Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)
1965-10-07 / 40. szám
6. oldal " ___ g4.rW . _______ Thursday. October 7. 1965 A 101-es ejeőernyös hadosztály katonái édességet, könyveket és ceruzákat osztanak szét vietnami gyerekeknek An Khe-nél. WASHINGTONI LEVEL Királyi modelek, new yorki látogatásuk alatt, Alexandernél: Luciana Pignatelli hercegnő Rómából (bal) és Ira Fürstenberg hercegnő Párisból. SKÓT WHISKY SKÓCIÁBÓL Október első napja péntek — rosszul kezdődött október. Ezen a napon lépett életbe az uj vámrendelet, amely alaposan megnyirbálja az európai vakációról hazatérőknek egy és más kedvezményét. A rendelet summája: kevesebbet lehet vámmentesen behozni, mint eddig. Összesen 100 dollár értékig vámmentesek a hazatérő turista magával hozott portékái, az eddigi 165 dollár érték helyett. Az ital barátait, főleg férfiakat, legérzékenyebben érinti az a rendelkezés, hogy nem egy gallon szeszesital vámmentes, hanem csak egy kvart. Persze magával hozhat az utas többet is, de a többi kvartokat 3—3 dollár amerikai országos adó és vám terheli. Adóval és vámmal megterhelt skót whiskyt itt is lehet venni, minek hát Skóciából ide cipelni?.. . Ezek a korlátozások vonatkoznak nemcsak a kofferben hozott portékákra, hanem olyanokra is, amelyeket a turista európai üzletben megrendelt s amelyek majd csak az utasok ide érkezése után fognak megérkezni. Az, hogy 165 dollár érték helyett ’csak ICO dollár értéket lehet vámmentesen behozni, csekély különbségnek tét szik. Igen ám, de sok kicsi sorba. megy. A múlt évben Európa-járó amerikaiak körülbelül 400 millió dollár értékben hoztak be vámmentesen whiskyt, gint, parfümöt, ezüstöt és gyöngyöt, selyem és csipke árut. Az első októberi péritek szigorú intelmétől a Vámhatóság, illetőleg a kincstár az európai áruözön legyengülését reméli, tiz vagy húsz millió dollár erejéig. Viszint az egész évegyenlege va lószinüleg mégis emelkedést fog mutatni, azért, mert ebben az évben sokkal többen látogattak el Európába, mint a múlt évben és a korábbi években — annak ellenére, hogy Uncle Sam szépen kérte az amerikaiakat, hogy a dollár nemzetközi fizetési mérlegének javára lehetőleg mondjanak le tengerentúli vakációzásról, nézzenek körül inkább Amerikai szép és csodás tájékain . .. * * * VÉNEK TAVASZA Régi okos francia mondás szerint kormányozni annyi, mint előrelátni s ezért a munkaügyi minisztériumban már most, vénasszonyok nyarán elkezdték egy jövő tavaszi nagy attrakció megtervezését — a vén férfiak és nők javára. Munkát, minél több munkaalkalmat biztosítani idő sebb polgároknak, akik szüle tési bizonyítványuk tanulsá ga szerint a munkából kiöregedtek, de mégsem munkaképtelenek, inkább munkaképe sek és munkát keresnek. Ennek az időzítésnek — vénasszonyok nyarától vének tavaszáig — komoly gazdasági alapja és oka van. Mostanig, különösen az idei iskolai évet követő hónapokban, az ifjú ság elhelyezkedése a munkai piacon volt a nagy probléma. Több fiú és leány lépett 18-ik évébe, mint korábbi években, többen néztek munka után. Nagy volt az aggodalom, -hogy az ifju-özönt a munkapiac nem tudja felvenni. Annál nagyobb volt aztán az öröm, hogy az aggodalom túlzottnak bizonyult: az immár 1961 óta töretlenül folyó gazdasági fel lendülésnek egyik örvendetes kísérőjelensége volt a fiatalok nagyfokú foglalkoztatottsága. Az ipari és az üzleti vi lág munkásszükséglete oly nagy volt, hogy a felvételnél, ahol csak lehetett, eltekintet tek a szokásos követelmények tői: szakképzettség, gyakorlottság, tapasztaltság. Az eredmény annyira kielégítő volt, hogy most már a munkaügyi minisztérium a fiataloktól az öregek felé fordíthatja figyelmét. A munkaképes és dolgos életre vágyó idősebb férfiak és nők megérdemlik a kormányzat gondoskodását. A munkaügyi minisztériumban készülnek a tervek s a jövő évben az első feladatok egyike lesz: a munkanélküliség jelenlegi,arányi ag kedvező állásának további fenntartása érdekében gondoskodni az idősebbek munkával va ’ó ellátásáról. * * * az acél körforgása Az acélipari, sztrájkot sikerült elkerülni, az egész országnépe megkönnyebbülten fellélegzett :'. az alapvető ipar felől nem fenyeget általános drágulás. A 3,2 százalékos munkabéremelést elfogadhatónak, elviselhetőnek találta a három érdekelt fél: a munkaadók, a munkások és a fogyasztóközönség. De volt, illetőleg van egy negyedik fél is: a tengerentúli versenytárs, akinek szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Amily mértékben emelkednek az acélárak a béremelések nyomában, oly mértékben válik nehezebbé amerikai acél exportálása, olyan mértékben növekszik külföldi acéltermékek behozatala. Ez a megállapítás magasabb közgazdasági elméleti tézisnek tetszik. De nem el vont fogalom, hanem szinte kézzelfogható valóság az, amit ezzel kapcsolatban a statisztika mond: Tiz év előtt az amerikai acélexport 40,000 amerikai munkásnak biztosított munkát, azóta Amerika egyre kevesebb acélt exportált, a behozatal meghaladta a kivitelt és ennek folytán e tiz év alatt 80,000 amerikai munkás részére nem volt munka! Minthogy a 3,2 százalékos béremelések az acéltermékek árainak fokozatos emelésére fognak veeztni, az a veszély fenyeget, hogy az amerikai acél versenyképessége a világpiacon tovább gyengülni fog de még a belföldi piacon is veszteségek érik, mert hiszen tudvalévőén az acélnak vannak erős versenytársai: elsősorban a plasztik. Az ipar persze szembenéz ellenségeivel és felkészül a védelmi harcra. Hogy olcsóbban és jobban tudjon termelni, modernizál ja az üzemeket. Megintcsaki szürke szó: modernizálás. A szó egymagában mitsem mond, még frázisnak is tetsz-j hét. De sokat mond ez a szám: 1900 millió dollár. Ennyit költ ebben az évben modernizálásra az amerikai acélipar, jelenti az ipar központi érdekképviseleti intézete, az American Iron and Steel Institute. A sok újítás közül csak egyet említünk: egyre több computer eszes gépet alkalmaznak az üzemek. Eredmény máris mutatko zik: a termelés egyre jobb egy tonna acél termeléséhez 1961-ben $65,50 munkabér volt szükséges, a mostani év első hat hónapjában az átla gos munkabér-költség $55,25 volt. A nagy modernizálási akció elkerülhetetlen szükségét az 1959. évi, 116 napon át tartott nagy acélipari sztrájk tette tudatossá. És a most béremelés árán elkerült sztrájk a szükségességét még tudatosabbá tette, amennyiben az acélipar csak jobb és olcsóbb termelés révén tud tovább is rekordmagasságu profitot csinálni, ami viszont lehetővé teszi a százmilliós é4 billiós modernizálásokat, végeredményben az amerkai gazdaság növekedését. A Krisztus előtti négy évszázadban eraviszkusz-telep simul a hegy oldalába. Az eraviszkuszok — egy kelta törzs — főképp a mai Tolna, Fejér, Pest, Komárom megyék terű letét lakják. Legfontosabb városuk Ak-Ink, amelyet a későbbi Aquincum helyén ala pitanak. Ak-lnktől azután végig a Duna partján kisebbnagyobb településeket állítanak ; ezek egyikét éppen a hegy lábánál. Ennek maradványait 194f-ban egy ásatás során meg i: találták: kunyhók, gazeka: műhelyek s talán egy ispotály romjai kerültek elő a fők alól. Az eraviszcuszok után a római légiók íralma kezdődik Pannóniában Mivel a Duna messze földöl éppen a Gellérthegy előtt i legkeskenyebb, s mivel e keskeny pontot két hegy (Vár, Gellért) is .védi. a vidék színe kínálja magát révhelyül. Aromái idők végén falucska is ípül a rév köré, amelyet káőbb Kispestnek neveznek. B — a szó szoros értelmében — macskaugrásnyira fekszi: a hegy keleti lábánál elterüő Erzsébetfalvától, amely eltehetően a mai Gellért tér táján állott. Erzsébetfalvát és a budai Kispestet az eső középkori magyar telepüések egyikét a tatárok perzsilik fel 1241—42- ben, ők senmisitik meg a révet is, ameynek két oldalán akkoriban nég világosan látszanak a rimái épitkezések egy hajdaninaszádkikötő maradványai . . Ha azonhn tudjuk, hogy a hegyet hajanán Pesti —vagy Kelény-heg’nek nevezték, ezt megelőzően rábukkantunk a Gellért-legeidára is. A Szent Saját miikart kapott a nyomorék gyermek STOCKHOLM. — Egy négyéves kislányon, aki tökéletlen jobbkarral, inkább kar-csökevénnyel született, orcosi körökben feltűnést keltő operációt hajtottak végre. Kivágták egyik bordáját és abból formálták a kar két csontja közül az egyiket, amely hiányzott. Az Eugeniahemmet kórházban az orvosok érthető izgalommal várják, mennyire fog beválni a kislány mükarja, amelyet nem idegen csontnak, hanem saját csontjának beültetésével formáltak át. A kislány egyike a 120 svédországi gyereknek, akik megnyomorítva jöttek a világra, mert anyjuk terhessége idején az azóta világszerte hirhedtté vált thalidomid altatószert szedte. István királlyal érkezett német papok püspöke 1046 szép tember 24-én a kereszténység, de még inkább a közpon ti királyi hatalom ellen lázadó Vata pogány főur áldózata lesz; állítólag pontosan a mai Gellért szobor helyéről szöges hordóba zárva letaszítják a hegyről. Mártiromságának emléke fentmaradt s állítólag még a gyilkosság napján elrendeltetett, hogy a Pesti- vagy Kelenhegy nevét Gellérthegyre kell változtatni. Mikor a tatárdulás után újjáépül az ország, újjáépül a rév is. Hanem falu már nem települ mellé, legfeljebb a hegyoldalba simul néhány szegény ember háza. A hegy is megváltoztatja arcát. Tetejére kis kápolnát építenek, Geliert emlékére, lankás oldalait pedig, amelyet ritkás erdő borit, kerteknek, szőlőknek használják, s alighanem ekkoriban honosul meg itt sokféle gyümölcs, meg a két hires gellérthegyi bor: a gohér és a kadarka szőleje. Mátyás, a merész elgondolásairól nevezetes király, azt tervezi, hogy a hegy alatt olyan titkos katonai tábort épit a félelmetes Fekete Sereg számára, amelyhez földalatti folyosók vezetnek a várból, s innen lepheti meg majd az esetleg Budára vagy Pestre támadó ellenséget. A titkos terv kivitelezését el is kezdik, jó ideig folytatják is, de azután nem tudni miért, de félbehagyják. A már megásott alagutat azonban bevezetik a mai Imre-fürdőig, amelyet Mátyás király udvari fürdőjeként használ s amely uralkodása idején a nyilvánosnág számára tilos és zárt területnek számit. Később, a Mátyás halála után széthulló országra támadó németek ellen Zápolya a Gellérthegyről védi a várat (1530 táján) — ekkoriban egy generális azt tanácsolja II. Ferdinánd császárnak: “Felséged Szent Gellért püspöknek hegyén, a hadi célszerűséget szolgáló okból erődöt állíttasson.” Mivel azonban 1530-ban még Zápolya győz — a javaslatot nem hallgatják meg. A császár azonban nem nyugszik. Tizenegy évvel később seregei visszatérnek. Ekkor Perényi Péter huszárjai harcolnak a Gellérthegyen. Csak a török seregek érkézéi se vet véget az ütközetnek: a németek elmenekülnek, a hegy és a Vár egyetlen kardcsapás nélkül török kézre kerül. A Gellérthegy gyógyforrásai már a római időkben híresek, de csak a törökök építik ki igazán a fürdőhálózatot és az azt övező kórházrendszert. A hegy déli lábánál megépítik az Acsik Ilidzsét, a későbbi Sáros- majd Gellért-fürdőt. 'A mai Rudas-fürdő helyén a Jesil Dirékli kap •uj épületet,- mellette a karavánszeráj, dervis-kolostor és néhány ház is épül, az Imrefürdőt pedig Debbagchane Ilidzse-ként kibővítik, és megnyitják a köznépnek. A hegy etején épült Gellért-kápolnát mecsetnek használják, erkéyén napjában ötször megjeenik az imára hivó müezzin — Pestre is áthallani énekét... Ugyanakkor a törökök erődítményt is emelnek a hegyen. Evlia Cselebi török világjáró diplomata szerint az erődítmény kőalapon nyugvó geren iavár, kettős kerítéssel, megerősített fapalánkokkal, éle lem- és lőszerraktárral. Ha azonban harcra kerül sor, nem védik, r.em harcolnak érte, mert stratégiai szempontból csak megfigyelőposztnak te kintik. Amikor 1686-ban végleg kiűzik Budáról a törököt, az erődítményt felgyújtják, s a kápolna falait lassan lebontják. A megritkult magyarság helyére — bécsi érdek szerint — németeket telepítenek, s ezzel egyidőben szaporodni kezdenek a présházak s a kis serfőzdék a hegy oldalában. Miután később hajóhidat állítanak a hajdani rév helyére, a Gellérthegy mind látogatottabb lesz. 1720-ból ránk maradt első feljegyzés a húsvéthétfői búcsúról, amelyre Pest—Buda apraja-nagyja igyekszik fel a hegyre, ahol ilyenkor vásári látványosság, piac, mutatványosvilág, s restaurációk (vagyis étkező, italozó helyek). S hogy ez menynyire vidám ünnepély, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a városi magisztrátus már 1787-ben a hangoskodók, lövöldözők, s petárdadobók ellen próbál intézkedni. A 19. század elején jelentős fordulat történik a hegy életében. A Mária Terézia idejében a budai várban felállított csillagdát áttelepitik a Gellérthegy tetejére, o korszerűen kiképezett uj épületbe. A Gellérthegy fontos szerepet kap Széchenyi István tervében is. A nagy reformátor Nemzeti Könyvtárat, Magyár Pantheont, valamint szállodát kíván a csúcsra állítani. De elképzelése csak terv maradt. A Bach-korszakban Haynau javaslatára I. Ferenc József, 1850. április 12-én hozott határozattal, elrendeni a Citadella megépítését, amelybe 1854 júniusában 60 ágyúval már be is költöznek az osztrák tüzérek. A nép később évtizedeken át követeli a zsarnokság e látható szimbólumának menszüntetését, de erre csak 1899. február 23-án kerül sor. Ettől kezdve egy ideig civil intézmény lesz a Citadella. Más tragédia is történik. Az országon 1878—90 között filoxera-vész söpör végig, megtizedeli a szőlőket, nem kiméivé a gellérthegyieket sem. A Schams Ferenc alapította Vincellériskola területét kivéve a gellérthegyi bortermelésnek vége. Nem sokkal később határozat születik a mai, Szabadság- és Erzsébet-hidak elődeinek megépítésére és a Gellérthegy ezzel egycsapásra az előkelőségek villanegyedévé lesz. Az is marad egészen az 1930-as évek végéig... Ma a Gellérthegy szórakozóhely és idegenforgalmi, dollárt és más jó pénzeket behívó intézmény. Gellért szobra felett pedig a Szabadságszobor emelkedik, némán hirdetve a minden magyar szivében élő szabadságvágyat és szabadságreményt. A világ legnagyobb rakéta motorjának felét helyezik kilövő állásba, Miami, Fia.-tói délre. Tom Taylor kapitány Maxwell Taylor, volt vietnami nagykövet fia, egy délvietnami katonával kihallgat egy elfogott Viet Cong katonát. A 14 éves Stephen Meckey, akit egy Houston, Texl-i iskolából kizártak haj és cipőviselete miatt, apjával sétál, aki egyetemi tanár. A GELLÉRTHEGY ÉVEZREDEI
