Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-16 / 24. szám

Thursday, June 16, 1966 SZABAD SAJTÓ Szombaton Clevelandban volt az AMSZ igazgatósági ülése CLEVELAND, Ohio. — Az Amerikai Magyar Szövetség junius 4-én, szombaton dél­előtt 11 órai kezdettel tartot­ta meg Igazgatóságának ülé­sét a Magyar Református Egyesület székházában, a 11213 Buckeye Rd.-on. A?) ország különböző ré­szeiről gyülekeztek az Ame­rikai Magyar Szövetség igaz­gatói és Dr. Béky Zoltán, az igazgatóság elnöke a gyűlés megnyitása után megállapí­totta a jelenlevők neveinek felsorolása után, hogy a gyű­lés határozatképes. Az ősszel Clevelandban tar­tott Közgyűlésen megválasz­tott tisztviselők valamennyi­en jelen voltak: Fiók Albert biró, országos elnök, Dr. Füry Lajos titkár, Dr. Szász Zol­tán külügyi titkár, Richard J. Phillips pénztáros. Miután pedig az Intéző Bi­zottság a Közgyűlés után a Bizottságokat felosztotta az alelnökök között, ebben a mi­nőségükben is jelen voltak Dr. Székely Zoltán alelnök, a Külügyi Bizottság elnöke, Dr. Nádas János a Szervezési Bi­zottság elnöke, Mikó István, gyarországon a Magyar Nem zeti Bank megkerülésével kül földi valutát vásárol s azt az országból kiviszi. — A tapasztalatok szerint a devizagazdálkodást sértő cselekmények általában vám bűntettel párosulnak. Aki ugyanis a devizaszabályok megsértésével szerez külföldi valutát, az érte vásárolt kü löníéle árucikkeket rendsze­rint a vámelőírások megsze­gésével, elrejtve igyekszik be­hozni és ezeket haszonnal ér­tékesíteni. alelnök is a Kulturális Bi­zottság, valamint Vasváry Zoltán alelnök, az Ifjúsági Bi­zottság elnöke kimentette magát. Az Igazgatóság tagjai kö­zül jelen volt Gombos Zoltán, a magyar napi és hetilapok kiadó-főszerkesztője, Ivarlo­­witz Béla, az AMSZ ügyésze, Andreánszky Károly, az Ame­rican Friends of Anti-Bolshe­­vic Bloc of Nations, Inc. fő­titkára, Nt. Brachna Gábor, Schmith Lajos, Kara Mihály, Szebedinszky Jenő szerkesz­tő, Ft. Vitéz Baán, Pásztor László, Eszernyi László, Si­­monffy Lajos, Dr. Návori Kor­nél és többen mások. Az ülést Dr. Béky Zoltán az Igazgatóság elnöke nyitotta meg és felolvasta elnöki je­lentését. Elmondotta, hogy ez az első alkalom, hogy szemé­lyesen találkozhatott azzal az Igazgatósággal, melyet a múlt évi Közgyűlés állított az Arae ri'kai Magyar Szövetség élére. Hangsúlyozta, hogy a mai vál­ságos, történelmi időkben, mikor fajtánk a halál mes­­gyéjén jár és a hitetlen kom­munizmus elsodrással fenye­geti, minden embernek a gá ton kell lennie, akiben a faj­tája iránti szeretetnek még csak egy szikrája is él. — Meggyőződésem — mon­­sottia, hogy az idegenbe sza­kadt magyarságnak nem volt az elmúlt 60 esztendő alatt olyan szervezete, mely annyit tett volna aszenvedő magyar népért, a magyar ügyért, a magyar igazságért, mint az Amerikai Magyar Szövetség. Beszéde végén köszönetét fejezte ki a titkároknak, az Intéző Bizottságnak, a ma­gyar sajtónak, Gombos Zol-7-IK OLDAL Nem látta a halállal vivődé fiú a bilincset édesapja kezén NEW YORK. — Daniel X (teljes nevét elhallgatjuk) 16 éves volt, gyógyíthatatlan ve­sebajban szenvedett, napjai meg voltak számlálva. A Bel­­'evue kórháziban feküdt. Fé­­:ig öntudatlan állapotban még egy utolsó kívánsága volt: mégegyszer, utoljára, látni akarta az édesapját. Súlyos probléma. Az apa a Hiker’s Island börtönben van. Onnan ki lehet sétáim egy rövid látogatásra? Dr. Lowell Young kórházi orvos késő éj­jel felhivta a City Hallt, az* éjjeli “polgármestert”: lehet vagy nem lehet? A városi ügyek éjjeli őre telefonált ide, telefonált oda, s a vége az lett, hogy négy fogházőr -i fiú apját ambulance autóba ültette és pár perc múlva ott vOitak a Bellevue-ban. Amikor bevezették hozzá az apját, Dániel csodálatos módon eszméletre tért. Elkez­dett beszélni, emlékezni. “Em­lékszel, papa, amikor a park­ban sétáltunk és ... Az apa simogatta a halódó fia verej­­tékes homlokát. És a fiú nem vette észre, hogy az apja ke­zei bilincsbe voltak verve. Amikor az apját elvezették betegágya mellől, a fiú vissza­esett az önkívületbe, melyből aztán nem ébredt fel. Ä PLETYKAFÉSZEKBÖL Rossz hír ügyvédeknek: Hun­tington Hartford, az A & P- milliomos, kibékült Dianával nem lesz válóper. Nem lesznek ügyvédi “költségek”. * * * A Plaza Palm Parkban Jack Benny, a vén komédiás, azt kérdezte egy pincérlánytól, hogy mit mutat az óra. “1.40” — felelt a lány. Amire Jack nem éppen becsületes ajánla­tot tett a pincérnőnek: “Nem lenne kérem, szives ... égj perccel visiszafordítani a mu tatót, hogy 1,39-et mutasson” Tudni kell, hogy Jack Benny szerencseszáma 39. Ő évtize­­iek óta 39 éves. 5*e s*s Linus Pauling, a világhírű Patkánynak se kell.. HAMBURG. — Otto Nie­­scbultz gyógyszerész szabad idejében érdekes kísérletet végzett patkányokkal. Meg akarta tudni, hogy milyen mu­zsikát szeretnek a patkányok, milyent utálnak és elvetnek. Legjobban utálják a Beatle bogarak zenebonáját, de nem nyeri el tetszésüket a jazz sem. Legjobban szeretik az ér­zelmes francia kabarédalokat. Hogyan nyilatkoznak a pat kányok a zenéről, amellyel a patikus szórakoztatja őket? így megy ez : A ketrecben van egy fogantyú, amelyet ha a patkányok lenyomnak, elhall gat a Zene. A patkányok ha­mar megtanulták, hogy ezt a fogantyút kell lenyomniuk, ha egy muzsika nem tetszik ne­kik. kémikus, kétszeres Nobel-di­­jas (aki perbefogja még az Úristent is, ha őt kommunis­ta-barátnak mondja ...) most az emberi és az állati vér he­moglobin tartalmával foglal­kozik. Eddigi kutatásainak eredménye, hogy az emberi vér egy egységében (moleku­lájában) 149 hemoglobin van, a lóéban 129, a rhesus majom verében 143 és a gorilla véré­ben 148 hemoglobin van. Uj majom-elmélet lesz ebből ? ... * * * Rod Steiger, aki a “Pawn­broker” eimü filmben anti-ná­ci szerepet játszik, Rómában azt a villát bérli, abban a vil­lában lakik, amelyben a német megszállás alatt Kesselring tábornagy, a német haderők parancsnoka lakott. TETOyÁLÁS, ADIEU! ALBANY, N. Y. — A Court of Appeals végső fokon alkot­mányosnak jelentette ki New York város tetoválást tiltó rendeletét. Indokolás: A teto­válás hepatitist (májbetegsé­get) okozhat. HÁZASSÁGUK A MAGASSÁGBAN KÖTTETETT KOPENHÁGA. - Pehr Hasselrot és Brigitta Páule­­son egyházi, de nem templo­mi esküvőn keltek egybe. A Közel-Keletre repültek és egy római katolikus pap akkor ad­­lőgép a legnagyobb magasság­­ta őket össze, amikor a repü­­ban volt. Az okosság titkait kutatják ANN ARBOR, Mich. — A Michigan állami egyetemen érdekes kisérletek folynak: egy újfajta pirula használatá­val okosabbá akarnak tenni embereket, fokozni felfogó ké­pességüket és emlékezetüket. Az egyetem 18 diákja le­nyelte az okosító pirulát és megindult a vizsgálódás. Oly készülékdeszkán, amilyen az autók keyboardja, nyolc lám­pa kigyullad, ha a megfelelő kulcslyukba helyezik a kul­csot. Mindegyik lyukba más kulcs való. A “kísérleti diá­koknak” ki kell próbálniuk, hogy melyik kulcs, melyik lyukba jó, aztán megismétli ezt a műveletet annak meg­­állapítására, hogy megjegyez­ték e maguknak, emlékez­nek-e arra, hogy melyik kul­csot kell melyik lyukkal pá­­rositand. Ilyen és hasonló kisérletek folynak másutt is a cukorpi­­rulával, melyet az Abbott La­boratories gyógyszervállalat készít. Amolyan intelligencia­mérő kísérletek ezek, de a fő cél annak megismerése, hogy hogyan működik a memoria, mi a .titka és magyarázata az emlékezésnek, hol, melyik agycellában van az emlékezés kulcsa. Ennek a megismerés­nek beláthatatlan gyakorlati jelentősége lehet, mert ha tudjuk, hogy azokat az agy­cellákat kémiai utón — a cu­korpirul ákkal vagy más ve gyületekkel — befolyásolni le­het, megtalálhatjuk a módját annak, hogy az ember értei mességét fokozzuk. Fantasztikus lehetőségek előtt állnak a kutató tudó­sok és az egész emberiség. Az Abbott-féle cukorpirulát elő állító tudósok egyike, Dr. A1 vin Glasky, az életvegyészet tudósa mondja: “Talán lehet­séges lesz az öregedő ember szellemi képességeinek meg­fogyatkozását — a szenilitást — lelassítani és általában szel lemileg visszamaradt gyerme keket és felnőtteket értelme sebbé tenni. És az emlékező tehetség fokozása minden em bernek, szellemileg gyengé­nek és erősnek, csak hasznára lehet.” Már megszólaltak az üzlet­emberek is: “Ha sikerül meg­teremteni egy emlékezet-erő sitő pirulát, annak biztosan nagy piaca lenne, itt és min­denütt a világon, bestseller lenne.. Nem általános a lelkesedés a kémiai okositásért. Dr. Starr ley Appel, a Pennsylvania University életvegytan és neu rológia tanára úgy vélekedik, hogy nagyobb a hírverés, mint ,a tudományos érték; mintha a középkori fekete má­gia éledne fel. Mi, laikus újságírók és új­ságolvasók, csak meghallgat­juk a tudósokat, nem tudunk vitájukba beleszólni. Itt egy pár érdekes nyilatkozat: Dr. David Krech, a Califor­nia! (Berkeley) egyetem pszi­­hologusa, úgy véli, hogy az itt uj utakon járó tudomány elvezethet az agynak, az el­mének szabályozásához, befo­lyásolásához, javításához. Vé­gezetül valami eredményhez jutunk, amely éppen olyan megdöbbentő lehet, mint az atom titkának megfejtése, amely korunkat uralja .. . Újra kell olvasni néhai George Orwell angol iró ‘1984’ cimü könyvét, mely arról szól, hogy a kommunisták a maguk képére tudják átteremteni az embert. Az 1984. évi kommu­nista diktátor és Politbüro ja valami saját készítésű pirulá­val úgy ki tudják készíteni az ember elméjét, hogy elfelejt minden szót, minden ese­ményt, minden ismerőst és befogadja azt a tudást, azt az ismeretet, azt a tévtant, amit a felsőbbség hasznosnak tart. A diktátor országában mái eredményesnek bizonyultak vegyszerek, amelyekkel a tu dósaik teljesen meg tudták szüntetni állatok emlékezőte­hetségét. A mai amerikai és külföldi kutatóknak persze nincsenek ilyen ördögi céljaik, de — Franké,nsteinnál is hatalma sabbnak bizonyultak az ő te remtményei. .. Csodás az emlékezés vilá­ga. Agyunk emlékek mir iád­­jainak tárháza. Dr. Holger, Hyden, a gotenbergi (Svéd­ország) idegélettani intézet igazgatója, azt állítja, hogy egy hosszuéletü ember élete folyamán egy kvadrilliónyi tényt gyűjt össze agyában. Mennyi ez: Egymilliószorosa agy billiónak. Ennek számje­gye: 1 és 15 zéró. Kiszámitha­­.atlan következményekkel jár­hat, ha a tudomány — az Ab­bot-féle cukorpirula vagy más vegyianyag — be tud hatolni ebbe a végtelenül gazdag tár­házba és válogatni tud az em­lékek milliói és billiói közt, felszínre hozza a jót, eltemeti a rosszat... A fő cél persze: az emlékezőtehetség különösen idős korban történő megfo­gyatkozásának legyőzése. Má­sik, még távolabbi jövő titka: az emberi értelem fokozása. Érdekesek azok az egyelőre csak állatokon végzett kísér­letek is, amelyek az emléke­zet kitörlésére irányulnak. Egy michigani kutató csoport kísérleteket végzett aranyha­lakkal: A halastó egyik végé­ben vakító fény ijesztette a halakat, azok elkerülték ezt a végét. Több napon át meg­ismétlődött ez, a halak min­dig megtalálták a módját an nak, hogy a fénytől biztos tá volságban maradjanak. Több nap után a halak körül egye­seket beoltottak egy vegyszer­rel s ezek félelem nélkül úsz­tak az ijesztő helyre: elvesz­tették emlékezetüket. Sokan vannak emberek, akik sok pénzt fizetnének egy pi rutáért, amely kitörölne em (ékezetükből egy és más fájó emléket... SETA A SOTE! ERDŐBEN... BONN. — A nyugatnémet belügyminisztérium hírlapja — hivatalos közlemények, gya­korlati tudnivalók gyűjtemé­nye — óva inti az Oroszor szágba ellátogató turistákat, hogy ott a szép és érdekes látnivalók mellett, illetőleg mögött, veszélyek leselkednek rájuk. A lovas mögött szá­guld a vészes árnyék, mond Iák a régi rómaiak és most azt kell mondani, hogy veszé­lyes az esti félhömályban a gondtalan séta a sürü erdő ben. Mert a KGB, a szovjet titkos szolgálat emberéi jár­­nak-kelnék ott s gondtalan sé­tálók benyomását keltik ... A hotelszobák falaiba mik­rofonok vannak beépítve, a fő turista hotelekben még lát­hatatlan kamerák és optikai készülékek is vannak elrejt ve. Ezek a kém-toborzást szol gálják. A KGB emberei meg környékeznek mit sem sejtő turistákat, szerelmet vallanak és amikor célt értek, a turis­tákat választás elé állítják: együttműködés, vagy — plety­ka, amely élj ut a megcsalt há­zasfél fülébe . .. Vagy: deviza vétséggel vádolják a látoga­tót, de eltekintenek a vádeme­léstől, ha kémszolgálatra vál­lalkoznak . . . Még a külföldi látogató privát autója sem nyújt teljes biztonságot. A ha­táron, miközben a vámvizs­gálat folyik, beépítenek az Felöltöztetik a párisi modelt, Elayne Jamot-ct egy Brooklyn, N. Y.-i divat kirakatában. autóba egy rádió transmittert, amely minden szót eljuttat a központi kémhivatalba ... * ❖ BUDAPEST. - A Magyar Nemzet cimü lapban a követ­kező figyelmeztető cikk je­lent meg: A megnövekedett turista for galommal párhuzamosan az el múlt időben jelentősen emel­kedett a deviza- és vámjog szabályok megszegőinek szá­ma is. A deviza- és vám-elő Írásokba ütköző bűncselekmé­nyek elkövetői között sokan arra hivatkoznak, hogy nem ismerték a vonatkozó rende leteket. A deviza- és vámjog szabályok nem ismerete azon­ban senkit sem mentésit a fe lelősségrevonás alól. A kiutazók figyelmébe ajánljuk, hogy külföldi köve­teléseket — örökséget, kárté ritést, jóvátételt, ajándékot, külföldön végzett munka után járó honoráriumot — csak a Magyar Nemzeti Bank utján és engedélyével lehet külföl­den felhasználni. Az engedély külföldi képviseleteinknél is beszerezhető. A forintkiajánlás szintén a devizaszabályok megszegését jelenti. Aki például az ország határán túl idegen valutát, illetve áruhitelt vesz fel kül­földi személytől, s annak éllén-' értékeként a külföldi által megjelölt kedvezményezett­nek — rendszerint a külföldi otthoni rokonának — forintot fizet ki, a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül, devi­­zabüntettet követ él. Bűncse­lekménynek számit az is, ha a kedvezményezett — a bel földi rokon vagy ismerős — a forint összeget a Magyar Nemzeti Bank engedélye nél kül veszi át. — Egyesek a devizajogsza­bályok megsértésével úgy pró­bálnak külföldön valutához jutni, hogy a megengedettnél nagyobb összegű forint bank­jegyet visznek magukkal és kint eladják. Előirá-saink ér­telmében a kiutazók csak 200 forintot vihetnek magukkal, és azt is 20 forintosnál nem nagyobb címletekben. A 400 forint fölötti áruérték kivite­léhez szintén a Magyar Nem­zeti Bank engedélyét kell kér­ni. — Törvénybe ütköző csele­kedetet követ el az is, aki Ma-Locher polgármester néhai Dr. Reményi József képe előtt Néhai Dr. Reményi József, a Western Reserve Univer­sity volt professzorának fény­képe előtt áll Ralph S. Lo­cher polgármester, Budapes­ten a Nemzetközi Vásár alkal­mával tett látogatása során. Locher polgármester az Egyesült Államokat és John­son elnököt képviselte a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár ke­retében megünnepelt “Ame­rikai Napon,” A magyar származású és az Egyesült Államokban hírnév­re szert tett amerikai polgá­rok képéi Budapesten az Amerikai Pavillonban voltak elhelyezve és a képek meg szervezéséről a United States Information Agency gondos­kodott Washingtonban. Özv. Dr. Reményi Józsefné, aki a Cleveland Heights-en, a Derbyshire Rd.-on lakik el­mondotta, hogy a United State Information Agency már hónapokkal ezelőtt, a bu­dapesti Nemzetközi Vásárra való előkészületek kezdetén egy képet kért tőle néhai fér­jéről, aki nemcsak Cleveland­ban .hanem az egész Egyesült Államokban ismeretes volt, mint az összehasonlító iroda­lom tanára, amérikai magyar költő és. irodalom történész. Egy régi autót 25 láb mély vízbe dobtak Jacksonville, Fla-ban megyei búvárok gyakorlatai részére. A pénzügyi jelentés szerint, melyet az országos pénztáros olvasott fel május 31-vel be­zárólag 1161.06 dollár felesleg jelentkezett, azonban évköz­ben az AMSZ takarék "be­tétjéből 3000 dollárt át kel­lett utalni a forgó költségek fedezésére. A költségvetés tárgyalása­kor, a jelenlegi anyagi álla­potra való tekintettel az AMSZ két részidős titkára le­mondott fizetéséről és csupán utazási és egyéb költségeit fogja fedezni az Amerikai Magyar Szövetség. Az indítványok megtétele után az AMSZ igazgatósági ülése bezárult. tánnak a hűséges munkáért és segitőkészségért, melyet a Szövetség iránt tanúsítottak és Isten áldását kérte a szen­vedő magyar népre. A délután 1 órakor tartott ebéd után a titkári és bizott­sági jelentések és a pénzügyi jelentés következett. A kül­ügyi bizottság hatalmas mun­kát végzett azzal, hogy ille­tékesek figyelmét állandóan lekötve tartotta, a magyar és erdélyi ügyet illetően.Dr. Szé­kely Imre alelnök, a Külügyi Bizottság elnökének felkéré­sére, Dr. Szász Zoltán kül­ügyi titkár tartotta a beszá­molót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom