Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)
1965-09-23 / 38. szám
SZABAD SAJTÓ 6. oldal Thursday, Sept, 23, 196.5 Az Interstate 15-ös, négy vonalú országúton Helena, Mont.-tói északra hirtelen nyári hóvihar keletkezett s az egyik hatalmas gabonaszállitó autó az árokba futott. Az utána következő, nagy Ívben kikerüli. A hat államra kiterjedt vihar három halálos áldozatot követelt. 1848 MÁRCIUSÁBAN SEMMELWEIS LEGYŐZTE A GYERMEKÁGYI LÁZT Semmelweis Ignác Fülöp, az emberiség kultúrtörténetének kimagasló alakja, száz éve halt meg, és három év múlva, 1968-ban lesz százötven éve, hogy született. Mi magyarok büszkén gondolunk Erra, hogy az emberiséget hazánk ajándékozta meg egyik legnagyobb jótevőjével. Kötelességünknek tartjuk gondoskodni arról, hogy Semmelweis emléke elevenen éljen, s ne csak Semmelweis-évfordulókat ünnepeljünk, hanem életművének tudományos feldolgozásával méltó emléket állítsunk, és megtermékenyítsük a ma orvostudományát. Semmelweis a bécsi szülészeti klinikán ütközött ko ra szülészetének legnagyobb problémájába, a járványszerüen jelentkező gyermekágyi lázba. Megrendülve látta a gyermekágyi láz pusztítását, de nem kerülte el figyelmét az sem, hogy a kórház két szü lészeti osztályán a gyermekágyi halandóság között milyen nagy a különbség. Azon az osztályon, ahol működött és ahol az orvostanhallgatókat tanították, a gyermekágyi lázban meghalt anyák száma há romszor-négyszer nagyobb volt, mint a másik osztályon, ahol a bábákat oktatták. • * * * A félelmetes betegség keletkezését a legkülönbözőbb elínéletekkel próbálták magya fázni. Sokan a tejképződésse! Jiozták valamiféle kapcsolatba a láz jelentkezését. Ez az ifelképzelés alaptalan volt, még ys olyan kiválóságok kardoskodtak mellette, mint Boer £écsi szülészprofesszor. Má £ok helyi méhgyulladással, ismét mások bélgyulladással magyarázták a betegséget. A sok elmélet közül kiemelke dik az, amelyet elsősorban az angol White és Denman s az amerikai Holmes képviselt és amely szerint a gyermekágyi láz ragályos betegség. De tévedtek a betegség lényegét illetően, mert azt hitték, hogy olyan sajátos ragályos betegség, mint például az orbánc vagy a himlő. így nem gondoltak arra, hogy a fertőzést az orvos és a szülésznő keze közvetíti. A kórtermek tisztán tartásával, a betegek elkülűnitésével némileg sikerült csökkenteniük a halálozási arányt. Részigazságokat mások is megsejtettek, mégis alapvető nézet maradt, hogy a gyermekágyi láz kikerülhetetlen végzet, melyet pontosan meg nem határozható atmoszferikus, kozmikus és •egyéb misztikus okokkal és hatásokkal magyarázták. S ez az, amibe Semmelweis nem nyugodott bele. Hangoztatta, hogy a gyermekágyi láz érzé kelhető, anyagi valóság, nyilvánvaló tehát, hogy a betegség oka is anyagi valóság kell hogy legyen. * * * Módszeres munkához kezdett. Igen logikusan elsősorban azt a kérdést tette fel, hogy miért csak az egyik szü lészeti osztályt sújtja a halálozás ijesztő mértékben? Pontról pontra kiküszöbölt minden különbséget, ami a két osztály között fennállt, a szülő nő felvételénél, elhe lyezésénél, ellátásában, látogatásában. Mint várta is, a helyzet nem változott. Az okot tehát másutt kellett keresnie. Húsz évre visszamenőleg tüzetes vizsgálat alá vette a két osztály halálozási statisztikáját és rájött arra, hogy a két osztályon mindaddig azonos volt a halálozási arányszám, amíg 1840-ben az orvosképzésben a vegyes tanítási rendszer meg nem szűnt. Ettől az időtől kezdve az ő osztályán csak orvostanhallgatókat, a másik osztályon pedig csak bábákat oktattak. Lelkesedve közölte a klinika igazgatójával, Klein professzorral, hogy hite szerint megtalálta a gyermekágyi láz felszámolásához a kiindulási pontot. Klein gúnyosan leintette a fiatal tanársegédet, de figyelmeztette is, hogy ennek a feladatnak megoldása nála sokkal tapasztaltabb emberekre vár! * * Ne Közben Kolletschka, a törvényszéki orvostan tanára boncolás közben megsérül, a sebből vérmérgezést kap és meghal. Semmelweis elolvasta Kolletschka boncolási leletét, és megdöbbenve tapasztalta, hogy az minden részletében megegyezik a gyermekágyi lázban meghalt aszszonyok boncolási leletével. Semmelweis előtt hirtelen megvilágosodott, hogy Kol etschkáná] a seben keresztül a szervezetbe került hullarészek felszívódása okozta a halált, s hogy nyilvánvalóan ez lehet az oka a gyermekágyi láznak is. ő is, mint a többi orvos, sokat foglalkozott kórboncolással. Az orvostanhallgatók pedig, tanrendjüknek megfelelően a boncolásról mentek a szülőszobába, hogy vizsgálják a vajúdókat. Ezért volt kevesebb a gyermekágyi lázas megbetegedés és a halálozás azon az osztályon, ahol a bábanövendékek nem boncoltak. Klinikai tapasztalatai alapján hamarosan megállapította, hogy nemcsak a hullarészek, hanem bármely bomló, szerves anyag okozhat gyermekágyi lázat. Megállapítja, hogy a gyermekágyi láz nem A hurrikán által okozott áradás elérte H. J. Detringer házát is és most felkészül a másodikra, Centerville, Mass.-ben. Egy gumigátat rendelt a Goodyeartól New Bedford, Mass.-ben. Megtöltötte 1000 gallon vízzel s most ez áthatolhatatlanul védi a házát. egyéb, mint a vérmérgezések egyik alakja. Semmelweis igy már jóval a baktériumok megismerése előtt meghatározta a gyermekágyi fertőzések lényegét és létrejöttének módját. Ha leírásaiban a “bomló szerves anyagok" kifejezést a “baktériumok” szóval helyettesítjük, azok ma is változatlanul helytállóak. A gyermekágyi láz megelőzésére a következőket ajánlja: “Ne vigyünk be a beteg szervezetébe bomló anyagokat, és távolítsuk el a szervezeten belül a bomló anyagokat még felszívódás előtt.’’ A gyermekágyi lázas megbetegedések megelőzésére ma sem tudunk többet és job bat tanácsolni. * * * Logikus következtetéssel és gyakorlati próbálkozásokkal rájött arra, hogy a klóros viz fertőtlenít. Elrendelte a szülészeti vizsgálatok előtt a kötelező kézmosást klóros vízben. Ez és a körömkefe használata, amelyet ugyancsak Semmelweis alkalmazott először, a sebészeti antiszepszis megszületését jelentette. Rendszabályai eredményeképpen 1848 márciusában Semmelweis osztályán nem történik haláleset! Ez a nagy felfedezés szerzett Semmelweisnek barátokat, de még inkább ellenségeket. A barátok között a világhírű második bécsi orvosi iskola kimagasló személyiségeit, Hebra, Skoda és Roki tansky professzorok nevét kell megemlíteni. Az ellenségek Európa vezető szülészei közül kerültek ki, élükön Semmelweis saját főnökével, Klein professzorral, aki nemcsak tanításának igazságát, de mesterkedéseivel lehetetlenné tette Semmelweis további bécsi működését. * * * 1850 őszén Semmelweis Pestre költözött, ahol előbb, mint a Rókus' kórház főorvosa, a kórházban, majd mint az egyetem tanára, a klinikán, rendszabályai bevezetésével olyan eredményeket ér el a gyermekágyi láz megelőzésében, amelyeket egészen az antibiotikumok gyűjtőnéven ismert felfedezéséig azóta sem tudtak felülmúlni. Mindennek ellenére tanai nem találtak elismerésre. Kora legnevesebb szülészei, orvostudósai, köztük maga Virchov ismételten tanítása ellen foglaltak állást. A sorozatos kudarcok okozta elkeseredését csak némileg enyhítette, hogy itthon — mint irta — “tanai nem találtak ellenző re”. 1862-ben Magyarorszá gon hatósági intézkedés — az első ilyen a világon — kötelezően irta elő a szülészek és bábák számára Semmelweis rendszabályainak alkalmazását. Az elutasítások és támadások azonban világszerte folytatódtak s Semmelweis 1865. augusztus 13-án úgy halt meg, hogy nem érhette meg igazsága teljes érvényesülését. * * * Sok évvel halála után a bakteriológiai tudományá megszületése, Pasteur, Lister, Mecsnyikov és Koch felfedezései szolgáltatták végre megdönthetetlen bizonyítékait tanítása igazságának. A viág ezekből a felfedezésekből ismerte fel, mit adott Semmelweis az emberiségnek és hogy mit vesztett azzal, hogy tanításait a maga idejében elutasitota. Amikor a modern tudományok fényében mind világodban látták mindenütt Sem •nelweis emberi nagyságát és felfedezésének j elentőségét, talán érthető, hogy egyes külföldi orvostörténetirók részéről akadtak kísérletek a nagy ember nemzeti kisajátítására. Semmelweis német hangzású neve ugyanis nemzetiségét illetően sok félreértésre adott okot. Nyilvánvalóan ez volt az alapja annak, hogy német és osztrák írók magukénak vallották őt, akit pedig egykor a “budai bolond” névvel illettek, és akinek egyik nyílt levelét “a magyar csikós ostorpattogásának” mondották. Egy amerikai orvosiró észre is veszi, hogy a németek, akik életében elméletieskedő magyarnak tekintették, később büszkén hivatkoztak osztrák voltára. A történeti vita ma már eldőlt és Semmelweis magyarsága minden időre megállapitöttnak tekinthető. Ebben a kérdésben a legilletékesebb, maga Semmelweis, mindig magyarnak vallotta magát. Egyebek között abban a levélben is, amelyet 1860. november 26-án a Magyar Tudományos Akadémiához intézett és amelyben a következő két írja: “Sorsom úgy hozta magával, hogy midőn a felfedezést (1847. évben) tettem, mint a bécsi szülészeti intézet segédorvosa, hazám határain kívül tartózkodtam, így történt, hogy felfedezésem legelőször is a német szakközönségnek lön bemutatva. Hazámba visszatértem után a magyar szakértő közönségnek is előadtam tapasztalataimat és elméletemet a gyermekágyi láz körül az itt megjelenő Orvosi Hírlapban”. Semmelweis Ignácot az utókor “az anyák megmentője” jelzővel ékesíti. Élete és munkássága valóban korszakot nyitott az egyetemes orvostudomány történetében. Dr. Zoltán Imre egyetemi tanár (Budapest) Ha a magyar szavak kiejtéséről beszélünk, nemigen gondolunk a családnevekre. Pedig ezek is gondot okoznak,, különösen az idegen eredetű és a régies irásu nevek. Lássunk most az utóbbi csoportból néhány példát. A Széchenyi név e betűje é hangot jelöl, tehát nem Szécsehyinek, hanem Szécsényi nek ejtendő. Az i hangot jelölő y-nal többféle baj is akad hat. A Bay, Fáy, Háy, Pray Vay, Zay családneveket sokan tévesen igy olvassák: Baj Fáj, Háj, Praj, Vaj, Zaj. A helyes ejtésük: Baji, Fáji, stb, Kivétel a Loy név, mely Löj-nak ejtendő. Az y nem az ly betű része, hanem i hangot jelöl az Áprily, Finály, Jékely, Kiszely, Mály, Reguly, Szakály, Thököly, Veszély családnevekben. Ezek ejtése tehát; Áprili, Fináli, stb. A Thököly utat a villamoskalauzok hibásan ejtik Tököji útnak. Ugyanez az ly végződés a már j hangértékü ly betűvel azonos a Hörömpöly, Kodály, Korbuly, Zuboly nevekben. Hasonló bizonytalanság van az ny olvasásával. Az Arany, Bőzsöny, Mudrony stb. nevekben ny betű és ny hang van; a Hány Istók, a Jany és Jány családnevek vége azonban egy n betűt és egy i hangértékü y-t tartalmaz, ejtésük tehát Hani, Jani, Jáni. A Batthyány, Ghillány neveket viszont igy ejtjük: Battyányi, Gillányi. Az ő hang régies Írását az ilyen családnevek őrzik: Eötvös (Ötvös), Thewrewk (Török). Hasonló a helyzet a hosszú ő hang régies jelével: Beöthy (Boti), Dessewffy (Dezsőfi, nem pedig Dezsefi, sem Desewfi). Magyarosan régiesitett német eredetű családnevünk a Czech-kódex névadója, akinek nevét nem Cse-nek, hanem Ceh-nek kell ejteni. Ugyanakkor a cs hangot Írjuk ch-val ezekben a nevekben: Cházár (Császár, a budapesti Cházár András utcát tehát tévesen ejtik némelyek Kázár András utcának), C-holnoky (Csolno ki), Zichy (Zicsi), Zách (Zács). Ladó János (Budapest) I Édes anyanyelvűn] '.»■■■■■•■••■•■•■■■•••••■'■••■•■■•■•■•■•■■■a Kip Martin Edison, N. J.-ből két 1 hónapos borjut vezet elő a New Jersey Állami Kiállításon, Trentonban. HA NEM TUDJUK, KÉRDEZZÜK Kérdés: Világszerte ismerik, az újságok és magazinok képeiről, a Tadzs Mahal emlékművet, a világ egyik legcsodásabb építészeti remekét. Eredetéhez legendák fűződnek. Vajon mennyi igaz a legendákból, mi a történelmi igazság? Felelet: A Tadzs Mahal emlékmű egy márványból formált bus szerelmi ének. Shah Dzshan császár, aki 1627-től 1656-ig volt India uralkodója, feleségül vette a gyönyörű Mumtaz Mahal kisasszonyt, aki akkor 14 éves volt. A boldog házasság 16 évig tartott, a császárné ez idő alatt 14 gyermeket szült. A 14-ik szülésbe belehalt. Akkor 31 éves volt. 1632-ben a császár elrendelte, hogy felesége emlékét örök időkre megőrzi magának és a világnak, leállította az összes hindu templomok építkezéseit, minden építészeti, díszítési tudást és munkát a Mahal emlékmű megalkotására kellett fordítani. A Tadzs Mahal márvány emlékmű tervezője Usztad Isza sirázi, beludzsisztáni épiész volt. Az építők és a díszítők, akiket a császár Ázsia minden részéből toborzott, 20 évig dolgoztak, az építkezés 1652-ben fejeződött be. Több mint 20,000 ember dolgozott, mier elkészült a márvány mauzóleum s a költség több mint három millió font sterling volt — mai pénzben kifej ezhetetlen összeg. A császár rendeletére minden nap szent emberek imádkoztak a mauzóleumban. 1656-ban trónváltpzás volt: a császár fia, Aurangzeb, felkelést szított apja ellen, átvette az államhatalmat, apját börtönbe vetette. A börtönben halt meg tiz évvel később Shah Dzsahan, a detronizált uralkodó. A Tadzs Mahalban felesége mellett helyezték kriptába a holttestét. Aurangzeb és közvetlen utódai rosszul kormányozták Indiát, a birodalom részeire bomlott, sokáig zűrzavar volt a nagy országban. A Tadzs Mahalra senkinek sem volt gondja, a márvány emlékmű zsiványok martaléka lett. A falakból kitörtek márványtáblákat, a kriptából kilopták a drágaköveket, a szinezüstből készült kapukat elvitték, az ezüstöt eladták a tolvajok. Dudva lepte el a szent helyet. 1903-ban Lord Curzon angol alkirály elrendelte a Tadzs Mahal restaurálását, ő maga irányította a javítási munkákat. Fel van jegyezve, hogy egyetlen eltűnt lámpa megfelelő pótlása után két évig utazgatott, kutatott. A függetlenség elnyerése után az indiai kormány vette át a Tadzs Mahal karbantartását és őrzését. Detroit, Mich. Metropolitan Airportján két RF-84-F jet vadászgép összeütközött a levegőben. Az egyik gép pilótája, Dale Gatzka hadnagyi felső betét) meghalt, a másik pilóta H. Michael Hepperlen kapitány földre vitte gépét, biztonságban.
