Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-12-24 / 52. szám
4. OLDAE SZABAD SAJTö Thursday, Dec. 24. 1964 — Founded in 1908 — i n A i 1 <4 'J ^iaßcdyJ0 W FREE PRESS W Ü HUNGARIAN WEEKLY Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Üzleti jelentés a rövid szoknyáról LÁSZLÓ I. DIENES Editor — szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal — Editorial and Publishing Office: 109 AYCRIGG AVENUE. PASSAIC. N. J. DR. F. NORMANN DR- NORMANN FRIGYES Managing Editor ügyvezető szerkesztő Tel.: 472-0951 Subsrciplion rates: For one year $6.00 — Single copy 15c Előfizetési ára egy évre $6.00 — Egyes szám ára 15c Entered as second class mail matter on October 22, 1908 at the Post Office in Passaic, N. J. under the Act of March 3, 1879. Second Class postage paid at Passaic, N. J. and at additional mailing office KARÁCSONYI FÉNYEK Valahányszor az utóbbi évek folyamán karácsony köszönt reánk, mindig megnyugodva vesszük tudomásul, hogy a béke jelképes ünnepe valóban békés világban ért bennünket, illetőleg olyan világban, amely nem robbantotta fel önmagát és amely képes volt elviselni tulajdon pusztitó erejét és fejlettségét. A karácsony ünnepe egészen különleges jelentőséget kap az atomkorszakban, tekintettel arra, hogy az Atomkorszak állandó háborús veszélyt rejt magában. A Béke ünnepének még sohasem volt olyan igazán mély jelentősége az emberiség történetében, mint éppen most, az atomkorszakban, amikor a béke gyakran valóban csak egy hajszálon múlik. A karácsonyi mondás “Békesség a Földön a jóakaratu embereknek” sohasem volt ilyen lényeges és nusba-vérbe vágó, mint éppen most, amikor a világ egvrészében láthatóan meglehetősen kevés a jóakarat. A karácsonyi fények sohasem ragyogtak olyan vigasztalan, mint éppen az atomkorszak éveiben, amikor ezek a fények valóban azt jelentik, hogy béke van. Igazi béke van-e? Senki előtt nem kétséges, hogy nincs gazi béke. A világ egyrészében helyi harcok folynak és ezek a harcok sok emberéletet követelnek. Nincs tehát igazi béke. Béke van azonban olyan ■szempontból, hogy a helyi harcok még nem váltak általános háborúvá és ez az, amit a jóakaratu emberek mindenképpen meg akarnak akadályozni. Sok év óta és ezen a karácsonyon is, felmerül a kérdés: meg tudjuk-e teremteni egyszer majd az igazi békét, azt a békét, ahol helyi harcok sem lesznek? A kísérlet gyakran reménytelennek tűnik. Ennek ellenére, az erőfeszítést nem szabad megszüntetnünk és az igazi békére irányuló küzdelmet nem szabad feladnunk. Ezen a karácsonyon is, mint az atomkorszak eddigi karácsonyán, próbáljunk hinni abban, hogy az igazi békét meg lehet valósítani és meg fogjuk tudni valósítani. Higyjünk abban, hogy elérkezik majd az a világ, amelyről az emberiség olyan hosszú ideje álmodik. Ennek a reménynek kell egyesítenie mindenkit az atomkorszak karácsonyán, katolikusokat és nem-katolikus keresztényeket és nem-keresztényeket, hívőket és hitetleneket egyaránt. A karácsony fényeinél tudnunk kell, hogy az egész emberiség jövője és egész világunk jövője forog kockán. Ebben a tudatban kell a karácsonyi himnuszokat énekelnünk és ebben a tudatban kell szemünket a karácsonyi fényekre függesztenünk. UJ ZAVAROK DÉL-VIETNAMBAN Az uj délvietnami katonai államcsíny csupán azért nem lep meg különösebben senkit, mert a Délvietnamban történtek már nagyon régóta valóban senkit sem lepnek meg. Az uj államcsíny mindenesetre újabb bizonyítéka volt Dél-Vietnam belső bizonytalanságának. A történések különleges és ironikus összejátszása az, hogy Johnson elnök alig néhány nppal ezelőtt mondotta a riportereknek: — Az uj délvietnami polgári kormány a legerősebb és a legszilárdabb, a Diem kormány megbuktatása óta. A délvietnami katonai összeesküvés mintegy csattanóan húzta alá az amerikai elnök nemrégiben történt kijelentését. Sajnálatos körülményként kell szembenéznünk azzal az igazsággal, hogy az Egyesült Államok kezdettől fogva támogatta a délvietnami polgári kormányt. A katonai államcsíny tehát — közvetett módon — Amerika ellen is irányult. A Délvietnamnak nyújtott amerikai támogatás két alapvető körülményt tételez fel. Az egyik az, hogy a -délvietnamiak túlnyomó része harcolni akar a kommunisták ellen. A másik: a dél vietnamiak kellően felkészültek ahhoz, hogy a győzelemhez szükséges erőfeszítéseket megtegyék és áldozatokat heghozzák. A fejlemények azonban azt látszanak bizonyítani, hogy mindkét feltételezésünk ingatag. Johnson elnöknek kétségkívül újra fontolóra kell vennie Délvietnam iránt tanúsított magatartásunkat, a realitusokat és a legújabb fejleményeket figyelembe véve. NEW YORK. — Az amerikai gazdasági köröket élénken foglalkoztatja a kérdés, hogy milyen rövidre lehet a nők szoknyáját szabni anélkül, hogy az ipar és a kereskedelem érdekeit sérelem érné. A rövid, rövidebb és legrövidebb szoknya újra és újra szenvedélyes vitákra vezet a társadalom minden rétegében. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a divathü hölgyek szoknyája a térdkalács közepéiig ér, de a legjobb esetben is csak éppen hogy eltakarja a térdet. Mindenesetre: a mai szoknya a legrövidebb a második világháború óta. És ha ez nem lenne elég baj, Párisból újabb fenyegető üzenet még nagyobb bajt jelent be: André Courreges, Páris koronázatlan divatkirálya, közli, hogy az uj divatszezonban a szoknyát még valamicskével magasabbra fogják emelni. Aj 20-as évek óta nem volt oly kihívó szoknyaviselet, mint az, amely most fenyeget. A newyorki divatdiktátor Oleg Cassini már közhírré tette, hogy: “Fiatal lányok térdfeletti szoknyája jön feltartóztathatatlanul.” ❖ * * Miért baj ez? Egyáltalán mi baj van a szoknya hosszával ? Fontoskodó értekezés helyett itt egy “példabeszéd:” — Mint a szélvész, beviharzik az irodánkba egy uj titkárnő — beszéli egy köziépnyugati nagy kereskedelmi vállalat managere. — Több, mint csinos, szebb, min szép, igéző szépség. És milyen kacér! Hogy illegeti-billegeti darázsderekát. A férfiák elbüvölten nézik, hogy eközben a térdéből 3 incset közszemlére tesz ... Ide lép, oda lép, leveleket esz a fiókba, leveleket vesz ki, másik fiókba tesz s -r ahányszor egyet lép, előre, vagy hára, a férfiak egy szempillantásra abbahagyják a munkájukat, a csinos térdre szegezik a szemüket... Ez persze tarthatatlan állapot volt s az osztályvezető pár nap múlva felszólította a csinoskát, hogy olyan szoknyában jöjjön, mely eltakarja a térdét. Nem mindenütt ilyen szigorú az igazgatóság. Elvégre, gondolják a publikummal állandóan érintkezésben lévő üzemek vezetői, a férfiaknak meg kell adni azt, amit kívánnák. American Airlines már ősszel uj, rövidebb szoknyával ajándékozta meg a hősieseit s United Air Lines bejelentette, hogy ugyanezt fogja tenni jövő júniusban. De persze, csak térdig érő szoknyáról lehet szó, térden felül mutatós szoknya a légi utazás nyugalmát túlságosan felkavarná. Vannak konzervatív légitársaságok is. Continental, Trans World és Eastern arra a vitarthatatlanul korrekt állás pontra helyezkednek, hogy a repülés közlekedési, nem pedig szórakozási üzlet. A bankokról általában azt lehet mondani, hogy a konzervatív világnézet és divatszemlélet felé hajlanak. Az egyik chicagói nagybank az alkalmazottaik részére készitett kézikönyvben óvja a tisztviselőnőket a kihívó öltözködési túlzásoktól. A szoknya legyen elég hosszú ahhoz hogy a nő térde ülő helyzetben se legyen Iáható. Egy másik chicagói bank igazgatója azt a gyakorlati elvet állította fel, hogy a bankban a nő ne mint nő, hanem mint tisztviselő mutatkozzék. * * # “Nézd meg a nőt!” — ez az első parancsolat sok vállalat felvételi osztályán. Egy denveri ipari vállalat személyzeti főnöke kereken kijelentette : “Hollywoodi típusnak kívül tágasabb!’’ Ez a nézet olyan általános, hogy állásközvetítő irodák nem hagyhatják figyelmen kívül.-A hires newyorki Katherine Gibbs School, titkárnőképző iskola, szigorúan előírja a nőknek, akiket vállalatoknak prezentál, hogy szerény megjelenéssel igyekezzenek a felvételüket elősegíteni. A fő szabályok: térd eltakarva, rúzs és púder mértékkel, imbolygó nagy fülbevalót más alkalomra tartalékba helyezni, méhkasfrizura tabu. * * Az érem másik oldala: A lányok sem lelkesednek anynyira, mint a férfiak hiszik, a rövid, ráadásul szűk :szoknyáért. Különösen kényelmetlen, sőt egyenesen kínos a rövid szoknyaviselet a diktálás felvételénél és az irógépélésnél. Miközben a főnök levelet vagy szerződést diktál, a titkárnő folyton lefelé néz, nem mutat-e szoknyája elől a kelleténél többet, és mig ez nyugtalanítja, nem figyel eléggé a diktálásra, hibát csinál.A divat diktátorait is nyugtalanítja az uj irányzat, a szoknya még rövidebbre szabása. Anne Fogarty, a hires divattervező rámutat arra, hogy nem is okos dolog, hogy a nők mindenáron mutatni akarják a térdüket. Tudniok kellene, hogy a térd a női test egyik legkewésbbé szemrevaló része, eltakarva szebbet sejttet, mint felfedve mutat. És mégis, mondja Anette Goldberg, az Aileen cég fő divattervezője, a tiérdenfelülí szoknya jön, nem lehet feltartóztatni, itt lesz a tavaszi divatvásáron. A nő, főleg a csinosabbja, ki akar szabadulni a ruha rabságából. KARÁCSONYI AJÁNDÉKOK Az ajándékozás szép szoká- [ sa télidején már a régi rómaiaknál is divatban volt. A “saturnaliák’’ során gyümölcsöket, tortákat, sőt ékszereket is küldtek barátaiknak a római patríciusok. -A karácso nyi ajándékozást azonban először a három (bölcs gyakorolta, akik a bethlehemi jászolba minden szépet és jót hoztak magukkal a gyermek Jézus részére. Azóta világszerte dívik e szokás megszakítás nélkül. Az utóbbi évek során különősen Amerikában, sokan bírálni kezdték a karácsonyi ajándékozás túlzásait. Az ajándékcsere, beleértve az ünnepi kártyák milliárdjait, sokszor több fáradságot okoz, mint amennyi örömet szerez. Az ünnepi évszakot a kereskedelem és az ipar üzleti célra használja fel, nem. törődve a közönség kényelmével, igényeivel és teherbírásával. A nagy áruházakban, a karácsonyi békés szellemet meghazudtolva harcolni kell, hogy az embert kiszolgálják és megkaphassa az árut, amit akar. Szerénykeresetü emberek adósságokba verik magukat, amit a következő évben keservesen kell letörleszteni. A bankok “karácsonyi klubjaira” már a hatóságok is felfigyeltek, követelve, hogy a pénzintézetek kamatot is fizessenek a betétekért. Vannak már, akik sziklaszilárdan kitartanak amellett, hogy karácsonyi kártyát nem küldenek ismerőseiknek, mert megvásárlásuk, kiválogatásuk, megszövegezésük, címzésük s postázásuk nemcsak több gonddal és költséggel jár, mint amit megérnek, hanem gyakran bosszúságot is okoznak, akiknek válaszolniok is kell, éspedig nagy sietve, hogy el ne késsenek. Mindezek ellenére, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szeretet és jóakarat, amely az embereket karácsony táján eltölti, a mai anyagias korszakban minden-VAMMCNTEQ kávé. kakaó. tea. szövet, vászon VHlVllYlEJl I LO GYAPJUFONAL. CIPÓ. ÉPÍTŐANYAG. KERÉKPÁR. RÁDIÓ. HÁZTARTÁSI és IPARCIKKEK megrendelhetők MAGYARORSZÁG és CSEHSZLOVÁKIA térülőién élő címzettek részére. A csehszlovákiai TUZEX csomagok teljesen külömböxnek a magyar IKK A csomagoktól MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK FŐOGYNÖKSÉG CSAKIS U. S. A.-BELI ÜZLETEK RESZKRE U. S. RELIEF PARCEL SERVICE, Inc. Phone LEhigh 5-3535 BRACK MIKLÓS, igaigaló 245 East 80lh Si. uj cím NEW YORK 21. N. Y. Bejárat a 2nd Ave.-ről Cipészek koronázatlan királya BATAWA, Ont. — Ez a kis város Torontótól 110 mérföldnyire keletre, a világ legnagyobb cipőgyártőjának, a Bata cégnek a nevét viseli. Bata Ltd. Ebben az évben 190 millió pár cipőt gyárt 80 gyárban, Kanadában, az US- ben és még sok más országban, a világ minden részében, 67 országban, 3000 különböző tipusi cipőt. Újabban az Indiai-óceánon levő Mauritius szigeten épült fel egy Bata cipőgyár, legközelebb nyílik meg egy Uganda, afrikai országban. Zlin csehországi városban 1894-ben egy fiatal cipészmester, Tomas Bata alapította meg az első Bata gyárat. Az az eszméje támadt, hogy a futószalag gyártási módszerrel gyorsabban, igy hát olcsóbban lehet cipőket gyártani. Az eszme kamatozott. Odahaza <és külföldön egyre-másra születtek meg a Bata gyárak és 1932-ben Tomas Bata hala-J ■ : ; (-t'. i Iákor, a vállalatnak már 27 országban voltak cipőgyárai. A Bata örökösöket egymásután kisemmizték a német nácik, majd a moszlkovita kom-, munisták. A zlini gyárat kisajátították és most az a kommunista országok számára termel. A Bata örökösök kilenc éven át pereskedtek, végül egyetlen üzemük maradt meg, a brazíliai. Az alapitó Tomas Bata fia, Mr. Thomas Bata 50 éves kanadai állampolgár, egyike uj hazája legsikeresebb nagyiparosainak. Hü maradt apja elvéhez, olcsó portékát nyújtani a tömegpiacnak. “Ugyanazt az elvet valljuk, mondja, mint az öreg Henry Ford. I És, mint Ford, az olcsóság mellett súlyt helyezünk a jó minőségre, a tetszetős külső| re is’’. Ez az üzleti elv hasz! nosnak bizonyul. Bata évente átlag 400 millió dollárért ad el cipőt. A legmagasabb ár 18 | dollár. Mindenki meg tud fizetni Baita cipőt. “Minden embernek, gazdagnak és szegénynek, műveltnek és elmaradottnak, amerikainak és európainak, ázsiainak és afrikainak két lába van — mondja Thomas Bata — ezért mi mindenki számára készítünk cipőket.” né] fontosabb. Ha a jobb megértés sugarai áttörik a közömbösség, sőt a jóakarat felhőit,, az emberiség szebb jövőnek nézhet elébe. íAé— VASÉRC KANADÁRAN REGINA, Sasuk. — Arthur Laing, az északi ügyek és nemzeti értékek minisztere közölte, hogy a sarkvidéki Baffin szigeten óriási terjedelmű és gazdag vasérclelőhelyet fedeztek fel. Az eddigi megállapítások szerint a körzetben 69 százalék a tiszta vas, ami rendkívül gazdag, tekintetei arra, hogy átlagban csak 04 százalék szokott lenni az érc vastartalma. Számítások, helyeáébbpn becslések. szerint á vasércben gazdag terület kb. 116 millió tonna'ércre számítanak. A kitermelést és befektetést eszközlő ’ részvénytársaság a birodalmi kormánytól kér vasút, bányatelep, repülőtér, kikötő és kísérleti kutatásra alkalmas berendezéseket. Számítás szerint a kitermelésnél legalább 200—4ÖÓ eszkimónak adnak alkalmazást évtizedeken keresztül, mig a feldolgozásnál-a gyáraknak juttatnak munkát. VILLANYSZERBEN VÉGEZTE ÉLETÉT NOTTINGHAM, Anglia. — Arthur Swift 64 éves agglegény megunta az életét, elektromos áramot vezetett be egy székbe, beleült és az áram megölte. , / A4----—Í-A.«’ VILÁGBAJNOK SILSBÉE, Tex. — Gary Stanford 18 éves egyetemi hallgató 36 óra és 6 perc hoszszat állt a zuhany alatt és ezzel világrekordot állított fel. Raymond Gaskill III will be two years old this month-thanks to Marie Cornew and Harriet Jones. : Harriet Jones (lelt) and Marie Cornew of the Pleasantville Telephone Office. Nearly two years ago when he was eleven weeks old, Raymond suddenly stopped breathing. Frantically his mother picked up the phone, dialed ‘'Operator,” and cried that she needed an ambulance. She then hung up before the operator, Mrs. Marie Cornew, could ask for her name and address. |The operator had not released the answering cord on the switchboard and called back immediately. She got the name and address — then began telling the mother how to give mouth-to-mouth resuscitation to the child. The operator then signaled Mrs. Harriet Jones, her supervisor, who called an ambulance. During this frantic time Mrs. Cornew kept repeating instructions on mouth to-mouth breathing to Raymond’s mother. Thanks to this first-aid advice,.Mrs-, Gaskill succeeded in reviving her son before the arrival of the ambulance, which took him to á hospital. The family doctor said later that théopérator’s help had saved Raymond’s life.. Emergency calls like this'are handled by many operators. They are especially trained to give fast, efficient service t— and help in a crisis. We know that good phone service depends on more than good equipment. It depends on good people. It’s our duty to make certain you are served by both. New Jersey Bell
