Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-11-26 / 48. szám

6. OLDAL «ZABAD SAJT* Thursday, December 3, 1364 A Szép Sziget - ttuista látványosság J^0J*S^ta a ParadlCSOmban Bronz szobor a taipeii templomban Négyszáz húsz évvel ezelőtt portugár hajósod az Indiai­­óceán vizein cirkálva egyszer­­re megpillantottak egy nagy szigetet. Áhítattal felkiáltot­­taik; Ilh a Formosa — Szép sziget! Azóta is Formosa a neve ennek a dohánylevélfor­­máju szigetnek, bár a kínai­ak inkább Taiwannak neve­zik; Erre a szigetre vonult vissza megvert hadával Chi­­aiijg Kai-sek a kínai kommu­nisták győzelme után és ott szövi a már 80-ik éve felé já­ró generalissimo terveit, in­kább -álmait a 700 milliós százarföldi Kina .visszaülódi­­tására. Egyelőre és előre lát­hatólag még hosszú időre a Szép Sziget csak turista lát­­váuyosság. Évről-évre többen keresik fel külföldiek, főleg amerikaiak. Tavaly 70,000 volt a látogatók száma, az idei évet 100,000 turistával remé­lik lezárni. Sok érdekesség van a szigeten és főleg Taipei fővárosban a régi és az uj ki­­nai élet együttesen különös varázzsal bir. A főváros ut­cáin még látni lehet az ember­­huzta sétakocsikat s mellet­tük amerikai gyártmányú ta­xik robognak, ősrégi templo­mok szomszédságában ultra­modern épületek. És minde­nütt kertek. Oly sok amerikai katona és civil van a szigeten, és a vá­roslakók, főleg azok, akik ide­genekkel érintkezésbe jutnak, jól-rosszul beszélik az angol nyelvet. Ellentétben az ame­rikai recept szerint készített chow meinnel, a taipeii ven­déglőikben valódi kinai étele­ket szolgálnak fel, pekingi és cantoni, szecsuáni és hunani specialitásokat. Sok .érdeke^ lyrá/idulóhely van a Szép'szigeten, de ezek­nél sokkal érdekesebbbek a kirándulások a két kinai part­­menti szigetre — Kimoj és Macui —, amelyet a kommu­nisták parti ütegeikből időn­­kint ágyúinak, emlékeztetőül arra, hogy háború van Mao Ce-tung kommunistái és Chi­­ang Kai-sek nacionalistái kö­zött; Az ágyúzások menetrend szerint folynak (régebben pá­ros napokon dörögtek a par­ti ágyuk), igy hát nem ve­szélyes ez a tüzérségi játék. A -Szép Sziget jövője bi­zonytalan. A kommunistákat távol tartja a szigettől az amerikai hadiflotta, az Egye­sült Nemzetek Szervezetében még nem dőlt el a ‘Kinai Köz­társaság’ (Formosa hivatalos neve) sorsa és még nem lehet tudni, hogy végül a sziget egy darab független, szabad Kina lesz, vagy pedig Taiwan né­ven önálló állam. DECEMBERI KALENDÁRIUM December 3, 1639. Jonas Bronck, ravasz hollandus, az indiánoktól megvásárolt egy nagy darab földet s vételár­ként adott nekik két puskát, két üstöt, 'két télikabátot, egy hordó erős almabort, két in­get és hat darab aprópénzt. Az a nagy darab föld ma Bronck után a Bronx nevet viseli és egyik borója New York városnak. December 6. Egyetemes Biblia Hét kezdete ... Az Em­beri Jogok Hete kezdődik 10- én az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Napja, 15-én jz amerikai Bill of Rights Napja . >. 1941 december'6-án Roosevelt elnök utolsó béke­üzenetét küldte Hirülhito ja­pán császárnak. * December 7, 1941. Roose­velt békeüzenete süket fülek­be talált, a japánok Pearl ífarbor bombázásával hábo­rút indítottak az Egyesült Ál­lamok elen. December 11, 1936. VIII. Edward angol király lemon­dott a trónról, hogy feleségül vehessen egy amerikai elvált asszonyt... 1941: Németor­szág és Olaszország hadat rí zent Amerikának. York város történetében leg­nagyobb tűzvész elpusztítot­ta a keleti városrész alsó ré­szét, összeomlott, leégett 674 épület, 20 millió dolláros kár­térítési igények miatt csőd­be mentek a niewyorki bizto­sitó intézetek... 1916: Ras­­putint, az “őrült szerzetest”, a cári család kegyencét egy orosz főur meggyilkolta, holt­­{testét egy csatornába dobták. 1944: Battle of the Bulge, az utolsó német offenziva Hit­­í ler ezeréves birodalmának I összeomlása előtt. December 18. Teljes hold­­fogyatkozás este 9 óra 7 perc­kor (Eastern Standard Time). December 21. Megjön a tél, hivatalosan, délután 2 óra 50 perckor ... 1620: a pligrimek i partraszálltak ott, ahol ma Plymouth, Mass. van. December 25. Karácsony... 1818: A “Csendes éj” — j Franz Gruber osztrák zenész I szerzeménye — első elének­­lése Oberdorf ausztriai falu i templomában. 1776: George Washington tábornok átkelt j csapatával a Delaware folyón, Trentonnál, meglepetésszerü ’ támadást intézett a hesseni zsoldosok tábora ellen. RÓMA. — Capri észak­olaszországi városban textil­gyára van Renato Crotti ka­pitalistának. És sok kommu­nista munkása is van. Ezen nem tehet csodálkozni, mert És za k-0 las zorsz ágba n, ahol magasabbak a munkabérek, mint az ország bármely más részében, divat a kommuniz­mus, a párttagság .. . Renato Crotti a zsebébe nyúlt és ingyenes szovjet lá­togatásra küldte a kommunis­táit,, hadd lássák saját sze­mükkel, milyen a paradicsom, amelyről vezéreik oly sokat és oly szépeket szónokolnak. A kapitalista költségén kom­munista munkásai ellátogat­tak a szovjet anyaországba és annak középeurópai tarto­mányaiba. És amikor vissza­tértek, kevesebben voltak a kommunista párttagok. Nem mintha egyik vagy másik ott maradt volna az orosz vagy más paradicsomiban, inkább azt tehetne mondani: ellenke­zőleg. Tudniillik többen visz­­szatérésük után visszaadták a párttagsági igazolványukat a helyi pártvezetőségnek. Penato Crottinak van egy üzemi újságja, amolyan pár­­darabja a párttagok faliújsá­gának. “Tuttocapri” a neve a kapitalista magazinjának. — Amikor paradicsomi kőrút­jukról visszatértek, a mun­kások a “Tuttocapri”-ban nyi­latkoztaik az oroszországi és a csatlósországi utjükről, ta­pasztalataikról, élményeikről és az ott szerzett tanulságok­ról. íme, mutatóba egy pár munkásvélemény: Franco Rossi, kőműves: “őszintén szólva, jobbat vár­tam. Tűin agy az életszínvo­nal különbözősége. Az orosz farmok nagyon szegényesek.” 1 Leonardo Tónin, acélöntő: “Abban a percben, amint ma­gyar földre léptem, a kiáforán-; dulas érzése vett erőt, raj­tam. Milyen más ez az or-; szág, mint a mi gyönyörű I tá­liánk ! A körutazás végén ■ mondhatom, a kommunista országok közt legrosszabb Ma-' gyárország. A Szovjetunió­ban ia közoktatás rendszere tette rám a legnagyobb ha-1 tást. Mindenki olvas. A könyvtárak jól vannak felsze­relve. Sokan várnák, akik | egy idegen nyelvet is beszél-í nek ... Hihetetlen, milyen ne­héz munkákat végeztetnek a nőkkel... Az üzletek kiraka­taiban rossz, kócos holmikat lát az ember. Viszont az árak borzasztóan magasak. És a munkabérek alacsonyak... Lengyelországban és Cseh­szlovákiában a viszonyok va­lamivel jobbak, mint Orosz­országban, de persze, még mindig sokkal rosszabbak, mint akármelyik nyugati or­szágban. Varsóban és Prágá­ban nem láttam annyi nehéz munkáiba fogott nőt, mint a Szovj etunióban. Lengyelor­szágban van némi privát vál­lalkozás.” Sante Trevisan, villanysze­relő: “Nem is hittem volna, hogy olyan sok ember foglal­kozik adásvétellel a fekete­piacokon.” Zeno Ghiele, szövőmunkás: “Moszkvában figyeltem a textilmunkásokat. A munká­juk termelékenysége nem nagy. Heti 41 órát dolgoz­nak. A legtöbben nők ... Az üzemi konyhában és elárusí­tóban az árak Moszkvában magasabbak, mint a mi üze­münkben.” Valentino Sitid, acélöntő:! “Jó a szociális és orvosi szol­gálat, rosszak a lakások, a munkaviszonyok, stb. Nem tu­dom megérteni, miért kell oly | lsek nőnek az utcákon dolgoz­ni. Az is újdonság volt szá­momra, hogy kőműves nők vannak ott.’’ Kára Bulgarelli, gyári mun­kás : “Oroszországban a farm­házak rossz karban vannak. Az egyik állami farmihoz alig tudtunk eljutni, mert sárten­geren át kellett gázolni . .. Győr magyarországi város nagyon rossz benyomást tett rám, hogy a gyerekek megro­hantak minket és golyóstol­lat, meg miegyebet Ikéreget­­tek. A gyereket nagyon rosz­­szul néznek ki és nagyon rosz­­sztil vannak öltözve.” Mario Bernini, textilmun­kás: “Beszéltem sok magyar munkással és azt a benyomást 1 tették rám, hogy ők ellensé­gei a kommunizmusnak ... j Minálunk sok falusi házban j van televízió, hűtőszekrény' és sok mezőgazdasági mun­kásnak van motorkerékpár­ja, sőt autója. Oroszország­ban ilyen nincs!” Giuseppe Trevisi, segéd-; munkás: Mindenütt, amerre jártunk, azt láttam, hogy az emberek rossz hangulatban vrinnak, lemondás van az ar­cukra irva. Én bizony nem cserélnék velük. Jobb az élet minálunk Olaszországban . .. j Amikor Moszkva felé utaz­| tunk, aztán Moszkva és Kiev között csupa fából és szalmá-! ból készített falusi házakat láttunk és az emberek öltöz- j ködése egyenesen siralmas. A farmok nagyon elmaradottak-1 nak látszanak. Két farmon a vezetőink számadatokat kő-' Egy farmer Mulkeytown, 111.-ban arra használja traktor-ekéjét, nogy árkot vonjon a közeledő erdőtűz előtt. zöltek velünk a farmok ter­meléséről és könnyű volt ne­künk megállapítani, hogy az orosz farmok sokkal kevésb­­bá termékenyek, mint a mi­eink, Úgy látszik, nagy a hi­ány mezőgazdasági gépi fel­szerelésekben ... A városok­ban az életszínvonal maga­sabb, de egyáltalán nem lehet összehasonlítani az olaszor­szági városi nép életszínvona­lával . .. Nekik ott csak egy pártjuk van és ezért náluk nincs igazi szabadság. Ná­lunk Itáliában van!” Rodolfo Marinchel villany­­szerelő arra a kérdésre, hogy szeretne-e a Szovjetunióban élni, dupla nemmel felelt, igy: “Abszolúte nem!” nem a börtön javára, hanem a személye javára írandó. A nor­mális életet élő ember fő tá­masza az életben az emberi méltóság; és éppen ez az, amitől áz embert a börtön megfosztja. Sí* sjs ❖ . OSSINING, N. Y. — A Sing Sing börtön árnyékában a Jó Polgár Nevelés Tanácsa tíz éven át tanulmányozta a fia­talkorúak bűnözésének meg­előzésé problémáját és négy évi előkészítés után Ossining öt elemi iskolájában 1700 nö­vendék részére speciális erköl­csi tanfolyamokat rendeztek, jó polgárokká való előkészíté­sül. A tani tás lényege az, hogy a gyermekeket együtt­működésre, udvariasságra, önálló gondolkodásra és cse­lekvésre nevelik, ily módon ; igyekeznek őket kedvezőtlen környezeti befolyástól meg­óvni. Dr. Herbert C. Mayer, a Tanács igazgatója, a minap \ sajtókonferencián» számolt be erről az érdekes program­ról. Az elmúlt tiz év alatt, j miközben a fiatalkorúak bű­nözését tanulmányoztuk — mondta — arra a felismerés­­re jutottunk, hogy nincsen | vagy csak nagyon kis mérték­ben van összefüggés a fiata- I lók bűnözése és a család jöve­delme, a lakásviszonyok, a népi eredet közt; a jellem ki­alakulására nem a környezet | gyakorol döntő hatást, hanem ! a személy magatartása kör­­! nvezetével szemben határoz­za meg ideáljait és magatartá­sát. Haj díszek külömböző viteletekben, David and David “haj stilizáló” kreációja New Yorkban. Leopold véleménye Leopoldról SAN JUAN, Puerto Rico. — Nathan Leopold, chicagói milliomos szülők gyermeke, aki fiatal korában kiváncsi volt, hogy milyen érzést vált ki a gyilkosság és evégből meggyilkolt egy kisfiút, 33 és fél esztendő után pár évvel ezelőtt kiszabadult a börtön­ből, s ahogy mondani szokás, a társadalom hasznos tagja lett. A puerto-ricoi egyete­men tanit, orvosi kutatást vé­gez és feleségével példás há­­zaséletet él. Mi tette őt újra hasznos emberré? A börtön?^ Nem, mondja ő a San Juan Review nevű havi folyóirat­­! ba irt cikkében; nem a börtön javította meg őt, hanem ö a í börtön ellenére megjavította : magát. Akármilyen különösek a né­zetei, érdekesek, mert 33 és fél évi tapasztalás alapján Ítélkezik a börtön felett. Azt Írja, hogy a börtönbüntetés nincsen hasznára, előnyére a társadalomnak, mert, először mint megtorlás1, nem méltó egy felvilágosodott társada­lomhoz és másodszor, mint bűnös tettől visszaretentés, nem hatásos. A börtöntől való félelem nem rettenti vissza a bűnös tervet forraló embert gonosz tette végrehajtásától? Nem, mondja Leopold; aki bűnös tettre készül, nem számol az­zal, hogy tettenérik, máskü­lönben elállna terve végre­hajtásától. Leopold szerint csak na­gyon kevesen vannak olyan bűnözők, akiket a börtönben jó útra térítenek, de ezekben az esetekben is a jó eredmény Kétszáz évvel ezelőtt született a verbunkos zene csodahegedüse December 31. Szilveszteri December 16, 1835. New! táncmulatságok napja. Tizenöt éve a legnagyobb hóvihar akadályozta a mentőakciót, hogy elérjék a Bonanza utasszallitó I repülőgép lezuhanásának helyét. Kétszáz esztendeje, a Po­zsony megyei Nagyabonyban' született a művész, kinek ne­ve a múlt század első két év-l tizedében szinte eggyé vált Magyarhonban a muzsika fo­galmává] : Bihari János ci­gányprímás, heged ü viru tóz, i verbunkoskomponista. Egyszerű emberek és koro­nás fők rajongtak játékáért. Mert Biharinak, a kottához nem értő virtuóznak megada­tott a legnagyobbak dicsőssé­­ge: művészetével egy egész nemzethez fordulhatott, zené­je egy ország szivében vissz­hangzott, hegedűjének gyúj­tó hangja sokat szenvedett, szebb, s igazabb jövőre vágyó százezrek és milliók álmáit szőtte tovább. Olyan korban élt, amely­ben nemzetének nagyon is szüksége volt éltető, utat mu­tató lángoszlopokra. Az idők méhében ott érett már a re­formkori Magyarország, ott formálódott az a szellemiség, amely utóbb 1848 eszméiben öltött testet. Berzsenyi, Köl­csey, Vörösmarty mellett mu­zsikusok voltak a nemzeti ön­tudat legnagyobb hatású éb­­renxtöi: Lavotta, Csermák — s valamennyiük közt a legne­vesebb a már-már legendás­hírű Bihari. Kisfaludy Sándor önmaga művészi képmására ismert benne. Berzsenyi, Széchenyi rajongott érte. Liszt Ferenc tőle tanulta, hogy mit jelent a magyar zene — több évti­zeddel azután, hogy hallhatta Biharit, ilyen elragadtatott szavakkal emlékezett rá: :— “Amikor ezt a cigány virtu­­zok közt is nagy embert 1822- hen hallottuk, nem voltunk már olyan kicsiny gyermek korban, hogy ne tudtuk vol­na az általa keltett benyomást kitörölhetetlenül rögzíteni. Lelkünk úgy itta, mint vala­mi nagyhatású életnedvet. Mi­kor később néha emlékeze­tünkbe idéztük a halottakat, azt gondoltuk, ’hogy az, amit éreztünk, hasonlatos a közép­kor merész alkimistái, a dé­moni mágusok titokzatos sze­reinek, titkos laboratóriu­mokban főzött elixirjeinek ha­tásához. Olyan erőt adó ital volt ez, ami ereinkbe életet, erőt csepegtetett, bátorságot, büszkeséget keltett, a szeplőt­lenség, a sebezhetetlenscg ér­zését támasztotta.” De Liszt Ferenc nemcsak a “tüzet”, az “elixirt” örököl­te Biharitól: számos dallamát is remekművű keretbe foglal­ta “Magyar Dalok” cimiLzon­­goramü-sorozatában, majd a Magyar Rapszódiákban. Kál­­dv Gyula megállapítása sze­rint azonban nem Liszt volt az első világhírű művész, aki Bihari-dallamot dolgozott fel: szerinte Bihari a szerzője an­nak a verbunkosm s 1 ói I iínak is, amely Beethoven ’’István király” nyitányában szerepel. Ám bizonyos, hogy nem Liszt volt az utolsó a Bihari muzsi­káját világszerte ismertté te­vő művészek sorában. Száza­dunkban Kodály Zoltán adó­zott zenével Bihari emléké­nek: egyik pompás, lendüle­tes dallamát a Háiy János to­­borzójába foglalta bele. Bihari emlékét őrzik már az első hazai operakisérletek magyar számai is. Egyes for­rások pedig őt jelölik meg a Rákóczi-induló szerzőjekéht. Ezt a kérdést máig sem tisz­tázta a zenetudomány; tény azonban, hogy műsorán már a 19-ik század első éveiben ott szerepelt a Rákóczi-nóta, utóbb pedig lelkes és nagyha­tású terjesztője, propagálója volt az indulónak is. De nem a Rákóczi-nóta volt az egyet­len régi magyar dallam, me­lyet Bihari játszott: kuruc nó­ták, népdalok maradtak fenn nyomán, ő maga tudniillik nem értett a kottához, terem­tő és ujjáteremtő művészeté­ből csak annyi maradt ránk, amennyit muzsikusok és mű­kedvelőik részben emlékezet­ből, papírra vetettek: gyak­ran nem több, mint egy-egy dallamesontváz. Művészetének igazi ereje elenyészett tehát a múló idő­vel. Életútja nem kevésbbé tragikus. 1824-ben balesetet szenvedett, karja eltört, s közönsége, amely egykor bál­ványozta, gyorsan elfelejtet­te. Magárahagyottan, koldus- I szegényen halt meg Pesten j 18’27-ben. Századunkra várt, I hogy igazságot szolgáltasson jennek a jelentékeny művész­nek, akinek neve nélkül nem I tenne teljes a magyar szelle­j mi étet krónikája. 1 Hón is Ferenc (Budapest)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom