Park Lane, Electra, Monaco. Ezekből a drága, de nem leg­drágább modelekből a múlt évben 29—66 százalékkal több kelt el, mint az előző évben. de a levágás sietteti a növe­kedést. HATRA van még A FEKETE LEVES Nagy Szulejman szultán 1541 augusztus 29-én Budán ebédre hivta magához Török Bálintot. Hosszú volt a lak­­zi, sokféle a cifra török étel; a szultán nem győzte kinál­­gatni kedves vendégét, akit úgy szeretett, mintha nem is volnának ellenségek. De ami kor az ebéd csak sehogyan -em akart végetérni, Török Bálintnak rossz sejtelmei tá­madtak és . szeretett volna akárhol lenni, csak ott nem, ahol volt. Kezdette hát magának il­ledelmes ajánlgatását és bo­csánatot kért, hogy ilyen so­káig alkalmatlankodott őfel­ségének . De a szultán közbevágott: — Maradj, maradj, hátra van még a fekete leves! Jó Bálint vitéz egy pilla­natig azC gondolta, hogy a szultán csakugyan meg akar­ja vele kóstoltatni a kávét, mely akkoriban kapott elő­ször divatba a törököknél, s melytől a szultán hadjáratai­ban sem vált meg. De csak­hamar látta: micsoda fekete levesről van szó. Janicsárok rohantak elé, elhurcolták és meg sem áll­tak vele Konstantinápolyig, ahol szegény Török Bálint a Hét-toronyban végezte éle­tét. t HALLOTTA MÁR . . .? . . . hogy jelenleg Amerika la­kosságának 67 százaléka az ország 9 százalékán él — vá­rosokban. 130 millió ember él 224 metropolitan városban, vagyis olyan városokban, me­lyeknek lakossága 50,000 fő­nél több és amelyekhez még külvárosok »s tartoznak. . . . hogy a suszterszék az óko­ri Egyiptomból származik. . . . hogy az államvasutak jel­képe, a szárnyaskerék, Babi­lonból veszi eredetét. . . . hogy a nádporoló (prak­ker) ma is őrzi az orientális motívumokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom