Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)
1964-06-04 / 23. szám
6. OLDAL SZABAD 55AJTÓ Thursday, June 4, 1964. A WASHINGTONI UJ KOSSUTH HÍZ ÜNNEPÉLYES FELAVATÁSA WASHINGTON, D. C. — Az Amerikai Magyar Református Egyesület, a magyar milliénium esztendejében, 1896-ban alakult nagy magyar testvérsegitő biztositó intézményünk, négyévenkinti, immár 27-ik konvenciójának nagyjelentőségű bekezdéseképpen vasárnap, május 31-én ünnepélyes keretek közt avatta fel az ország fővárosában, a New Mexico Ave. 3216 szám nár József és Veszprémi Géza végezték. Az egyesület szép nemzetiszinü szalagos koszorúját egy díszruhába öltözött marine katona vitte a kordonnal elkerített feljárón az egyszerű, emlékművel még nem jelzett sirhoz. . Délután 3 órakor az uj Kossuth Ház közelében levő Wesley methodista theologiai szeminálium templomában házfelavatási alkalmi istentiszteAz istentisztelet után a szépszámú vendégsereg átvonult az uj Kossuth Ház elé, ahol az amerikai és magyar nemzetiszinü lobogókkal feldíszített zejáratnál előbb Szentmiklóssy Pál, az Egyesület főpénztárosa mondott szép beszédet magyar és angol nyelven, átnyújtva az uj székház kulcsát az Egyesület elnökének, majd Ft. Borshy Kerekes György elnök a ház alatt épült impozáns uj Kossuth Házat, az egyesület központi székházát. Ezt megelőzőleg, a délelőtti órákban — amerikai Hősök Napja lévén — a székházavatásra és a konvencióra összesereglett delegátusok és vendégek nagyszámú csoportja autóbuszokon az ■ Arlingtoni Nemzeti Temetőbe ment ki, ahol legelőször is' megkoszorúzták az Ismeretlen Katona sírját, amelynél az ünnepélyes aktust Ft. Dr. Béky Zoltán, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke és az egyesület egyik alelnöke rnagasszárnyalásu beszéde tette emlékezetessé. Utána Stahel- Számvald Gyula tábornoknak, Kossuth (illetve a magyar szabadságharc) és Lincoln (illetve az amerikai polgárháború) hős katonája hatalmas márványkő síremlékénél Ft. Dr. Szabó István, az egyesület másik alelnöke mondott szép alkalmi beszédet az ünnepélyes koszorúzás közben. Végezetül a szépszámú és valóban reprezentatív csoport John F. Kennedy mártírhalált halt elnökünk sírjához vonult, ahol az előírás szerint formális koszorúzást az egyesület Vezértestületének tagjai: Sipos István, Mollet volt, a templomot teljesen megtöltő nagyszámú gyülekezet részvételével. Nt. Daróczv Mátyás (Cleveland) mondotta az apostoli köszöntést, Ft. György Árpád (Chicago) az előfohászt és Biblia olvasást végezte, Dr. Béky Zoltán püspök (Trenton) szépen felépített előírnát mohdott, ami egy teljes prédikációnak is beillőit, * FU Borshy Kerekes György, az Egyesület elnöke mondotta az avatási prédikációt, “Imádkozzál” és “dolgozzál'’ alapgondolatra felépítve, majd Nt. Kecskeméthy József főtitkár angol nyelven elmondott avatási beszéde hangzott el s végül Ft. Dr. Szabó István záróimája, Nt. Szathmáry Bertalan adakozásra felhívó és az adakozókat megáldó imája és Nt. Nagy Lajos áldása zárta be az ünnepélyes istentiszteletet. Kiemelkedő szép részei voltak ennek az istentiszteletnek a Lorain, O.-i református gyülekezet énekkarának egyházi énekszámai, Mrs. Violet Smith szakavatott vezényletével. Magyar gyülekezetnek ilyen nagyszerű, remekül öszszeválogatott és szépen betanított vegyeskarával ritkán találkozunk; igazán élvezet volt hallani éneküket. felavatását és megnyitását mesterien felépített beszéddel végezte el. Nt. Daróczy Sándor, a ligonieri Bethlen Otthon igazgatója pedig gyönyörüszép fohászt mondott. Az ünnepélyes házavatási és megnyitási aktust itt is még szebbé tette a loraini egyház énekkarának néhány szép, válogatott énekszáma. Ez után a Kossuth Ház építését megszavazó és létrehozó Vezértestületről csoportkép készült az uj székház előtt, ugyanúgy, mint az alig két évvel ezelőtt Ligonier, Pa.-ban felavatott hatalmas Öregek Otthona épülete előtt; aztán feltárták az uj épület ajtaját s a vendégsereg belépett abba az épületbe, amely — az elnök megnyitó beszédében elhangzott szavai szerint — “az egész amerikai magyarságé.” Úgy a délelőtti koszorúzásnál, mint a megnyitó istentiszteleten és a házfelavatási ünnepélyen résztvett az amerikai magyar sajtó képviseletében Gombos Zoltán, magyar napilapjaink szerkesztője és kiadója, valamint Diénes László, a jerseyi hetilapok szerkesztője, Dr. Pfeiffer Zoltán és Szebedinszky Jenő pittsburghi hetilap szerkesztő. Diénes László A rigó egy házbontó gépezet kerekei között fészkel 6 tojáson. A gép tulajdonosa Edgar Penna, East Stroutsburg, Pa.-ban elmondotta, hogy a fiókák kikeléséig a gépet nem fogja használni s ez körülbelül 6 hétig tart. Mrs. Lyndon Johnson kezet mos, az egytermü Lick Branch, Ky-i iskola mellett a szegénység elleni hadjárat érdekében tett látogatása során. EMBER ÉS GÉP ez, eléig annyi, hogy lesZ , még telefon, telefondrót nél- DETROIT — Henry Ford I kül is hívására Walter Reuther megtekintette a motor üzemet, amelyben Reuther fiatal korában dolgozott. Az a munka, amit ott végezni kellett, 1400 munkásnak 24 napi munkája volt. Ma az egész munka elkészül 90 perc alatt — anélkül, hogy ott bárki egy ujját megmozgatná. Mindent az automatikus gép csinál. Szólt Ford az unió vezérhez: “Maga, úgy hiszem, most elgondolkozik azon, hogy hogyan fog unió tagsági dijakat beszedni ezektől a gépektől.” Amire a vöröshaj u igy felelt: ‘"'Maga pedig, Mr. Ford, el fog csodálkozni azon, hogy miért nem vásárolnak ezek a gépek Ford autót.” Óriás az óriások közt Sok billihiyi vagyona van General Motorsnak, a világ legnagyobb automobil gyárának, a General Eíectricnek a világ legnagyobb villanyogsági vállalatának, U. S. Steelnek a világ legnagyobb acélipari vállalatának és ha e három mammutválla 1 at vagyonát egy halomba rakjik, azt találjuk, hogy együttvéve nem olyan gazdagok, kint az American Telephone áld Telegraph Co., amely a vi|g minden rendű és rangú válalatai közül a legnagyobb Vagyonnal bir: 28 ezer milli* dollár a vállalati vagyon. Erről a gzdasági óriásról szólva, z ember nem, fogy ki a fzuperlativuszokból. A T aid T alkalmazottainak szám? 783,000 — több mint Bostonjakossága. Évente 4.7 billió íollár munkabért fizet ki, — többet mint amennyit Iínszág és Izrael kossága késs egy évben. A vállalat / 963 évi bevétele csaknem 1' billió dollár Volt — több, mnt 30 állami kormányzat ' bvétela együttvéve. A násodik világháború óta a vállalat tőkéjét részvényekés bondok kibocsátásával 26 billió dollárral növelte— annyi uj tőkét: szerzett, anellyel felvásárolhatná a: Egyesült Államok, Angit és még néhány európai orzág egész aranytartalékát. A világ összes telefonjaink csaknem a fele Bell telefoj, vagyis az A. T. and T. telfonja. A. T. ári T.-nek 2,350,000 részvényes* van, köztük a. legtöbbnek 100-nál kevesebb részvnye van. A hires Merrill Lyiclh tőzsdei ügynökségi cégiek páncélszekrényeiben 16 millió A. T. an T. részvén, van, nagyobbára kisemberelletétei. A 2,350,000 részvényes közt van 20,500 Mr. és Mrt Smith (Nem valami irigiésreméltók a könyvelők és a cég többi nyilvántart tisztviselői. .) Mindennapátlag 100 részvényes rnegh.1. A nagy izámokról térjünk át a nagy tényekre. Amit sokan nem tudnak: a televízió országo hálózatai Bell telefonon át ovábbitják programjaikat íz ország legtávolabbi részeoe. A Telstar tengerentúli Td rendszerét a Bell laboráoriumban dolgozták ki. íz év őszén kiépítenek egy .egyedik tengeralatti kábet Amerika és Európa köt. Éppen a múlt napokban lészült el az első kábel Ameika és Japán közt, Ez év végn megkezdik egy amerikai fentinentális földalatti kábd építését 200 millió dollár költséggel. Ennek a kikelnek rendeltetése lenne atomháború esetén a hírközlés és üzenetváltás leheőségét biztosítani, ha a föld fölött minden vezeték elpisztulna. A minap a newyorki Világkiállítás«! A.T. and T. — Bell telefor — bemutatta a Picturephone-t, olyan telefont, amellyel nemcsak beszélni lehet, hanem látni is lehet azt, akivel beszélünk. A jövő hónapban már lesz Picturephone Washingtonban, New Yorkban és Chicagóban. De nem lesz olcsó mulatság: 16 és 27 dollár közt lesz a háromperces beszélgetés és nézés ára. Minden hétköznapon 11,500 uj telefont szerelnek fel és 251 millió beszélgetést bonyolítanak le. És nincs megállás, egyre több telefonra van szükség, olyannyira,— hogy a hívószámokat Bell kénytelen megváltoztatni, az első két betű elhagyásával hét számot kell dialozni és — emlékezetben tartani. Több forgalom több hasznot hoz, de ez sohasem elég, Bell egyre újabb utakat-módokat keres bevételeinek növelésére. Kitünően bevált a szinpropaganda: ma már a fekete telefonok helyében 21 miliő szép színes van. 17,000 autóban és truckban van telefon, ezek közül iiéhány — Johnson elnök autóiban. . . Az üzleti vállalatok részére készitenek gombnyomásos telefont: a leggyakoribb számokat gombnyomással lehet hívni. De még ennél is gyorsabb összeköttetést lehet kapni a Card Dialer segítségével. Ez igy működik: Plasztik kártyákon átlyukasztások egy-egy gyakran hivott telefonszámnak felelnek meg; az igazgató (no persze, az igazgató, hiszen nem akárkinek van az irodában ilyen készüléke. . .) — egyszerűen behelyezi az egyik vagy másik kártyát a telefonkészülék megfelelő nyílásába és — két másodpercen belül jelentkezik a hivott szám. Még ez sem elég egyszerű és könnyű telefonálás? Hát akinek nem elég ez, annak Trimline telefont ad (nem ingyen) A.T.and T.-Bell. Ennek a telefonnak a kagylójában van a számlap, igy hát aki, mert ágybanfekvő beteg vagy rövidlátó, annak nem kell az asztal fölé hajolva dialozni, kezében van a diai. A 7 láb magas kosárlabda óriás, Wilt Chamberlain, ügető lova és hajtója George Sholty mellett tornyosul, miután a Rival Time nevű fiatal mén győzött a Liberty Bell Parkban, Philadelphiában. FÖLDALATTI AKCIÓ VACAVILLE, Calif. — Az itteni börtönfarm kertészeté-j ben nagyon szorgalmasan dolgozott egy Manuel Labor j nevű rab. Egy kavicsdomb mögött észrevétlenül mély gödröt ásott és azt lefedte, majd nap nap mellett leszállt a gödörbe és elkezdte azt alaguttá kiépíteni. Négy hó- j napig dolgozott vakondok módjára a sötét földalatti veremben, amikor titkát felfedezték .Arra a kérdésre, mikorra remélte az alagút kiépítését a 200 lábnyira levőkeritésen túlra, úgy felelt, mint Kruscsev, aki 1970-re Amerika lepipálását Ígérte be: “Azt hittem, hogy 1970-ig készen lesz az alagút a szabadságba.” Abban a börtönfarmban oly bűnözőket helyeznek el és foglalkoztatnak, akiknek fejében egy kerékkel több vagy kevesebb forog . . . I Hol eszelik ki ezeket az újításokat? Az A. T. and T. kötelékébe tartozó telefon kompániák és a Western Electric kutató laboratori| urnáiban. A Bell laboratórium | ban 4575 kutató tudós dolgozik. Mi mindent találtak fel ezek a kutatók, vagy | ahogyan a Bell nép őket rej vezj: álmodozók! Mcgálmodták és megteremtették a ,tape recordert, a high fidelity gramofont és minden | eddigi munkáj uk csucstel- I jesitményét; a transistort. , És miről álmodoznak még, mit terveznek még?. . . Zsebtelefon. . . Karkötő óra telefon. . Laser beam — ne tessék kérdezni, mi a csuda ez, elég annyi, hogy lesZ még telefon, telefondrót nélkül is . . —s. T Sok ész szükséges ilyen hatalmas vállalat sokrétű technikai és üzleti vezetéséhez. Nagy a junior manager szükséglet, mert az az elv, hogy felülre csak az jut, aki alul bevált és teljesitményével szerzett jogot magasabb; igazgatói állásra. Minden évben 300 toborzó végigjárja az egyetemeket és toboroz! 2500-3000 növendéket a kiképző tanfolyamokra. Olyan egyetemet végzettek szemelnek ki, akik több időt töltöttek a könyvtárban, mint a baseball ég football pályán. A kezdő fizetés “zöld” ifjaknak 6300-7200 dollár, ráadásul bónuszok. Az első évben minden ötödik ifjú kirepül az utcára, kereshet más állást, ahol szerényebbek az igényék. A megmaradottaknak minden évben egyszer uj vizsgára kell menniök. Mindenkit tanítanak, midenki tanul. Jól és gyorsan kell mindent csinálni. Az Infomation hölgy 37.6 másodperc alatt meg tudott találni egy kívánt számot, amikor leült a kiképző iskola padjába ; mire onnan felkelt, — már 33.3 másodpercre csökkentette a megtalálási időt, még ha a gokezer Smith közül egynek a számát kell, kikeresnie. Ebben az évben három és egyharmad billió dollárt fognak költeni építkezésekre, berendezésekre, készülékekre és ezáltal A. T. and T. számos szállítójának üzemeiben 180,000 munkás részére nyílik meg munkalehetőség. > II hl—Fill Hl- M ■ ■ I MW IHW »V’.V.'W.V. ....... - "fl-T . .V.V.YfmW _ Edward Hurley Jr. újságját tanulmányozza Upland, Calif.-ban, miközben kedvenc óriás kígyója, Snarky Fritz hozzája csúszik. A szomszédok védelmet kértek a városi tanácstól, az egyébként ára tatlan, 8 láb husszu hüllő ellen.
