Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-08-20 / 34. szám
6. OLDAL SZABAD SAJTÓ Thursday, August 20, 1964 Fiatal amerika1 magyar kutató sztrájkoló kup-orm békái MANSFIELD, Mass. — A Mansfield News érdekes riportot közöl ifj. Mészöly Károly bostoni egyetemi hallgató mexicoi béka- és gyik-kutatási expedíciójának tudományos értékű eredményeiről, . Mészöly nemrég öt héten át folytatott kutatásokat a Mexicoi öböl tájékán, elsősorban a csakis ott és Venezuelában élő kup-orru békák életét tanulmányozta, feleségével az Országos Tudományos Alapítvány ösztöndíjával. Hazatérve az expedícióról, Mészölyök 50 preparált és három élő kup' orrút hoztak magukkal. A kup-orru béka érdekes adatokkal gazdagította az ember őstani tudását. Ezek a békák — ősidőkből származó megkövesedett maradékok ’ tanúsága szerint — 40 millió évvel ezelőtt egész Észak- Amerikában, Kanadában is, éltek. Ezért rajtuk keresztül nyomon lehet követni a béka 'fejlődését ősidőktől a modern korig. Életük még ma is rejtélyes. Ilyen békákat csakis az esőzési időszakban lehet fogni, amikor az országutszéli árkok megtelnek vízzel és a kup-orruak ott tenyésznek. Hogy hol s miként élnek a nagy esőzések előtt s után, azt még senkisem fedezte fel. Mexieoban különféle békák gyomrában Mészöly hangyákat és termeszhangyákat ta-I Iáit s ilyenekkel próbálta táp( lálni az élve magával hozott három kuporrut. De ezek éh- i ségsztrájkba léptek s most a bostoni egyetem élettani intézményének akváriumában próbálják őket rászoktatni a termeszhangya fogyasztására. A mexicoi kuporru béka tudományos neve: rhinophrynus. Mészöly a kuporru békákon I kívül gyűjtött basiliscusokat is — olyan gyíkokat, amelyek hátsó lábaikon járnak, mint a történelemelőtti idők dinosaurus óriásgyikjai. összesen 300 különféle gyíkot és békát gyűjtött. És jövőre újra elmegy gyíkjai és békái közé s újabb példányokat s újabb tatán ulságokat próbál gyűjteni. Ifj. Mészöly Károly, id. Mészöly Károly és nejének legidősebb fia, az egész családdal 1945-ben hagyta el Magyarországot. Németországi évek után 1951-ben jöttek az Egyesült Államokba. Károly itt végezte a high schoolt, azután a Northeastern Egyetemen folytatta tanulmányait, 1961- ben B. S. diplomát, majd a Bostoni Egyetemen 1963-ban biológiából M. S. diplomát szerzett. A bostoni egyetemen az élettani intézetben összehasonlitó anatómiai előadásokat is tartott. PESTI POLGÁROK PANASZAI Kedves doktornő! Ezúton értesítem, hogy Beáta nevű kislányom julius 28- án este lázasan és fájó hassal érkezett haza a napközi tábor-! ból. E tényt a nyilvánosság előtt közölhetem csak Önnel, tekintve, hogy nem tudtam rendelőjében — a Péterffy Sándor utcai rendelőintézet gyermekgyógyászatán — kieszközölni a gyermek szemé-1 lyes megvizsgálását, ön és munkatársai ugyanis az_ adott időpontban — este 6 óra 52 perckor — már civilben voltak, ennélfogva gyermekem megtekintésére vonatkozó szerény és szabályos kérelmemet egyöntetűen elutasították. A betegek borítékait kezelő adminisztrátornő kijelentette, hogy ő “ilyenkor már nem ir semmit”. A nővér ránktámadt hogy miért nem előbb jöttünk. Ön pedig határozottan eltanácsolt, mondván, hogy adjunk csak be egy kalmopirin pilulát a gyereknek. Beismerem: helytelen volt részünkről az öltözködés és szépségápolás perceiben megzavarnunk s később meg is róttam kislányomat, amiért az Önök számára oly alkalmatlan időpontban lett roszszul. Szolgáljon mentségemre, — hogy számtalan napihirt olvastam most étel, fagylalt- és gombamérgezésekről, s ennélfogva, szülői minőségemben aggódtam gyermékemért. Ön viszont nem aggódott érte doktornő. Lehet, hogy ön nem szeret beteg kisgyerekekkel bíbelődni este 7 óra tájban, de én abból indultam ki, hogy vannak olyanok ebben az országban, akik munkaidejük utolsó negyedórájában is teljesitik a kötelességüket, sőt sokszor jóval azután is. Sajnos, a jelek szerint Ön nem tartozik ezek közé. Tudatom végül, hogy kislányom már jobban van, mivel torokgyulladása volt csupán. Diagnózisát és gyógyulását azonban nem önnek, hanem egy másik fiatal doktornőnek köszönhetjük a kórház gyermekosztályán, három emelettel és sok-sok emberséggel följebb. Remélve, hogy soraim elgondolkoztatják, maradok a megérdemelt tisztelettel: Kaposy Miklós, Budapest. * * * Rokonaink látogatására készülve, telefonon magérdeklődtem a Nyugati pályaudvari Ibusznál, mennyibe kerül egy menetjegy Marosvásárhelyre. Egy mély férfihang rövid tétovázás után ezt mondotta: 80 forint és letette a kagylót. Miután egyéb kérdeznivalóm is lett volna, felhívtam a Mártírok utjai Ibuszt is, ahol egy női hang 11 forintban állapította mag az útiköltséget. Amikor pedig személyesen kerestem fel a felvilágosító irodát a Nyugatiban, egy ifjú hölgy árjegyzéket vett elő, tételesen felsorolta, mi mindenből tevődik össze a menetjegy ára, majd papíron összeadta: 124 forint. Ezekután már meg se lepődtem, amikor a szemközti pénztárnál hosszú sorállás után egy fentemlitett menetjegyért 113 forint 60 fillért fizettettek velem. De azért jó, hogy előzőleg- felvilágosítottak ... Ádám Sándor, Budapest Julius közepén, amikor az1 újonnan készült nyári ruhám főpróbáját tartottuk, a varrónő tizenegy darab diszgombot ajánlott rá, mondván; ettől kap majd egyéni sikket. Másnap a Deák Ferenc utca 17 szám alatt levő Röltex boltban 24,20 forintos örökáron megvettem a sikkesitő gombokat. Harmadnap a varrónő begombositotta velük a ruhán kijelölt parcellákat, legombolta rólam a váltságdíjat, majd arra biztatott, hogy viseljem sokáig, jó egészségben. Sajnos, nem viselhettem sokáig, mert az ötödik napon a barna diszgombOcskák — pár csepp esőtől megfürdetve — piros levet eresztettek a szürke uj ruhára. Most azután olyan a drágám (250 forint), mintha bárányhimlője lenne. Ha a gombgyár bábája már' csecsemő korukban megfürdette volna ezeket a kártevő gombokat, akkor én most egy gálaruhával gazdagabb, ők pedig néhány ezer selejtgomb árával szegényebbek lennének. És ki fizeti meg a tönkretett ruhámat? H. D.-né, B.pest. ELSÖ0SZTÁLYU SZEDŐ FELVÉTETIK MAGYAR NYOMDÁBA EIZTOS ÁLLÁS — ÁLLANDÓ MUNKA JÓ FIZETÉS ÍRJON VAGY HÍVJA LIBERTY PUBLISHING COMPANY 173S East 22nd St. Cleveland, Ohio 44114 TEL.: (AREA CODE 216) 241-5905 Bevándorlókat válogató bizottságot javasol Feighan clevelandi képviselő RÓMÁBA VÁRIAK RÓMA, (FEC). — Mindszenty hercegprímást egy magas vatikáni személyiség kijelentése szerint Rómába várják. Várható, hogy Mindszenty József hercegprímás elhagyja a budapesti amerikai követséget és az ősszel, valószínűleg októberben Rómába érkezik. A Vatikán és a magyarországi kommunista kormány közötti tárgyalások annyira előrehaladottak, hogy szeptemberben megköthetik az egyezményt, amely bizonyos mértékig visszaállítja a katolikus egyház jogait és szabadságát Magyarországon. A tárgyalások már másfél évé folynak; Msgr. Agos-tino Casaroli, a Vatikán képviseletében többször járt Magyarországon s magával Mindszenty bíborossal beszélte meg, hogy milyen feltételek mellett hajlandó az amerikai követséget elhagyni. A megegyezés kiterjed a püspökségek betöltésére és bizonyos egyházi korlátozások megszüntetésére. A hercegprímás azt szerette volna, hogy még augusztus 20 előtt rendeződjön ügye, mert a Szent István napi nagymisét az esztergomi bazilikában akarta celebrálni. Ezt a kívánságát a Kádár kormány viszszautasitotta és csak abba egyezett bele, hogy amikor a tárgyalások lezártával Mindszenty hercegprímás szabad WASHINGTON. — Nagy érdeklődést és vegyes érzelmeket váltott ki a kongreszszusban, de a bevándorlási ügyekben érdekelt körökben is Michael Feighan clevelandi demokrata képviselő javaslata, amely a Kennedy és Johnson elnökök által kezdeményezett széleskörű, gyökeres bevándorlási törvényreform helyébe egy ideiglenes, két és fél évre szóló rendelkezést tartalmaz. Feighan javaslatának lényege az, hogy az idei s a jövő évi költségvetési évek végeztével (1964 junius 30 és 1965 junius 30) felhasználatlanul maradt kvótaszámokat osszák fel kiskvótáju országok lakosai közt — három csoportban : 1. családok egyesítése érdekében, 2. különös képzettségű emberek részére, 3. politikai menekültek részére. Ez egy része a Kennedy-Johnson javaslatnak, de ugyanakkor — ha törvénnyé válik — évekre elhalasztja a már régóta esedékes bevándorlási reformot, mindenekelőtt a nemzeti kvóták fokozatos eltörlését, ami viszont a kormány által ajánlott megoldásnak fő rendeikesese lenne. A Feighan javaslat.fenntartja a sok oldalról már régóta elavultnak és méltánytalannak tartott nemzeti kvóta-rendszert. Hogy miért nyújtott be ellenjavaslatot, azt Feighan megmondta a képviselőház egésze előtt a múlt héten tartott beszédében: A gyökeres reformot tartalmazó javaslat feletti kongresszusi bizottság vitái során sok érv hangzott el, ellene és mellette, még a javaslat pártolóinak nézetei is annyira eltérők voltak, hogy a hosszantartó kihallgatásojk a bevándorlási problémák tisztázása helyett inkább eszmei zűrzavarra vezettek. Feighan nézete szerint a bevándorlási törvény gyökeres magváltoztatása előtt még sok tanulmányozás, alapos vizsgálat és széleskörű kihallgatások és véleményezések szükségesek. Ilyen tanulmányozásra és meghallgatásokra a kongresszusnak megvan a szükséges intézménye: az 1952-ben létesített Bevándorlás-politika Közös (képviselőházi és szenátusi) Bizottság. Ennek a közös bizottságnak elnöke jelenleg Feighan képviselő. Nos, ez a bizottság jelenleg nem tehet eleget feladatának, mert Feighan képviselő ismételt kérése ellenére a kongresszus még mindig n;m szavazta meg a bizottsági vizsgálat lefolytatásához szükséges pénzt. Mivelhogy pedig Feighan képviselő nézete szerint a Közös Bizottság viz sgálata elengedhetetlen előfeltétele egy jó törvényalkotásnak, jelenleg csak egy megoldás képzelhető el: ideiglenes megoldása legalábbis a bevándorláis legfontosabb és legsürgősebb problémáinak: a bevezetőben felsorolt három csoport kvótánfelüli bebocsátása a két évben felhasználatlanul maradt kvóták szétosztása utján. A két év — a javasolt Feighan-törvény élettartama — tulajdonképpen próbaidő, mely idő alatt a kongresszus módot találhat a végleges rendezésre. (Megjegyzés; Két év megmaradt kvótáinak szétosztásáról van szó, de ez a szétosztás két és fél év folyamán történnék, a jövő év január elsejétől 1967 junius 30-ig.) Feighan képviselő javaslata formálisan nem bevándorlási törvénymódositási j avaslat, hanem azt ajánlja, hogy a lógató bevándorlási bizottságot (Selective Immigration Board,) amelynek feladata legyen azoknak a szempontoknak megállapítása, melyek szerint a megmaradó kvóták három csoportban elosztandók lesznek. Ezt az elosztási tervet a kongresszus mindkét háza megvizsgálja és ha nem találja megfelelőnek, elvetheti. Ilymódon a kongresszus egészének hatásköre bevándorlási ügyekben érintetlen marad. Érintetlen marad továbbá Feighan képviselő javaslatának törvénnyé válása esetén: 1. A jelenlegi kvóták száma. 2. A nemzeti kvóták rendszere. 3. A bebocsátás feltételei (biztonsági, erkölcsi, egészségi, stb. feltételek). 4. Változatlan marad a Bevándorlási Hivatal és a rokoni intézmények jogköre. 5. Nem születik meg egy uj bürokrácia, mert 1967 október 1-én a Válogató Bevándorlási Bizottság és annak egész személyzete beszünteti működését. A legjobb magyar kard vívó útja az olimpiától a munkaszolgálatig lesz, teljes főpapi díszben léphessen ki nyolcéves tartózkodási helyéről, az amerikai követség kapuján. Húsz esztendővel ezelőtt, 1944-ben talált rá a fronton Illés Béla, a tábori csendőrök által halálra kinzott Petschauer Attilára, a magyár vivósport egyik kiemelkedő alakjára, a kitűnő tollú újságíróra. Akkor utolsó óráit élte, nem lehetett már megmenteni. Ennek a szomorú évfordulónak a kapcsán közöljük Dr. Boinitzer Pál visszaemlékezését az amszterdami és a los angelesi olimpia kardvivó hősére. Augusztus 9-én volt az évfordulója, hogy 1928-ban az amszterdami olimpián minden idők legizgalmasabb kardcsapat döntője lezajlott. A négyes döntőben Olaszország ellen már 5:2-re vezettünk, amikor csapatunknak egy gyengeségi szakasza elég volt ahhoz, hogy az olaszok 8:7-re feljöjjenek. Az utolsó döntő asszóra Petsehauer Attila, a magyar csapat legeredményesebb vívója — aki addig valamennyi ellenfelét legyőzte — állott fel Anselmi ellen. Elképzelhetetlen izgalom közepette készülnek a küzdelemre. Egyetlen asszon múlik az olimpiai győzelem. Szinte percenként kell kivinni a terem-Vörös Kína kiképzi katonai repülőit, katonáit és haditengerészeit.ezen az első nyilvánosságra hozott képen. bői a nézőket, akik a hallatlan izgalomtól elájulnak, sirógörcsöt kapnak. Az olasz csapat egyik tagja, Puliti, nem bírja idegekkel és sírva rohan ki a teremből. Gombos Sándornak, a magyar csapat tagjának a feleségét sirógörcsökben viszik ki. Az idős Santelli mester, a magyar csapat edzője sem birja a döntő asszó hallatlan idegfeszültségét, de nem bírják idegekkel a magyar vivők sem. A magyar csapat tagjai könyörögnek Petschauernek, ne kockáztasson, legyen óvatos, győznie kell. És ő a végnélküli vidám tréfák űzője, mély komolysággal készülődik a küzdelemre. Kardját egyenesíti, amikor felszisszen a magyar tábor; Petschauer pengéje igazítás közben eltörik. Baljós előjel!... Uj kardot hoznak és elkezdődik az aszszó. A magyar vivő 2:0, 3:1, 4:2 arányban vezet. Idegölő, lélegzetelállító izgalom; az olimpiai győzelem egyetlen találaton múlik. És ekkor hatalmas fejvágás csattan az olasz vívó sisakján; 5:2-re győzött Petschauer és egy ben a magyar csapat is 9:7-re. Miénk az amszterdami olimpia kardesapat-bajnoksága. Mikor Anspach elnök kihirdeti a zsűri ítéletét, a magyar tábor leírhatatlan örömujjongással öleli, dédelgeti, csókolja a nap hősét. Petschauer az izgalmak közepette elájul. Ha nem fogják fel, összeesik. Mikor magához tér, kérésére az ujjongó boldog magyar vivők behozzák, vállukra emelik a könnyező, őszhaju maesrot, Santelli Italót, aki közismert kedves tört magyarságával gratulál a győzelemhez. A magyarok győzelmi örömujjongása az olaszokat is hatalmába keríti. Az olasz csapat tagjai Bini vezényletével lelkesítő csatakiáltásokban törnek ki, Petschauert és Magyarországot éltetik. H: * * Ez történt 1928 augusztusában Amszterdamban, miután Petschauer előzőleg már megnyerte 1928-ban a Hősök emlékversenyét, ami a “legjobb magyar kardvivó” címmel járt. Még Amszterdamban az egyéni kardvivó olimpiai bajnokság második helyét szerzi nieg holtverseny után Terstyánszky Ödön mögött. 1932- ben Los Angelesben is tagja az olimpiai győzelmet szerzett magyar kardcsapatnak. És ami ezután történt, a legmerészebb fantázia sem tudta volna elképzelni. * * * Az olimpiai és világbajnoki sikerek napjai után elkövetkezett a náci fasizmus, a jogfosztás és az üldöztetés korszaka. Már 1942 áprilisában szerepelt Petschauer neve a budapesti I. hadtestnél, a név szerint behívandó üldözöttek névjegyzékén. Ez alkalommal még ki lett huzva a névsorból. Az újabb behívók azonban nem sokáig várattak magukra. Petschauer behívót kap az aszódi munkaszolgálatos bevonulási központhoz. További sorsáról Muray-Metzl Lipót alezredes, a nagykátai munkaszolgálatos bevonulási köz pont parancsnoka, a budapesti népbiróság NB. 99/1945 sz. ítélete alapján később kivégzett “nagykátai hóhér” igy számol be a nagykátai működéséről szóló memorandumában: “Petschauer Attila Aszódra lett behiva. Onnan egy tiszti járőr hozta át egy sötét éjszaka Nagykátára hetedmagával, a hadtestparancsnokság külön Írásbeli rendeletével, hogy a már bevagonirozott és néhány perc múlva már el is indított szerelvénynyel menő századba ezt a 8 főt, mint létszámon felülit, azonnal be kell sorolni és útba indítani. Hogy Petsdhauer Attila is köztük volt, arról csak utólag, másnap reggel a hadtest parancsnokságának szóló ezirányu jelentés aláírásakor szereztem tudomást.” MurayMetzl alezredesnek i ezzel a saját szerepét és felelősségét szépíteni igyekvő előadásával szemben a büntetőügyben tanúként kihallgatott Molnár Tibor hadapródőrmester, Muray nagykátai szolgálatvezetője igy mondta el az esetet: — Petschauer Attila kitüntetéseit nem én, hanem Muray alezredes ur tépte el. Muray jól tudta, hogy kiről van szó, mert Petschauer Attila megmondta, hogy kicsoda. Az ak! kor vele érkezett 35 emberrel együtt őt orvosi vizsgálat nélkül, egy már indulásra készen álló századba osztották be. Hí Hí Hí A továbiak már ismeretesek; Petschaur Attila, a sokszoros olimpiai bajnoki aranyérmes világhírű vívó, mint egy munkaszolgálatos század tagja, a legszörnyübb körülmények között pusztult el. Ha fasiszta gyilkosok 40 éves korában, élete delén el nem pusztitják, idén, a tokiói olimpia esztendej ében lett volna 60 éves. Annyi millió más ártatlanéval együtt az ő életét is áldozatul követelte a náci-fasiz-