Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-06-11 / 24. szám
6. OLDAL SZABAD SA TT«*- .................. 1 !■ 99« Harlem — New York tűzfészke NEW YORK. — Fenyegető sötét viharfelhőik tornyosulnak Manhattan sziget északi Harlem negyede felett. A városrész lakói, a városi hatóságok mindennap négerfelkelés kitörését várják és a rendőrség — aggódva, hogy egy kisebb incidens vérontást vonna maga után — oly szigorú készenlétben van, mjnt egy nagy katonai egység egy várható ütközet előestéjén. A helyzet Harlemben hovatovább kritikusabbá válik, mint a fehér-néger ellentét Délen. Ennek oka az, hogy Harlemben a néger fiatalság, ifjúkori bűnözők sokasága a jelek szerint összeesküdött a gyűlölt fehér nép elleni merényletekre. Fehér embereket az utcákon, az üzletekben megtámadnak, bántalmaznak, késeinek, rabolnak, ö'ldösnek. S a néger vezérek a kezüket tördelve, aggodalmaskodva vallják meg, hogy tehetetlenek, nem tudják fékentartani a megvadult néger suhancokat. Harlem városrész 230,000 főnyi lakosságának csaknem 95 százaléka néger. Néger gettó ez. Ilyen néger népsűrűség nincs sehol az országban, a Dél városaiban sem. És nincsen messze az idő, amikor a néger népesség eléri a 100 százalékot. Mert a fehérek menekülnek a veszélyes környe-. zetből. A legtöbb fűszer- és más kis üzlet ugyan fehéreké, de ezeknek tulajdonosai más városrészekben laknak. A Sugár Ferenc és felesége ellen nemrég üzletükben elkövetett gyilkos merénylet sokakat meggyőzött arról, hogy a messze lakás nem növeli az életbiztonságot, ha a nap nagy részét a harlemi négerek közt kell tölteni. . A harlemi helyzet súlyossága akkor vált nyilvánvató\’á, amikor a NewYark Times tudósításaiból kiderült, hogy itt nem szórványos bűnesetekről van szó, hanem szervezett támadástól, válogatás nélkül minden fehér ember ellen irányuló ellenséges magatartásról, válogatás nélküli merényletekről, fiatalkorú néger bandák garázdálkodásáról. Az első nagy fehér-néger csata április 17-én volt, amikor néger kamaszok felborították egy utcai gyümölcsárus standját s a kereskedő védelmére odasietett rendőrökre körülbelül 75 főnyi néger fiatal támadt rá. Egymást követte ezután négy gyilkosság, mind a négy egyéni indok nélkül, csak azért, mert fehér ember akadt a néger banditák útjába. A négerek közé “elültetett” figyelők jelentették a rendőrségnek, hogy néger fiatalok 20—30 főnyi bandákba szervezkedtek, Vértestvérek, Tanitványok s más j nevek alatt, és ezeknek a ban-1 dáknak tagjai kiképzést kap- j nak különböző fegyverek! használatában, hogy ölni tudjanak “fehér kutyákat” és “kékszemü ördögöket”. Egy nyomozó, akinek elme-és idegorvosi képzettsége van, úgy vélekedik, hogy a banditák közt vannak lelkibetegségben szenvedő, gyilkolásra hajlamos emberállatok — talán százszámra. A Vértestvér és más szervezést a Black Muslim mozgalom szakadár hivei végzik. Ezek azért szakadtak el a mozgalomtól, mert nem elégszenek meg a fehérek gyűlöletének tanításával, gyáváknak tartják a Black Muslim mozgalom hangos vezéreit. A bandaszervezés módja már ismeretes. A szervezők olyan fiatalokat keresnek, akiknek már meggyűlt a bajuk a rendőrséggel s akikről feltehető, hogy gyűlölik nemcsak a rendőrséget, hanem a fehéreket is, akiknek a rendőrség védelmet igyekszik nyújtani. Könynyü Harlem utcáin ilyen fiatalokat találni, minden utcában vannak ilyenek. A szervezők az utcákat járják és verbuválnak a suhancok körében. “Akarsz bántani fehérekét?” Aki akar, azt elvezetik egy titkos gyülekezőhelyre, ott alaposabban kiképezik, felmérik és ha alkalmasnak találják, megkezdődik a kiképzés judo és másfajta verekedésben, szúró és vágó kések, foglalatba helyezett borotvapengék használatában. Az ilyen sorozás és kiképzés színhelye többnyire egy nagy lakóház tetőzete. A legtöbb vértestvér és tanítvány már korábban is bandák tagja Volt, de azelőtt a bandák csak egymáskozt hadakoztak, késelésre, szurkálásra, többnyire azért került sor, mert egyik banda illetéktelenül behatolt egy ellenséges banda elhatárolt területére, ámelynek turf az elnevezése. Egy banda keretében vezérré és a Ive zéróé az lép elő, aki valami kimagasló haditettre tud hivatkozni: fehér ember bántalmazása, kifosztása, fehér üzlet megrongálása, stb. Murphy newyorki rendőrfőnök a néger banditák rendőrgyülö'letét azzal magyarázza, hogy a banditák a rendőröket a “fehérkék” védelmezőinek tartja, — ami igaz is, hiszen a fehér ember szorul elsősorban rendőri védelemre Harlemben. Nyugtalanitja a rendőrséget az is, hogy a fiatalkorú néger banditákat felnőtt négerek látják el fegyverekkel és lőszerekkel. Már több néger 'lakásban találtak valóságos fegyverraktárt. - Egyik lakásban, két néger lakásában, 12,000 puskagolyót találtak. A lakók ártatlanságukat hangoztatták; azt mondták, hogy a golyókat lövészklubjuk részére vásárolták. Csakugyan, lőszereket hivatalos helyről is kaphatnak lövészklubok — a Civilian Ez a plakát, angol nyelven fogalmazva, mindenütt látható Indonéziában, Jakarta fővárosban s vele önkénteseket keresnek guerilla harcra Borneoban, a Malaysia államszövetség ellen. Marksmanship katonai hivataltól. A gyűlölet szellemének erősítésében nagy szerepet játszanak kábitószerek. Harlemben általában könnyen lehet hozzájutni marijuanna kábítószerhez, de senkinek sem könnyebb ez, mint annak a suhancnak, akit a háztető felavattak a vértestvérek, vagy a tanitványok. rendjébe. Tudni kell, hogy nagy a különbség a leggyakrabban használt kábitószerek közt. A heroin nyugtató, a marijuana izgató. A marijuana őrületbe, gyilkolási mániába hajtja a “kékszemü ördögök”-et amugyis gyűlölő banditákat. Éjjelente hangosak Harlem utcái utcasarki szónoklatoktól. A fehér ember gyűlöletét hirdetik a Black Muslimok és a még radikálisabb “fajvédők”, akik egyenesen bűncselekmények elkövetésére szólítják fel a hallgatóságot. Fenyegető szólamok hangzanak el; “eljött a fekete forradalom ideje, A fekete ember lesz az ur, a fehér ember lesz a szolga . ..” így szónokolnak láda, vagy hordó tetejéről és a hallgatóság hallgat, senki sem mer ellentmondani, csillapító szót emelni. Aki védi a fehér embert, az * 1 ellenség. A 125-ik utcában -— Harlem életveszélyes utcájában — egy könyvesbolt kirakatában nagy betűk valósággal ordítanak: “Az Átkozott Fehér Ember.” Ez egy könyvnek a cime, amely Dél-Afrikából jött. De a kirakatban ez több, | mint könyvreklám. Mi sem jellemzi a helyzet veszélyességét a harlemi tűzfészekben, mint Bayard Rustin néger vezér nyilatkozata a harlemi közhangulatról és közvéleményről. Ez a Bayard Rustin volt a fő szervezője a múlt nyáron Washingtonban rendezett nagy tömegtüntetésnek. Nos, ez a vezér most ezt mondotta: “Mindenütt Harlemben, bárokban, autóbuszokban, a földalattin, mindenfelé emberek azt mondják nekem: Mindennel, amit ön, Mr. Rustin, csinált, mi egyetértünk, de nem tudja-e, hogy a fehér emberek nem fognak ránk hallgatni addig, amig mi csak követelünk, addig, amig mi fehérek elevenébe vágunk és darabokra nem tépjük a 125-ik utcát?” Csakugyan, mondja Bayard Rustin, a hangulat olyrfi izzó, hogy ha nem történik más mint, hogy a rendőrök le akarnak tartóztatni egy utcai Johnson elnök 6 hónappal és 6 nappal John F. Kennedy halála után a maga és a nemzet nevében tiszteleg a volt elnök sírjánál, az Ar- 47-lington National Cemeteryben. Az a nap lett volna 47-ik születésnapja. A háttérben Mrs. Johnson. SELYE JÁNOS MIKOR KAP N0BEL-DIJAT? Minthogy a Nobel-dijat az alapítója oly szellemi kiválóságoknak szánta, akik a tudást, a kulturált, a népj ólétet, a világbéke ügyiét előbbreviszik, joggal lehet feltenni a kérdést: Mikor ítéli oda a nagy dijat a stockholmi nagy bizottság Selye János — a magaválasztotta névváltozatban: Haris Solye — magyarszármazású orvos-vegyész-kutatónák, akinek a tudomány 1 tág »ban immár világhíres ‘stress” elmélete hatalmas lépésekkel előbbrevitte az orvostudományt s ennek révén az emberiség, nem utolsósorban az öregek egészségének ágyát? Mielőtt a felfedezőről szólnánk, próbáljuk a laikus olvasónak laikus módon némileg érthetővé tenni, miben áll Selye professzor korszakalkotó felfedezése. A szervezetnek van egy eddig fel nem ismert gépezete, amely a legkülönbözőbb ártalmak ellen azonos módon, veszi fel a harcot. A belső elvált ozás i mirigyek egyensúlya biztosítja az ártalmak elleni védekezés sikerét. Ettől a felismeréstől már csak egy lépés a mirigyek (hormonok) megbomlott egyensúlyának helyreállítása, az ártalom kiküszöbölése, az élet meghosszabbitása. “The Stress of Life” cimü könyvét, amelyben ezirányu kutatásainak eredményeit ismerteti, eddig 14 nyelvre fordították le és most van készülőben a 15-ik fordítás — a Selye magyar anyaJnyelvére való fordítás. A budapesti Akadémia Kiadó fogja megjelentetni magyarul a nagy magyar tudós müvét. Amilyen értékes, olyan érdekes ember ez a Hans Selye, Selye János. Orvos volt az apja, a nagyapja, a dédapja. Magyarországon született, de már öt éves korában elkerült magyar földről. Orvosi diplomáját Prágában kapta, majd megtoldotta vegyészeti doktorátussal 1931-ben Rockefeller ösztöndíjjal Amerikába került, a baltimorei Johns Hopkins egyetemre, mint tudományos kutató. Egy évvel később meghívást kapott a montreali McGill francia egyelem re előadónak, majd az egyetem tanára és laboratóriumi kutató tudósa lett. Magyar az anyanyelve, németnyelvű egyetemre járt, amerikai egyetemről francia nyelvű egyetemre került. A montreali egyetemen reggeltől estig dolgozik és ami szabad időt tud szakítani magának, azt magyar olvasással tölti. Szabó László pesti uj- i ságirónak, aki felkereste és nőt, vagy egy szökött katonát, vagy parkolóticketeket függesztenek az autókra — az ilyesmi úgy hat, mintha valaki égő gyufát dobna a dinami tra. Vagy olvassuk, mit mond egy fiatal néger hivatalnok: “A felhevitett szenvedélyeket, az izzó gyűlöletet hem lehet lefékezni, egyszerűen azért, mert a harlemi négerek nem bíznak senkiben — sem fehér emberben, sem négerben. Ha mi négerek csillapítani próbáljuk őket, kinevetnek, gyaláznak bennünket,” Van hosszutávu városi és kormányprogram a harlemi viszonyok megjavítására — lakásépítés a néger fiatalság jobb iskoláztatása, a négerek jövedelmének emelése, stb. de mindez a pillanatnyi helyzeten mit sem változtat. A pillanat követelménye: vérontás megelőzése. Murphy rendőrfőnök stratégiájának részletei nem ismeretesek, de tény az, hogy a 26,000 főnyi newyorki rendőrségnek egy egy egész délutánt vele töltött, Selye felmutatta azt a könyvet, amelyet éppen most elvas: egy Mikszáth regényt. Utána egy Kosztolányi kötet következik. Az egyetemen 128 tudós folytat orvostudományi kutatásokat és kisáríeteket, köztük vannak magyarok is. Ember György az egyik, akinek feladata az orvostudomány fejlődésének számontartása a mponta a világ minden részéből érkező sziakkönyvek és folyóiratok tanulmányozása aiapjá.n Egy másik munkatrásátcl éppen búcsúznia kellett Selye Jánosnak, mert Bajusz Zsoltot a gazdag amerikánusek elcsalták mellőle. Könnyű volt elcsalni őt ötszöraririyi fizetés ígéretével! “Áz utóbbi években 40 kitűnő tudósom ment át az Egyesült Államokba”, panaszolta Selye. Ez a kivándorlás érthetően nyugtalanitja a kanadai kormányt, éppen úgy, mint, mellesleg megjegyezve, Angliában is nyugtalanságot és a tudományos világnak nagy gondot okoz, hogy a sokszorosan jobban fizető Amerika elhalássza az egyetemékről a kimagasló tudósokat. A kanadai kormány épen Selye Jánost nevzte ki egy országos bizottság élére, amelynek feladata lesz az Amerikába való kivándorlások meggátlása. Amihez sok kanjadai dollárra lesz szükség. Selye János 57 éves. Öt nyelven beszél. Tagja 79 tudományos társaságnak. Eddig 17 könyve jelent meg, azonkívül majdnem ezer értekezése szaklapokban. Tizennyolc tudományos kitüntetést kapott. Nyugszik ia babérjain? Erre nem ér rá. Szüntelenül kutat és időről időre felfedez valamit, amin aztán tovább lehet építeni az emberiség javára. A legújabb? Nem egy, hanem több legújabb van. Például az elmeszesités. Gyulladásos betegséget gyógyítani a fekély elmÍESzesitésével, feleslegessé ter|ni a mindig veszéllyel járó müifccti beavatkozást ... Az intézet tanulmányozza a szívinfarktus (életveszélyes vérkeringési zavar) gyógyszeres megelőzését . . . a sebgyógyulási folyamatokat ... a hízósejtek müködését. Selye János mindennap reggel fél ötkor már a laboratóriumában van, figyel, kutat, egereket boncol, patkányoknak injekciókat ad, tanitványainaik francia nyelven élciadást tart, a nyolc órai munkaidőt csak hallásból és olvasásból ismeri, este 7-kor még mindig egerak és patkányok közt lehet találni. Nincs megállás. És ha lesz megállás — mert a hormonális egyensúlyt nem lehet időtlen időkig fenntartani —-, Selye János munkáját folytatni fogja négy gyermeke közül két fiatal orvos.-s— Thursday, June 11, 1964 A hires Wagner-tenor, a 74 éves Lauritz Melchior és a 40 éves friss menyecske, Mary Markham, csókot váltanak esküvőjük után, az énekes hollywoodi, hegyi birtokán. nagy, válogatott különítménye éjjel-nappal készenlétben áll, hogy szükség esetén lecsapjon a rendzavarokra. Forró nyárra van kilátás Harlemben. A NEMZETHALAL REME BUDAPEST —. (FEC) Jó j féléve komor vita folyik a j magyarországi lapokban és foyóiratckban a tragikusan silacsory születési arányról, melynek .következtében a magyarság szaporodása megállt. 1963-ban tizenhárom születés és tizenegy halálozás esett ezer lélékre, vagyis a nemzet természetes szaporodása csak kőt ezrelék volt. Aggódó véleményeiket hallani, hogy 2000-ben kevesebb magyar lesz, mint volt a 2. világháború előtt, holott ugyanakkor a népesség világméretek ben veszedelmesen szaporodik. Az Élet és Irodalom c. hetilapban a népesedési kérdésről tizenhat hosszabb cikk és huszonhárom részletes hozzászólás jelent meg. A szerkesztőség a vitazáró cikkben megállapította. hogy a magyarországi népesedés “sajátos alakulásában” olyan tényezőknek jut a döntő sze: rep, mint a “társadalmi-gazdasági változások, iparosítás, mezőgazdaság szocialista átszervezése, a városiasodás, nők fokozott munkavállalása, a lakáshelyzet és a családi pótlék viszonylagosan alacsony volta.” De mindjárt hozzá is fűzi a cikk, hogy a “kérdés sokrétűbb és bonyolultabb, semhogy bármelyiknek is egyedül meghatározó szerepet tulaj dondthatnánk. ’ ’ Az Élet és Irodalom visszautasítja azt a feltételezést, mintha a “magyar társadalom egy része hitetlen és reménytelen” lenne, mert a kommunistákról rossz véleménye van, s ez is egyik oka a gyermeiktelenségpeik”. A vitazáró cikk minden igyekezete arra irányul, hogy a rendszert felmentse a felelősség alól, s bűnbaknak a “modern társadalmi életformát” állítja oda. “Semmiképpen sem értünk 1 egyet a nacionalista indítékú | vészharang kongatásokkal. Némelyik a nemze'.halál vízióját vetítik elénk, s népünk közöli pusztulásán siránkozva, társadalmunk jelenéből is csak a negatívumokat hajlandóik meglátni: a közönyt, az elrsmzetleniesedést/ az ifjúság cinizmusát.” A bajok orvoslására félhozott javaslatokról meg azt mondja, hogy sokan a kivezető utat “vis2- szafelé keresik, a feudális családi erkölcsök visszaállításában, kemény rendszabályokban, melyekkel szerintük az államnak bele kell szólni áz egyének hetébe és megkövezd’nie, hogy szaporodjanak. Busmagyarkodók, ez. egyház által is meghaladott vallásos rézetek bilincseiben vergödek és vulgáris marxisták egy gyékényre kerültea régi, Rákcisi-féle abortusz törvényt áhitják vissza.” Azzal érvel az Élet és Irodalom cikke, hogy a nőnek joga van szülni, vagy nem szülei, s a megoldás valamiféle családtervezés lenne. Gyakorlati tanácsai közül a nők rövidebb munkaidejének, jobb ovódai ellátás és a lakásépítés fokozása említhetők. Különben azt javasolja, hogy uj anya és gyermekvédelmi törvényt kell hozni. HALLOTTA MÁR .. . . . . hogy a világon található 2500 kigyófajtóból mintegy 200 veszélyes az emberre — állapítja meg az Egészségügyi Világszervezet legújabb jdleintésie. Csaupán Chilében, Uj-Záland, Írországban, Madagaszkáron és néhány távoli szigeten nincsenek mérges kígyók. Évente mintegy 40,000 ember pusztul el a Földön fcigyómarás következtében, az áldozatok több minit 70 százaléka ázsiai. India első miniszterelnöke, Jawaharlal Nehru holttestét végig viszik New Delhi utcáin, a szent Jumno folyó partjára, ahol elhamvasztották.
