Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-19 / 12. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉK* HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 15c— Egyes szám ára 15c VOL. 56. ÉVFOLYAM — No. 12. SZÁM PASSAIC, NEW JERsmV Thursday, 1964 March 19 Merged with “PASSAIC AND VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. and at additional mailing office KRÓNIKA Az utóbbi időben reflektor­­fénybe kerültek az európai uralkodó-házak. Irene, hol-' land hercegnő áttérése a ka­tolikus hitre és eljegyzése a katolikus herceggel,! valóság­gal alapjaiban renditette meg Hollandia protestáns uralko­dó-házát. Pál, görög király meghalt és utóda Constantine herceg, nem könnyű problémákkal ke­rült szembe, sem külpolitikai, sem belpolitikai vonalon. Né­hány héttel ezelőtt, bizonyos megkönnyebbüléssel értesül­tem arról, hogy Charles her­ceg, az angol trónörökös, már valószínűleg nem olyan ra­koncátlan, mint eddig volt, sőt, már egy templomi zene­karban is szerepelt. Hirtelen arra gondolok, hogy nem lehet könnyű ural­kodónak lenni manapság. El­sősorban, az ember nem tud­ja, hogy meddig tart a dolog. A történelem fejlődése nem kedvez a királyoknak. Görög­országban a jobb és balolda­liak előtt egyaránt egyre ke­­vésbbé rokonszenves a király­ság intézménye. Ki tudja, hogy az angolok — akik a leg­modernebb eszközökkel őrzik legrégibb hagyományaikat — meddig hajlandók fenntarta­ni a királyság rendkívül drá­­, ga intézményét? Mindezeket és még sok egyéb tényezőt figyelembe vé­ve, nem szeretnék király len­ni. Ezt nem azért mondom, mintha erre bárki is megkért volna. Szó sincs arról, hogy tömegek állnának szállodai lakásom előtt és könyörögné­nek azért, hogy fogadjam el valamelyik európai ország trónját. Kijelentésemnek pusztán el­vi jelentősége van. Mindenek­előtt, azért nem szeretnék ki­rály lenni, mert az uralkodó­nak nincs hatalma. Mit ér a korona hatalom nélkül? Két­ségkívül a pozíció bizonyos pénzügyi biztonságot jelent, ezenfelül azonban szörnyű le­het állandóan a hatalmat je­lentő székben ülni, anélkül, hogy igazi és valóságos hata­lom birtokában volnánk. Meg­győződésem, hogy ez sokkal rosszabb, mint messze lenni a hatalomtól. őszintén megmondom, ha én véletlenül király lennék, arra kérném a minisztereket, és a törvényhozókat, hogy csak egyetlen napra, valamikép­pen függesszék fel az alkot­mányt és adjanak nekem er­re a napra valóságos hatal­mat. Egyelőre nem tudom, hogy ennek a hatalomnak birtoká­ban mit tennék. Talán hoznék néhány halálos ítéletet, ta­lán megvalósítanék néhány régóta várt szociális refor­mot. Valamit tennék, valami olyat, ami abszolút hatalmat bizonyítja. Valami afféle egy­napos pünkösdi királyság len­ne ez. Éppen csak azért, hogy király létemre kárpótoljam magam a teljes jelentéktelen­ségért. Hiszem, hogy a huszadik század második felében az uralkodók válsága ebben rej­lik: sem rosszat, sem jót nem tehetnek. S ez szörnyű lehet! Az élet a cselekvések soroza­ta. Célját és értelmét egya-Amerikai gyártmányú japán repülőgép Oita város határában sikertelen leszállási kísérletnél fel­robbant. AZ AFRIKAI TÖRZSFŐNÖK A TÖRZSI ÉLET TITKAIRÓL S. 0. Abedo, Nigériának az Egyesült Nemzetek Szerveze­téhez delegált nagykövete, nemrégiben cikket irt a New York Times nevű napilapba. A nagykövet az afrikai törzsi szervezetek lényegéről számol be cikkében. Mr. Adebo an­nál is illetékesebb a kérdés­ben, mert Nigéria legnagyobb és legjelentősebb törzsének, a Yoruha törzsnek a főnöke. S. 0. Adebo cikkéből idéz­zük az alábbi részleteket: Tévedés azt hinni — amint az európaiak és az ame­rikaiak nagyrésze véli—hogy a törzsi szervezettség valami olyasmi, ami kizárólag Afri­kára jellemző. — Az európaiak és az ame­rikaiak jórésze úgy gondolja, hogy az afrikai lakosságot nem választja el egymástól ugyanannyi faji, vagy nép­rajzi ellentét, mint a világ más részének polgárait és ha az afrikai törésekről beszél egy európai vagy egy ameri­kai, rendszerint úgy véli, hogy ezek a törzsek fajilag, nép­rajziig, társadalmilag s élet­módjukat tekintve — teljes mértékben egységesek. — Ez a fajta megítélés nyilvánvalóan hamis és az af­rikai törzsek helytelen érté­keléséhez vezet. Gondoljunk csak arra, hogy az egyik nigé­riai törzs tagjainak létszáma hozzávetőlegesen 8 millió. Né­pesebb ez a törzs, mint Auszt­ria, Chile, Svédország, Ecua­dor, Dánia, Írország, vagy New Zealand lakossága. El­képzelhető-e, hogy ez a nyolc­millió főt számláló törzs fa­jilag, néprajziig és gondol­kozásmódját tekintve, egys:jp ges? — Gondoljunk csak arra: ránt megadhatja az ha jók, vagy rosszak vagyunk. Semminek lenni azonban — halálos, idegromboló gyötre­lem. Semminek lenni rosz­­szabb, mint feneketlenül rossznak lenni. Nem hiszem, hogy ezért trón, vagy pénz­ügyi biztonság kárpótolhat. S most, amint befejezem cikkemet, nyomban kimegyek az utcára és teszek valamit. Jót, vagy rosszat. Nekem könnyű. Nem vagyok király. Senki sem vagyok és minden lehetek : gyilkos is és szent is. Kiirthy Miklós van-e valami különösebb oka és magyarázata annak, hogy a hozzávetőlegesen ötmillió főt számláló kanadai franciát — ne nevezzük törzsnek? A felsorolást folytathatnók és kiderülne, hogy az úgyneve­zett törzsi szervezettség egy­általán nem Afrikai jellemző sajátossága. — Miért ne hivhatnók pél­dául az amerikai zsidóságot, vagy, az amerikai négereket oiyan csoportnak, mely törési szervezetben él? Ugyanekkor, ezek a csoportok, csakúgy, mint az afrikai törzsek, sajá­tos jellemvonásaikkal és kul­túrájukkal hozzájárulnak az országnak a fejlődéséhez, amelyben élnek. — Az afrikai törzsek mind­egyikének jólismert jellemvo­násai vannak, amelyekkel hoz­zájárul az általános afrikai kultúrához. — Van olyan afrikai törzs, amelyet kereskedelmi hajla­máról ismernek. Néhány af­rikai törzs különleges diplo­máciai, politikai képességéről ismert, vagy pedig különleges humoráról. Bármilyen jellem­vonás is azonban ez, a szóban­­forgó afrikai ország kultúrá­jának egészét fejleszti. — Az európaiak és az ame­rikaiak jórésze úgy véli, hogy az afrikai törzsek olyan ma­gukban álló szervezetek, ame­lyeknek voltaképpen nincs is köze a szóbanforgó afrikai or­szág kultúrájának egészéhez. Ez azonban éppen annyira nem igaz Afrika esetében* mint amennyire hamis a vi­lág más törzsi szervezetei ese­tében. — Anglia egyik törzsi szer­vezetét kétségtelenül a wel­­shek jelentik és ki kételked­nék abban, hogy a welshek legalább annyira angolok, mint amennyire welshek? A welsh törzs szülöttje volt a világ egyik legnagyobb politi­kai figurája, Lloyd George, valamint Aneurin Bevan, min­den idők egyik legkiválóbb szocialista vezérfia. — A welshek Angliában, a wallöonok Belgiumban — leg­alább annyira angolok és bel­gák, a törzsi származásukkal egyidejűleg, amennyire a ni­gériai törzsek például—nem­csak törzsek, hanem nigériai­ak is. — Miután az afrikai tör­zsekről beszélek, példáimat mindenekelőtt Nigériából fo­gom venni, abból az afrikai országból, amelynek szülötte vagyok és amelyet, természe­tesen, a legjobban ismerek. — Nigériában több, mint 200 különböző •• rzs él. Nem kétséges, hogy ezeknek a tör­zseknek bőségesen vannak te­rületi és néprajzi ellentétei egymással. — Ezenfelül, több olyan af­rikai törzs van, ameynek tag­jai különböző afrikai orszá­gokban élnek. A Yoruba törzs tagjai például — ennek a törzsnek vagyok főnöke—Da­­homeyben és Nigériában is élnek. — Ez a tény kétségkívül még bonyolultabbá teszi a helyzetet. A Yoruba törzs tag­jai szívesen élnének egyetlen, vagyis ugyanabban az afrikai országban. A jelen pillanat­ban lényegtelen kérdés, hogy Nigériát, vagy Dahomeyt vá­lasztanák-e. Ez a törekvés fe­szültséget idézhetne elő a két ország között, ehelyett azon­ban a megértés záloga lett. A Yoruha törzs tagjai — tör­zsi szervezetük tudatán túl — hűséges, megbízható polgárai Dahomeynek és Nigériának. Azt a tény, hogy azonos törzs­höz- tartoznak, közelebb hoz­za egymáshoz a két országot. — A helyzet nem minden afrikai ország helyzetében ilyen kedvező. Gondoljunk például Ethiopia és Somalia esetére, ahol az úgynevezett határ-ellentét igazi gyökere a törzsi ellentétben rejlik, vagy vegyük szemügyre Ghánát és Togot, amelyek között a tör­zsi ellentét feszültséget te­remtett. — Kétségtelen az, hogy né­hány afrikai ország területe határkiigazitásra szorul. Az “Organization of African Uni­ty” azonban leszögezte 1963- as alapokmányában, hogy ez a határkiigazitás minden eset­ben békés tárgyalások utján történhetik csak. — Az alapokmánynak ezt a paragrafusát — mint minden nemzetközi szervezet alapok­mányának néhány paragrafu­sát — az afrikai országok egyrésze megszegte. Minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy a szervezet alapokmá­nyának ezt a rendkívül fon­tos határozatát érvényre jut­tassuk. — A szervezet alapokmá­nya egyúttal leszögezi, hogy a törzsek különbözősége és számtalan változata, nem za­varhatja az afrikai országok békés együttéléséthrdluetaaa békés együttműködését. (Ügyeljünk a kifejezsre: a törzsek különbözősége és számtalan változata. Mi sem mutatja jobban, minthogy Afrika maga nem tekinti a törzsi szervezeteket egysé­gesnek, amint erre az európa­iak és az amerikaiak hajla­mosak.) — A törzsi szervezetek egyébként az afrikai orszá­gok nemzeti sajátosságainak és értékeinek hordozói. Ettől függetlenül, a törzsi szerve­zetek jelentősége állandóan növekszik az afrikai országok életében. — Nigeria egyik törzse pél­dául számtalan vezető politi­kust adott az országnak. Bar­mi ric esztendővel ezejőtt ez a törzs jóformán semmivel sem járult hozzá az ország politi­kai, gazdasági és kulturális életéhez. — A törzsi szervezetek sze­repe egyébként szerte a vilá­gon uralkodó — akkor is, ha az emberek nem gondolnak rá. Anglia miniszterelnöke gyakorta skót származású, Amerika mártírhalált halt fi­atal elnöke, John F. Kenne­dy, ir-származásu volt, az amerikai republikánus párt I konzervatív szárnyának veze- 1 tője, Barry Goldwater pedig zsidószármazásu. | — Nem hiszem, hogy az , afrikai törzsi szervezetek kü­­, lönböznének a világ más tör- I zsi szervezeteitől. A különb­ség talán csak annyi, hogy na­­j gyobb titokzatosság veszi kö­­j rül az afrikai törzsi szerveze­teket, mint a világ más “tör­zsi” szervezeteit. OROSZ ORSZÁGUTAK MOSZKVA. — Az orosz or­szágutakat megnyitják a kül­földi autósok számára — elő­ször a Szovjetunió történeté­ben, minden korlátozás nél­kül. DE GAULLE NEM MEGY PÁRIS. — De Gaulle elnök — egyéb elfoglaltságára való tekintettel — nem lesz jelen júniusban a normandiai invá­zió húszéves évfordulóján. AMERIKAI SIKER NEW YORK. — Arthur Miller, a világhírű amerikai drámairó uj színdarabját a következő külföldi országok vásárolták meg: Nyugat-Né­­metország, Hollandia, Auszt­ria, Svájc, Hollandia, Belgi­um, Spanyolország, Izrael, Dánia és Izland. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484. Gyakorlott asztalost, állandó munkára keresünk. Érdeklődni: Bennett Cabinets, 242 Cleveland Ave. Highland Park. CH 7 3200. ALEX J. BENKő, építész vál­lalja uj házak, garázsok, stb. épí­tését. konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. MAGYAR LOVAK ERKEZNEK AZ AMERIKAI ÜGETŐKRE WESTBURY, L. I. — Szik­lai György, a magyarszárma­­zásu kiváló ügető-hajtó, aki az elmúlt esztendőben 44 alka­lommal aratott győzelmet, nemrégiben telefonhívást ka­pott Golub Miklóstól, a wash­ingtoni magyar konzulátus egyik tisztviselőjétől. A budapesti születésű Szik­lai már régóta folytat tárgya­lásokat a magyar konzulátus­sal arravomatkozóan, hogy ki­váló magyar lovakat indítsa­nak az amerikai ügetőverse­nyeken. A telefonhívás következté­ben a régi terv megvalósítá­sa most közelebb került. Sziklai György a követke­zőket mondotta az újságírók­nak : — Golub Miklós, ai wash­ingtoni magyar konzulátus tisztviselője, közölte velem, telefonbeszélgetésünk alka­lmával, hogy Hajnal Károly, a Magyarországi Ügető-ha j­­tók Egyesületének elnöke, kí­vánatosnak tartaná, hogy ma­gyar hajtok is induljanak az amerikai ügetőversenyeken. — Hajnal azonban ugyan­ekkor hangsúlyozta: mindad­dig nem enged magyar lova­kat az amerikai ügetőverse­nyeken indulni, amig nem bi­zonyos abban, hogy a lovak megfelelő teljesítményt tud­nak nyújtani az itteni me­zőnyben. — Hajnal valószínűnek tart­ja, hogy a jövő esztendőben már tud küldeni legalább két olyan magyar lovat, melyek mindegyike versenyképes lesz az amerikai mezőnyben. A lo­vakat itteni magyar hajtok fogják hajtani: jómagam, Re­imer Géza, Kőhegyi Gyula, Wampetich György és Stan­ley Inokai. — A jelenlegi magyar üge­tőlovak átlagosan 2.10 perc alatt tesznek meg egy mér­földet, ez azonban nem elegen­dő ahhoz, hogy az itteni me­zőnyben versenyképesek le­gyenek, ezenfelül pedig, gya­korolniuk kell a mozgó indu­lást is. Sziklai György a világ egyik legkiválóbb ügető-hajtója, 4 ORSZÁGÚTI HALÁL CHICAGO — A “National Safety Council” közli: ez év januárjában 3250 halálos köz­lekedési baleset történt az or­szágutakon, 20 százalékkal több, mint 1963 januárjában. JOHNSON MONDOTTA WASHINGTON — Arra tö­rekszem, hogy családom és én a tipikus, átlagos amerikai család példaképe legyünk — mondotta Johnson elnök. esztendeje él az Egyesült Ál­lamokban, jelenleg Henry Schroeder “Lorelei” istállójá­val dolgozik. A fentiek szerint tehát va­lószínű, hogy a következő év­ben, magyar lovak is részt­­vesznek az amerikai ügető­versenyeken. Gyász Diénes László szerkesztő családjában BOISE, Idaho. — Bakajsza Elekné, sz. Ladomérszky Ol­ga, néhai Ft. Bakajsza Elek bethlehemi, (Pa.) görög ka­tolikus lelkész özvegye, Dié­nes László, a new jerseyi ma­gyar hetilapok és a Bethlehe­mi Híradó szerkesztője felesé­gének édesanyja, 78 éves ko­rában, Boise, Idahoban, egy öreggondozó otthonban már­cius 14-én hajnalban csende­sen elhunyt. Egyik fia, M.Sgt. Bakáysa Elek, aki a U. S. Army Air Forceban szolgál, mint hiv^ tásos katona, négy évvel ez­előtt vitte el magához New Jerseyből Idahoba az akkor már nagyon gyengélkedő ma­mát, időközben azonban öt egy spanyolországi légi bázis­ra helyezték át és igy az uta­zást már nem bíró édesanyát egy öregeket gondozó intézet­ben kellett Boise városában el­helyezni. Gyermekeitől, sze­retteitől távol, magáramarad­­tan, betegesen élte le élete utolsó két esztendejét, csupán egy Sütő nevű ottani kedves magyar házaspár járt be hoz­zá s állt végül halálos ágya mellett. Egy másik fia, Bak­­aysa Miklós, aki Los Angeles­ben él, szintén hónapokig kór­házban volt. ő intézkedett a temetést illetőleg, amely hét­főn, március 16-án ment vég­be Boise-ban, a katolikus val­lás szertartásai szerint. A temetéssel egyidőben gyásszertartás volt Bethle­­hemben (Fa.), a St. Peter & Paul kárpátorosz görögkato­likus templomban, amelynek Ft. Bakajsza Elek negyedszá­zadon át, 1949 decemberében bekövetkezett haláláig lelki­­pásztora volt. Megemlékező szertartás volt ugyanekkor a perth amboyi (N.J.) Szt, Mi­hály magyar görög katolikus templomban is, amelyen Dié­nes Lászlóné és családja vet­tek részt, az elhunyt több más rokonával együtt. Három gyermekén kívül gyászolják még azok család­jai, 10 unokája, az óhazában élő testvérei és kiterjedt ro­konsága úgy az Egyesült Ál­lamokban, mint Magyarorszá­gon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom