Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)
1965-03-04 / 9. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKI HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT •.......-o---------AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 15c — Egyes szám ára 15c Merged with "PASSAIC AND VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. and at aortitional mailing office VOL. 57. ÉVFOLYAM — No. 9. SZÁM PAöbAiC, NEW JERbláY ...........— "■ —. 1 V Thursday March 4, 1965 HUSZONEGY AZ ELŐSZOBÁBAN ALBANY, N. Y. — A New York állami törvényhozó testületben egyre erősbbödik a tábor, mely a halálbüntetés eltörlését helyesli és amikor szavazásra kerül a sor, a törvényjavaslat mellett fog szavazni. A halálbüntetés elleni hangulatot, az aggodalmat, hogy megtörténhet ártatlan ember kivégzése, fokozta az utóbbi hetekben egy fiatal néger, Whitmore szokatlan esete: két newyorki leány meggyilkolása alatt állt. A Sing Sing börtönben, a semmi egyébbel, mint villanyszékkel berendezett terem előszobáiban, a halálraítéltek celláiban jelenleg 21 háláivá ró bűnös lélek tartózkodik, 4 átmenetileg még másutt van, más előszobákban. A siralomház veteránja Ch. D. Clinton, akit 1959 május 5 én kvártélyoztak be a Sing Sing halálcellájába. Villanyszékbe ültetése április 1-re van kitűzve. A legújabb newyorki bűnügyi szenzáció középpontjában áll David Coleman, 1960 novembere óta a death row lakója. Coleman bevallotta a gyilkosságot, amellyel vádolták, de a múlt betekben kételyek támadtak a vallomás valódisága tekintetében — mert mert — őt ugyanazt a detektív vallatta, aki Whitmore-tól a hamis vallomást kicsikarta. Kivégzése már ötször el volt rendelve, újabb és újabb fellebbezések és panaszok már eddig is feltartóztatták végzetét és most kivizsgálás alatt van a rendőrségen tett vallomásának “története.” Ugyancsak vizsgálat alatt van a szintén 1960 novembere óta kivégzésre váró Nathan Jackson önkéntes vagy nem önkéntes vallomása. A többiek — 1962 és 1964 óta a villamos halálgép árnyékában — fellebbezéseik, habeas corpus és egyéb panaszaik eldöntésére várnak. És mind azt remélik, hogy nem késik le a halálbüntetést eltörlő törvény megszületését. “KÉTSZER LELKESEDTÜNK, KÉTSZER CSALÓDTUNK...” Rohamsisakos katonák irányítják a forgalmat Kual; Lumpurban, Malaysia fővárosában, egy baloldali tüntetés után. Pénz áll minden házhoz... BUDAPEST (FEC). — A fiatalok csak nem lelik helyüket és szerepüket Magyarországon, és mind gyakrabban kifejezésre juttatják elkedvetlenedésüket, ami ikertestvére a sokat emlegetett elidegenedésnek. A Népszabadságban Rózsa László nem is tagadja, hogy baj van a magyar kedéllyel. “Ha volna olyan műszer, ami megbizhatóan kimutatná a mai társadalmunkban jelenlévő érzések és hangulatok összetételét, gondolom, azt jelezné, hogy mostanában több a kedvetlen, peszszimista hang közéletünkben, mint néhány esztendővel ezelőtt.” A meghökkentő megállapítást egy másik fiatal Írása váltotta ki, akivel vitába szállott. Az Uj írás cimü lap ja nuári számában a “Vallomások az ifjúságról” cimü rovatban Buda Ferenc a fiatal értelmiségiek nevében a “társadalmi közérzet, a pesszimiz mus hangját szólaltatta meg”. És ez a hang valóban megdöbentő és végtelenül elszomorító. A “fiatal nem tud érvényesülni, mert ‘egzisztenciaféltés, szakmai, hatalmi, te kintélybeli féltékenység meghatározatlan eredetű ösztönös rosszindulat, anyagi irigység’ gáncsolja. A fiatal értelmiségit nem fizetik meg, s ezért anyagi helyzete kilátástalan ságba kergeti. Amig az általa ismert fiatal vegyészt az idősebb pályatárs irigysége üldözi el a gyárból, ahol milliós újítást dolgoz ki, addig az általános példaként szereplő fiatal kutatóorvos előtt két ut áll: vagy olyan erős a hivatástudata, hogy vállal minden nélkülözést és kényelmetlenséget a munkájáért, vagy pedig a család iránti felelősség kerekedik felül benne, s nincs mit tennie, lemegy falura. Ha pedig az értelmiségi falura kerül, erejének javát csaknem ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javítását, átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. kilátástalan küzdelemre kénytelen fecsérelni a szegénység, maradiság, előítéletek, irigység, durva basáskodás és az alattomos rosszindulat tömör falai ellenében. De emberi, szakmai, hivatásbeli fejlődése se látszik itt biztosítva. Aztán: régebben az ifjúság tudott lelkesedni, s ha kellett, szinte apostoli szerepet is vállalt. Ma más a helyzet, mert szerinte a legutolsó, igazán lelkesedni tudó korosztály az övé volt, mai huszonöt-harminc éveseké. ‘Kétszer lelkesedtünk, kétszer csalódtunk’, (félreérthetetlen célzás 45*re, és 1956-ra) mindkét alkalommal olyan kegyetlenül, hogy a fiatal, rugalmas lélekkel se volt könnyű kiheverni. Nekünk ma már nehezen megy a lelkesedés, az eszmények helyett inkább önmagunkban keressük az erőt, amire támasz kodni lehetséges.” Mit felel erre a Népszabadság cikkírója? “Ténylegesen van ilyesféle elkedvetlenedés, pesszimizmus, kár lenne tagadni, csak azért is, mert egy egészséges, erős, normális társadalom nyugodtan szembe nézhet bizonyos körök lélektani hullámzásaival. De azért is felesleges ezt leplezni, mert ősforrásai többnyire nem idegen talajból erednek, s tuda tosan, vagy öntudatlanul — rendszerüket szeretnék jobbnak, tökéletesebbnek látni, politikánkat jobban megvalósul ni.” TÁVGYALOGLÁS POLITIKUS PAPAGÁJ Rio de Janeiro egyik napilapjában jelent meg az alábbi hirdetés: “Elszökött egy Goulart névre hallgató, beszélő papagáj. Kérem a becsületes megtalálót, jutalom elenében juttassa vissza. A madár politikai elvei nem azonosak tulajdonosa meggyőződésével. ’ ’ Goulart tudvalevőleg brazillá elkergetett kommunistabarát elnöke volt. WASHINGTON. — ... vagy mondjuk igy: majdnem minden magyar házhoz, mert hiszen tele van az ország idős magyar férfiakkal és nőkkel, akik Social Security nyugdíjon (részben Soc. Sec. nyugdíjból) élnek és ezsk mindmind pár dollárral többet fognak kapni, ha és amikor megszületik az u Soc. Sec. törvény. A “ha” szó csak nyelvtanilag jelent feltételességet; minthogy, Johnson elnöknek, a törvényjavaslat fő pártoló jának, szinte példátlan többsége van a kongresszus mindkét házában, a törvény megszavazása biztosra vehető. — Ami pedig az “amikor” szót illeti, ez némi magyarázatot igényel. A helyzet az, hogy mivel sok fontos javaslat fekszik a kongresszus előtt, még hónapokig is eltarthat, amig létrejön az uj törvény. De se baj, akár ez év közepéig, akár valamivel tovább kell várni, beválik a közmondás: ami késik, nem múlik. Sőt mi több, egyre megy, hogy mikor küldik szét a Soc Sec. Admn. különböző kifizető-hivatalai a nagyobb összegekre szóló csekkeket, mert a törvénynek január 1-re visszamenő érvényessége lesz azokra a hónapokra, amelyek a nagyobb csekk nélkül eltelnek, a Soc. Sec. utólag egy összegben küldi meg a januártól kezdve esedékessé lett csekkeket. Legvalószínűbbnek azt tartják a Capitol tájékán, hogy az első nagyobb csekk szeptember első napjaiban kerül postázásra (augusztus hónapra). És meg jönnek az év első nyolc hónapjára szóló kiegészítő összegek, egy csekk formájában. Ezt a Soc. Sec. nyelvén igy hívják: lump-sum. Az uj csekkek az eddigiekkel szemben körülbelül igy fognak alakulni: A minimális havi nyugdíj a nyugdíjasnak a mostani 40 dollár helyett 43 dollár lesz, nyugdíjas házaspárnak 60 dollár helyett 64 dollár. Akinek most 105 dollár a havi nyugdija, az 112 dolláros csekket fog kapni, nyugdíjas feleségével együtt 158 dollár helyett 169 dollárt (65 éves kor alapulvételével). A mai legmagasabb nyugdij 127 dollár, ezt 136 dollárra emelik fel, nyugdijasházaspár részére 191 dollárról 204 dollárra. A lump-sum pedig minimálisan 22 dollár lesz, a 127 dolláros nyugdíjra a ráadás kb. 71 dollár. Mindez jó hirkb. 20 millió amerikainak — íyugdijas személyeknek, h&aspároknak, özvegyeknek, kiskorú gyerme keknek, eltartót idős szülőknek, stb. Összeg szerint a Social Sec. juttatások ebben az évben 1200 nillió dollárt fognak kitenni, fTalált pénz” fogják sokan npadani. Jól jön az mindig és; legtöbben az ilyen talált pé?t + mindjárt el j is költik vak;, aminek megvásárlását addig el kellett halasztaniák. Ennek — A fokozott pénzköltésnek — nagy közgazdasági jelentősége is van,mert hiszen 1200 millió dollárral több vásárlás megfelelően nagy üzleti forgalmat és következésképpen megnagyobbodott termelést hoz magával, annál is inkább, mert az egész évi plusz félév alatt kerül kifizetésre, úgy hogy az 1200 millió dollár plusz tulajdonképpen 2400 millió dollárnyi évi jövedelemnek felel meg. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy azok a havi 43 és 136 é!s 204 dollárok, no meg a 22 és 71 dollár egyszeri extrák — adómentes jövedelmek. Örömre üröm — ez az élet törvénye és e törvény alól nincsen kivétel a Soc. Sec. nyugdíjrendszerében sem. Több befizetés szükséges, hogy lehetséges legyen a több kifizetés. Jelenleg a munkás béréből 3 egész 5 nyolcad százalékot vonnak le Soc. Sec. adó fejében, s ugyananyit fizet be a munkaadó is. (A nyugdij járulékokat hivatalosan ‘adó’nak nevezik) Ez az adó a következő években emelkedni fog, valószinüleg 4 egész és 5 nyolcad százalékra 1968-ban. De ha megvalósul a nyugdíjemeléseken kivül az öregek ingyenes kórházi biztosítása is, az adó még valamivel több lesz már a jövő évben és egyre megy, hogy a Soc. Sec. adó lesz valamivel magasabb vagy a kórházbiztositási adót külön fogják előirni és mi külön fogjuk befizetni a havi és heti csekkből való levonás formájában. Megjegyzendő, hogy ha — mint biztosra vehető — megvalósul ez a kórházbiztositás, ennek költségei fedezésére szolgáló befizetéseket' is, éppen úgy, mint a nyugdíjnál a munkás és a munkaadó fogják fizetni egyenlő összegben. (Más százalék szerint fognak befizetni az önálló foglalkozásúak, akkiet a törvény, erőszakot téve a nyelvtisztaság törvényén, önalkalmazottaknak nevez, amit úgy tessék érteni, hogy példának okáért a szomszéd fűszeres önmagának segédje is — ami sok esetben úgy is van ...) A Soc. Sec. adó nemcsak azért lesz több, mert több százalékot fognak levonni a jövő és első napjától kezdve, hanem azért is, mert nagyobb összeg százalékait fogják levonni; a mostani 4800 dollár helyett 5600 dollár évi jövedelem után. Említést érdemel még néhány változás, amit az uj törvény fog hozni: A gyakorló orvosok, (akik önmagukat foglalkoztatják...) jövő évtől kezdve belépnek a Soc. Sec. biztosításba. A mindenféle kiszolgáló és felszolgáló személyek, vendéglőkben, hotelekben, vasúti utazásnál, stb., akik borravalókat kapnak, ezt a mellék — és sok esetben fő — jövedelemt hozzá fogják számítani fizetésükhöz, az összegeket hetenkint vagy havonkint közölni fogják munkaadójukkal és a Social Sec. adókat ezután az egész összeg után és borravalók után, a munkaadó be fogja szolgáltatni az adóhivatalnak, a saját, ugyanolyan őszszegü adójával együtt. Még más változásokat is javasolnak egyes képviselők és szenátorok, de azok mind a Soc. Sec. adó további emelését tennék szükségessé s ezért nem valószínű, hogy a kongresszus újabb terheket megszavazna. Ez okból nem is említjük ezeket a túlzottaknak nevezhető “javitási” célzatú javaslatokat. Bessenyei-szobor BUDAPEST. — Bessenyei György bécsi szobrát, Róna József alkotását a művelődési minisztréium hazahozatta az osztrák fővárosból. A szobor Bécsben a régi testőrségi palotában állt. A fehér márványból készült, tizenhat mázsás műalkotást a nyíregyházi tanárképző főiskola előcsarnokában állították fel. AVON CALLING" — ez a hivójel. Ha unja már magát a négy fal közölt, ha ki akar menni az emberek közé, legyen egy "szépségápolási tanácsadó" az AVON KOZMETIKAI cégnél. Otthonában történő személyes megbeszélés végeit hivja MI 2-5146 számot. Belhlehem-Allenlown környékén telefonáljon: 432-0916 számra. VERESS SÁNDOR ZENESZERZŐ ELŐADÁSA A RUTGERS EGYETEMEN Veress Sándor, a Svájcban élő hires magyar zeneszerző, a berni zeneakadémia tanára csütörtökön, március 11-én este 8:15 órai kezdettel New Brunswickon, a Rutgers egyetemen előadást tart a magyar zenéről. (Az- előadás helye a Douglass College Music Building, amely a Raritan folyó mentén elterülő Memorial Parkway aluljárójánál, a George Street lábánál van.) Veress professzor az Amerikai Magyar Tanulmányi Alapítvány és a Rutgers egyetem meghívására látogat el New Brunswickra s tart előadást. Első amerikai útja során már eddig is több egyetemen tartott előadást Bartók Béláról a modern magyar zenéről és “Uj irányok az európai zenében a 2-ik világháború óta’ cimmel. Amerikai körútja elviszi Veress professzort Texas, .Virginia, Pennsylvania, Ohio, Illinois, New York és ms államokba. Fehérvárcsurgóról indult el - és bejutott a világhír óceánjába BUDAPEST. — Az utóbbi hetekben több folyóirat érdekes cikkeket közölt a Rómában élő, világhírű szobrászművészről: Amerigo Tot-ról. “Neve már hiressé vált Itáliában, Európában és tengereken túl, és lassan idehaza is” — állapítja meg a ’’Valóság“ a “Római látogatás Amerigo Tótnál” cimü hangszalagra is vett intervju. Szauder József irodalomtörténész tanulmányt irt Amerigo Tótról és benne felidézte azt a néhány sort, amelyben Szerb Antal jellemezte a fiatal magyar szobrászt, akivel a harmincas években a római kollégium Hungaricümban ismerkedett meg és aki gyalog jött Drezdából Rómába: “A Via Flaminán jött be, azon az utón, amelyről gimnazista, korában megtanulta, hogy mindig ott vonultak be észak felől a győzelmes idegenek. Az első este megvárta, mig a parkból mindenkit kikergetnek és bezárják a kaput. Akkor átmászott a falon és ott aludt egy bokorban, Róma fölött, lábánál a város. Hajnalban felkelt, levetkőzött és megfürdött a Acqua Paola medencéjében, a klasszikus vizekben. így vonult be Rómába Tóth Imre. Ma Amerigo Tot-nak hivják a világ egyik legnagyobb élő szobrászművészét. Bár olasz állampolgár, hiszen idestova harminc esztendeje él Rómában, minden alkalommal magyar származásúnak vallja magát. Külföldön számos történeti könyv jelent meg róla, folyóiratok gyakran foglalkoznak sajátos, már a huszonegyedik századot idéző művészetével. Ilyenkor Amerigo-Imre rendszerint az első mondatban hivatkozik magyar származására. A “Vita” cimü római képeslap 1963. évi októberi száma többoldalas cikkben méltatja Amerigo Tot művészetét. Az első mondat itt is az ő vallomásával kezdődik: — “Csurgón születtem egy szőlőhegyen Magyarországon, — ősszel és azt mondják, hogy mustban fürdettek meg engem.” Ez a Csurgó nevű falu, melyre mint szülőfalujára annyiszor hivatkozik, Székesfehérvártól néhány kilométernyire fekvő Fehérvárcsurgó, a Bakony lábánál. Itt élt kisparaszti sorban családja, de mikor ő született, apja már Budapesten talált foglalkozást. Amerigo Tot — mint a fehérvárcsurgói anyakönyv tanúskodik erről — 1909 szeptember 27-én született, apja neve Tóth Imre, anyja leány kori neve: Naszályi Zsófia. Ebből a kis faluból indult el útjára a ma már világhírű szobrászművész, akinek sorsában egy kissé ismét valóra váltak Ady szavai: “Valaki az Értől indul el, s bejut a szent, nagy Óceánba.” Amerigo Tot életében az óceán nemcsak jelképes értelmű. A művész egykori nyomorgásának éveiben egy ideig csakugyan matróz volt egy óceánjáró hajón. Nemsokára pedig megint állandóan járja az óceánt, azaz most már egyik alkotása: harmadik esztendeje dolgozik az olaszok legnagyobb óceán járó hajójának, a Raffaelonak kilenc emelet magasságú térdiszitésén. Amig eljutott idáig, a monumentális müvek egész sorát alkotta meg. Elkészítette a római Termini pályaudvar homlokzatának százharminc méter hosszú, két és fél méter magas szalagdiszitményét — ezt a modern, csuparitmusu fémplasztikát, alumíniumlemezekből. Luigi Nevri, a nagy olasz épitőmüvész felkérésére, aki a római sportpalotát tervezte, elkészítette a sportpalotában lévő díszpáholy tizenihat méter széles, 2 és fél méter magas mellvédjének művészi dombormüvét kerámiából és betonból. A római egyetem vegyészeti fakultásának épületében is van alkotása márványsimaságu műanyagból. Az acquiliai igazságügyi palota részére is készített két nagy dombormüvet vasbetonból. Rómában az Olasz Autóklubnak elnöki előszobáját disziti e dombormű ve. Bronzból, rézből, alumíniumból, vasbetonból, kerámiából, műanyagból késziti alkotásait. Müvei már nemcsak Európa több városában lát hatók, hanem egyik-másik megtalálható a tengerentúl is, igy az épitészetileg legmo dernebb uj fővárosban, az Oscar Niemeyer tervezte Brasilia városában. Amikor hazájából kilátástalan helyzete miatt Tóth lm re vándorútra kényszerült, a dessaui (németországi) Bau hausnak, abban az időben á legmodernebb -művészeti isko kólának lett a tanítványa, a többi között Moholy Nagy Lászlótól és Paul Kleetől tanult. Ide tért vissza Párisból is, majd Hitler hatalomrajutása után a Bauhaus sorsa is megpecsételődött és Tóth Imrének is menekülnie kellett, így jutott sok várakozás után Ausztrián át Itáliába.
