Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-07-28 / 30. szám

Thursday, July 28, 1966 52 AB AD SAJTÓ Bevándorlási kérdések Kérdés; Nagyanyám 1905- ben jött Amerikába, 12 éves koréban. Azóta is itt élt, de sohasem lett állampolgár, mert úgy hiszi, hogy az Egye­sült Államokba való belépé­sénél szabálytalanságot köve­tett el. Van-e módja annak, hogy polgárosítást kérjen? Válasz: A nagyanyja folya­modhat polgárságért, minden nehézség nélkül. Csak ki kell töltenie egy kérvényt polgá­­rositásért. Általában szüksé­ges, hogy a folyamodók bizo­nyítsák, hogy törvényes utón kaptak engedélyt állandó itt­­tartózkodásra. Ez azonban dorló 1906. junius 29-e előtt érkezett az Egyesült Államok­ba. Ezeknek nem kell bizo­nyítaniuk törvényes belépé­süket az állampolgársághoz, be kell azonban bizonyítani­uk, hogy 1906. junius 29-e óta az Egyesült Államokban éltek. Ha képtelen, hogy ezt bizo­nyítsa, de bizonyítani tudja, hogy 1948. junius 30-a előtt jött be az országba, úgy fo­­lyamodhatik a “törvényes be­lépés rekordjáért”. Bizonyíta­nia kell ehhez, hogy azóta megszakítás nélkül az Egye­sült Államokban élt, erkölcsi­leg jellenes személy és nem követett el bűncselekményt. Még jobb, ha bizonyítani tudja, hogy 1924. julius 1-től lakott az Egyesült Államok­ban, mert ez esetben, mihelyt a “törvényes belépés rekord­jáért” folyamodott, nyomban alkalmassá válik a polgárosí­tásra. Ha az 1948. junius 30-i dátumot használja, további öt évig kell várnia, mig meg­kapja az állampolgárságot. Mindezen tudnivalók meg­találhatók a “How to Become a Citizen of the United Sta­tes” cimü könyvecskében, melynek ára 1 dollár és meg­rendelhető az American Coun­cil for Nationalities Servicé­nél, 20 West 40th Street, New York, N. Y.10018. Pénzügyi okokból meggyengitik mindenütt az angol támaszpontokat LONDON, Anglia. — Ba­rold Wilson miniszterelnök kormánya elható rozottnak nyilvánította magát arra, hogy csökkentse hadügyi költ­ségvetését és külföldi kiadá­sait több mint 420 millió dol­lárral, hogy elkerülhesse a font leértékelését. Azonkívül más három ren­deletet készitenek elő, mely a hazai kiadásokat csökkente­né és ezek készen állnak ar­ra, hogy a kormány elé ter­jesszék jóváhagyásra. Bogy a s zükségred eleteket elfogadhatóbbá tegyék Ang­lia 8 millió munkásának az angol szakszervezetekben, a munkáskormány egy országos bértörvényt terjeszt a parla­ment elé, mely megállapítja á munkabér alsó határát. Ez ugyanis lehetővé fogja ten­ni, hogy az igen alacsony ke­resetű munkások többet ke­ressenek. Mindezen intézkedések mö­gött, a beavatottak szerint, az az alapvető politik áll, hogy a fontot semmiképpen nem szabad leértékelni, mivel egy ilyen lépés világszerte pénz­­krizist idézhet elő, mely köny­­nyen a mélybe ránthatná a dollárt és egy-két év múltán az a helyzet állhatna elő, hogy nemcsak Anglia, hanem az egész világ sokkal gyen­gébb helyzetben volna, mint valaha. Az angolok tengerentúli ki­adásainak csökkentése 400-500 millió dollárral, a következő­ket jelentheti: Anglia Szuez­től kelteire állomásozó had­erejéből, mely jelenleg 60,000 embert tesz ki, visszavonna 25-30,000 embert. Továbbá eigy utolsó követe­lés Nyugat Németországhoz, hogy vállalja át azt a 242 mil­lió dollár költséget, amibe részben az angol Rajnai-had­sereg állomásoztatása ikerül. Ba Bonn ehhez nemet mond, úgy Anglia kérni fogja Atlan­ti-szövetségeséit, hogy ment­sék fel ezen kötelezettség alól, hogy annyi katonát tartson a Rajna mellett. Ebiben az ügyben James Oáilaghan pénzügyminiszter már el is utazott a német fő­városba, hogy Ludwig Er­hard kancellárral tárgyaljon. Jelenleg 50,000 angol katona tartózkodik a Rajna melllett. S végül tervbe van véve a gyorsabb kivonulás a keleti támaszpontokról, köztük Adenlből, melynek kiürítése csak 1968-ra volt tervezve. Húsz ország fiatal eszperantistáinak találkozója Pécsett Pécsett most folyt le a 22. eszperantó ifjúsági világkong­resszus. A nagy találkozón 20 ország 900 fiatal eszperantis­­tája vett részt. A kongresszus célja, hogy közelébb hozza egymáshoz a különböző anya­nyelvű, de semleges nemzet­közi nyelvet beszélő fiatalo­kat, is így szolgálja a népek barátságát. A kongresszust a Janus Panonius utcai ifjúsági székházban tartották. Margareta Arvidsson 18 éves svéd lány lett “Miss Universe” Miami Beach, Fia.-ban. KIRÁLYOK VÖLGYE Múmia. Ez a szó a mai em­berből már csak tudatos kep­­zettársitásokat vált ki, min­dennemű érzelem nélkül. Két­­három évtizeddel ezelőtt azon­ban ugyanennek a szórnak hal­latára borzongás futott végig milliónyi ember hátán. Gye­rekek, ha múmia jelent meg álmukban, félelemtől reszket­ve, sikolt va ébredtek. És hogy ez igy volt, abban a fő­vétkes a film és a ponyvairo­dalom. A múmia-filmek ké­szítői, a ponyvaregények szer­zői az izgalmat hajhászták, és aizt az esetet többségében el is érték. A “Múmia bosszúja” cimü filmről példáiul évekig beszéltek az emberek és eny­he borzongással emlékeznek vissza rá ma is. De ez csak egy a sok közül. Szinte napról napra jelentek meg a “feltá­madt” múmiákról, az. örök nyugodalmak megzavarásáért bosszút álló múmiákról, a fé­lelmes, hideg, kegyetlen és hallatlanul erős múmiákról szóló regények. Mondanunk sem kell, hogy ezeknek sem­mi, de semmi alapjuk nem volt. Hiszen nincs a világon még egy olyan lény vagy tárgy — s itt most mindegy minek nevezzük — amely any­­nyira ártalmatlan lenne az em­berre, mint a múmia. A mu­­mdaikönyvek szerzői az izgal­mat keresték és megpróbál­ták fantáziájuk tulerőltetésé­­vel fokozni, mig ugyanakkor elkerülte figyelmüket az, hogy a valóság, a királysírok tör­ténete, és az első — szinte érintetlen — sir, Tut-Ankh- Amon sirkamrájának feltárá­sa milyen hallatlanul izgal­mas. * * * Királyok Völgye, vagy ahogy még nevezik: a “Királysírok Völgye’. Maga a név is fel­kelti az érdeklődést. És ha rö­viden áttekintünk e temetke­zési hely történetén, az ér­deklődés csak fokozódni fog. A völgy legtávolabbi sarká­ban alig láthatóan sziklabás­­.ya alatt húzódik meg egy viszonylag szegény sir. A tu­ristáknak többnyire elkerüli figyelmét, pedig talán ez a 'egjelentösebb, hiszem ez volt íz első, amelyet a völgyben építettek, és “lakója” volt az 4ső király, aki szakított a ha­gyományos isirépitési módsze­rekkel, és uj sirrendszer alap­ját vetette meg. Az egyiptomi vállás főkö­­vetelménye volt, hogy a holt­test sértetlenül maradjon meg sírjában. De nemcsak sértet­lenül, hanem “gondtalanul” is. Eziórt a legkülönbözőbb szükségleti tárgyakat a be­balzsamozott holttesttel te­mették el és mi sem természe­tesebb annál, hogy egy gaz­dáig, pompakedvelő uralkodó használati és disz tárgyai aranyból és egyéb értékes anyagokból készültek. De ami­lyen természetes ez, éppolyan természeteseik a következmé­nyei is. A mérhetetlen kincs, mint mágnes vonzotta a tol­vajokat, a sirrabló'kat. Alig hogy eltemették a királyt, né­hány év leforgása alatt “meg­­dézsmálták” a vele temetett kincseket, sőt nem egy eset­ben teljesen kirabolták a sirt. Meg kell itt jegyezni, hogy téves az a felfogás, amely szerint a sírokat néhány ezer évvel később, a középkorban, sőt az újkorban fosztották ki. A királysírok felnyitását még az ókorban, a kortársi tolva­jok végezték el, természetesen előfordult, hogy eigy-egy sir teljes kifosztása hosszú évti­zedekig is eltartott. A fáraók a legkülönbözőbb módszerek­kel kísérleteztek, hogy meg­akadályozzák a sírok kifosz­tását. Kezdetben óriási pira­mist emeltek a sírok fölé és a piramis bejáratát hatalmas sok tonna súlyú gránittömbök­­kel torlaszolták el. Megpró­bálták úgy félrevezetni a rab­lókat. hogy hamis bejárato­kat készítettek, a sirkamrá­­kat titkosajtókkal zárták le; a legszigorúbb és legkegyet­lenebb törvényeket hozták a sirrablók ellen, de mindez hiá­bavalónak bizonyult. A sir­rablók, akik a kincsekért vál­lalták a kockázatot, az eset­leges elfogatásuk utáni hosszú és kegyetlen kínzással járó halált, türelmesek és kitar­tók voltak. Ha be is csapta őket a hamis bejárat, a sok titkos folyosó, végül is csak rátaláltak az igazira. Nem használt az sem, hogy tisztviselők és őrök seregét tartották a sírok körül — eze­ket jól megfizették —, mert mindig akadt közöttük olyan, aki megvesztegethető volt. I. Tothmesz király látva, hogy szinte alig van Egyip­tomban olyan királysír, ame­lyet ne raboltak volna ki, arra a megállapításra jutott, hogy az egyetlen megoldás a titok­tartásban rejlik. így keletke­zett az első rejtett sir a “Ki­rályok Völgyéiben. A sir tervezését Inieni, a király főépítésze végezte. A halottas kápolna falára irt életrajzában elmondja, hogy egymaga végezte az épitke­­zést, amely a legteljesebb ti­tokban folyt, senki sem tudott róla. A munkásokról azonban nem irt semmit, pedig a szik­­lasir elkészítésében több száz­nak kellett részt vennie. Min­den bizonnyal az történt, hogy a munka befejezésével örökre elnémították őket, Hogy med­dig maradt titokban a sir, azt nem lehet tudni, de tény, hogy első Tothmesz sírjának feltárásakor azt szinte telje­sen üresen találták, akárcsak a többi, mintegy harminc sirt, amely szintéin a völgyben van. I. Tothmes'z után ugyanis ide temetkeztek a 19. és 20. di­nasztia uralkodói is. * * * Tut-Ankh-Anionról a törté­nelem vajmi keveset jegyzett fel, és talán meg is feledkez­nek róla, ha 1922-ben H. Car­ter és társai nem fedezik fel sírját. Ez a felfedezés a szen­záció erejével hatott, és éve­kig lázban tartotta nemcsak a szakembereket, hanem a közvéleményt is. Tulajdonkép­pen ez inspirálta az előzőkben említett múmia-filmek és re­gények alkotóit. Mint tudjuk, Tut-Ankh-Amon máig gyer­mek volt, mikor trónra került, ás mindössze 18 évet élt. Elő­dei, a nagy fáraók sorában ő jelenték telem kis királyocska volt, gazdagságban, pompáiban sem vehette fel velük a ver­senyt. Mégis mi az, ami ezt a gyermekkirályt a nagykö­zönség szemében a legismer­tebb fáraóvá emelte? Igen egyszerű tény. Az, hogy sír­ja szinte teljesen érintetlenül tárult föl a huszadik század embere előtt. Megállapították ugyan, hogy ebbe a sírba is behatoltak, nem sokkal a ki­rály halála után, de valószí­nűleg megzavarhat tik a tol­vajokat, mert csak csekély kárt okozhattak és az előkiam­­rából nem jutottak át a sir­­kamrába. Az előíkaimrábam nagy ösz­­szevisszaságban a legkülönbö­zőbb tárgyakat találták. A ha­talmas nyuigvós'zékektől a lá­dákon át a kis serlegekig min­denféle használati tárgy meg­található volt. Annak ellené­re, hogy Tut-Anfch-Amon nem tartozott a naigyon gazdag fá­raók közié, mégis felbecsülhe­tetlen kincs került elő sírjá­ból. * * * A fáraó sírja egy hosszú fo­lyosóból és négy kamrából állt. A négy rétegű, úgyneve­zett aranyszőkben volt a fá­raó kőszarkofágja. 12 mázsá­­nyi fedél és három koporsó őrizte az uralkodó tetemét. Ezek a koporsóik azonban el­térnek a maiaktól. A Nemzeti Muzeum egyiptomi kiállításán láthattunk hasonlókat. A fá­raó testének formáját követ­te mind a három. A legdisze­­sebb és legértékesebb a har­madik volt. Az uralkodó ar­cát és vállát az utolsó kopor­sóban művészileg kimunkált aranyálarc 'borította: a fiatal király vonásait őrizve meg az utókor számára. A fáraót szertartásosan körülburkoló pólyában 143 tárgy volt elhe­lyezve, a pólya különböző ré­tegeiben, az egész test hosszá­ban. A testet szinte teljesen eltakarta a rengeteg drága­ság: arany, ezüst, drágakő és színes üveg. Ezeknek a tár­gyaknak nagy része nem csu­pán diszitő eszközül szolgált. Fontos szerepük volt — az egyiptomiak hite szerint — az uralkodó túl világi életében. A másvilági utazóra — akárcsak az életben — nagy veszedel­mek leselkedtek. Az értéltes amuletteknek az volt a fel­adatuk, hogy a királyt meg­védjék ezek ellen. A hosszú­kás, váza alakú arany amu­lett, az úgynevezett “Ded” az elhunyt fáraót alkalmassá tet­te arra, hogy — az egyiptomi­ak halottas könyve szerint — belépjen a halottak birodal­mába, egyék Ozirisz isten éte­leiből. Egy másik tárgy, a “Thet” birtokosát Izisz, isten­nő és fia Hórusz kegyébe ajánlotta. Az “Uaz”, a királyi pálca, az alvilágiban örök if­júságot biztosit a halottnak. Hasonló volt a rendeltetése egy 8 darabból álló ércgallér­­soirozatmak: viselője az örökké tartó marandandósiágot élvez­te. Volt a pólyában egy há­rom szkarabeusz-bogarat áb­rázoló amulett. Mellső lábaik­kal a Nap és a Hold korong­ját tartva, adtak világossá­got a halott uralkodónak. Az aranyba foglalt karneol szív­­függők birtokálban jchet fel az elhunytnak szelleme a föld­re. “MenC’-nek, az istenitett egyiptomi fecskének talán ha­sonló lehetett a szerepe, hiszen napkeltekor jelenik meg, és napnyugtakor tér vissza fész­kébe. Bizonyára az emberi lé- 1 ekvisszatéilésének képességét szimbolizálja. Civilizációnk fejlődése szem­pontjából nagyon értékes két nemesfém mairkolatu tör, de nem az arany, illetve az ezüst markolat miatt. A török éle vasból volt, s ez közel 3500 évvel ezelőtt nagyobb értéket képviselt az aranynál is. A vas ekkor még a legnagyobb ritkaság volt! * * * Utaltunk rá, hogy milyen szenzációiként robbant ki a sir megtalálása. A hírlapi szenzá­ciók a munkálatok befejezté­vel sem értek véget. Szárny­ra kelt és sokáig tartottá ma­gát az a hír, hogy a tudomá­nyosan megbolygatott sir több mint 3000 éves lakója bosszút állt nyugalmának megzavaróin. Ennek a baboná­nak bizonyos tudományos szí­nezetet adott az a hiedelem, hogy a fáraósirokban a te­metkezés folyamán olyan anyagokat is elrejtettek, ame­lyek az élő szervezet halálát okozhatják. A tudomány azon­ban megcáfolta ezeket a szen­zációt keltő mendemondákat. A feltáráskor az élet legala­csonyabb formáját sem talál­ták a sírban. Találtak ugyan gombákat, rovarokat, pókokat és pókhálókat, de ezek élet­telenek voltak. A vizsgálat azért is volt alapos, mert már a munkálatok kezdetekor fel­merült annak a lehetősége, hogy a sírban dolgozókat, a betegségek csirái fenyegetik. A legalaposabb mikroszkópi­­kus vizsgálatok sem tudtak azonban kimutatni baktériu­mokat és egyéb élőlényeket. í í Tut-Ankh-Amom sírjának Ez a véráztatta szoba egy chicagói zugszállóban, ahol a 25 éves Richard Speck állítólag felvágta ereit. Őt vádolták meg a nyolc ápolónő' megölésével. megtalálása é*s feltárása a leg­izgalmasabb régészeti ered­mények egyike. A sírral kap­csolatos mendemondák pony­varegény-izgalma messze el­marad a valósáig csodája mö­gött. A sir megtalálásának módja arra tanít tudóst és nem tudóst egyaránt, hogy a következetes, kitartó munka, a férfias helytállás, a kudar­cok sorozata ellenére is ered­ményt ér el. Képzeljük el, hogy Carter a tudományos megszállottság fanatizmusá­val olyan területet kezd ku­tatni, amelyet már előzőleg számos régész keresztül-kasul kutatott. A tudósok általános véleménye az volt, hogy a Ki­rályok Völgyében levő összes jelentős sirt feltártak már. Carter következetes munkája annál is inkább megbecsülen­dő, mert ő egy bizonyos sirt keresett, és azt meg is ta­lálta. Mire alapozta ezt az el­képzelésiét ? Mindössze három bizonyíté­ka volt. Találtak a völgyben egy fajansz serleget Tut- Ankh-Amon nevével, egy tö­rött fadobozt, a fáraónak és feleségének képével és nevé­vel, továbbá edényeket, ame­lyekben, hulladékok között, Tut-Ankh-Amon nevét viselő pecsétre akadtak. Ezek a gyér bizonyítékok elegendők vol­tak íahhoz, hogy a tudós szem­beszálljon neves régészek ál­talános véleményével. Elhatá­rozta, hogy a ke reszt ül-’kasul f elásott Királyok Völgyét szinte centiméterről centimé­terre átvizsgálja. Szívós, sok évig tartó munkájának — több tonna földet, törmelék­­hegyet kellett megmozgatnia — meg is lett az eredménye: 1922. november 5-én reggel a Királyok Völgyének egyik sziklájában, sirépitők ókori kunyhói alatt, a szikla belse­jébe vezető lépcsőfokokra buk­kantak : az első, szinte érin­tetlen fáraósirra. Láng Róbert FELHÍVÁS á mindazokhoz akik 1956 után jöttek Amerikába 1966. október 23-án lesz tiz esztendeje a magyar forrada­lomnak, mely leverése* dacá­ra oly sok ezernek adott lehe­tőséget, hogy szabad földre kerülhessenek. Azokhoz fordulok, akik nem tömörültek semmiféle Sza­badságharcos Egyesületbe. Ezeknek száma ma túlnyomó. Úgy érzem, hogy minden­kinek illő részt venni a tíz­éves évforduló ünnepségében. Kérem a velem együtt ide­­jöttdket, hoigy legalább ezzel rójják la bálájukat azon hő­sökkel szemben, akik életü­ket adták azért, hogy mi ima szabad földön élhetünk. Részvételre kérem a beje­lentést elküldeni: Bocskay József 327 W. North Avenue Chicago, Illinois 60610 Cary Grant filmszínész felmutat­ja 4 hónapos kislányát, Jennifert, akire igen büszke. Menekültek Délvietnamban megérkeznek a Cung Son-i menekült táborba. ■ «***>*» *■ * 7 OLDAL '

Next

/
Oldalképek
Tartalom