Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-04-14 / 15. szám
bA.» iC Thursday, April 14, 1966 ■ 8 IK OLDAL :7\E\D ——■Ill'll Willi .....”TT ........■"»■■■■■ .........-.»«O'«:...................................................■■■■.■■i-.im uw»». !■■■■•'» i.hmii... «T.—.. „ ii—mmn , — ...... Németország megtagadja magyar állampolgárok kártérítési igényeinek teljesítését A nemzeti szocialista üldözés áldozatai által elszenve'dett egészségi és más károk jóvátételét tárgyaló nyugatnémet törvénnyel egyidejűleg hozott, nácik által elrablott j avaiknak természetben, ha pedig ez már nem lehetséges, pénzértékben való visszaszól gáltatásáa szabályozó törvény (BRÜG — Bundesrückerstattungsgesetz) alapján emeli igények kielégítése körül váratlan bonyodalmak keletkeztek. A törvényben megszabott szigorú feltételek következtében már eddig is igen nehéz volt az igények sikeres érvényesítése, miután nem volt elegendő annak igazolása, hogy a vagyontárgyakat német hivatalos szervek a jo gos tulajdonostól elvonták, hanem bizonyítani kellett, hogy a vagyontárgyak a mai Nyugat-Námetország, vagy Berlin területére tényelgesen meg is érkeztek. Ez a bizonyítás nehéz volt és csak ritkán sikerült. Most azután bombaként hatott az az újabb hír, hogy miután a német kormányt a bíróságok előtt képviselő pénzügyi megbízottaik egyszerre, Magyarországnak a Szövetségesekkel kötött bé keszerződésére való hivatkozással megtagadják a fizetést és ezen az alapon már sikerült is nekik egy elsőfokú — nem jogerős t— elutasító ítéletet kieszközölni. A békeszerződés 30. cikke 4. pontjának vonatkozó pasz szusa a következőket mondja: “Magyarország a maga és a magyar állampolgárok nevében lemond minden, Németet szággaf és a német állampolgárokkal szemben az 1945. évi május 8-i állapot szerint fenn álló igényről. . Ha ennek a lemondásnak érvényt tulaj do Tiltanának, ez azt jelentené hogy nem jár térítés a háború alatt eszközölt semminemű vagyönvételért. Jogászkörök bén erőteljes akció indult meg ennek a nemcsak jogtalan, de a legnagyobb mértékben méltánytalan álláspontnak a meg döntésére, mely állásponthoz még’csak logikát találni is fe lette nehéz. A józal ésszel még leginkább felfogható magyarázat az lehet, hogy a szövetségesek Magyarországot is bűnösnek találták a háború folytatásában és azt akarták megakadályozni, hogy a “bűntársak” egymásközötti kárté ritési igényei a győztesek saját igényeinek érvényesítési lehetőségeit csökkentsék. Ezzel szemben kétségtelen hogy a jelen időpontban, midőn a német kormányközegek ezt az általános megdöbbenést keltő érvet előhozták, s magyar igények a szövetsége sek ilyentermészíetü igényeit már semmiben sem befolyásolhatják. Ha tehát volt is valaha ok ennek a pontnak a bé keszerződésbe való felvételé re — mely szerződés aláírói között Németország nem is szerepelt —, ez az ok már régesrég megszűnt. De ettől függetlenül elképzelhetetlen, hogy a békeszerződést diktáló szövetségesek a jogaikról büntetésképpen lemondatott állampolgárok fogalma alá kívánták volna vonni az üldözötteket akik a háborúért aligha voltak felelőssé tehetők, akiket a háború folyamán egyáltalában nem kezeltek állampolgárok ként, sőt ellenkezőleg! A belőlük alakított münkásszázadokat nem katonáknak, de még csak nem is civileknek te kintették, hanem hadifoglyoknak, kiktől azonban még a ha difoglyoknak a genfi konvenció szerint kijáró jogokat is megtagadták. A jogfosztó törvények szülték a “másodrendű állampolgárok” kifejezést; most egyszerre elsőrendű ál lampolgárokká léptetik őket elő? Ha fenntartható az az érv, hogy a háború utáni Ma gyarország azonos a háború alattival és annak tetteiért felelősséggel tartozik, hogyan egyeztethető ezzel össze, hogy a háború alatt uralkodó re PÁRIS (Saját tudósítónktól). — Bármennyire hihetetlennek tetszik is, hinni kell, mert tény, hogy vannak franciák, akik visszasírják a régi szép időket, amikor Hitler katonái másiroztak a Diadalív alatt, a Champs Elysees sugárúton, amikor Ouradour férfinépét az utolsó szálig lemé szároltatta egy fekete egyenruhás fenevad, amikor franciák ezrei, tízezrei a koncent rádiós és irtó táborok gázkamráiban végezték életüket Bizony vannak ilyen gyászfranciák. Vezérük Jean-Claude Monet. Mit akarnak a francia nácik, és mit akar a führerjük? A “France Dimache” riporterének megmondta Jean-Claude Monet: — Vissza akarjuk állítani a faji tisztaságot és kihirdetni az erő felsőbbségét. Az erő jog, aki erős, azé az igazság. Kik ellen fogják alkalmazni az erőt, a hatalmat? — Első dolgunk lesz a zsidókérdés megoldása. A zsidókkal kell először foglalkoznunk, ezekkel az ellenségekkel, akik barátainknak álcázzák magukat. Összeszedjük őket és le telepitjük őket egy szegeszsim által kegyetlenül üldö zöttek és az állampolgársági jogokból kitaszítottak megítélése olyan gyökeresen változzon meg, hogy most már viselniük kelljen íŰ felelősség teljes súlyát együtt azokkal kik nem voltak üldöztetésnek kitéve, sőt azokkal is, akik annak hasznát látták? A világ közvéleménye értetlenül áll szemben ezzel a váratlan fordulattal, mely el lentétben áll a háború utáni németség ezideig kifejezésrí juttatott politikai és erkölcsi felfogásával. Emlitésreméltó, hogy az érdekeltek között meglehetős nagy számban vannak olyanok, kik ma már amerikai polgárok, de a békeszerződés megkötésekor még Magyar országon éltek. Ezek azt várják, hogy az Egyesült Államok érvényesíteni fogja befolyását a német kormánynál, jogos igényeik érvényesítésében. Alig hihető, hogy az az aránylag csekély összeg, mely a magyar békeszerződés betűibe való kapaszkodás netán: sikere révén megtakarítható, felér azzal a hatással, ami el kerülhetetefeiül mutatkoznék a nemzetközi megbecsülés terén. Dr. D. I. arotKeriiesssei Koruiveu táborban. Egyáltalán, kiirtjuk az uj rend minden ellenségét. Hogyan? Még ezen a nyáron kidolgozzuk a tervet, hogy miképp kell a3 elméletet valósággá tenni. Milyen akciókat terveznek? — Röpcédulákat fogunk osztogatni, felvilágosítjuk a né pet programunkról, kiadunk egy lapot “Le Viking” címmel, nyilvános megbeszéléseket és gyűléseket fogunk tartani. És ha betiltják ezeket a gyűléseket? — Mi tudni fogjuk, hogy mit kell tenni: követni fogjuk Hitler példáját. Az eszközökben nem leszünk válogatósak. Ne felejtse el senki a “hosszú kések éjszakáját”! Pézn is kell ehhez. Honnan fogják a' pénzt kapni ? — Már kapcsolatban vagyunk a német hazafiakkal, akik Egyiptomba és Argentínába menekültek. Ők, akiket azok a hülyék háborús bűnösöknek mondanak, készek arra, hogy segítségünkre siessenek. Valóságos kincsestárral rendelkeznek és bizalommal vannak irántam. Az ő kezükben vannak azok a kincsek, Az Atlas-Centaur utolsó próbája, mielőtt egy Surveyort fog elhelyezni a Holdon. Cape Kennedyn a hangárban. Rendőröknek, cirkuszi embereknek és vadőröknek 8 órájukba került, mig vissza tudták vinni a cirkuszba a megszökött 7200 fontos elefántot, San Marcos, Tex.-ban. kívül vannak 'közelharc, kézitusa gyakorlatok is, Gregone Miron volt idegenlégiós vezérlete alatt.” Hányán vannak ők, a francia nácik? Jelenleg 500 hive és követője van Jean-Claude Monel führernek. “Ötszáz ártalmas, veszedelmes vadállat” — jegyzi meg a “France Dimianche”, vagy ahogy- ők nevezik magukat: Nemzeti szocialista proletár párt. A párt vezetősége minden héten egyszer tanácskozásra gyűl össze a Terminus Nord nevű vendéglőben, havonta egyszer pedig az Ingenieurs des Arts et Métiers termében, 9b Avenue d’Iéna. Az automobilista másképp lát... amelyeket a hülyék a háború vége óta hasztalanul keres nek. Megjegyzem, hogy ők nem az egyedüli barátaink és segítőink; én júniusban az Egyesült Államokba utazom ahol egyezményt fogunk aláírni — mi és elvbarátaink. “A végső harc már nincs messze”, mondja a franci? führer. “Harcosaink már ki képzésben részesülnek Sarcéi les melletti táborunkban. Szigorú a kiképzés, mondhatom Például a bátorságukat azzal kell bizonyítaniuk, hogy lefekúsznék a sínekre, a feléjük robogó vonat elé és csak az utolsó pillanatban ugranak fe! Heil Monet! kiáltással. Azon A hires és gyönyörű Queen Elizabeth uj make up-ot kapott, miközben teljes gőzzel sétált a tengeren. Természetesen, nem a királynőről van szó, hanem a Gurnard Line luxushajójáról, a világ legnagyobb tengeri dinasztiájának egyik tagjáról. A Queen 83 ezer tonnájának teljes erejével szelte a hullámokat, miközben iparosok és javító munkások igyekeztek megadni neki az utolsó simításokat, hogy csinosan a királynőhöz illő eleganciával érkezzék meg a New York-i kikötőbe. Angliában nem sikerült ugyanis befejezni az óriáshajó tatarozását és igy a munkások a hajón maradtak, hogy feladatukat bevégezzék. Mint mondják, nem volt könnyű dolgozni a méltóságteljesen himbálózó hajón, annak ellenére, hogy azt már régebben felszerelték a hullámzást ikiegyenlitő berendezésekkel. A kora tavaszi viharos tenger még igy is megtáneoltatta a királynőt és a munkások sokszor csak úgy tudtak dolgozni, hogy egyik kezükkel kapaszkodtak, a másikkal végezték a munkájukat. Különöseen a forrasztási munkákat volt nehéz elvégezniük. De ahogy az idő haladt, úgy haladt egyre fiatalabban a Queen is Amerika felé. Mire megérkezett, mintha kicserélték volna. Az öreg tengeri rókák, akik éppen olyan kritikus szemmel figyelik a hajók megjelenési formáit, mint a szárazföldi patkányok a szépasszionyokét, meg voltak elégedve a fiatalítási eljárással. Ugyanígy: meg voltak elégedve a munkások is. Nemcsak azzal, amit elvégeztek. a királynő arcán, hanem azzal is, ahogy az. utasok kezelték őket. Egy lakatos büszkén jelentette ki; hogy nagy tisztelettel bántak velük még az első osztály kényes utasai is. Ez természetes. A szépség mindenkit vonz és már önmagában is tiszteletet parancsol. De emellett azt a munkát is elismeréssel fogadták, amit a mesteremberek sokszor igen nehéz körül mények között végeztek. Ha tehát a vége jó, minden jó. Meg volt elégedve mindenki, a hajóstársaság, az utasok, a munkások — mi kellene még ahhoz, hogy a szépséges királynő tovább folytathassa útjait a-két kontinens partjai között? A szépészeti beavatkozás 4,2 millió dollárba került s ennyi pénzért igazán a legjobb kezelést lehet bizto sitani minden szépségre éhes nőnek, még ha az csak hajókirálynő is. TENGERI VILLAMOS PALERMO — Szicíliában és Olaszország más tartományai ban olyan tengeri kompokat konstruáltak, amelyeknek villanymotorja a tenger felszíne alatt húzódó vezetéktől kapja az áramot, ugyanazon elv szerint, mint a trolibuszok. A villanykompok haladási sebessége óránkéin 100 kilométer. Ilyen tengeri trolibuszok fognak közlekedni a többi között a Messinai szorosban. JÓ FIUK PAVIA, Olaszország. A postahivatalba belépett két fiatalember, az egyik revolverét mutatta, a másik pénzt kért e szavakkal: “Signorita, ne ijedjen meg, mi jó fiuk vagyunk.” A jó fiuk 380,000 lira ($610) zsákmánnyal távoztak. A legtöbb ember azt gondol ja, hogy a látóképesség olyan adottság, amelyen nem sokat liehet változtatni: legfeljebb szemüveget ad az orvos, en nél többet nem tehetünk. Anynyi bizonyos, hogy a rövid átáson vagy a látásnak öreg kori romlásán másképpen is ehet segíteni. Ám egyedül a látóélesség — bár nagyon fontos — semmiképpen sem elegendő ahhoz, hogy az embert valóban “látóvá” tegye. A puszta látásnál sokkal többet jelent a meglátás képessége az áttekintés sok gyakorlatot feltételező tudománya és a> előrelátásnak esztendők során szerzett tapasztalata. Ezt semmiképpen sem kap juk készen, hanem csak hoszszas tanulással és gyakorlás sál jutunk hozzá. Éppen úgy kell ezt tanulnunk, mint a: írást, az olvasást és a számo íást. A gépkocsivezető látása ab ban különbözik a többi embe flétől, hogy ő a forgalomnak pillanatról pillanatra változó folyamatában nemcsak azt látja, ami egy-egy pillanatban éppen történik, hanem azt is előre látja, ami a következő pillanatokban fog történni. A közlekedés lényegéhez tartozik a pillanatról pillanatra valc változás. A közlekedést az ismeri, aki nemcsak azt a pillanatot látja, amelyben éppen benne van, hanem aki előre látja a következő pillanatokban bekövetkező szituációkat is. A jó gépkocsivezető olyan, mint a jó futballkapus, aki már a kapur? törő csatár hozzáállásából, helyezkedésébő1 meg tudja ítélni, hogy a következő pillanatban hová kerül a labda, és szinte már elő re odavetődik, hogy elfoghassa. A szó szoros értelmében előre kell látnia, hogy hová fog lőni a csatár, különben nem tudja kivédeni a lövést így van a gépkocsivezető is a forgalom látásával. Nem csak az;t látja, hogy valóságo san hány ember és jármű van előtte (statikus látás), jólle hét ezekre az adatokra is feltétlenül szüksége van. A forgalom látása tulajdonképpen dinamikus látás, vagyis olyan készség, amellyel az ember meg tudja állapítani, hogy a jelen helyzetből milyen helyzet fog kialakulni a következő pillanatokban. A dinami kus látás annak az előre Iá tása, ami később fog bekövetkezni. Dinamikus látásra a mindennapi életben is szüksége van az embernek ahhoz, hogy megvédje magát a bajtól. Rendszerint a rossz élettapasztalatok fejlesztik ki ezt az előrelátást. Ezért nem hagyja az ember a lakásából való távozáskor az égő cigarettát a hamutartó szélén. Hiszen könnyen előfordulhat, hogy a cigaretta utóbb leesik a téritőre, és kigyullad tőle az egész lakás. Gyakran alighogy eltávoztunk hazulról, még vissza is megyünk a lakásba, nem maradt-e nyitva a géz vagy a kályha ajtaja... # ❖ ❖ Aki megtanulta a közlekedésben a dinamikus látást, az minden helyzetben helyesei’ fog tájékozódni. A szürkületi és az éjjeli megvilágítás jelentős mértékben korlátozhatja a dinamikus látást. A gépkocsivezető ilyenkor mind a közéli, mint a távoli környezetből sokkal kevesebb tájékoztatást kap és ezért egyre nehezebbé válik a következő pillanatok helyzetváltozásainak előre látása. Másrészt éjjeli vezetéskor az is baj, hogy a gépkocsivezető nem lát, hanem az is, hogy őt sem látják. A sötétségen kivül a szembejövő jármüvek fényszóróinak vakító fénye is korlátozza. a látást. A legtöbb járművezető azt gondolja, hogy a szembejövő jármű fény'kévéjeje 150 láb távolságból kezd zavaróan hatni. Kísérletileg igazolták, hogy a szembe reflektorozás látáscsökkentő hatása jóval előbb kezdődik. Bebizonyosodott, hogy a vakitás már 600 láb távolságról olyan erős lehet, hogy az utón áthaladó sötétruhás embert nem lehet tőle felismerni. Az is kitűnt, hogy ha a szembejövő jármű bekapcsolja a táv-fényvetőjét, már 2000 lábnál kezdődik a látáscsökkenés. A vakitás akkor is érvényesül, ha köziben a reflektorozó autó lekapcsolta a világítást. A vákítást kapott vezető ilyen esetekben rendszerint nem érzi látóképességének korlátozottságát. Itt ugyanis olyan természetű optikai csalódásról van szó, amely a szem szerkezeti felépítésével függ össze. Az ideghártya pálcikáiban és csapjaiban különkülön látóelemek működnék a sötétben és a világosságban való látáskor, és mindig bizonyos időnek kell eltelnie, amíg az átváltás megtörténik. Rendszerint éppen az átváltás alatt történnek az éjjeli balesetek. * * Mindez ép látású vezetővel is megtörténik. Nem. ritkán az A-vitamin ihiánya következtében időszakosan meggyengül a szürkületi látás. Ilyenkor szemorvoshoz kell fordulni. Éjjel gyakran utazó gépkocsivezetőknek az orvosok azt javasolják, hogy szolgálat előtt vagy alatt mindig igyanak egy üveg tejet. A tejben ugyanis van A-vitamin, és eZ a szürkületben látótevékenységünkre kedvezően hat. A USA-ban közzétett baleseti aladtok szerint a halálos baleseteknek több mint a fele éjszaka történik, pedig a forgalom éjjel a sötétség miatt a teljes forgalomnak kevesebb, mint egyharmada. A viszonylag szabad éjjeli hajtás előnyével szemben áll a fokozott kockázatvállalás. Ez abból adódik, hogy a vezető a kevés optikai benyomás ellenére sem törődik előre a következő helyzetváltozásokkal és ennek következménye a baleset. A gépkocsivezető dinamikus látása — a fentiek szerint — nem valami veleszületett tulajdonság, hanem a vezetési gyakorlatban kialakult és kifejlesztett, tehát szerzett tulajdonság. Szakértők szerint ez a gépkocsivezetői látásmód, amelyet joggal sajátos járművezetési érzéknek is nevezhetünk, 150 ezer mérföld hajtás után fejlődik ki, tehát 3—5 év kell a beidegzéséhez. A Feyre négyes ikrek Holyoke, Mass.-ból, ötödik születésnapjukon a Providence Hospitalban, ahol születtek. Queen Elizabeth-et séta közben tatarozták Heil Monet! — kiált 1 francia
