Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-16 / 24. szám

4-IK OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, June 16, 1966 — Founded in 1908 FREE PRESS HUNGARIAN WEEKLY ivlegjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday LÁSZLÓ I. DIENES Editor — szerkeszti Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 109 AYCRIGG AVENUE, PASSAIC, N. J. DR. F. KORMANH DR- NORMANN FRIGYES Managing Editm ügyvezető azetkesziu Tel.: 472-0951 Subscription rates: For one year $8.00 — Single copy 20c. Előfizetési ára egy évre $8.00 — Egyes szám ára 20c Eij tered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Pos4 Office in Passaic, N. o under the Act of March 3, 18/9. Second Class postage paid at Passaic, N. J. and at additional mailing office A PÁRT-TITKÁR KÜLÖNÖS EK 1 EKi,LESE Nicolae Ceausescu, román kommunista párt-titkár legutóbbi beszéde meglehetősen különös értékelést tar­talmazott. Mindaddig talán még egyet lehetne érteni a párt-titkárra), amig csak annyit mondott, hogy a kü­lönböző jellegű katonai tömbök alapjában véve aka­dályozzák az európai népek együttműködését. Ezekután azonban az a meglepőn különös értékeve­­lés következett, amelyben a párt-titkár aggressziv jel­legűnek nevezte a NATO-t, viszont közölte, hogy a varsói szerződés békés jellegű és a NATO feloszlatá­sának pillanatában megszűnnék. Mindenekelőtt: a varsói paktum akkor osztanék fel, amikor a Szovjetunió ezt jónak látja. Másodsorban pe­dig, a kommunista országok katonai egyezménye, vala­mint magatartása sokkal inkább aggressziv jellegű, mint bármilyen más ország magatartása.- - A közelmúltban hozta nyilvánosságra a ghanai katonai kormány, hogy Kwame Nkrumah idején olyan kémbálózat létesült és müködödtt Ghanaban, amely összekötötte Pekinget, Moszkvát és Kelet-Németor­­szágot és célja a független afrikai országok kommu­nista uralom alá hajtása volt. A román párt-titkár a “békés jellegű” kommu­nista magatartással kapcsolatban nem emlékezett meg a keletberlini, lengyelországi kommunista-ellenes fel­kelésekről, amelyeket a “békés kommunisták” fegy­verrel vertek le. A kommunista párt-titkár nem emlé­kezett meg az 1956-os magyar szabadságharcról, ame­lyet a “békeszerető” kommunisták vérbe fojtottak, páratlanul gyalázatos módon. V Talán lehetne szó arról, hogy egyszer — Európa egysége érdekében — felvessük a NATO és a varsói paktum megszűnésének kérdését, egy általános le­szerelést követően. Mindaddig azonban, amig a kommunista aggresz­­sziós tevékenységre vonatkozóan egyre újabb és újabb adatok kerülnek felszínre és mindaddig, amig ez az együgyű és olcsó frázis a NATO “aggressziv” jellegé­ről és a varsói paktum “békés” jellegéről a felszinen van, minden ilyesfajta kisérlet reménytelen. A román párt-titkár megnyilatkozásait olykor me­résznek nevezhetnők, ha nem hazudoznék Erdélyről és ha nem ismételné az ócska vörös frázisokat. MADARAT TOLLÁRÓL... FILMET CÍMERÜL... DIRKSEN AZ ÚTVESZTŐBEN Everett Dirksen, a szenátus republikánus csoport­jának vezetője, a jelek szerint útvesztőbe került és az utóbbi időben egyre nehezebb megállapitani, hogy va­lójában miként is vélekedik a szenátor. Nemrégiben, amikor távollétében Gerald Ford, a GOP képviselők vezetője, támadta az adminisztrá­ció vietnami politikáját, Dirksen később kijelentette, hogy nem ért egyet Forddal. Nemsokkal ezután kö­zölte, hogy alapjában véve mégis egyetért vele. Mindmáig nem tisztázódott, hogy voltaképpen ebben az esetben miként vélekedett Dirksen szená­tor? A közelmúltban, egy sajtóértekezlet alkalmával, Dirksen — Forddal egyetértésben — azzal vádolta Johnson elnököt, hogy nem őszinte a vietnami kérdés­ben és nem tájékoztatja kellőképpen és kellő nyíltság­gal sem a törvényhozókat, sem pedig az amerikai vá­lasztó-polgárokat a vietnami helyzetről. Ezekután nemsokkal egy konferencia történt a Fehér Házban, amely alkalommal Johnson elnök, Mc­Namara, honvédelmi miniszter, Dean Rusk, külügy­miniszter, tájékoztatta a kongresszus mindkét pártjá­nak vezetőit a vietnami helyzetről. A konferencián Dirksen is résztvetf és később kije­lentette az ujságirók előtt, hogy a tájékoztatás kielé­gítő élmény volt. Ezekután, óhatatlanul is felmerül a kérdés: Dirk­sen szerint Johnson elnök nem őszinte, vagy pedig meg­felelően és kielégítően tájékoztatja a törvényhozókat a vietnami helyzetről? .Érdemes volna kideríteni, hogy Dirksen szená­tor vájjon, politikai ellenfele, vagy politikai barátja-e Johnson elnöknek? HOLLYWOOD. — Egy film sorsa a születése pillanatában dől el, mondja James Nichol­son, az American Internatio­nal Pictures filmvállalat eb nőké. Ez szürke, semmitmon­­tó frázisnak tetszik, de jó da­rab igazság van benne. Mr. Nicholson folytatja gondolata menetét: “Tessék nekem meg­mondani, mi lesz a készülő film ríme, és én megmondom, hogy mennyi lesz a bruttó be­vétel.” És még tovább is gon­dolkodik, elméjében megfor­gat nagy számokat, milliós számokat is, aztán kimondja a szentenciát: “A film bevé­teleinek 70 százalékát a cim határozza meg. Jó cim sok pénzt ér, néha dollármillió­dat.” Milyen jó cim; Sound of Mu­sic! .. . Nem a muzsika szép­ségéről szól a film, inkább ez lenne a megfelelő cim: “Bá­rónő és nevelőnő”. Vagy: ‘Me nékülés a náci vész elöl’. De “Sound of Music” szebben hangzik és — ha hinni lehet Mr. Nicholsonnak (és más hollywoodi filmszakembernek, akik ugyanúgy vélekednek, mint ő) — 28 millió dollárt ér, mert ennyi a Sound 40 millió dollárnyi bevételének 70 szá­zaléka ... Kételkedni lehet, sőt kell. Ha csakugyan 70 százalékod/ kellene a cim javára írni, mennyi juina szegény Julie Andrewsnek ? . .. Mindegy, tény az, hogy a cim kincs s ez okból a filmiparnak ko­moly problémája. A filmválla latok féltékenyen őrködnek rímeiken, a forgatási előkészü­letek alatt óvakodnak kémek­től, és amikor “kijön” a cim, innak más által való haszná­latét könyörtelenül üldözi, rendőrt, bírót küld a plagiátör nyakára. Másrészről nagy gonddal ügyel minden film­­vállalat arra, hogy véletlenül, akaratianul ne essék cimlo pás gyanújába, mert ennek súlyos financiális következmé­nyei lehetnek. A cim-nyomozds ilyen kö­rülmények közt hagy üzlet lett. Vannak, Hollywood és New York tájékán, ügyvédi cégek, amelyeknek ez a spe­cialitása. Gyűjtik, osztályoz' zák eddig játszott filmeknek, még nagyobb számban TV- filmeknek rímeit, hogy klien­seik — a filmvállalatok és a TV-hálózatok — ne essenek akaratlanul cimlopás bűnébe\ Sokkal egyszerűbb lenne a, védekezés ily veszély ellen, ha lenne egy központi hiva balos hely, ahol meg lehetne alálni védett címeket. De ilyen hivatalos hely nem lé­tezik. A rímeket hivatalosan nem tartják számon, nincs szerzői jog. Ha plágium-vádat bíróság elé visznek, azt nem szerzői jog megsértése címén teszik, hanem tisztességtelen versenyt hánynak az állítóla­gos cimtolvaj szemére. Néha nehéz a bizonyítás. Nemrég két filmvállalat készített fil­met “Harlow” címmel a szép szőke filmcsillag életéről; me­lyik lopta melyektől a címet? A “Sex and the Single Girl” rímért a filmvállalat 100,000 dollárt fizetett (állítólag, mert sok minden, ami Hollywood ból jön, állítólagos...) és amikor egy író készülő és nyil­vánosan bejelentett uj köny­vének azt a rímet akarta ad­ni: “Sex and the Single Man” — a filmvállalat a bíróságnál kieszközölt egy tiltó rendele­tet, bírói parancsot. Mert a girl man változat ellenére a cim, legalábbis hatásosságá­ban, azonos, tehát a könyv megjelentetése ezen a címen tisztességtelen verseny lenne: man hasznot huzna girl finan­ciális sikeréből... A nagy TV vállalatok átlag 100 dollárt fizetnek az ügy­védi és más cimnyomozó cé­geknek egy-egy cim eredeti­ségének megállapításáért, ami csak sokezer régebbi címmel való összehasonlítás után le­hetséges. Egy TV-hálózatnak évente 500—600 rímproblé­mája van, a cimdetektivek 50,000 vagy 60,000 dollárt ke­resnek. A cirnbizottság nagy finan ciális érdek. Ha egy filmvál­lalat megveszi egy bestseller filmezés i jogát s százezres vagy milliós összegeket fizet ezért, nagyon kell ügyelnie arra, hogy ne essék cim-plá­­gium gyanújába. Mert abból költséges per lehet. Sámuel W. Tannenbaum newyorki ügyvédi cégjének 9—10 millió rímet tartalmazó kártyája van — könyvek, színdarabok, rV-programok, filmek, rádió­programok címei. így felfegy­verkezve esetleges peres tá­madás ellen jó szolgálatot tud VÁMMFNTFQ kávé. kakaó, tea. szövet, vászon ■*•■»■”■£«11 I E'Q GYAPJUFONAL, CIPŐ. AUTOMOBIL, KERÉKPÁR, RADIO, HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA területen elő ciimeltek részére. A csehszlovákiai TÜZEX csomagok teljesen külömböinek a magyar IKK A csomagoktól mindenféle GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐÜGYNÖKSÉG AMERIKA TERÜLETÉRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató nyújtani megbízóinak. Jó in íormációs forrás persze a szerzői jogvédelem hivatala és a Kongresszusi Könyvtár is, mert — mint feltebb em ii tét tűk — cím-szerzői jog s ilyennek bitorlása ugyan nincs a törvényben, de tisztesség télén konkurrencia vádjának elkerülése végett tudni kell védett szerzői müvek címei­nek millióit is. 245 East 80th St. NEW YORK, N.Y. 10021 Bejárai a 2nd Ave.-ről A JÓTÉKONY EGYESÜLET NYARALÓI JULIUS 3-AN INDULNAK NEW YORK. — A Newyor­ki Jótékony Egyesület, az merikai magyarságnak ez a öbb mint félszázad óta mű­ködő nemescélu intézménye, miként minden évben, az idén is ingyen nyaraltatásban ré­szesíti az erre kiválasztott, szerényebb anyagi viszonyok között élő magyarokat. Az idén a Zettl Ethel tulajdonát képező Zettl’s Little Garden •esz a nyaraltatás helye, Wap­­pingers Ralisban. A csoport julius 3-án, vasár­nap reggel 8 órakor indul a 323 East St.-i Árpád Halitól, azokkal az autóbusz-kirándu­lókkal együtt, akik az ingye­nes nyaralókat elkísérik, A ki­rándulók 6 dollárt fizetnek az oda-vissza érvényes autóbusz­­jegyért, amely árban benne­­foglaltatik a főztjéről hires Little Garden éttermében. Az ingyen nyaralók természete­sen az utért sem fizetnek. Tekintettel az Egyesület nemes céljaira, kívánatos, hogy a magyarság minél na­gyobb számban vegyen részt a gyönyörű és kellemes kirán­duláson. A romániai kinzókamrák tanúja nem mondhat el mindent, amit látott SOUTH BEND, Ind. - Ri­chard Wurmbrand lutheránus pap, aki 14 évet töltött a ro­mániai kommunista kormány börtöneiben, a Manion Forum országos ráfi ión ismertette az egyházak helyzetét Romániá­ban, szólt röviden a kinzókam­rák borzalmairól is, de meg­jegyezte, hogy mindent nem mondhat el, mert azoknak a rémségeknek még leírását BEATNIKEK ALKONYA PÁRIS. — Ezúttal minden hosszú-hajú, mocsokkal borí­tott ifjúnak, mielőtt átlépi Franciaország határát — akár svéd, akár német vagy an­gol — be kell bizoinyitania, hogy nem csavargó. Ennek alátámasztására fel kell mu­tatnia legalább 10 angol font­­nyi pénzt, egy menettérti, dá­tumra szóól vasúti jegyet és vendéglátóinak címét. A ha­táron lefolytatott vizsgálattal azonban a beatnikek ellenőr­ibe nem fejeződött be. Paris­ban és a francia nagyvárosok­ban a hatóságok állandóan szemmel tartják a “hosszú­­haj uakat”. Egy rendőrtiszt ki­jelentette: “Razziákon össze­szedjük őket, felszólítjuk » tisztálkodásra, a szappan használatára, megadjuk a leg­közelebbi ingyenes tisztasági fürdő címét”. A beatnikekre azonban nem­csak Franciaországban jár­nak rossz idők. Az elmúlt esz­tendő tapasztalatai alapján Olaszországiban, Hollandiában, Német országban, sőt hazá j uk­­ban, Angliában is fokozódó gyanakvással és éberséggel figyelik a mosdatlan, torzon­­borz ifjakat, akik veszélyez­tetik a közegészségügyet és nemegyszer a közbiztonságot is. sem tudná elviselni a rádió hallgatósága. “Isten a tanúm — mondotta —, hogy minden szó, amit mondok, igaz.” Elmondta Rév. Wurmbrand, hogy vele együtt voltak a bőr főnőkben katolikus, protes­táns és zsidó papok, és Egy család hét tagja lelte halálát, amikor Bowie, Md. mellett a vasúti átjárónál egy vonat rohant az autójukba . hogy mindnyájukkal egyenlő­én bántak, egyenlő brutalitás­sal kínozták őket. A foglyai­kat keresztekhez kötözték, úgy maradtak odakötözve négy napon és négy éjszakán át. Kétszer napjában a ke­reszteket lefektették a padló­ra s más foglyokat arra kény­szeri tettek, hogy rápiszkolja­­uak a papok testére, az arcuk­ra is. Aztán újra felállították a kereszteket, és a kommunis­ta őrök csufolkodtak: “Nézzé­tek, milyen szép a ti Krisztu­sotok ! Imádjátok, szagoljátok a mennyei illatot.” Rév. Wurmbrand kiszaba­dulását a lutheránus egyhá­zi szervezetnek . köszönhette, amely 7000 dollár árat . fize­tett érte. Egyáltalán, mondta Rév. Wurmbrand, a román kormány jó pénzért elad em­bereket. A román kommunis­táik nevetnek a német náci­kon: Azok kiirtották a zsidó-' kát, mi eladjuk őket... DR. NAGYMAMA RANGOON, Burma. — Az itteni egyetemen 2429 diák fiú és leány — kapott dip­lomát, köztük Daw Thein 70 éves nagymama. 150th ANNIVERSARY First us©d in street lighting 150 years eg©, gas teday is © versatile energy sasiree et heme end on the job. 1816 júniusában, Amerika első gázüzeme a Gas Lighl Company of Baltimore kapott elsőnek felhatalmazást az ottani utcák kivilágítására. E hónapban ünnepeljük a gázipar 150 éves évfordulóját. A gáz használatával kapcsolatos újítások hatalmas lépé­sekkel vitték azóta előbbre ennek az iparágnak a fellendülését, úgy hogy az ma a hatodik legnagyobb ipar az országban. A gáz, ez a legváltozatosabb energiaforrás, egyaránt füt és hüt magánházakat és üzleti épületeket . . . megfőzi az ételt otthon és a vendégőkben . . . vizet forral ... ruhát szárit ... és óriási mennyiségű gázt fordítanak ezerféle hasznos gyártmány elkészítésénél is. Az 1,230,000 gázfogyasztónk képviseletében ezúttal küldjük "Szerencsekivánatainkat" a gázipar 150 éves születésnapja alkalmából. PUBLIC SERVICE ELECTRIC AND GAS COMPANY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom