Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-12-29 / 52. szám
LÁTOGASSA MEG-----AIRLINES LEGMODERNEBB JET GÉPEIVEL Csatlakozás Romániába, Csehszlovákiába és a Kárpátaljára UTAZZÉK TAPASZTALT CSOPORTVEZETŐKKEL: A második számú csoport 1967 jul. 13-án indul VEZETI: A hármas számú csoport 1967 aug. 3-án indul VEZETI: DONÓ ANDRÁS JACK P. RUSSELL elnöke az Öregamerikásoknak és az Egyesült Magyar Egyleteknek, a WJMO rádióállomás magyar bemondója, számos magyarországi csoportos utazás vezetője. Cleveland város commissionerje. a WDOK rádióállomás népszerű magyar bemondója, immár nyolcadszor vezet évenként Magyarországra''induló csoportot. Cítp of CleUelanb aki Cleveland hatalmas városának 24 éve tanácsosa, az Amerikaszerte hires “Night In Budapest” estek rendezője, 8 éve vezeti a csoportos hazalátogatókat. RÉSZLETES INFORMÁCIÓÉRT KÜLDJE AZ ALANTI SZELVÉNYT A KÖVETKEZŐ CÍMRE: MR. ANDREW DONO 2781 East 127th Street, Cleveland, Ohio 44120 Kérek részletes felvilágosítást az 1967-bcn Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába és a Kárpátaljára indítandó csoportos utazásairól. | | Junius 8 £ (Kérjük kereszttel Szappanos j Név: .............................................,.............................................. megjelölni azt a tu- | j Julius 13 c rát, amely önt első- Russell > Cim: .............................................................................................. sorban érdekli) .—. S U Augusztus 3 > Város, állam: .................................................................. Zip Code: ............. Donó s f Thrusday, Dec. 29, 1968 &2ABÁJ áAJlÓ A dollár harmadik oldala 7. OLDAL orosz iró görbe tükrében 1 MOSZKVA. — Alig egy hét tel megjelenése után az orosz országi bestseller lista élére került Albert Laurincsuka: eddig ismeretlen iró könyve az amerikai emberről és a> amerikai életről. A szerző négj évig tartózkodott Amerika ban, mint egy orosz újság tu dósitója, és négy év alatt ala posan megismerte az ameri i kaiakat. Bizonyítéka énnek sok egyéb mellett, az a tapasz: talás, bogy itt az emberei reggeltől estig kávét isznak Oroszok milliói hinni fogják | ezt, mint miniden más badar! ságot, ami ebben a könyvben [ nyüzsög. Hinni fogják, mert ezt az amerikai bibliát a Szov; jetunió egyedüli könyvkiadój ja, a magas és csalhatatlan ■ kormány adta ki. I Olvasgassunk, moszkvai tu| dósitás alapján, a könyv fejezeteiben. És miközben olvasgatunk ne nevessünk mert nem nevetnivaló, hogy a több mint 200 miliós orosz népet ilyen nadragulyával táplálják. Az amerikaiak — olvassuk S — álmatlanságban ' szénvednek. Este rettegve feküsznek az ágyba, mert nem tudhatják, hogy mi vár rájuk, másnap reggel. Mi lesz másnap? Vagy egy millió dollárral gaz dagabbak lesznek, vagy mun kanélküliek lesznek. Rettegő: fog el minden amerikait, amikor az újságban azt olvassa, i hogy atomvédelmi óvóhelyeket épitenék. Alfred Hitchock, mint film komédiák Írója kezdte karri erjét, de rájött arra, hogy Amerikában több pénzt lehet ! csinálni rémhistóriákkal. | Az amerikai kapitalizmus és ! imperializmus termőtalaján fasizmus nő. Az amerikai, ha nem kap minden órában -kávét, izgalom ba jön, bizonytalanság érzete vesz erőt rajta, képtelen dolgozni. A -kávé a mankó amelyre az amerikai rendszer támaszkodik. Az amerikaiak tiltakoznak az ellen, hogy a szovjet egye? Űrrepüléseknél kutyákat küldött fel a magasba, holott Mississippiben van elég néger, akiket fel lehetett volna lőni az égbe. (Ezt a viccet Albert Lariíicsukas a “Krokodil’’-bó! vette át, amely nem amerikai, | hanem orosz vicclap.) 1 Négy év «alatt a nagy Amerika minden részéire ellát-oga- 1 tott az orosz riporter, minde- I nőtt nyitott szemmel nézelő' dött, nyitott füllel hallgatózott és időnkint rémlátásai és I lidércnyomásai voltak. Egy ; cifra példa a sok közül: | .“Ellátogattam egy indiai rezervációra, beszéltem sok indiánnal. Esküszöm, hogy North Carolinában (ahol nincs indián rezerváció. — A szérk. megjegyzése) egy indián igy szólt hozzám: ‘Igaz-e az, hogy I Moszkvában nincs indián re- 1 zerváoió és ott nem akasztják fel a négereket- Igaz-e hogy a jó szellemek a kommunistáknak odaadták a mennyország kulcsát? Igaz-e, hogy az oroszok találták fel az atomos tomahawkot, de azt eltemették a föld mélyébe ?’(Érdekes, és el is hisszük, el kell j hinnünk, mert Albert Laurin- I csukás megesküszik, hogy ezt mondta, illetőleg ezeket kérdezte tőle egy indián egy nemlétező north-carolinai rezerváción.) Köztudomású (?), hogy az (amerikai nép a világ legrosz[szabbul táplált népe. “Igaz ugyan — írja a moszkovita riporter —, hogy még sohasem adtak el nekem egy záptojást vagy egy férges almát, de igaz az is, hogy én sehol az országban nem ettem egy jóízű tojást vagy egy ízletes almát”. Amerika szive: a bank. És Amerika aranya: a vér, ameyet más országok népeinek ereiből pumpálnál? és kiszívnak, úgy hogy sok idegen ország népei teljes szegény »égben sínylődnek. (Ki táplálj? India szegény millióit? Ame -í-ka vagy a Szovjet?) Amerikában vannak speciális iskolák, ahol a mosolyt és a nevetést tanítják, de a legtöbb amerikai sohasem nevet á humort és a vidámságot már régen kitörölték az éle tűkből, amelyet örökös nyomorúságban és kétségbeesésben töltenek. Következik az amerikai politikai és társadalmi rend magasabb szempontból való felvázolása. íme: “Az amerikai demokrácia lényege az, hogy a szegényeiét nem óvják meg a szegény.égtől és az éhezőket nem óvják meg az éhenhalástól . . . Az amerikaiaknak az ország belsejében való utazásra nincs szükségük belső útlevélre, de kell nekik hajtási engedély még halász engedély is, amelyek a rendőrségnek lehetővé teszik, hogy szemmel kiférhessék és ellenőrizhessék £ népet ...” Ennyi árnyék és semm fény? Nincs a dollárnak fényes oldala is ? Dehogy nincs Albert Laurincsukas (tárgyilagos riporter és biró egy személyben. — A sze-rk.) jót i? tud mondani az amerikaiakról. “Eszesek, dolgosak, pro duktivak és udvariasok, dt csak azért, mert attól félnek, hogy máskülönben állásukból elbocsátanák őket. Az amerikai munkások impozáns felhőkarcolókat épitenek, az üzletekben tökéletes a kiszolgálás, a munkások tüntetnek a békéért . . .” A 494 oldalas könyv 494 oldalán a szerző New York kikötőjében búcsúzik Amerikától, imigyen: “Ott áll a kikötőben a Szahadságszobor, örökre odaláncolva a kő talapzathoz, magasba emeli a karját és , hátat fordítva az amerikai partnak, reménykedve tekint Ke - let felé.” (A kommunista országok felé, amelyekből szöges drótkerítésen át, maga? falon át, tűzön, vizen ás szökik, aki szökni tud. A szerk végszava.) Mi rejtőzik a biztosítási szerződés apró betűi közt? TRENTON, N. J. - A biztosítási szerződéseknek, mint sok más írásbeli szerződésnek fontos, léhyeges rendelkezései azok, amelyek nagy belükkel vannak nyomtatva, de .sokszor éppen olyan fontosak ás lényegesek azok a pontok amelyeket “valami okból” egészen kis betűkkel nyomtatnak, —- állapította meg a New Jersey állami Legfelsőbb Bíróság. Könnyen kár éri azt aki a nagybetűs részt többkevesebb figyelemmel olvassa, de a parányi betűkhöz érve már belefárad az olvasásba s gondolja: ejh, itt már csak lényegtelen apróságok következnek .. . A per tárgya ez volt: Landonia Blanton mosónő megcsúszott a lépcsőn és lábát, törte a munkahelyén, egy tanítónő házában. Kára és költsége megtérítéséért a Continental Insurance Companyhoz fordult, amely azonban elutasította, mert a biztosítási szerződés apróbetüs részében műnkabaleset -ki volt zárva a biztositásból. Minthogy ilyképp i biztosító társaság baleseti kockázata nem állt fenn, a törvényszék és a fellebbezési bíróság elutasította a keresetet. A Legfelsőbb Bíróság ezt az itú’etj; megsemmisítette és kimondta: “Bár a biztosítottról mindig fel lehet tételezni, hogy végigolvassa a biztosítási szerződést, csak nagyon gondos ember vergődik át az apróbetüs sorokon, hogy teljességében megértse i szerződés sok rendelkezését és feltételét. Mégis, a főbíró ság úgy véli, hogy ilyen feltevés nem jogosítja fel a biztositó társaságokat, hogy “lyukakat” rejtsenek a kisbetűk közé.” A fobiróság 2900 dollár fizetésére kötelezte a biztosító társaságot. Néhány órával ennek a döntésnek kihirdetése után Horace J. Bryant, az állami biztosítási hivatal helyettes igazgatója kijelentette, hogy a főbiróság egyhangú döntése törvény erejével bir. Az állami hivatal ezentúl követelni fogja, -hogy minden biztosítási szerződést ennek a főbirósági döntésnek szellemében megváltoztassanak a biztosító társaságok. A hivatal ilyen értelmű törvényalkotást fog ja vasolni az állami törvényhozó testületnek. A jelen esetben háztulajdonos szavatossági (homeowner’s liability) biztosításról volt szó. Ezt a biztosítást a mosónő alkalmazója 1963-ban vette ki és fizetett három évre $368,50 biztosítási dijat PUERTO RICOI ELMÉLKEDÉSEK A TÉLI TURISTA FORGALOMRÓL SAN JUAN, Puerto Rico — Most, hogy a délészaki szigetek és üdülőhelyek szezonja megkezdődött, az amerikai újságok nem tartják érdektelennek, hogy például a puerto ricoi turista helyzettel foglalkozzanak, -ahová az amerikaiak ezrével látogatnak el a tél folyamán, már csak azért is, mert amerikai terület. San Jüanban, a fővárosban a turista szezon ugyan csak most kezdődik, de már kora ősz óta özönlenek oda a turisták és szállodák tömve vannak. Mégis innen-onman, csaknem. kizárólag puerto ricoi részről, felhangzik az aggály szava. Régi gyakorlat ugyanis, hogy a puerto ricoi üzletemberek állandó öldaipillantásokat vetnék a szomszédos szigetekre és Floridára és figyelik, hogy áraik nem múlják e felül azökét, ami könynyen a turista-forgalom lemorzsolódására v e zethetne. Ezen a télen ezek a pillantások még aggályosabbak lettek, mivel a szállodák árai néhány dollárral magasabbak, mint az elmúlt évben voltak. Egy házaspár, mely San Juan Condado részének egy nagy szállodájában lakik, napi 60 dollárt költ szállásra, étkezésre és valami kicsiségre mellékesen. Hivatalos turista közegek nem szűnnek meg hangoztatni, hogy kisebb és egyszerűbb hotel-ékre is szükség volna, olyanok számára, -aki nem akarnak naponta ennyit elkölteni. Egynéhányat már építettek, de Puerto Rico igy sem olcsó hely. A képet még jobban elhomályosítja, a sok panasz, hogy a kiszogálás hiányos és udvariatlan, vagy mind a kettő. A szállodák azzal védekesnék, hogy igen nehéz képzett személyzete kapni, elegendő számban. Néhány nappal ezelőtt a puerto ricoi kereskedelmi kamara jelentést bocsátott ki, mely melyebbre ment, mint pusztán dollárok és centek. Elmondja a jelentés, hogy a turizmus és utazás alkalmat ad arra, hogy különböző -kultúrák találkozzanak és gazdagítsák egymást. Azonban — mondja szomorú -a jelentés — sem a puerto ricoiak, -sem pedig látogatóik, nem lesznek gazdagabbak kultúrában. A kereskedelmi kamara gyakran panaszkodik San Juan “miamizálása” miatt. San Juan legszebb és legforgalmasabb útvonalán, az Ashford Ave.-n felállított virslibódékat, a kereskedelmi kamara kulturális sülyedésnek nevezi. Ezzel szemben az állandó védekezés az, hogy a turistának -azt kell adni, amit akár. így a nagyszállodák a szárazföldről szállított divat és egyéb bemutatókat tartanak és a corned beef és pastrami uralja a vendéglőket. Továbbá igen n-agy azon turisták száma, -akik nem “szippantanak fel” egyebet az uj környezetben, mint a helyi rumot. — H-a a turisták száma, a jó szolgálat és atrakciók minősége nem marad egyensúlyban — figyelmeztet a san juani kereskedelmi kamara — úgy később ezt meg fogja sinyleni úgy a turisták szama, mint minősége, ami viszont gazdasági és kulturális veszteségekhez fog vezetni. DIÁK-TRAGÉDIA Csek egy feleség NEW DELHI, India — Az indiai parlament egy törvényt fogalmazott meg, mely megtiltja a többnejüséget Indiában. A törvényjavaslatot D. L. Sen Gupt-a, pártonkivüli képviselő Bengália államból mutatta be a parlamentben és kijelentette, hogy a többnejüség, “társadalmi csapás, melyet könyörtelenül ki kell irtani.” BROOKLYN, N. Y. - Kilenc évvel ezelőtt történt, £ John Marshall junior high sehoolban. A tanító leküldött egy 13 eves -leányt a pincébe hozzon fel, egy kvart tejet Az a diáklány félig vak volt lebotorkált a pincébe, ott égj diák késsel támadt rá és erőszakot követett el rajta. A lány nem tudott személy leírást adni merénylőjéről, mert nem látta jól. A bűnös diák büntetlen maradt. Éppen akkor történt ez amikor a newyorki nyilvános, iskolákban vizsgálat folyt az iskolai bűnözés és problémák felderítéséről és az orvoslás módjáról. A vádzsüri elé került a John Marshall iskola ügye is. Az iskola -igazgatójának szemére hányták, hogy a felügyelet az iskolában laza volt, azt is kifogásolták, hogy a nyolcadik osztály tanítója olyan diáklányt küldött le a pincébe, akinek látóképessége korlátozott volt. Egy héttel í pincében történt merénylet után az iskola igazgatója, az 55 éves George Goldfarb, öngyilkosságot követett el, lakóháza tetejéről levetette magát az utca kövezetére. A leány szülei kártérítési pert inditotta-k a Board of Education ellen, azon a címen, -hogy a tanítói felügyelet helytelen alkalmazása tette lehetővé a merényletet, melynek következtében a -kislány egész életére ki-ható lelki károsodást (psychic trauma) szenvedett. A -kártérítési per tárgyalását hosszantartó vizsgálat előzte meg, a per előkészítésé kilenc -évig tartott, közben a kislány teljesen elvesztette 3Z-cmevilágát. Most végre megtartotok az esküdtbirósági tárgyalást. Egy héten át folytak a tanítók, diákok, orvosszakértők kihallgatása, végül az esküdtek kimondták az iskolaszék felelősségét és Herman B. Glaser bíró 66,000 dollár kártérítés fizetésére kötelezte az iskolaszéket, illetőleg a várost. Brooklyn utcáit járja egy fiatalember, akinek lelkiismeretét ez a tragédia terheli . ... TERVEZZEN ELŐRE 1967-RE MAGYARORSZÁGOT SZAPPANOS FERENC Az első számú csoport 1967 jun. 8-án indul VEZETI:
