Szabad Sajtó, 1964 (56. évfolyam, 1-53. szám)

1964-05-14 / 20. szám

Beolvadt lap: ‘TASSAIC ÉS VTDÉltE HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 15c — Egyes szám ára 15c Merged with "PASSAIC AND VICINITY” THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. and at additional mailing office VOL. 56. ÉVFOLYAM — No. 20. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Thursday, May 14, 1964. Az Amerikai Magyar Tanulmányi Alap kiosztotta a George Washington dijakat NEW YORK — Innen is, onnan is felhangzik olykor­­olykor a kritika, hogy az ame­rikai magyar társadalmi életben nincs elég mozgás, az amerikai magyarok közt hiányzik az összetartás és körükből egyre jobban kihal a magyarság hivatásának a tudata. Ez a bírálat azonban nem helytálló és nyilvánva­lóan olyanoktól ered, akik nem érdeklődnek eléggé az amerikai magyar társadal-Wigner Jenő mi élet mozzanatai iránt, következésképpen nincse­nek is eléggé tájékozva arról, ami e téren történik. Pedig; történik egy és más. E sorok írója több mint félszázad óta él Amerikában, mindig aktiv tagja volt ar­ide vándorolt magyarság társadalmi mozgalmainak és tárgyilagosan kijelentheti: soha a múltban nem folyt oly élénk társadalmi tevékeny, ség az amerikai magyarság körében, mint éppen manap­ság és e tevékenység soha sem mozgott olyan magas, színvonalon, mint mostaná­ban. E tétel bizonyítására nem kell túl messzire nyúlnunk a múltba. Éppen a napokban, április 29-én, szerdán este ment végbe az Amerikai Magyar Tanulmányi Alapít­vány évenkint ismétlődő dísz­vacsorája, amelyen immár negyedízben kiosztották a George Washington dijakat. Tíz esztendős jubileum Az Amerikai Magyar Ta­nulmányi Alapítvány éppen most ünnepli tiz éves fenn­állásának jubileumát. E- tiz év alatt tevékenységét ki­tűzött céljának szentelte: a nevelésnek és a kutatásnak, elsősorban a magyar nyelv, kultúra, irodalom, zene, kép­zőművészet és történelem területén. További törekvése egy magyar tanulmányi központ, muzeum és könyv­tár felállítása és a magyar vonatkozású tanulmányi program kiszélesítése. Ennek a célnak eléréséhez mintegy 500,000 dollárra van szüksé­ge. A magyar könyvtárat és múzeumi gyűjteményt az Alapítvány fogja kezelni. Az Alapítvány működési te­rülete a New Brunswick, N.J. -i állami Rutgers Egyetem,. Itt működik, mint tanár, Molnár J. Ágoston, az Ala­pítvány elnöke. Alelnökök: Dohános István, Dr. Nékám. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építését és régi építmények javí­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CH 7-8484. , Sándor és Dr. Gábriel Aszt­­rik, titkár: Zwack Péter és pénztáros: Kukor j'k Vilmos. 1 Az Alapítvány igazgató­ságának tagjai sorában ta­láljuk az amerikai magyar közélet több számottevő sze­mélyiségét. A dijakat odaítélő bi­­. zottság tagjai: Peter Zwack elnök, Ft. Borshy K. György, ; Döhanos István, Cihiarles . Elemér, Dr. Eisler Károly, Falussy C. Alajos, Dr. Gáb­riel Asztrik, Gombos Zoltán, Dr. Hollós Pál, Molnár J. Ágoston, Dr. Nékám Sándor, Dr. Radnay Pál, Szegedy Ist­ván. A George Washington di­jat az Alapítvány először 1961-ben osztotta ki, azóta, a díjkiosztás évente vissza­térő kiemelkedő kulturális eseménye az amerikai ma­gyarságnak. Részben azok­nak az itt élő magyaroknak, juttatják, akik teljesitmé­­nyeikkel megbecsülést sze­reztek a magyar névnek, más­részt olyan amerikaiaknak, akik a magyarság érdeké­ben jelentős munkálkodást végeztek. A magyar nevek Ha az eddig kitüntetettek névsorát végignézzük, büsz­keség kell hogy elfogjon bennünket az ott szereplő ma­gyarok névsora láttán. 1961- ben Dr. Mason W. Gross, a Rutgers egyetem elnöke mellett Dr. Kármán Tódor, az aerodinamika tudományá­nak legkiválóbb nevelője, és Dr. Neumann János, a világhírű matematikus kap­ták a dijakat. 1962-ben Dr. Detlev W. Bronk, a Rocke­feller Institute elnöke, Dr. Bé­­késy György, a NobeLdija-s magyar professzor és Zukor Adolf, a hollywoodi film­gyártás egyik úttörője vol­tak a kitüntetettek. Őket követték 1963-ban Dr. Tre­­dérick H. Burkhardt, az American Council of Learned Societies elnöke, Dohanos Ist­ván festőművész és Dr. Tel­ler Edward, a világhírű atom­fizikus. Az idén olyan kiemelkedő személyiségeknek jutott a dij, mint Angier Biddle Duke, az Egyesült Államok pro­tokollfőnöke, a nemrég el­hunyt Reiner Frigyes kar­mester és Dr. Wigner P. Je­nő, a fizikai Nobel-dij leg­utóbbi nyertese. Díszvacsora a Waldorf Astoriában A dijakat az Alapítvány díszvacsoráján osztották szét április 29-én, A vacsora a Waldorf-Astoria szálló egyik nagytermében folyt le igen nagy részvétel mellett. Ez azért fontos, mert ezek a vacsorák szolgálják annak a társadalmi hozzájárulásnak a célját, amelynek segítségé­vel óhajtja megvalósítani : terveit az Alapítvány. E va­csorák bevételét ugyanis— 1 egyrészt a fentebb említett létesítmények javára, más­részt tehetséges magyar diá­kok ösztöndijaira fordítják. 1 j A vacsora megnyitó imá­ját Msgr. Szabó S. János, a j Magyar Katolikus Liga elnö- j ke mondotta. Az első beszéd s det az est toastmestere. C. , Peter Strong, az American- Scandinavian Foundation el­nöke tartotta. Ismertette ta­pasztalatait, amelyeket saját alapitványának működése során szerzett. Utána Dr. Molnár J. Ágoston foglalta össze az est jelentőségét. Az első ünnepelt Angier Biddle Duke volt, aki az In­ternational Rescue Commti­­tee élén éveken át valóságos védőangyala volt a számtalan politikai üldözöttnek, köztük tudományi professzora mél­tatta. Megemlítette a többi között, hogy a nagy Toscanini Reinert tartotta méltó utó­dának. A beszédre az el­hunyt özvegye válaszolt, meg köszönve a férjének juttatott posthumus kitüntetést. Dr. Wigner Jenő tudomá­nyos jelentőségét Lewis L. Strauss tengernagy, az Atom- Energia Bizottság volt elnöke ismertette. A NobeLdijas ma­gyar tudós érdekes beszéd­ben mondott köszönetét. Ft. Borshy Kerekes György áldása zárta be a díszva­csorát. Reiner Frigyes a magyarok ezreinek. Műkö­dését Leó Cherne, a Research Institute of America vezér­­igazgatója méltatta. A nemrég elhunyt Reiner Frigyes karmester műkö­dését Dr. Paul Henry Lang, a Columbia egyetem zene-Hűtlenek WASHINGTON.— Arány­lag kevésszámú amerikaiak lettek hűtlenek . hazájukhoz és a hűtlenek közül is többen; idővel megtértek, jelenti a honvédelmi minisztérium .A koreai háború után, mint is­meretes, 21 amerikai hadi­fogoly nem tért haza, hanem Kínában maradt és megizlel­­te a kínai vörös paradicsom zöld gyümölcsét. A 21 hűtlen közül azonban then később hazatértek, egy meghalt s a többi 10 ma is ott él vagy meghalt. Európában, ah»l jelenleg körülbelül negyelmillió ame­rikai katona álomásozik a NATO védelmi szövetség keretében, a világháború vé­ge óta 7<9 amerikai katona dezertált, de ezek közül ké­sőbb 30 visszatért állomás­helyére, illetőleg Ameriká­ba. Ennyi hütlenségi eset 20 év alatt — nem sok. ÖREGAMERIKÁSOK LÁTOGATÁSA WASHINGTONI PARADICSOMBAN Most érkezett be szer­kesztőségünkbe, a szokásos késéssel, a budapesti Nép­­szabadság április-elejei szá­ma s abban olvastunk, nem kis érdeklődéssel, egy érde­kes kis riportot arról, hogy: Magyarország szovjet fel­­szabaditásának évforduló­ja alkalmából meghívott öregamerikások ellátogat­tak a washingtoni magyar követségre, a magyaror­szági szovjetparadicsom tá­voli és mégis oly közeli Ro­­binson-szigetére. Ebből a ri­portból értesültünk, hogy ez a kirándulás (hogy ne mond­juk: zarándoklás) nem is uj, hanem “immár hagyománnyá vált” szokásuk válogatott öregamerikás magyaroknak. Baráti összejövetel volt a 15-ik utcai követ ségi palo­tában. Nemcsak közelről, de messziről is verbuváltak kirándulókat, olvassuk; a látogatók közül sokan idős koruk ellenére ezer mérföldet is utaztak, hogy együtt le­hessenek szovjet barátaik­kal. A meghívott vendégeket' Radványi János ideiglenes (Mindszenty bíboros her­cegprímás budapesti szám­űzetésének idejére ideigle­nes) követségi ügyvivő és Csatorday Károly, Kádár J’ános U.N. delegátusa ma­gyaros vendégszeretettel köszöntötték. Szórakozta­tásukra bemutattak két szép propagandafilmet. Azután el­kezdődött a baráti beszélge-ALEX J. BENKŐ, építész vál­lalja uj házak, garázsok, stb. épí­tését, konyhai szekrények és ha­sonló famunkák beépítését és ál­talános javításokat. Telefonszá­ma. CL 4-8040. tés. Szánd Ferenc öregame­rikás, aki 1914-ben jött Amerikába, elmondta, hogy mindent tud a mostani ma­gyarországi állapotokról, mert olvas magyarországi lapokat és kap leveleket magyar fiataloktól. Kocs Pista bácsi, aki 1960-ban lá­togatóban volt Magyaror­szágon, azt mesélte, hogy szülőfalujára, Ófehértóra, rá sem ismert, amikor annyi év után viszontlátta. Nem­csak az lepte meg, hogy a fia­talok közül sokan egyete­met végeztek, hanem az is, hogy milyen derűs, boldog életet élnek az otthoniak, mert nem kell rettegni sem munkanélküliségtől, sem be­tegségtől, ami itt beárnyé­kolja a családok életét. Mar­­kovics Ferenc és felesége “nagy meghatottsággal em­lékeznek Kádár elvtárs new yorki látogatására; a régi magyarok küldöttségével ott voltak ők is üdvözölni őt. “Magyarországi látogatá­sukról is megkérdezték Mar­­kovicsékat és ők azt mond­ták: a legnagyobb benyomást az tette rájuk, hogy az em­berek annyira meghíztak és oly tói tápláltak és derűsek. Arra a kérdésre, hogy ha olyan nagyon boldog, elége­dett és derűs a magyar nép, miért kell mégis a paradi­csomból való kiszökést villa­nyos drótkerítéssel, akna­mezővel, gyorstüzelő őr­állomásokkal megakadá­lyozni? — a válogatott öreg­amerikások közül egy sem felelt, mert egyhez sem intéz­tek ilyen kérdést. Szamarkand orosz város közelében a földomlás folytán eltorlaszolt folyónak uj medret vágnak bulldózerek. Esküvő a halott vőlegénnyel PÁRIS.— 1959 decem­ber 2-án az árviz áttörte a maJpasseti gátat, csaknem teljesen elpusztította Fréjus városát és 400 ember életét vesztette. A halottak között volt egy André Capra nevű fiatalember. Az élők között pedig menyasszonya, Irene Jodart, aki áldott állapot­ban volt. Andrét eltemették, de Irene kijelentette, hogy’ mégis vele köt házasságot. Egy hónapon belül ezt ke­resztül is vitte, mégpedig törvényes fői-mában. Sikerült felhivnia de Gaulle elnök figyelmét szomorú helyze­tére, a sajtó magáévá tette ügyét és a parlament meg­szavazta a példanélkül álló törvényt, amely felhatal­mazza az elnököt a “halál­­utáni házasságkötések” en­gedélyezésére.' Ez a törvény egyébként csak logikus kiterjesztése a, régi francia jogszokásnak, amely engedélyezi a táv­házasságokat. Napóleonnak Charles főherceg volt a he­lyettese Mária Lujza oldalán az oltár előtt Bécsben, mi­közben a császár kényelme­sen Párisban maradt. És a 'távházasságok joggyakor­lata bevett szokássá vált a fronton szolgáló katonáknál az első világháború alatt. De egy évtizeddel ezelőtt, az indokínai háború idején, amikor néha hetekig tartott, mig egy katona halálhíre el­jutott Párisba, a menyasszony gyakran jutott arra szomo­rú sorsra, hogy tudtán kívül halottal kötött távházasságot. Mi a legális helyzete égy ilyen nőnek — gyászoló özvegy, avagy bánkódó szerető? A malsseti katasztrófa felráz­ta á közvéleményt és a sajtó törvényes megoldást köve­telt a problémára. A törvény célja elsősorban az, hogy legalizálja az eset­leges törvénytelen gyerme­keket és lehetővé tegye, hogy az asszony nyugdíjhoz jus­son. De néha egészen bizarr és furcsa helyzetek adódnak elő: Az uj törvény életbe lépte óta öt nő “ment férjhez” — még az első világháborúban elesett kedveséhez: ezek­nek gyermekei sokan 50 év­nél is idősebbek. E'gy nő utólag feleségül ment egy férfihez, aki köz­lekedési szerencsétlenség ál­dozata lett, amikor motorke­rékpárja összeütközött egy; lóval. Egy francia felsőfokú1 bíróság a rniult hónapban Íté­letet hozott, hogy a ló tulaj­donosa köteles kártérítést fi­zetni az asszonynak. Egy asszony — aki jelen­leg egy élő férfi felesége —“halál-utáni házasságot” köthetett egy régen halott katonával, akinek így tör­vényes özvegye lett. Az ilyen szerény nyugdi­jat hajtó halál-utáni házas­sági kérvények közül azon­ban általában csak minden negyediket hagynak jóvá, mert a törvény kiköti, hogy a férfi előzetes beleegyezését kétségtelen módon be kell bizonyítani. Ilyen bizonyí­téknak számit az, ha a háza­sulandó felek kihirdették há­zasságukat a helyi temp­lomban vagy a városházán, vagy az elesett katona pa­rancsnokának írásbeli en­gedélye a megkötendő há­zassághoz. Az a tény, hogy a menyasszony áldott álla. pótban volt, amikor a vőle­gény élesett a fronton — nem elegendő bizonyíték. A baj az, magyarázza egy ma­­gasrangu igazságügyminisz­tériumi tisztviselő, hogy “a legtöbb nő csupán az elesett vőlegény levélbeli házassá­gi ígéretére alapítja a halál­­utáni házasságkötési kérvé­nyét. Márpedig a törvény értelmében ez nem elegendő. El sem, lehet képzelni, hogy egyik vagy másik francia ka­tona hány lánynak Ígért há­zasságot.” A KÁDÁR KORMÁNY HADJÁRATA A MAGÁNÜZLETEK ÉRDEKÉDEN BUDAPEST — Paul Under- az állami szállítási és elosztás wood, a New York Times tu­dósítója jelentetet lapjának: — A keleteurópai kommu­nista kormányok a magánüz­letekhez és a magánkereske­delem rendszeréhez fordultak segítségért, hogy nemzetgaz­daságuk egyre nyíltabban je­lentkező hézagait betömjék. — Magyarország, Lengyel­­ország, Csehszlovákia és Bul­gária kormánya, az elmúlt na­pok folymán, szinte egyidő­­ben, hivatalos nyilatkozatot tett közzé, amelyben arra bá­torítja polgárait: létesítsenek magánüzletet és induljon meg az országban a magánkeres­kedelem rendszere és hálóza­ta — természetesen, állami el­lenőrzéssel. y— A felhívás kétségkívül uj gazdasági szemléletet és rendszert jelent a keleteuró­pai kommunista országok tör­ténetében: 1956 óta legtöbb­jükben teljesen eltiltották a magánkereskedelem minden formáját. Egyedül Lengyelor­szág és Magyarország tűrt meg hivatalosan rendkívül ke­vésszámú magánüzletet. — A magyar kormány le­szögezte felhívásában, hogy különösen azokban a falvak­ban és vidéki városokban lát­na szívesen magánüzleteket és magánkereskedelmet, ahol rendszere nehézkes és elégte­len. — A legmeglepőbb a cseh és bolgár kormány errevonat­­kozó nyilatkozata volt: ez a két ország ugyanis a keleteu­rópai kommunista országok közül a legmerevebben ra­gaszkodott eddig a marxista­­leninista gazdasági doktrínák­hoz. WASHINGTON — Ameri­ka és Románia megbízottai az amerikai fővárosban május 13-án rendkívül fontos gazda­sági és politikai megbeszélé­seket kezdenek. FALUSSY C. ALAJOS A MAGYAR-AMERIKAI DEMOKRATA TANÁCS ORSZÁGOS ELNÖKE NEW YORK.— Az ame­rikai magyarságot nagy megtiszteltetés érte Robert F. Wagner newyorki polgár­mester részéről. Wagner polgármester, aki elnöke a Demokrata Párt Országos Bizottsága All Americans Council nevű nemzetiségi tanácsának, most kinevezte Falussy C. Alajos newyorki ügyvédet az All Americans Council magyar osztálya országos elnökének, egyben a Council magyar-amerikai szervező bizottsága elnöké­nek. A kinevezést közlő leve­lében Wagner polgármes­ter méltatta Falussy vezető szerepét az amerikai magyar demokrata párthivek köré­ben. Elismerően említette meg, hogy Falussy értékes működése hozzájárult 1960- ban John F. Kennedy válasz­tási győzelméhez. További munkálkodására a demok­rata pártszervezet kereté­ben annál is inkább szükség lesz, mert a párt: országos1 vezetősége uj nagy feladatok előtt áll és ezek uj szervezé­si munkát követelnek meg. Egyúttal arra kérte a pol­gármester Faluss hogy nevez­ze meg azokat a jeles ameri­kai magyar személyiségeket, akiknek a Magyar-Amerikai Szervező Bizottságba való bevonását ajánlja. Azt sze­retné a polgármester, hä ebben a Falussy elnöksége alatt működő bizottságban helyet foglalnának minden® nagyobb magyarok.lakta vá­ros magyarságának kima­gasló képviselői. KIADÓ egy hálószoba, munkás férfinek, heti $8-érl. Telefon: VI 6-2892.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom