Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-11-24 / 47. szám

»«olvadt lap: “PASSAIC *S VIDÍK1 HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT o AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c VOL. 58. ÉVFOLYAM No. 47. SZÁM Morfed with "PASSAIC AND VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Sacond Clan postage paid at Passaic. N J an»1 *»» aoojtion«’ maiimé otlu» Thursday, Nov. 24, 1966 Milliomosok dollármillióit kapják milliók Amerikában és a nagyvilágban NEW YORK — Amerika történetében a nagy vagyonok szerzői úgy szerepeinek, mint a középkori európai históriák­ban a rablólovagok — nem éppen kíméletes eszközökkel szerezték meg millióikat. De ezek a szupermilliomosok ar­ról is ismertek és részben nép­szerűek, mert tengersok pén­zükből jókora vagyonokat jut­tattak a kultúra és a népjó­lét szolgálatára. A legtöbben ezt alapítványok létesítésével tették, amelyeknek kamata­it nem a közvetlen család, ha­nem a nemzet és a világcsalád tagjai számára hasznosítják. Az amerikai Alapitvány­­történet kezdetét Andrew Car­negie vasutkirály 1889-ben megjelent könyve, The Gospel of Wealth, a Gazdaság Bib­liája jelzi. Az öreg Carnegie ebben az írásában felhívta a “kedves milliomos társakat”, hogy vagyonuknak egy nagy feleslegét közcélokra fordít­sák, lehetőleg már életükben. Jótékony és nemes kulturális célú alapítványok megterem­tése erre megindult. A szá-i zadfordulón már körülbelül két tucat alapítvány vont. Számuk ma — 17,000 A Foun­dation Library Center (New York) legutóbbi ismertetője szerint ezen alapítványok kö­zül 2;15-nek jelenlegi vagyona több mint 10 millió dollár. Az amerikai alapítványok évente átlag 1000 millió dollárt osz­tanak szét itt és a világ min­den részében. A legnagyobb 10 alapítvány (zárójelben az alapítványi va­gyon) a következő: Ford Foundation (3083 mil­lió dollár). Rockefeller Foun­dation (854). Duke Endow­ment (692). Kellog Founda­tion (492). Mott Foundation (418). Camegie Corporation of New York (344). Hartford Foundation (34:2). Lilly En­dowment (319). Sloan Foun­dation (309). Pew Memorial Trust (273 millió dollár). Tehenek legelnek, emberek éheznek NEW DELHI. — Indiáról szól a furcsa monoton nóta. A szent tehenek táplálékáról gondoskodni emberi köteles­ség, az emberek millióit nél­külözéstől, éhségtől megóvni emberileg lehetetlennek tet­szik. Addig, amig Indiában, a 400 milliós hindu nép körében élni fog a babona, hogy a te­hén szent és sérthetetlen. A hindu tehénimádásnak fi­lozófiai gyökere van: az a fel­fogás, hoihgy a tehén jobb hasznosabb lény, mint az em­ber. A hindu népet erről már a gyermekkorban kioktatják, egy vallási vers tanításával, amelyben a tehén szól a gye­rekekhez, imigyen: Életemben tejet adok és va­jat, éltetem az emberiséget. Trágyámat fűtőanyagnak lehet használni, De más célokra is, a padló és a falak tisztántartására. Az elégetett trágya szent hamuvá lesz, mellyel homlo­kunkat bélyegezzük. Miután meghaltunk, bőrünk­ből lábbelit készítenek, És fujtatót a patkókovács­nak. Csontjainkból gombokat csi­nálnak. És mire vagy te jó, óh te ember ? A tehén mészárlása leg­alább olyan súlyos bűn, mint gyilkosság. Ezért a tehenek ezerszámra szabadon, bántat­­lanul, sértetlenül kóborolhat­nak a falvakban, az ország­utakon, a mezőkön, a városok utcáin. Akadályozzák a for­galmat, felfalják a termést: A 450 millió lakosú ország­ban — 400 millió hindu és 5C| millió mohamedán — a tehe-; nek számát 250 millióra be­csülik. Ha ez a szám nagy baj a szegény, éhes országban; nem kisebb baj az, hogy a te­henek legalább olyan mérték­ben szaporodnak, mint a nép. Ha a tehenek az élelemhiány­nak okozói közül talán az első helyen állnak, miért ez az em-KERESEK középkorú magyar nőt gyengélkedő nő mellé, eset­leg bentlakással és koszttal, New Brunswick, N. J. Telefon (este 11 óra után) 545-4568. KIADÓ lakás. 3 szoba és kony­ha, fűtéssel, házaspárnak. Frank­lin Townshipban, közel New Brunswickhoz. Telefon (este 6 után) 545-2611. berellenes tehénkultusz? Val­lási okból. Minden egyes te­hén egyenes leszármazottja Kamadhenu tehén-istennőnek. Ez az istennő tehén, de embe­ri arca van, szép női arca. Is­teni származása révén a tehén nem állat, hanem Go Matha, Tehén Anya. Miért vannak éppen most zavargások az ország sok ré­szében? Azért, mert most In­dia egyes államaiban (tarto­mányaiban) törvény tiltja a tehenek mészárlását, de nincs ilyen országos törvény és ilyen törvényt követelnek a fanatikus tehén-imádók. Va­lóságos “tehén-válságról” be­szélnek Indiában, a szenvedé­lyek oly magasba csapnak, hogy sokan kételkednek ab­ban, hogy a jövő év február­jára tervezett országos válasz­tások megtarthatók lesznek a feszült helyzetben. ínség, helyenként valóságos éhínség van az országban, de a szent tehenekhez nyúlni nem szabad. Amerika millió és mil­lió tonna búzát és egyéb ter­mékeket küld India népének, de semmisem elég. A gazda­sági élet feldúlt állapotában haladás nehéz, szinte lehetet­len, és a felvilágosodott nép tehetetlenül figyeli a másik óriási országnak, a kommu­nista Kínának, lassú, de ha­sonló babonák miatt nem aka­dályozott haladását. És India politikai vezetői tudják, hogy az állandósuló nyomor a kom­munizmus melegágya. Vallásháború is fenyeget. India mohamedán milliói nem imádják a tehenet és nem ve­tik meg a marhahúst. Egy na­pon tanúi lehetünk hindu-mo­hamedán belháborunak. Nkrumah akciói ACCRA, Ghana. — Ghana katonai kormánya azzal vá­dolta az elűzött volt diktátort, Kwame Nkrumah-1, hogy szovjet őrhajókat, szovjet személyzettel használ fel ar­ra, hogy fegyverrel lássa el a szomszédos afrikai országok­ban a felkelőket. A vád szerint Nkrumah leg­alább hat afrikai ország elé­gedetlenkedőit akarja fellá­zítani, kormányaik ellen. A Lunar Orbiter II. két szeme, vizsgálni fogja a Hold felületét (bal), mihelyt a Hold keringésébe jut, Hol és mikor volt az első Hálaadás? Amerikában mindenki tud-Magyar művész karácsonyi üdvözlete a világ nélkülöző gyermekeinek ja, hogy az első Hálaadás Nap­ja 1621 decemberében volt a mai Massachusetts államnak azon a részén, ahol egy évvel azelőtt a pilgrimek partra­­szálltak. De nem mindenki tudja, hogy ez a hálaadási va­csora és a három napon át tar­tott ünnepség — karácsonyi ünnep volt, William Bradford kormányzó rendeletére. És csak kevesen tudják, hogy az első Hálaadás Napja nem is 1621 decemberében a pilgri­mek földjén volt, hanem 1919- ben Virginiában, egy évvel és 17 nappal a pilgrimek partra­szállása előtt. Az északi és nyugati álla­mokban csak kevesebbnek tűnt fel,, hogy John F. Kenne­dy elnök 1962. évi Thanksgi­ving proklamációj ában “Mas­­saohusettset és Virginiát” em­lítette. így, ebben a sorrend­ben. De felhördült erre John J. Wicker virginiai szenátor: És mégis, mégis — nem a virginiai pioneereknek, hanem a massaohusettsi pilgrimek­­nek Hálaadás Napját ünnepel­jük meg minden évben, újab­ban november negyedik csü­törtök napján! ... Visszafelé lapozva az ame­rikai történelem évkönyvei­ben, azt találjuk, hogy ami­kor a kongresszusban először merült fel a Hálaadás Napja kérdése, nem a pilgrimek Há­laadásáról volt szó. 1789-ben Elias Boudinot new-yerseyi képviselő azt javasolta, hogy az elnök Hálaadás Napját proklamálja az Egyesült Álla­mok Alkotmányának megszü­letése minden jövő évforduló­ján. Azóta többször — de nem minden évben —- volt Ameri­kában Hálaadás Napja, nem valamennyi államban. Közel félévszázadon át egy Sarah Hale nevű özvegy, aki nemes emberbaráti szolgálatairól volt hires és arról, hogy ő költötte a “Mary Had a Little Lamb” Tévedés! Kennedy nyomban belátta a tévedést és az 1963. évi proklamációban már Vir­ginia volt az első helyen. Hogy is történt ez, a törté­nelmi tévedés, a kicserélt Thanksgiving? Nyolc évvel ezelőtt történt, hogy a virgi­niai szenátor a Kongresszusi Könyvtárban Thanksgiving nyomozást folytatott és felfe­dezte, hogy az első Thanksgi­ving Amerikában 1619. de­cember 4-én volt, Virginiában, a James folyó partján Berke­­leynél. Ezen a hálaadási vacso­rán résztvett aohn Woodlief kapitánnyal az élen 37 úttörő, annak a napnak megünneplé­sére, amikor a hajójuk ott partot ért. Akkor ott megfogadták, hogy ez a nap számukra és az utánuk jövő generációk szá­mára szent nap legyen mind­örökre, hálaadásul a minden­ható Istennek. cimü verset (amely először hangzott fel Edison fonográf­jából. . .) — egy “hölgyfutár­ban”, női magazinban, orszá­gos mozgalmat indított meg és húsz évig harcolt azért, hogy az egész országban Hála­adás Napját ünnepeljék no­vember utolsó csütörtökén. A mozgalom sikerrel járt, Lin­coln elnök 1863-ban nemzeti ünnepnapnak proklamálta Há­laadás Napját. Későbbi változ­tatások után 1941-ben a kong­resszus megszabta a ma is ér­vényes dátumot: november 4-ik csütörtöké. És legújabban az Országos Kereskedelmi Kamara felve­tette az eszmét, hogy ezt a ÁLLJON AZ AVON SZOLGÁ­LATÁBA KARÁCSONYRA. Ve­gye meg a családnak azokat a "meglepetéseket" a dollárokból, miket a népszerű AVON KOZME­TIKAI CIKKEK ÉS AJÁNDÉK­­TÁRGYAK árusításával kereshet meg. Otthonában történő megbe­szélésért telefonáljon New Bruns­­wickon: KI 5-1345, Perth Amboy környékén Hl 2-2462, Allenlown- Bethlehem tájékán pedig 432-0916 szám hívásával. napot, több más nemzeti ün-> nepnappal együtt, tegyük át hétfőre, hogy hosszabb week­end jeink legyenek... # * ❖ Most már tudjuk, hogy Amerikának két hálaadási em­léke van, ami azonban nem akadálya a pilgrim-hálaadás megünneplésének. De tudnunk kell még valamit. Azt, hogy az első hálaadás nem 1619-ben, UNITED NATIONS, N. Y. — Amióta az Egyesült Nem­ietek Szervezetében megin­dult az afrikai népvándorlás, kis és fejletlen, felelőtlen or­szágok delegátusainak be­­özönlése, a szabad világnak, de a kommunista hatalmaknak is súlyos aggodalmai támad­tak, hogy a U. N. továbbra is megfelelhet fő hivatásának: a nemzetközi béke biztosításá­nak. Hová vezethet az, hogy a U. N. demokratikus szerve­zete keretében túlnyomó több­ségre jutnak éppen a jelen­téktelen és az eddigi tapaszta­latok szerint sokszor felelőt­len kormány-küldöttek? Vala­hányszor a közgyűlésen élet-» bevágó kérdések felett szava­zásra kerül sor, Upper Volta, Tanzia, Kamerun és a többiek delegátusainak szava dönt. Mert még a pár ezer lakost számláló Maldive Szigeteknek is egy szavazatuk van, annyi, mint Amerikának. (Tetszik tudni, hol vannak azok a szi­getek?...) Keserves tapasztalatból tud­juk, hogy a U. N. nem államok és nem kormányok felett álló főhatóság, hatalma tulajdon­képpen csak rábeszélő és amit határozatképpen kimond, an­nak végrehajtására nem ké­pes. Emlékezünk például, az úgynevezett ‘magyar kérdés’­­ben hozott többszöri határoza­tokra, amelyeket a szovjet egyszerűen nem vett figye­lembe. De mi lesz, ha a U. N. sorsdöntő kérdésekben még határozatokat sem tud hozni, mert Uganda, Guinea, Mali és a többi törpék leszavazzák a világ hatalmasságait? A U. N., melynek igazi, ka­tonai hatalma nincsen, vég­eredményben csak nemzetkö­zi fórum, ott igaz ügyet a vi­lág közvéleménye elé lehet vinni, de győzelemre vinni nem lehet. Meg kell elégedni legalább ennyivel, ha több ma nem lehetséges. De mit ér egy nemzetközi fórum, amelyen NEW YORK. — Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének egyik legnemesebb alkotása az UNICEF — United Nations Children’s Emergency Fund- -, amely világszerte támogatja, segíti, élelmezi, ruházza sze­gény népek szegény gyerme­keit. Ezért az emberbaráti szolgálatért UNICEF kapta az 1965. évi Nobel-dijat. A gyermeksegitő akció a szük­séges pénzeket gyűjtések ut­ján szerzi meg, azonkívül rf\ vészi kivitelű ünnepi üdvözlő­lapokat és illusztrált előjegy­zési naptárakat ad ki, áme­nem is 1620-ban volt, hanem bibliai ősidőkben. Az Ó-Testa­mentumban több helyen van említés aratási, szüreti ünne­pekről. Az egyiptomi fáraók évszázadaiban minden év őszén hálát adtak az istenek­nek a jó termésért. A régi Görögországban az ilyen hála­adási ünnepélyeket olyan nagy tiszteletben tartották, hogy ha akkor éppen háború volt a városállamok közt, a háborús felek fegyverszünetet hirdet­tek ki, hogy mindkét táborban, mindkét oldalon háladást le­hessen ünnepelni. felelőtlen, tájékozatlan, fris­­sensült “diplomaták” fecseg­nek és kiabálnak, meg nem emésztett jelszavakkal dobá­sznak? Mit lehet tenni, hogy a U. N. ne alacsonyodjék le fecsegő bódévá ? Mindezekre a nagyon fon­tos kérdésekre megpróbál fe­lelni Richard N. Gardner, aki korábban az amerikai külügy­minisztérium alállamtitkára volt. “In Pursuit of World Or­der” cimü könyvében. Gard­ner a U. N. lezüllését első­sorban az amerikai nemzeti érdek szempontjából veszi elemzés alá és ésszerű javas­latokat tesz. Úgy véli, hogy tarthatatlan a jelenlegi U. N.­­ben uralkodó elv: Egy ország — egy szavazat. Ez az elv arra vezet, hogy túlsúlyba kerül­nek azok az országok és or­­szágocskák, amelyek, először a legkevesebbel járulhatnak hozzá a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, má­sodszor, a legkevesebbel járul­nak hozzá a U. N. fenntartá­sához, és harmadszor, a leg­több segélyt és politikai támo­gatást nyerik a nagyobb ha­talmaktól. Nem tartható fenn sokáig — Gardner alaposan megindo­kolt nézete szerint — az egyenlő szavazat elve. A he­lyes megoldás az lenne, hogy az egyes államoknak népessé­ge és financiális hozzájárulá­sa lenne irányadó: a nagyobb nemzeteknek, a nagyobb ter­heket vállaló nemzeteknek több mint egy szavazatuk le­gyen. Igen ám, de a U. N. alapokmányának ily értelmű módosítását a törpék aligha szavaznák meg. Egy jó szót is közbevetünk itt a kár-okozó törpék védel­mében. ők hivatkozhatnak ar­ra, hogy Amerikában minden államnak két szenátora van, a százezres Nevadának annyi, mint a sokmilliós New York vagy California államoknak. Ezt a visszásságot (amelynek Veknek jövedelme a gyerme­kek javára megy. A karácso­nyi üdvözlő kártyák közül egy­nek tervezője Dómján János volt, most pedig egy másil| magyar művész, Vincze Lajos) szép festménye, Hungarian Carollers (Magyar Bethlehe­­mesek) a dísze az üdvözlő­­kártyának. Ezenkívül Vincze Lajos az 1967. évi előjegyzé­si naptárhoz is készített egy gyönyörű festményt, amely magyar anyát ábrázol, karján kisdedjével, magyar népi vi­seletbe öltözve, a háttérben templom és magyar táj házi­állatokkal. A művész díjazás nélkül engedte át UNICEF- nek e két remek művészi al­kotását. A Budapesten élő Vincze Lajos feleségével együtt il­lusztrált útikönyveket ad ki; ő fest, a felesége ir — úti él­ményeikről. A Hungarian Carollers ké­peslapokat és az 1967. évi élői jegyzési naptárt Amerikában UNICEF árusítja az Egyesült Nemzetek newyorki palotájá­ban van az elárusítóhely. Mindkettő kedves karácsonyi ajándékozásra alkalmas. komoly történelmi alapja van) nem lehet megszüntetni, mert a kisebb népességű államok többségben vannak, nem sza­vaznák meg. .. És közbevető megjegyzése van Cardnernek is: A népes­ség arányában elosztott szava­zójognak hátrányai is lenné­nek, például Indiának több szavazata lenne, mint Ameri­kának. Akármilyen alkotmány-mó­dosítás jön számba, a fő szem­pont az kell legyen, hogy vala­melyes egyensúlyt biztosítsa­nak a kevésszámú hatalma­sok (Amerika, Szovjetunió, Anglia, stb.) és a nagyszámú kicsik közt. Felmerült ennek a kombinációnak gondolata: Életbevágó kérdésekben a köz­gyűlés kétharmad többséggel határozzon, de ez a határozat csak akkor legyen érvényes (és kötelező...) ha ebben a kétharmad többségben benne vannak a Biztonsági Tanács tagjai kétharmadának szava­zatai is. Ennek a tervnek ér­telme az, hogy a Biztonsági Tanácsban a nagyobb hatal­maknak túlnyomó többségük van. Ezért csatlakozik ehhez a javaslathoz a további javas­lat: legyen a U. N. oly parla­ment, amelynek felsőháza és alsóháza van, a Biztonsági Tanács felsőház és a közgyűlés alsóház, és fontos kérdések­ben csak az a határozat le­gyen érvényes, amelyet mind­két ház elfogad. Nem szabad elfejelteni, hogy a Biztonsági Tanácsnak állandó tagjai azok a hatalmak, amelyeken a vi­lágbéke fenntartásáért való felelősség nyugszik: Amerika, Szovjetunió, Anglia, Francia­­ország és — Kina. (Kina ad­dig, amig a 700 milliós nem­zet kormányának a formosai kormányt ismeri el a U. N.) HÁZVEZETŐNŐT keresnek, gyermekek mellé, 2 fiú, 4 lány, állandó alkalmazás és bentlakás. Angolul kell tudnia, fizetés meg­egyezés szerint. Referencia szük­séges. Telefonáljon: 846-2325. Sok törpe óriást győz EAöbAlC. NEW JERbLY----------------------*---------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom