Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-31 / 13. szám
szabad sajtó Thursday, March 31, 1966 8-IK OLDAL Egy szovjetgyártmányu Yak gyakorlógép az egyiptomi légierő birtokában, fennakadt Kairóban. két ház közé zuhant Irtózatosan jövedelmező üzlet DHAHRAN, Arábia. — Az Arabian American Oil Co., rövidítve Aramco, irtózatosan jövedelmező vállalat. Az “irtózatos” jelzőt nem irigységből irtuk ide, az amerikai üzletemberek lapjában, a Wall Street Journal nevezi a vállalatot irtózatosan nagy olajóriásnak. A vállalat arábiai nyersolaj tartaléka több mint kétszerannyi, mint az Egyesült Államok összes olajtartaléka. Aramco négy amerikai olajvállalat tulajdona. Ezek: Standard Oil Co. of California, Standard Oil Co. New Jersey, Texaco és Socony Mobil Oil Co. Az Aramco üzleti könyveibe senkinek sincs betekintése, hétpecsétes titok, hogy mily milliós, billiós profitot yarázsolnak elő az arábiai homoksivatag mélyéből. Ha mégis mindenáron tudni szeretnénk, hogy milyen haszonnal jár az arábiai olajkutak kincsének értékesítése, arab forrásokból — hírforrásokból —- kell információkat szerezni. Amerikai vállalat üzletmenetéről csak külföldi híradásokból értesülhetünk! Nos, mit árulnak el az arabok ennek az amerikai vállalatnak az üzletéről? Irtózatosan nagy számokat, Írja a Wall Street Journal. A vállalat haszna az adók leszámítása előtt, a múlt évben 1100 millió dollár volt. És ez az 1100 millió dollár haszon az 1300 millió dolláros bevételből jött. Vagyis: a haszon a bevételnek 85 százaléka volt! Hallottak már ilyen csodát ? 85 százalék haszon ? Melyik Amerikában működő amerikai vállalatnak van ehhez mérhető, ezzel összehasonlítható profitja? Egynek se! Amerikában a múlt évben az átlagos iparvállalati haszon az adók levonása előtt tiz százaléknál kevesebb volt! Itt 10 százalék, ott- 85 százalék! (Félő, hogy a szedőgép kifogy a felkiáltójelekből!) Persze jócskán kell Aramconak adóznia, arról gondoskodnak arabok, a király és tanácsadói. Az adók megfizetése után még mindig marad 480 millió dollár tiszta haszon, vagyis a 1300 millió dolláros bevételnek 37 százaléka. Ez — állapítja meg az amerikai üzletemberek lapja — körülbelül négyszerannyi, mint az amerikai olajvállalatok adó-utáni haszna. ❖ ❖ * Ennek a titkolózó óriásnak titoknoka Mr. T. C. Barger, a vállalati elnök. Megvázoljuk arcképét: Mérnök, North Dakota egyetemén végzett, — egyik specialitása a bányászat, egyidőben egyetemen tanított. Mint geológus ment Arábiába, Aramcohoz, 1937- ben. Úgy ment oda, hogy nemsokára, talán már egy év elmúltával vissza kell jönnie Amerikába, mert akkor nem sok kilátás volt arra, hogy a sivatag méhéből sok olajat le hét pumpálni .. . Amilyen sötét volt akkor a kép, olyan fényes most — mondja büszkén a fentebb leleplezett titkok őrzője. És még fényesebbnek ígérkezik a jövő. — Aramconak már feltárt tartalékai 63,700 millió hordót tesznek ki és ez a mennyiség nőttön nő, a 125,000 négyzetmérföldnyi területen, melyet Aramco az államtól, illetőleg a királytól bérel, öt munkaosztag különböző helyeken fúrásokat végez, újabb és újabb olajforrásokat nyit meg. Egyre növekszik a,z irtózatosan nagy vállalkozás, ugyanakkor azonban egyre zsugorodik is. Ezt úgy kell érteni, hogy az arabok megtanulják az amerikaiaktól a leckét, megtanulják a forrásfúrást és a nyersolaj feldolgozásának módját s amilyen mértékben technikailag önellátók lesznek, olyan mértékben kisajátítja magának Arábia a koncesszió-területekből egyes földdarabokat, Aramcoval való barátságos, illetőleg inkább barátságtalan megállapodás (nyomás, követelőzés, stb.) alapján. Az eredeti, 1983-as 495,000 négyzetmérföldből ma már csak 125,000 négyzetmérföldön folyik Aramco gazdálkodása, de a két szám egybevetése ne tévesszen meg senkit: a kisebb területen sokkalta több olajat termelnek ki, mint a korábbi nagyobb területen. •I* -k N Meddig még? Két éven belül Aramco köteles lesz feladni újabb 20,000 négyzetmérföldet, aztán többet és többet és mire elkövetkezik az Ur 2000-ik esztendeje, nem lesz többé Aramco, mert — 1999-ben — fel kell adni az utolsó parcellát. De ... irtózatos forróság van azon az arábiai pusztaságon és, ha nem is ez okból, Mr. Barger reméli, hogy ott is érvényes lesz a régi mondás, hogy nem eszik levest olyan forrón, ahogy főzik, másszóval: reméli, hogy a következő évszázad hajnalhasadtával a következő arab nagyur (vagy talán a mostani, ha hosszú élettel ajándékozza meg Allah), valami uj megállapodást fog kötni Aramcoval. * * * Mi a reális alapja ennek az ezeregyéjszakái o 1 a j m e sének? A technikusok megmondják: Egy arab forrás több olajat produkál, mint egy texasi vagy más amerikai olajkút. Miért oly bőséges az arábiai olaj hozama ? Azért, mert az arábiai olaj rendkívül siirü. És persze azért is, mert Aramco technikusai értik a mesterségüket: az egyes forrásokat egymástól pontosan olyan távolságban fúrják, hogy mindegyik forrást a leggazdaságosabban lehet kihasználni és ennélfogva a termelési költségek a lehető legalacsonyabbak. Mennyivel alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban? “Hétpecsétes titok”, — mondja a büszke titoknok. Az arabok körében kémkedő kíváncsiskodók azt mondják, hogy: egy hordó olaj termelési költsége kevesebb, mint 20 cent. vagyis ... Megint felkiáltójelre van szükség: az arábiai termelési költség alig egytizedrésze az amerikai termelési költségnek! Túljárt a férje eszén BÉCS. — Egy magasrangu bécsi állami tisztviselő fele sége két éven át zsarolóleveleket kapott. A névtelen levélíró “borzalmas leleplezésekkel” fenyegette, ha az általa kért pénzösszeget a megjelölt módon nem juttatják el hozzá. A megfenyegetett feleség megmutatja a névtelen levelet férjének és siró jelenetek közepette fogadkozott és an nak alaptalanságát hangoztatta. Férje hitt neki, ennek ellenére kérte öt, hogy a ki vánt pénzt juttasa el a zsarolónak, hogy a megalázástól és kellemetlenségektől megszabaduljon. Végül a férj, mikor már 35 ezer schillinget fizetett ki a névtelen levelek Írójának, megelégelte a dolgot és a rendőrséghez fordult. A nyomozás szenzációs eredménynyel végződött. Kitűnt, hogy a zsarolóleveleket maga a felesége irta, mert igy akarta pótolni szü kös háztartási pénzét. Ki hány gyermeket akar? GENF. — Az Egyesült Nem 7etek szociális és gazdasági bizottsága Unesco Courrier ci mii szemléjének legújabb szá mát a népesedés kérdéseinek szenteli, s többek között beszámol két érdekes ankétről amelyben arra a kérdésre ke restek feleletet, melyik országban hány gyermeket szeretnének a fiatal szülők. Két gyermek az ideál Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Magyarországon, három Nagy-Britanninában, Franciaországban, Japánban, Svájcban, Itáliában, Norvégiában, Hollandiában, Egyesült Államokban és Ceylon ban; Ghánában és a Fülöps"5 geteken öt gyermeket tartu nak kívánatosnak a szülők. . A másik körkérdést a Mlada Fronta (Ifjú Arcvonal) cimü csehszlovákiai ifjúsági lap rendezte ugyanerről a kérdés ről. Száz cseh fiatal lány és fiú közül egy volt, aki öt gyér meket akar; a legtöbbnek — 16 fiúnak és 43 lánynak — két gyermek az eszménye; viszont ezer közül csupán négy olyan fiatal akadt, aki nem kívánt egy gyermeket sem. Los Angelesben, a Watts városrészben lezajlott tüntetések egyik halálos áldozata Joe Crawford 33 éves néger. A másik a 30 éves Lawrence Gomez, 30 éves mexicoi-amerikai volt. REGI MAGYAR TÉRKÉP NYOMÁN UIRA FELFEDEZIK AMERIKÁT MANCHESTER. — A Guardian cimü napilap kezdeményezésére nemzetközi Ludósexpediciót szerveznek, amely végighajózza a norvég vikingek 10. századi útját az Atlanti-óceánon, Norvégiától az északamerikai partokig. Egy ősi viking hajó mintá jára készítik -el az expedíció számára a magasorru, nyitott, négyszögletes vitorlákkal ellátott hajót. Ennek a viking ha jónak különös érdekessége, hogy a deszkákat nem szögezték, hanem erős kötelekkel kö tötték össze. Az útirányt régi térképek, viking rajzok nyomán hatá rozzák meg, hogy Amerikának ez az uj felfedezése hü mása legyen az ezer év előtti viking felfedezésnek. Többszáz tudós közreműködésével készük a menetrend s a kutatások főleg három régi térkép alapján történnek. Az egyik: Sigurdur Stefanson izlandi tudós 1570 ben kiadott hires térképe. A másik: A Yale Egyetem által közzétett, 1440-es keltezésű Vinland térkép, melynek nyilvánosságra hozása tavaly, az Amerikában hagyományos október 12-i Columbus-napot megelőző hetekben óriási vi hart keltett, mert hiszen alátámasztotta a norvégek állítását, hogy Amerikát nem Columbus fedezte fel a 15. században, hanem a Vikingek fedezték fel a 10. században. A harmadik térkép: Nagyszombat, 1599 a dátuma. Egy fiatal esztergomi ré gész, Szepessy Géza “fedezte fel” ezt a régi térképet. Egy esztergomi ócskásnál mindenféle régiségeket, régi írásokat, okleveleket, könyveket, térképeket vásárolt és e térképek közt volt az 1599. évi dátum mai ellátott térkép. Ez a térkép kétnyelvű, latin és magyar a helyek, helységek megnevezése és feltünteti, mágikus jelekkel teletűzdelt rajzon a vikingek hajdani kalandos hajózásának útját. A térkéj mutatja az északamerikai (kanadai) viking települések helyeit. Helge Ingstad norvég professzor, hires régész, miután alaposan megvizsgálta a nagy szombati térképet, igy nyilatkozott: A tudományos világ egy rendkívül értékes uj lelettel gazdagodott. Napvilágra került egy mindeddig ismeretlen magyarországi térkép, amely az eddigi térképeken talált adatokon tulménően feltünteti nemcsak a vikingek tengeri útvonalát, hanem az egykori északamerikai viking telephelyeket is. Ez a magyarországi térkép tehát sokkaltöbb részletet tár fel, mint a Yale Egyetem által közzétett Vinland mappa és igy minden eddiginél jelentékenyebb támpontot nyújt a most szervezkedő expedíciónak arra, hogy történelmi hűséggel követni tudja a vikingek kalandos útját és ezzel, egy évezred után, úgyszólván újra felfedezze az Újvilágot. A kanadai Gerda Munsinger botrány két szereplője: Luden Cardin liberális igazságügyminiszter (bal) és George Hees, volt konzervatív ipari és kereskedelmi miniszter. KERESD AZ ASSZONYT? HAMBURG. — Kellemetlen meglepetést okozott kollégái nak, a hamburgi rendőrök nek Alffcke rendőrőrmester, akit nemrégiben bankrablásban tetten értek. Kiderült, hogy az elmúlt években legalább tiz bankrablást és egyéb betöréseket követett el. Az 51 éves Hugo Alffcke rendőr őrmester kettős életet élt. A hamburgi rendőrfőkapitányságon kollégái nagyon kedvelték jovális modora mi att. Senki sem sejtette, hogy szabad idejében “mellékfoglalkozást” folytat s ő az a régóta keresett bankrabló, aki a Hamburg-környéki kisvárosokban a takarékpénztárak réme s az egyik sikeres bankrablást a másik után hajtja végre, anélkül, hogy nyomára akadnának. Most azonban vége szakadt a sikersorozatnak. A detmoldi bankban egy idős banktisztviselő — már elmúlt hatvan éves — bátrabbnak bizonyult kollégáinál s miközben a tettes a több mint százezer márkás zsákmányt egy zsákba söpörte, az öreg tisztviselő ki ütötte kezéből a fegyvert és kollégáival együtt leteperte a rablót. Amikor a rendőrök megjelentek a helyszínen, megdöbbenve konstatálták, hogy a régóta keresett bankrabló nem más, mint kollégájuk: Hugo Alffcke. Alffcke részletes vallomást tett s kiderült, hogy bankrablásaival kb. negyedmillió márkát zsákmányolt. A pénz egyrészén családi házat vett. A ház pincéjében még csaknem 60,000 márka került elő, melyet Alffcke üres konzervdobozokba rejtett. A pénzt Alffcke leleplezése után mit sem sejtő felesége találta meg s beszolgáltatta a rendőrségnek. Felesége -ekkor azt is elmondta, hogy több mint 20 évvel ezelőtt egyszer már talált férje birtokában jónéhány órát. Amikor érdeklődni merészelt eredétük felől, férje azzal fenyegetőzött, hogy rögtön agyoncsapja, ha beleavatkozik a “magánügyeibe”. Az asszony ezek után állítólag békén hagyta a férjét. Alffcke tettei indokolására egyetlen egy dolgot hoz fel. Arra hivatkozik, hogy felesége mértéktelen igényessége és pazarlása csábította a bűn útjára; felesége állandóan azzal szekirozta, hogy ő csak egy rosszul fizetett kis rendőr-tisztviselő, aki semmit sem tud családjának nyújtani. GHANA NKRUMAHTALANIT ACCRA, Ghana — A ghanai kormány kiutasította az országból az angolszármazásu Geoffrey Binget, aki Kwame Nkrumah, egykori elnöknek, közeli tanácsadója volt. KÍNA TÁMADÁST VÁR , MANILA, Fülöp Szigetek. — Chen Yi, kommunista Kina külügyminisztere, közölte velem, hogy Kina arra számit: Amerikai megtámadja —: mondotta Maria Kalaw Kátigbak filipino szenátornő. Három mozdony és 33 teherkocsi fekszik a sínek mellett ennél a kisiklásnál Charlemont, Mass.-ben. Az egyik kocsiban halálos dórgáz volt, igy 4000 személyt ki kellett lakoltatni a környéken. __ ' A tüzérség segítségét kérik a Viet Cong tüzében álló amerikai katonák.
