Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-05 / 10. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR UJSAG Single Copy 15c — Egyes szám ára 15c Merged with “PASSAIC AND VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. and at additional mailing office VOL. 56. ÉVFOLYAM — KRÓNIKA Hiszem és tudom, hogy aem könnyű dolog történel­mi időkben élni. Hiszem és tudom ezt, mert sorsom — korlársaimmal együtt — ar­ra kényszeritett, hogy törté­nelmi időkben éljek. Rendithetetlen meggyőző­désem, hogy ennél csupán egyetlen terhesebb dolog van: ha az átlagember törté­nelmi személyiséggé válik. Alig van terhesebb dolog az átlagpolgár számára, mint annak a biztos tudata, hogy valamikor majd lankönyvfe­­jezet válik belőle és az utó­kor fog Ítélni tettei felől. Mindezen tények tudatá­ban, őszinte és mély megren­düléssel gondolok Joseph Brantley Brownra, aki Jack Ruby ügyének tárgyalásveze­­tő birája. Brown Biró hirte­len került reflektor-fénybe. Ki kételkednék abban, hogy Joseph Brantley Brownból Dallas város körzeti birájá­­ból, egyszer majd tankönyv­fejezet lesz? A tettes, aki megölte John Fitzgerald Kennedy! — óriást gyilkolt meg és bízvást állíthatjuk, hogy tettének felmérhetetlen következményeit kései korok történészei láthatják csak tisztán és torzítás nélkül. S az események sodrában hirtelen jelent meg Brown bíró. Ki kételkednék abban, hogy felelőssége óriási? Igaz, hogy a bűnösség kérdésében az esküdtek döntenek majd, mielőtt azonban visszavonul­nak megbeszélésükre, Joseph Brantley Brown jogi magya­rázatát és értékelését hall­gatják majd végig. Ezenkívül a biró számos, döntő jelentő­ségű határozatot hozott már eddig is: nem helyezte példá­ul szabadlábra Jack Rubyt és nem tette át a tárgyalás szín­helyét Texas állam egy má­sik városába. Mélységes megrendüléssel, rokonszenvvel és együttér­zéssel gondolok Brown bíró­ra, akiből hirtelen, akarata el­lenétre, történelmi személyi­ség lett. Magányos éjszaká­kon gyötrődve kérdem önma­gámtól: vájjon, mi az ő véle­ménye? Hogyan látja ő Jack Ruby bűnösségének kérdését és beszámithatóságát, vagy beszámiihatatlanságát? Tudom, halálos bizonyos­sággal tudom, hogy Joseph Brantley Brownnak, Dallas város körzeti birájának is van véleménye a kérdésről — mint mindenkinek. Nem lehet másként. Brown nem­csak biró — ember is. Látom és érzem, hogy szelíd és tár­gyilagos mosolya mögött meghúzódik az ember. Hiszem és tudom, hogy Brown biró — válságban van. Válságban van, mert átlag­ember, akiből tankönyv-feje­zet lett. Válságban van, mert történelmi jelentőségű tár­gyalást vezet. Válságban van, mert a Ruby-ügyet egy egész kiábrándult és az elnökgyil­kosságtól megdöbbent világ figyeli. Gyakorta gondolok arra, hogy repülőgépre ülők, Dal­lasba utazom, elmegyek Jo­seph Brantley Brown lakásá­ra és csendesen, kínlódva és ezernyi bizonytalansággal szivemben és agyamban ezt Gyakorlott asztalost, állandó munkára keresünk. Érdeklődni: Bennett Cabinets, 242 Cleveland Ave, Highland Park, CH 7-3200. No. 10. SZÁM PASSAIC, NEW JERbKY 53 Thursday, 1964 March 5 Sargent Shriver, a Peace Corps és a szegénység elleni hadjárat vezetője, szivarokat osztogat a kabinet ülésén. Harmadik fia — negyedik gyermeke született. re jobban vártad a dicső (napot, aimiikor minderről! ünnepélyesem megemlékez­nek. Édesanyád megvarrta már a nemzeti kokárdát, el­mondta nöked, hogy Szend­­rey Julia is éppen ilyet varrt férjének, Petőfi Sándornak. És eljött a várva-váirt nap. Édesanyád a legszebb ruhá­dat adta reád s a szived föllé tűzte a hároünszinü ko­kárdát. — Megtanultad édes fiam? — Meg, édesanyáin! És amikor édesapád belé­pett a szobába, megálltál élőt te s megcsendült a hangod: — Nemzeti Dal. Irta: Pe­tőfi Sándor. Édesanyád segítségéve] v'é-Magyar műsort közvetít minden vasárnap a new brunswicki WCTC rádióállomás! Hetekkel ezelőtt foglalkoz­tunk lapunkban a New Brunswick-i WCTC rádió­állomás magyarzenés vasár­napi műsorával és az ekörül támadt bony oda Imákká!. Időköziben a rádióállomást magyarok tömegei keresték fel leveleikkel, telefomhivia­­sokkal, különböző óhajok ki­fejezésével. A rádióállomás vezetősége, illetve a magyar­zenés műsor vezetője pedig kapcsolatiba lépett többek kö­zött Molnár Ágostonnal, a Rutgers Egyetemi Magyar Intézet elnökével is, a műsor minél megfelelőbbé tételé ér­dekében. Végül is a kérdés oda ju­tott, hogy a’rádióállomás ma­gyar műsorának vezetőjével a múlt héten beható tárgya­lásit folytatott egy bizottság, amely rögtönzötten alakult, brunswicki magyar lelké­szeikből és világi repre­zentánsokból s ennek a tár­gyalásnak eredményeké­­pen a magyar műsor össze állítását a WCTC rádió vezetősége valósággal az it­teni magyarságra bizta. A WCTC vasárnapi Magyar Órájának feljavítását és va­lóban magyar órává tételét szivén viselő csoport tárgya­lásai odáig vezettek, hogy a rádióállomás hozzájárult ah­hoz, hogy minden vasárnap a műsor keretében egy-egy helybeli magyar lekészünk mond majd beszédet magya­rul a rádión s a válogatott zeneszámok és más érdekes újítások folytán a vasárnapi magyar óra a bruniswicki rá­dión fokozatosan olyanná formálódhat, amelynek mű­sorát a magyarság minden, rétege érdeklődéssel és élve­zettel hallgathatja. A rádió vez tőségéhez szóló' és az említett küldöttség ál­tal benyújtott Memorandum1 legelőször is lesze/gezte azt, hogy a Közép-New Jreseyben élő sok-sokezernyi magya-’­­ság óriási lelkesedéssel ési örömmel fog-adta a Magyar mondom: — Your honor: ne feledje el mi együttérzőnk önnel. Mi, a tömegek, akiken végigszá­­guldoit a történelem. Mi, a tömegek, akik a magunk kín­lódó, verejíékes munkájával — alakiíjuk is a történelmei. — Your honor: szeretettel és aggodalommal üdvözöljük önt, a válságban levő emberi és jövendő tankönyv-fejeze­tet. Szeretettel üdvözöljük önt, mi, a válságban levő em­berek, azok, akik jövendő tan­könyvek fejezetei leszünk majd. KÜRTHY MIKLÓS Óra írányitóinak azt az előre­látó és időszerű elhatározá­sát, hogy ezentúl a magyar nyelv használatát is megen­gedi az, éter hullámain, amit:, ezideig nem engedélyezett. “A magyar nyelv használa­tának a szükségessége egy1 ilyen műsor keretében ma sokkal nagyobb, mint eddig volt, — hangoztatta a Memo­randum, — mert az öregedő magyarok száma egyre na­gyobb, akiknek nyelve a ma­gyar és akiknek számára a magyarnyelvű rádióadás egyike azoknak a lehetősé­geknek, amelyek révén a 'nyelvvel és kultúrával köz­vetlenül és rendszeresen is kapcsolatban maradhat­nak. Más szempontból pedig: az itt született, második ge­nerációs magyarok körében' az utóbbi időben egyre foko­zottabb mértékben mutat­kozik az érdeklődés a ma­gyar nyelv és kultúra iránt, míg a közelmúltban érkezett magyar menekülték és az ő gyermekeik pedig valósággal áhítozz,ák a magyar hagyo­mányokkal, magyar zenével, kultúrával, irodalommal és történelemmel való rend­­szieres foglalatoskodást, an­nak tanulását és ápolását.” “Fel kell hívnunk a rádióállo­más vezetőségének figyel­mét arra, hogy egy oktató, magyarságismeretet fejesztő és egyben szórakoztató mü- I sor fokozatos kiépítése mennyire fontos lenne. Mia­­gyar népdalok, fél-klasszikus, és klasszikus zene, magyar egyházi- egyleti- és társadal­mi hírek magyarul beolvasá­sa lenne az első komoly lé­pés ezirányban. A magyar műsor kifejlesztése során be lehetnie vezetni azután ven­dég-művészek szerepelteté­sét, beszélgetést hires sze­­mélyekikel, valamint alkalmi és ünnepi műsorok és egy­­fontosiabb magyar történel­mi eseménnyel kapcsolatos emlék-műsor állítható ösz­­,sze és tanácsos volna a ma­gyar műsor keretében beve­zetni a vallásos percek rend­szeresítését is, különböző helybeli lelkipásztorok pre­zentálásában”. Körülbelül ezek voltak a pontjai a Memorandumnak, amely a tárgyalások alapját képezte. A rádió, magyar órá­jának vezetője íi legnagyobb megértéssel és rendkívüli jó­akarattal hallgatta végig az: előadottakat és kijelentette, hogy a felajánlott segítséget ALEX J. BENKŐ, építész vál­lalja uj házak, garázsok, slb. épí­tését. konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. ja legnagyobb örömmel fo­gadja és a legteljesebb mér­tékben kész minden kooperá­cióra. A New Brunswick-i vasár­napi magyar rádióműsor kérdése ezzel tehát igazán jó irányba terelődött, amit min­denki csak örömmel vehet tudomásul. Az itt élő 20-30 ezernyi magyarság a jövőben olyan magyar műsort élvez­het a brunswicki rádión, ami mindenkinek az igényét ki tudja elégíteni. Az a tény. hogy a rádióállomás vezető­sége megváltoztatta eddigi merev magatartását és ezen­túl engedélyezi a magyar szó használatát és a magyar be­szédet a rádión, e* vmagában véve is óriási jelentőségű s bizonyosra vesszük, hogy ennek hírét örömmel fogadja minden magyar. A min­denkori műsor összeáll,itá­­:sát egy olyan bizottság vet­te kezébe, amely minden el­lenszolgáltatás nélkül, pusz­tán csak jó magyar érzéstől és jóakarattól indíttatva, a miagyar lelkészi kar véd­nöksége alatt kívánja vé­gezni munkáját. A magyar műsort olyanok bevonásával fogják esetről-esetre össze­állítani, akik úgy zenében, mint irodalomban, szövegfo­­galmaziáisban, stb. hozzáér­tőknek és arra alkalmasnak vannak elismerve. A magyar rádióműsor­ral kapcsolatban megtett lé­pés, — őszintén reméljük — oda vezethet, hogy meg­­alaikitható lesz New Bruns­­wickon is a már régen szük­ségesnek mutatkozó Magyai Egyházak és Egyletek Nagy­­bizottsága, amely végső fo­kon hivatva lesz, ilyen és ha­sonló kérdések és ügyek in­tézéséire. A magyar apákhoz... Emlékezzetek gyermek­korotokra, emlékezzetek a, szülői házra, emlékezzetek március havára. . ! Ahogy a tavasz első hónap­ja közeledett, egyre többet hallottál március idusáról, — ezernyolcszáznegyveni nyolcról, Petőfi Sándorról, a Nemzeti Dalról, a Muzeum lépcsőjéről, a tüntető pesti fiatalságról, a 12 pontról. Gyermeklelkedben életre kelt a márciusi ifjak emlé­kezete. Szinte hallottad kiál­tásaikat : — Követeljük a cenzúra eltörlését! Saj tószabadsáig'ot! Felelős minisztériumot! Or­szággyűlést Pesten! A job­bágyság eltörlését! Törvény előtti egyenlőséget! Köve­teljük a nemzetőrséget a ha­za védelmére! Egyre többet tudtál meg március 15-e eszméiről. Egy­gigmondtad a márciusi ver-i set. Az, esküszünknél a szi­ved felé, a kis háromszinü kokárdára tetted a kezedet, kipirosodott az arcod, mert valami jóleső érzés játszott benned. Kicsit te is Petőfi1 Sándornak érezted magad s úgy értél el a vers utolsó soráig, mintha minden szava belőled fakadt volna. . . Édesapád lehajolt hozzád, megcsókolt s megköszönte a meglepetést, a “Talpra Ma­gyart”. Akkor tudtad meg, hogy kiskorában ő is, igy szavalta el nagyapádnak ez,t a szép, lelkesítő verset. . . És jutalmul — mindez oda­haza, Magyarországon tör­tént — szüleid elvittek téged niemzetiszinü kokárdával m szived felett, a Március Ün­nepélyre. Emlékezzetek erre!. . . Ugy-e ti is elhozzátok gyer­mekeiteket m amerikai ma­gyarok márciusi Ünnepé­lyére. . . !? (S.P.) A Middlesex megyei Választási Tanács tagja New Jersey államban e, Middlesex megyei szavazók, de különösen a magyar­­származású polgárok nagy örömmel vették tudomásul, hogy Richard A. Hughes Id. Biró Péter kormányzó, a megyei demok­rata politikai vezérek aján­latára újabb két évre Id. Biró Pétert nevezte ki a, Middlesex Megyei Választá­si Tanács egyik tagjának. Id. Biró Péter a közismert “Biró Péter és Fiai” utazási iroda elnök-tulajdonosa New Brunswickon, akit még 1955- ben nevezett ki ebbe a fontos pozícióba Robert B. Meyner kormányzó, a leköszönt Kosa, Imre helyére. Több mint 50 esztendeje lakik Biró Péter1 New Brunswickon, ahol iro­dája a legrégebbi utazási iroda a városban. Számos ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Há^ak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít- I kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő ! József. Telefon: CH 7-8484. 30,000 DOLLÁRT S KÖNYVTÁRÁT HAGYTA MAGYAR INTÉZETRE DR. KÁRMÁN TÓDOR A világhírű magyar­­származású tudós, Dr. Kár­mán Tódor, aki a* múlt év má­jusában európai útja során Aachen, Németországban! halt meg, vagyonának egy részét, 30,000 dollárt és szép számú értékes magyar könyvgyűjteményét a New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen működő Ameri­kai Magyar Intézetre, illetve1 az Amerikai Magyar Tanul­mányi Alapra hagyta. Amint Molnár Ágoston, a Magyar Intézet elnöke közli, hogy már életében említette, hogy ha meghal, erre a komolycélu magyar intézményre hagyja könyvtárát és azokat a ma­gyar könyveket, amelyeket még édesapjától, néhai. Kár­mán Mórtól örökölt . . . Kár­mán Tódor, az aero-dinami­­ka világhírű szaktudósa, aki­nek értékes szolgálatait már a világháború alatt igénybe, vette az Egyesült Államok kormánya ,s azóta is a leg­főbb tanácsadói pozíciót töl­tötte be az, amerikai légierő­nél, jótevője volt az Ameri­kai Magyar Intézetnek életé­ben is s ezért és a magyar névnek becsületet szerző ki­váló munkásságáért ö volt az első, akit az Alapítvány a George Washington Award­­jával 1961-ben kitüntetett. Dr. Kármán hagyatéka a legjelentősebb, amit az utób­bi évek során a Tanulmányi. Alap kapott. A pár évvel ez­előtt elhunyt Végh Imre is megemlékezett végrendele­tében az, Intézetről, valamint Dr. Bartók László, Id. Báró Ultmann György, Nagy Ber­­tahinné, Id. Molnár Ágoston1 és Balázs Jenő állítottak még emlékeket végrendeletük­kel a Magyar Intézetnél. Kármán Tódór 1881-ben; született Budapesten. Büsz­kén vallotta magát mindig magyarnak. Az Aeronautical' Research and Development; of NATO Parisban székelő tanácsadó csoportjának az el­nöke volt, az Egyesült Álla­mok Légi Hadereje vezérka­rához beosztott Tudomá­nyos Tanácsadó Bizottság bak pedig tiszteletbeli elnö­ke, a caldforniai Aerojet Corp. alapítója. Az Amerikai Magyar Tmté­­zlet Tanulmányi Alapítványa egy olyan letét, amelynek ho­­ziadékából a magyarságnak Amerikában örök időkre em­léket állító magas vonalú, ér­tékes munka végezhető egye­temi színvonalon. Az Intézet múzeuma és könyvtár-épü­lete ma már mem puszta állom, hanem — a különböző hagyatékokkal, amelyeket áldott emlékű jó magyarok1 végrendeletileg az Intézet­re hagynak, — hovatovább megvalósulás előtt álló ko­moly terv. Az aki végrende­letében bármi módon meg­emlékezik az Intézetről, (American Hungarian Stu­dies Foundation) nemcsak sa­ját nevét és emlékét örökitii meg s tartja kegyeletben, ha­nem az egész amerikai ma­gyarságnak emléket állít. A feláll i tandó nmzeum- é» könyvtárépület falán, feltűnő helyen egy bronztábla fogja hirdetni a hagyakozók nevét, maga az épület pedig talán, évszázadokig büszkén hirde­ti majd, hogy éltek ebben az országban magyarok ez-; révei, százezrével, akik nem; felejtették el őseik hagyomá­nyait, kultúráját, nyelvét, magyarságát . . . AFRIKA $845 MILLIÓT KÖLT FEGYVERKEZÉSRE WASHINGTON. — A kül­ügyminisztérium nemrégiben nemhivatalos jelentést adott ki az afrikai államok helyze­téről. A jelentésből számtalan érdekes adatot tudtunk meg és ezért a közlemény néhány részletét idézzük, különös te­kintettel arra, hogy a “béke­­szerető” afrikai országok számtalan problémát okoznak a Nyugatnak. íme, a State Department jelentésének néhány figye­lemreméltó részlete: Az afrikai államok össze­sen, átlagosan évi 845.5 mil­lió amerikai dollárnak meg­felelő összeget költenek fegy­verkezésre, illetőleg, hadsere­gük fenntartására és fejlesz­tésére. Ez a szám azonban volta­képpen nem egészen pontos, amerikai és magyar politikai, társadalmi és szociális egye­sületnek és intézménynek ér­demes tagja, a Magyar Sa­vings bank egyik igazgatója' és pénztárosa, aki fiaival együtt vezeti a jóimén ö French St-i Biró irodát. Gratulálunk és kívánunk, Biró Péter barátunknak sok sikert és jó egészséget, hogy még sokáig megelégedéssé!' végezhesse munkáját a vá­lasztási commissioner-i ál­lásban, mint tette azt már 8 éven keresztül! . Kiadó négyszobás lakás, fűtés­sel és világítással. 2063 Wood­­bridge Ave. Nixon, N. J. Telefon: KI 5-6770. I mivel nem foglalja magában például a pbrtugálok afrikai katonai hadműveleteit, ame­lyek az elmúlt esztendőben több, mint 200 millió dollárt emésztettek fel. A nyugati hatalmak afrikai katonai akcióit,is figyelembe­­véve, az Afrikában, katonai célokra elköltött összeg jóval meghaladja az egybillió dol­lárt. Figyelemreméltó adat, hogy Togo az elmúlt esztendőben 500,000 dollárt költött fegy­verkezésre, Kenya pedig még ennél is százezerrel többet. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ezeknek az orszá­goknak a katonai létszáma általában rendkívül kicsi, gyakran az 1000 főt sem éri el, sok esetben csak néhány­­száz, mint például Gabonban, az általuk fegyverkezésre for­dított össze tehát, arányosan számítva, sokszorosa anak, mint például az Egyesült Ál­lamok költ honvédelmi célok­ra, beleértve az atomfegyve­rek gyártását is. A 450 katonát számláló Ga­bon az elmúlt esztendőben 2.5 millió dollárt költött “hadse­regére” és senkisem tagadhat­ja, hogy a “hadsereg” nevet­ségesen kicsiny létszámát te­kintve, ez egyenesen félelme­tes összeg. Háromszobás földszinti lakás, füléssel, április l-lől kiadó. Ér­deklődni szerdán és vasárnap, 39 Plum Si, emeleten..........................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom