Szabad Sajtó, 1965 (57. évfolyam, 1-51. szám)
1965-07-08 / 27. szám
6. OLDAL SZABAD SUT» NEW YORK BETEG - ORVOST KERESI NEW YORK. — Száz-egynéhány baja van a nagy városnak és most, miután Wagner polgármester a TV utján könnyes búcsúbeszédet intézett a nyolc milliónyi newyorki néphez, uj orvost kell választani, aki a 100-egynéhány betegség közül legalább egyet-kettőt talán orvosolni tud. November 2-án választ a város népe próbaorvost. Mik a nagy város bajai? Kezdjük akárhol, egyre megy. A nagyobb jövedelmű, magasabb műveltségű réteg szinte menekülésszerüen elhagyja a várost, a külvárosokba költözik. Ugyanakkor a kisebbkeresetű és a nem-kereső népesség — mely egyben az alacsonyabb műveltségi fokon álló réteg — egyre növekszik. És az egyre nagyobbszámu szegényebbek és tanulatlanabbak politikai jelentősége nőttön nő. A faji probléma súlyos. Fehérek, négerek, puertorieóiak, békétlen együttélésben, időnként konfliktusokba keverednek, enyhén szólva. A bűnözés ijesztő mértékben nő. Az esthomály beállásával nincsen biztonság az utcákon, a parkokban, a földalattin. A nyolc millió newyorki közül félmillió szegénysegélyen él. Az utcai kocsiforgalom krízisbe jutott. Éppen a csúcsforgalom óráiban sokhelyütt leáll a forgalom. Az adók magasak, mert rengeteg feladata van a városi kormányzatnak. És a magas adó egyik oka annak, hogy nem elég adópénz folyik be a városi kincstár kasszájába, amennyiben a magas adók miatt sok ipari vállalat elköltözik New Yorkból. És akármilyen magasak az adók, nem elegendők, a real estate adókat valószinüleg újra emelni kell. A város költségvetése már közel van a 4000 millió dollárhoz. Hogy ez mennyi pénz? Több, mint az Egyesült Államok költségvetése volt 1931-ben! * * * Ilyen, főbb vonásokban, annak a városnak képe, amelynek bajain nemsokára egy uj polgármester fog vagy nem fog segíteni. Ilyen? Nem csak ilyen. A New York városi éremnek van másik, ragyogó oldala is. . . . hogy téves sokaknak a nézete, hogy vasárnap kiállított esek nem lenne érvényes. Igenis érvényes. . . . hogy az amerikai vasúttársaságok bevételének 15%-a szénszállításból ered. . . . hogy az autóban a legveszedelmesebb helye: a vezető melletti ülés. . . . hogy Szudán afrikai ország egyharmada az Egyesült Államok területének, de lakossága nem több mint Ohio államé. Nagy, nagyszerű, nagystílű csodaváros, nincs párja a földkerekségen. Manhattan-sziget felhőkarcolói minden idők leglelségesebb városképével ejtik ámulatba a látogatót. Manhattan amerikai és külföldi legnagyobb vállalatok főhadiszállása, Amerika financiális fővárosa, a világ pénzgazdálkodásának központja. New York hidjai világcsodák. New York kikötője a legnagyobb és legforgalmasabb Amerikában. A Fifth Avenue az üzleti világ pazar szépségű és gazdagságú kirakata- - nem egész hosszában... New York az amerikai kultúra és a szórakozási “ipar” centruma. Fény és árnyék kergetőznek a Hudson-menti metropolisban. * * * Hideg és rideg a népességi statisztika. Tiz év alatt, 1950- től 1960-ig ,New oYrk fehér lakossága 837,000-rel csökkent, ugyanakkor újonnan érkezett 360,000 néger és 367 ezer puertoricói — legtöbbjük nincstelen. Ma 1,1 millió a város négereinek száma, 850,000 puertoricói él a városban. A statisztikusok nemcsak számlálnak, hanem jövendölnek is. Azt jósolják, hogy 1970-ben a néger és puertoricói népesség 30 százaléknál több lesz. Jobbmóduak mennek a (külvárosokba), szegények és szegénysegélyesek jönnek, a város “mérsékelt égövében” lakó középső réteg elveszti korábbi erős politikai pozícióját. A dolgok alakulása a több és egyre több népjóléti kormányzat felé billenti a megingott egyensúlyt. Egyre többen vannak (főleg Puerto Ricóból beözönlő) nincstelenek, akik — sok esetben mindjárt megérkezésükkor kinyújtják a kezüket és kérik azt, ami régebben Amerikában tabu volt: valamit semmiért. A statisztikusok feltérképezték a várost és megrajzoltak 16 színes körzetet, amelyekben a nem-fehér lakosságnak háromnegyed része van összezsúfolva. Nevet adtak ezeknek a körzeteknek: “A szegénység szigetei.” A szegénység-szigetek néger és puertoricói lakói olyan magas lakbért fizetnek nyomorúságos hajlékukért, amely jóval meghaladja az általános városi lakbérnivót. Egy szoba bére (közös fürdőszobával és konyhával) eléri a havi 130 dollárt is. A Harlem városrész néger gettó, de nem az egyedüli gettó : van ilyen az alsó keleti városrészben s egyebütt, Brooklynban is. A slum (romház) probléma megoldatlan, bármennyi uj nagy tömeglakóházakat építenek is. A “régitörvény” lakóházak száma 43,Q00 körül van. Ezek azok a lakóházak, amelyeket már 1901- ben hivatalosan emberi lakásra alkalmatlannak nyilvánítottak. Több mint egymillió newyorki lakik régitörvény lakásokban. Építeni! Építeni! Ez a jelzi U.N. fennállásának 20-ik évfordulóján, San Franciscóban a cserkészek felvonták a U.N. zászlaját. szó. De nincs elég pénz. Legalább 20 évbe fog telni, mondják a városházán, amíg a rozoga házak utolsóját is le lehet rombolni. Mondani sem kell, hogy a régitörvény odúkban húzódnak meg a banditák, az utonállók, a vandálok, a késelők és lövöldözők, a kábítószer üzérek és a kábítószer rabjai. * * * A félelem városa. “City of fear”. Nincsen talpalatnyi föld, ahol az emberek teljesen biztonságban érezhetnék magukat. Még a Világkiállitás területén is történt nemrég egy halálos szurkálás. Julius 1-re a newyorki rendőrség létszámának 28,228-ra való emelését rendelte el Wagner polgármester. A földalatti után most már az autóbuszokra esti rendőri védelmet követel a nép. A taxisoffőrök fegyverviselési engedélyt kérnek. Az üzletek a szokásos idő előtt zárnak. Sok nagyobb lakóházban a lakók felújították a pionír idők rettegett intézményét : a vigilant őrszolgálatot: privát rendfenntartás. * * * Az ipari elvándorlás a legnagyobb bajok egyike. Gyárak százai elvándoroltak, 1947 és 1964 közt 204,000 munkás vált ezáltal számonfelülivé. Az ujonnanjöttek legtöbbje tanulatlan, képzetlen és gyakorlottság hijján nem tudnak munkához jutni, a munkanélküliek száma jelenleg 225 ezer. Pedig bizony lenne elég munkaalkalom: 50,000 jó állás betöltetlen, nem lehet megfelelő képzettséggel biró munkaerőket találni, akik heti 100—200 dolláros fizetést megérdemelnének. * * * Manhattan középső szakaszán minden hétköznapon két millió autó és truck halad át, gyalogjáró lassúsággal. Pár év előtt Wagner polgármester Baltimore városából importált egy forgalmi varázslót, akiről azt susogta a fáma, hogy megoldhatatlan forgalmi problémákat is meg tud oldani. Mr. Barnes, a varázsló, megpróbált, kipróbált egyet-mást és... már nem nevezik varázslónak. A legújabb csodavárás: Fifth és Madison legyenek egyirányú utcák, a forgalom gyorsítása érdekében. Jaj, csak ezt nem! — kiáltják kétségbeesetten a Fifth üzletesei. A földalatti a munkanapokon több mint négy és fél millió dollárt szed be az utasoktól, mégis több mint 30 millió dollár deficittel zárja az évet. A 15 cent viteldijat nem lehet felemelni, mert az politikailag szent és sérthetetlen — polgármester vagy akárki más, aki 20 vagy 25 centet javasolna, ezzel politikai öngyilkosságot követne el. Mi baj van még? Van elég, több, mint elég. Három évi szárazság végső következményeként vízhiány van a nagy városban. Avváros levegője mérgezett. A módosabb családok elvándorlása a szomszédos megyékbe azzal a következménnyel is jár, hogy ritkábban látogatják a színházakat, a szórakozóhelyeket, a koncerttermeket s mindezek a vállalkozások financiális veszteséget szenvednek. A Világkiállitás első éve financiális balsiker volt, a mostani második év még az elsőnél is rosszabb. Az iskolák faji problémája megoldhatatlannak látszik. A város évente 900 millió dollárt költ a nyilvános iskolák fenntartására tanulónként 752 dollárt. És mi a nagy financiális áldozat haszna? A tanulási eredmény meszze alatta marad New York állam többi iskoláinak. Egy igazgató, akinek iskolájában 900 néger és puertoricói tanuló van, így nyilatkozott: -‘Ezeknek a gyerekeknek a fele soha az Thursday, July 8, 1965 életben rendes munkára nem képes.” * * fc Mi lesz mégis? Nincs lehetőség ? A városvezetőség körében végzetszerűen elfogadott tantétel az, hogy akárki kerül a város igazgatás élére, a város problémáival megbirkózni nem lesz képes. Csak egy megoldástól lehet eredményt várni : közös kormányzat alá venni. New York központtal, egy “nagyobbvárosi” körzetet, metropolisba egyesíteni három szomszédos állam részeivel. Ennek a metropolisnak több mint 16 millió lakosa lenne, 551 várossal és községgel. * => * Nincs már nagyon messze november 2. Többen pályáznak egy állásra, amelyet senkisem tud betölteni. VOLT EZ ÍGY MÁR RÉGEN IS Egy 1694. évi naptárból: Julius. “Ezekben a hetekben voltának az egész országban példa nélkül való hallatlan nagy árvizek, melyek mindenfelé az széna réteken, vetésekben nagy megbecsülhetetlen károkat tettének, sőt falukat lse elvittenek.” HALLOTTA MAR... . . . hogy Észak-Amerika három legnépesebb városa: New York, Chicago és Mexico City. . . . hogy kígyók nincsenek ezekben az országokban: Írország, Izland, Ujzéland. Az Egyesült Államokban csak nagyritkán találnak kígyókat Hawaiiban és Alaszkában. . . . hogy 15,000 borfajta van a világon. . . . hogy az angol uralkodó koronájában 3092 drágakő van. . . . hogy a Himalája és az Alpok a legmagasabb hegyek. . . . hogy Chartres francia város hires katedrálisánalk egy gót és egy román stilusu tornya van. . . . hogy Texasban már 14 éves korban lehet automobil hajtás: engedélyt kapni. Az uj Nemzeti Színház terveit elbíráló bizottság dr. Reischl Antal egyetemi tanár vezetésével a két német államban a legújabb szinházépitési módszereket és a korszerű színpadtechnikai berendezéseket tanulmányozza. DOLGOS SZTRÁJKOLOK RÓMA. — Az olasz vámtisztviselők a napokban bérköveteléseik alátámasztására A bostoni teherpályaudvar égésénél 14 teherkocsi és 15 trailer-truck elpusztult és a kár több, mint 1 millió dollár. HÉT PAPOK NEVELŐ ANYJA Vas megye nyugati részén, Körmend szomszédságában fekszik Horvátnádalja. Nevében a Vasi Hegyhát alatti lapály nádrengetegének emlékét őrzi. Az idegen, aki itt megfordul és végigsétál a főutcán, nem kerülheti el a kis helység hangulatos, fenyőligetes temetőkertjét, amely a falu. középső részén a kis templomot veszi körül. Itt talál rá egy régi, kőből faragott sírkeresztre. E kereszt felirata: Iíl fekszik Henils Anna, Hét Papok Nevelő Anyja, Kik közül 4-nek édes Szülője, 3-nak pedig igaz Nevelője. Meg holll 1796 31 Január, éli 72 eszi. Ki volt ez a Henits Anna? Horváth Imre, a község llekészé megmondja: — A hét papot nevelő édesanya emlékét őrizzük. A lelkészségen található egy kéziratos füzet, amelyet néhai Németh János, buzgó lelkű szentpéterfai tanító állított vette férje, Henits Miklós nevét és csak ezt őrizték meg számunkra az anyakönyv adatai. — A templom sekrestyéjében egy régi kimutatást őrizünk, amelyen a községből származó lelkipásztorok fontosabb adatai találhatók. E képkeretben, üveg alatt őrzött lapon 3 pap neve szerepel, köztük Henits Anna 7 papfia is. A nevelt fiuk családi neve Spaits volt. György ferences szerzetes lett, és rendi tartományfőnök volt Budán. Péter a jezsuita rendbe lépett és gimnáziumi igazgató volt Fe hérváron. István szintén jezsuita lett, bölcseleti doktorátust szerzett és Henits Anna négy vérszerinti gyermeke közül János a közeli Nádasdon volt plébános, ő előbb meghalt, mint édesanyja. Jó zsef Pápán, György PÖssén (ma Gyöngyösfalu), Miklós pedig Buzsákon volt plébános a helyi feljegyzések szerint. Az emléksorokat ők vésték édesanyj uk sírkeresztj éré ? pap anyjának neve is Spaics volt, mint a felfogadott gyermekeké. Talán e névből formálta Gárdonyi a magyarosabb Paizs nevet. Ez azonban csak feltevés. A költeményben Gárdonyi Géza népies szemlélettel adja elő, hogy miképpen választja a papi hivatást a számadó juhász hét gyermeke. A-költeményt ezzel a gondolattal zárja: Mikor meghalt Paizs Anna, Hét fiatal pap siratta, S heten mondtak misét érte, Fel is jutott a menny-égbe! Super-liberálisok WASHINGTON. — Komoly vicc a Fehér Házból: Johnson elnök leberális, de vannak nála liberálisabb elemek is a honatyák és a haza bölcsei körében. Ha Johnson javasolná, hogy a kongresszus erősítse meg a Tízparancsolatot, szenátorok még 15 parancsolat hozzáadását javasolnák. Ha Johnson 25 parancsolatot deklarálna, a liberálisabbak és bölcsebbek 35-öt ajánlanának. SPAGETTI-MUZEUM PONTEDASSIO, Olaszor- 3zág. —+ Vincenzo Agnesi spagettigyái'orn k támadt az az ötlete, hogy Olaszország nemzeti ételét, a spagetti különféle fajtáit múzeumban gyűjtse össte. Az olasz Riviérán, Pontedassioban látható a furcsa muzeum, amelyben üveg alatt ntm’sak a tésztafélék tekinthetek meg, de az olasz nemzeti eledellel foglalkozó okmányok, sőt pápai ediktumok is. issze Henits Annáról. Megadjuk ebből, hogy Anna a cözeli Szentpéterfán született L724-ben. Családi neve isme•etlen, házasságkötésekor fel-1 túlbuzgó, ági sztrájkot’ kezd- ^ tek: a legaprólékosabban megtartják a szabályokat, minden rakományt, csomagolást gondosan, hosszan átvizsgálnak. A furcsa sztrájk eredménye: többszáz vasúti kocsi és teherautó zsúfolódott össze a határállomásokon, és sok kilométernyi közlekedési dugók keletkeztek az-i_ Nagyon valószínű. E kőbevéáett sorokon kivül van azonban egy szerény irodai mi emléke is Henits innának Gárdonyi Géza egyik versé ben feldolgozta a hét papot nevelő édesanya történetét Ezt a költeményt — tudtunk kai —- idegen nye!vekre is lefordították. Angliában és Belgiumban az ujsmisék köszöntésén szokták elszavalni. A költemény címe Paizs Anna. Említettem, hogy a hét pap édesanyjának családi nevét nem ismerjük. Gárdonyi vagy költött nevet örökített meg, vagy úgy tudhatta, hogy a 7 Helen Keller 85 éves. Élettörténete képekben.
